Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

19TÉ. máit us 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C'rszágos újságírói szeminárium Téma: a szocialista életmód Móna Gyula vitaindító előadását tartja Létszámgondok Az intézkedések megszülettek Tegnap délelőtt Szolno­kom, a tiszaligeti KlSZ-tá- borban megkezdődött a két­napos országos újságírói szeminárium. Az országos és megyei napi- és hetilapok, valamint a képeslapok, a rádió, a televízió és a Ma­gyar Távirati Iroda vezető újságíróinak, riportereinek Móna Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese a szocialista életmódról és a muokaerkölcs kérdéseiről tartott előadást. Beszélt a szocialista fejlődés, az ' átmeneti társada­lom sajátos vonásairól, em­lítést, tett azokról a tudomá­nyos. kutatásokról, amelyek Este 9—10 óra között sor­ra állmaik meg a menet­rendszerű Volán autóbusz- , járatok a Tiszamenti Vegyi­művek előtt. Jönnek az éj- f «zaikásoík. A granuláló üzemben a forgó tányérok mellett két | gépkezelő, „tányéros” figye­li a nedvesség mértékét, a szemcsenágyságot és még sok egyéb dolgot — ügyel­nek, hogy jó minőségű mű­trágyát kapjon a mezőgaz­daság. Megszoktam már Jóval fárasztóbb az éjsza­kai műszak, de én nem vál­lalnám az állandó délelőt- tözést sem — mondja Har­sány! István, a 43 éves tá­nyérkezelő. — Nekünk egy­másután négy éjszakai, 3 délutáni és 6 délelőtti mű­szakunk van. Közben ter­mészetesen szabadnapunk is van. Néha három napot is otthpn. tölthetünk, — persze ez elég ritka.-*• Es hogyan „gazdálkodik” Kiszabad idejével? ‘ — Néhány éve építettünk új házat, eddig azt bútoroz­tuk és berendeztük. Volt egy Skodám, amit már el­adtunk. Azzal jártuk az or­szágot, sokszor voltunk kül­földön. Csehszlovákiában, Len gyei orszá gba n. — Mi köti már egy évti- tede az üzemhez? — Nem sok munkalehető­ség van Tószegen és az ot­tani téeszben sem dolgozhat mindenki. Még 1963-ban ke­rültem a granulálóba, azóta az órabérem 10 forinttal emelkedett. Ma már betaní­tott munkásként megkere­sem a havi 3200—3300 fo­rintot is. Azután meg nem vagyok én olyan csavargó, vándormadár típus. Meg­az életmód fogalmának tisz­tázása és gyakorlati össze­tevőinek meghatározása ér­dekében folynak. Az elő­adást követő első korreferá­tumot Makra Péter, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Szocioliógiai Intézetének tu­dományos főmunkatársa tartotta. Mondandóját a szo­cialista életmód és társadal­mi szükségletek kielégítésé­nek összefüggései köré sűrí­tette. Fábián Péter, a Szol­nok megyei Néplap főszer­kesztője pedig arról beszélt korreferátumában, milyen szerepe van a sajtónak a szocialista életmód és gon­dolkodás formálásában. szoktam itt, megszerettem a munkámat és tulajdonkép­pen bárhová megy az em­ber, mindenütt dolgoznia kelL Számítanak ránk Az üzemben minden szür­késfehér: a falak, a padló, a gépek és a levegő. A fino­man szálló por rátelepszik az emberekre, a ruhákra. Az ott dolgozók ezt lélegzik be műszakokon, napokon, éveken keresztül. — Még nem volt beteg emiatt? — kérdezzük Ba­logh Sándornétól. — Hat éve dolgozom itt — válaszolja. — Közben egy évig szülési szabadságon is voltam, de betegség miatt még soha nem hiányoztam. A kollégám már régebben van a tányéroknál és eddig ő sem panaszkodott i ■— Honnan jár be? — Jászkarajenón lakik a családom, de itt a „szuper­ben” dolgozik a férjem. Ö hívott ide, kellett a pénz a gyerekekre, az építésre. Az­óta már áll a ház. A fiam most végez, itt villanyszere­lő. A lányom férjhez ment, de velünk élnek együtt és ő vigyáz a legkisebb gyere­kemre is. — Elégedett? :utJ - — — Mondjam azt, hogy tel­jesen? A kicsi néha-néha beteg és mindig megenge­dik, hogy műszakot cserél­jek, vagy otthon maradjak vele. Többször megjutal­maztak már a munkám után, engem és másokat is. Most januártól pedig az éj­szakai pótlékunkat is fel­emelték 20—ról 35 százalék­ra. Ebből is érezzük, hogy mennyire megbecsülik a nr unkánkat. Sokkal könnyebb Az előadást és a korrefe­rátumokat vita követte. Este pedig Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Király And­rás, a MUOSZ főtitkára, Sán­dor László, a Szolnok városi pártbizottság első titkára és Kukri Béla, a városi tanács elnöke találkoztak a megye- székhelyen vendégeskedő újságírókkal. Ma reggel a tanácskozás résztvevői a martfűi cipő­gyárba látogatnak, majd délután Szolnokkal ismer­kednek meg. úgy dolgozni, ha tudjuk, hogy számítanak ránk, szük­ség van a munkánkra. Hiányozna A granulált szuperfoszfát közben mázsa-, tonna szám­ra ömlik a tányérokból a szalagrendszerre. Onnan egy forgó berendezésbe vezet az útja, majd a raktárba, ha­talmas „szürke hegyeket” képezve. A szalagrendszer munkáját Miskó Béláné irányítja, ellenőrzi. — Hogyan telik el egy napja az éjszakai műszak után? — Mikor hazaérkezem már lassan ébredeznek a gyerekek, elrendezem, meg­etetem őket. Ellátom a jó­szágokat, dolgozgatok a kert­ben és vagy délelőtt, vagy délután ledőlök ' egy kicsit. Mert fáradtan, álmosan nem lehet jól dolgozni, és nem illő úgy bejönni. Közben ebédet, vacsorát kell készí­teni és újra ott vannak az állatok is. Van dolgom, nem panaszkodhattam emiatt. De napközben szerencsére már a férjem is otthon van és sokat segít. — Szabad idő, szórakozás? — A tévét nézzük, és örü­lünk, hogy együtt lehetünk, négyesben, a gyerekekkel. — Nem gondolkozott még azon, hogy nehéz ez így ... — Bármilyen nehéz is, emberek közt élni, sok em­ber között dolgozni, nagyon jó érzés. Mi itt a granuláló­ban, a munkatársaimmal tiszteljük, szeretjük egymást. Hiányoznának az emberek, a közösség és a munka, ha abbahagynám ... — gajdos — Hldrolóeusok Szolnokon Évzáró közgyűlés A Magyar Hidrológiai Tár­saság szervezeti életében ré­gi bevált gyakorlat, hogy az országos közgyűlést minden évben más-más területi szék­helyen rendezik meg. Tavaly a Körösvidéki Vízügyi IgazT gatóság központjában. Gyu­lán tartották, az idén pedig Szolnok adott otthont a tár­saság összejövetelének, az évzáró közgyűlésnek, amely­re tegnap került sor. Az ün­nepélyes összejövetelen ott volt dr. Illés György, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese és dr. Tury Istvánné, a MTESZ főtitkár- helyettese is. Az évzáró közgyűlésen dr. Bérezik Árpád, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitká­ra beszámolt a szervezet 1975-ben végzett munkájá­ról, majd Nagy Illés, a KÖ- TIVIZIG igazgatója az MHT szolnoki területi szervezeté­nek elnöke tartott előadást a Közép-Tisza-vidék vízgazdál­kodásáról. melynek kereté­ben a kiskörei vízlépcső és a hozzá kapcsolódó öntöző- rendszerek építésének és eddigi vízemelésének tapasz­talatairól is beszélt. A társaság közgyűlésének résztvevői ma egész napos tanulmányúton vesznek részt, amelyen a Szolnok megyei vízgazdálkodási léte­sítményekkel ismerkednek: A tanulmányúton elláto­gatnak a kiskörei öntöző- rendszer két fontos állomá­sára; a mezőhéki esőztető öntözőfürt, nyomásközpontjá­hoz és az N/2 jelű öntöző- főcsatorna ideiglenes vízki­vételi művéhez, amely jelen­leg a Körösből szállítja a vizet a csatornába. A nehézipar njdsnsápi a BNV-a A Nehézipari Minisztéri­umban tegnap dr. Molnár Zoltán, a kereskedelmi fő­osztály vezetője sajtótájé­koztatón számolt be arról a sok újdonságról, amellyel az ágazat vállalatai vesznek részt a beruházási javak nagy nemzetközi seregszem­léjén, a harmadik tavaszi BNV-n. Többek között el­mondotta, hogy a miniszté­rium négy trösztje és 44 vál­lalata a szakosításnak meg­felelően három árucsoport­ban, energiatermelés és a villamosgépgyártás; a kohá­szat, valamint a vegyipar és a bányászat szekciójában 2132 négyzetméter fedett és 2384 négyzetméter szabad területen yonultatja fel leg­korszerűbb termékeit. Az ágazat gyártmányszerkeze­tének és gyártmányfejlesz­tésének törekvéseit, és ered­ményeit jelzi, hogy három termék nyerte el a vásár nagydíját és 11 áru pedig BNV-díjat, amit majd hét­főn hivatalos ünnpeségen adnajt át a vállalatok igaz­gatóinak. Alig másfél häÄ — jórészt vállalatoknál dol­gozó — munkaügyi szakem­berekkel beszélgettem. A téma ugyan a főváros jelen­legi és meginkább a közel­jövőben várható munkaerő helyzete volt, ám a szak­emberek megállapításai, vé­leménye nyugodtan általá­nosíthatók. Márcsak azért is, mert szabad munkaerő gyakorlatilag sehol sincs, s az ezzel kapcsolatos gondok mindenhol egyformán sú­lyosak. A beszélgetés során többek között kiderült, hogy az el­múlt 5 évben Budapestről, pontosabban a fővárosi üze­mekből eltűnt 22 ezer mun­kavállaló. Senki sem tud­ja pontosan, hova lettek, a szakembereknek csak felté­telezéseik vannak. Például:a fővárosba bejárók számának stagnálása mellett, évről év­re emelkedik a kijárók szá­ma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a főváros­ban vállalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek ebből gondolkodás nélkül azt a következtetést vonják le, hogy még mindig túl von­zó munkahelyek a termelő­szövetkezetek melléküzemei. Érvelésüket konkrét példák­kal támasztják alá. mert nem ritka eset, hogy egy-egy gyár­ból komplett brigádok lép­jek ki és tűnnek fel vala­melyik tsz ipari üzemecské- jében. Messzire vezetne an- nek boncolgatása. hogy mennyire • kárhoztathatok ezért a szóban forgó emberek, brigádok (vég­tére is lényegesen ma­gasabb keresethez juthat­nak), mennyire a termelő- szövetkezetek (amelyek mel­léküzemei éppen a nagyipar megrendelései miatt létez­hetnek), és mennyire az a gazdálkodási környezet, amelyben végül is ez a hely­zet kialakult. Egyelőre — mint említettem — a szak­emberek sem tudnak szá­mot adni az „eltűnteikről”, de az eset — mint minden mumkaarógazd álkodással kapcsolatos anomália — újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközzel meggátolnák a munkaerő fluktuációt. Az említett beszélgetésen el is hangzott, hogy amíg nem tudjuk radikálisan csök­kenteni (akár szigorú admi­nisztratív intézkedésekkel is) a fluktuációt, addig számol­ni kell a vállalatok egyre .növekvő munkaerő keresleté­vel, végeredményben az egy­re feszültebb munkaerő­helyzettel. Nos, az intézkedések meg­születtek, megjelentek és jú­lius 1-től érvénybe lépnek. Lényegük: aaok, akik mun­kaviszonyban állnak, sem­milyen módszerrel nem to­borozhatok. Azok pedig, akik munkakönyvükben „kilé­pett” bejegyzéssel vándorol­tak munkahelyről munka­helyre, kötelező munkaerő- irányítás alá esnek. Ez vo­natkozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mond­tak fel. Biztos, hogy akár­csak a létszámstop rendelet­nek, a kötelező munkaerő- közvetítés elrendelésének sem lesz osztatlan közönség- sikere. Hiszen akik eddig a munkahelyek közötti körfor­gással tornáztatták maga­sabbra a bérüket, azoknak ez a lehetőség most megszű­nik. De gyanítom, hogy — különösen kezdetben — a munkáltatók sem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az intézkedéseket, lévén, hogy ez esetben a munkáltatók le­hetőségeinek — létszámgya- raoítási lehetőségeinek! —■ megnyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne fölmelegí­teni a létszámstop rendelet kapcsán lábrakapott vitát a vállalati önállóságról. Fö­lösleges ez már csak azért is. mert a létszámgondok megoldásának, a mértéktelen fluktuáció csökkentésének valóban lennének egyéb módszerei is, mint az efféle adminisztratív beavatkozás. De senki se feledje: hosszú éveken át figyelmeztetések, irányelvek, áttételes és ke­vésbé közvetett szabályozók, ösztönzők jelentek meg az­zal a céllal, hogy valame­lyest normalizálódjék a mun­kaerőhelyzet, és sajnos ered­ménytelenül, hatástalanul. Ugyanakkor szakmák bénul­tak meg a munkaerőhiány miatt, gyárak és iparágak jutottak rendkívül nehéz helyzetbe, és évről évre emelkedett a csak milliár- dokkal mérhető iwagi kár, amit a megállíthatatlannak látszó fluktuáció okozott. PpT C7P ” "’ibden intézke- I Cl dlb ■ désnek meg van­nak a maga veszélyei és aligha várható, hogy most majd egy csapásra megol­dódnak a munkaerő gondok. Különösen akkor nem. ha változatlanul nem jutunk el azokhoz az. egyéb konzek­venciákhoz — például a vál­lalati bérpolitikában és bé­rezési gyakorlatban, a nor­mális munkavégzés meg­annyi feltételeinek megte­remtésében —, tehát azok­hoz a következtetésekhez, amelyek gyakorlati megva­lósítása nélkül ez a rende­let is csak egy lesz a többi, mérsékelt hatású és — ese­tenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intéz­kedések (között. V. Cs. Lucerna bsiaksrüás A megye terme­lőszövetkezeteiben és állami gazda- I salaiban javában tart a lucerna be­takarítása. A cu­korrépatáblákon a soros kapálás és a tőbeállitás folyik. A kukori­cát és a napra­forgót kultiváto- rozzák. A rizster­melő gazdaságok rizstelepein meg­kezdődött az el­árasztás, de ta­lálkoztunk vegy­szereid gépekkel is egy-egy gazda­ság földjén. Képünk a karcagi Május 1. Tsz lu- ccrnaföldjén kér szült. ........... -- • <■' _ . VU . jtOJ'Öi óOÍB'írri É jszakások

Next

/
Thumbnails
Contents