Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-14 / 113. szám
19TÉ. máit us 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C'rszágos újságírói szeminárium Téma: a szocialista életmód Móna Gyula vitaindító előadását tartja Létszámgondok Az intézkedések megszülettek Tegnap délelőtt Szolnokom, a tiszaligeti KlSZ-tá- borban megkezdődött a kétnapos országos újságírói szeminárium. Az országos és megyei napi- és hetilapok, valamint a képeslapok, a rádió, a televízió és a Magyar Távirati Iroda vezető újságíróinak, riportereinek Móna Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese a szocialista életmódról és a muokaerkölcs kérdéseiről tartott előadást. Beszélt a szocialista fejlődés, az ' átmeneti társadalom sajátos vonásairól, említést, tett azokról a tudományos. kutatásokról, amelyek Este 9—10 óra között sorra állmaik meg a menetrendszerű Volán autóbusz- , járatok a Tiszamenti Vegyiművek előtt. Jönnek az éj- f «zaikásoík. A granuláló üzemben a forgó tányérok mellett két | gépkezelő, „tányéros” figyeli a nedvesség mértékét, a szemcsenágyságot és még sok egyéb dolgot — ügyelnek, hogy jó minőségű műtrágyát kapjon a mezőgazdaság. Megszoktam már Jóval fárasztóbb az éjszakai műszak, de én nem vállalnám az állandó délelőt- tözést sem — mondja Harsány! István, a 43 éves tányérkezelő. — Nekünk egymásután négy éjszakai, 3 délutáni és 6 délelőtti műszakunk van. Közben természetesen szabadnapunk is van. Néha három napot is otthpn. tölthetünk, — persze ez elég ritka.-*• Es hogyan „gazdálkodik” Kiszabad idejével? ‘ — Néhány éve építettünk új házat, eddig azt bútoroztuk és berendeztük. Volt egy Skodám, amit már eladtunk. Azzal jártuk az országot, sokszor voltunk külföldön. Csehszlovákiában, Len gyei orszá gba n. — Mi köti már egy évti- tede az üzemhez? — Nem sok munkalehetőség van Tószegen és az ottani téeszben sem dolgozhat mindenki. Még 1963-ban kerültem a granulálóba, azóta az órabérem 10 forinttal emelkedett. Ma már betanított munkásként megkeresem a havi 3200—3300 forintot is. Azután meg nem vagyok én olyan csavargó, vándormadár típus. Megaz életmód fogalmának tisztázása és gyakorlati összetevőinek meghatározása érdekében folynak. Az előadást követő első korreferátumot Makra Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Szocioliógiai Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta. Mondandóját a szocialista életmód és társadalmi szükségletek kielégítésének összefüggései köré sűrítette. Fábián Péter, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője pedig arról beszélt korreferátumában, milyen szerepe van a sajtónak a szocialista életmód és gondolkodás formálásában. szoktam itt, megszerettem a munkámat és tulajdonképpen bárhová megy az ember, mindenütt dolgoznia kelL Számítanak ránk Az üzemben minden szürkésfehér: a falak, a padló, a gépek és a levegő. A finoman szálló por rátelepszik az emberekre, a ruhákra. Az ott dolgozók ezt lélegzik be műszakokon, napokon, éveken keresztül. — Még nem volt beteg emiatt? — kérdezzük Balogh Sándornétól. — Hat éve dolgozom itt — válaszolja. — Közben egy évig szülési szabadságon is voltam, de betegség miatt még soha nem hiányoztam. A kollégám már régebben van a tányéroknál és eddig ő sem panaszkodott i ■— Honnan jár be? — Jászkarajenón lakik a családom, de itt a „szuperben” dolgozik a férjem. Ö hívott ide, kellett a pénz a gyerekekre, az építésre. Azóta már áll a ház. A fiam most végez, itt villanyszerelő. A lányom férjhez ment, de velünk élnek együtt és ő vigyáz a legkisebb gyerekemre is. — Elégedett? :utJ - — — Mondjam azt, hogy teljesen? A kicsi néha-néha beteg és mindig megengedik, hogy műszakot cseréljek, vagy otthon maradjak vele. Többször megjutalmaztak már a munkám után, engem és másokat is. Most januártól pedig az éjszakai pótlékunkat is felemelték 20—ról 35 százalékra. Ebből is érezzük, hogy mennyire megbecsülik a nr unkánkat. Sokkal könnyebb Az előadást és a korreferátumokat vita követte. Este pedig Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Majoros Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Király András, a MUOSZ főtitkára, Sándor László, a Szolnok városi pártbizottság első titkára és Kukri Béla, a városi tanács elnöke találkoztak a megye- székhelyen vendégeskedő újságírókkal. Ma reggel a tanácskozás résztvevői a martfűi cipőgyárba látogatnak, majd délután Szolnokkal ismerkednek meg. úgy dolgozni, ha tudjuk, hogy számítanak ránk, szükség van a munkánkra. Hiányozna A granulált szuperfoszfát közben mázsa-, tonna számra ömlik a tányérokból a szalagrendszerre. Onnan egy forgó berendezésbe vezet az útja, majd a raktárba, hatalmas „szürke hegyeket” képezve. A szalagrendszer munkáját Miskó Béláné irányítja, ellenőrzi. — Hogyan telik el egy napja az éjszakai műszak után? — Mikor hazaérkezem már lassan ébredeznek a gyerekek, elrendezem, megetetem őket. Ellátom a jószágokat, dolgozgatok a kertben és vagy délelőtt, vagy délután ledőlök ' egy kicsit. Mert fáradtan, álmosan nem lehet jól dolgozni, és nem illő úgy bejönni. Közben ebédet, vacsorát kell készíteni és újra ott vannak az állatok is. Van dolgom, nem panaszkodhattam emiatt. De napközben szerencsére már a férjem is otthon van és sokat segít. — Szabad idő, szórakozás? — A tévét nézzük, és örülünk, hogy együtt lehetünk, négyesben, a gyerekekkel. — Nem gondolkozott még azon, hogy nehéz ez így ... — Bármilyen nehéz is, emberek közt élni, sok ember között dolgozni, nagyon jó érzés. Mi itt a granulálóban, a munkatársaimmal tiszteljük, szeretjük egymást. Hiányoznának az emberek, a közösség és a munka, ha abbahagynám ... — gajdos — Hldrolóeusok Szolnokon Évzáró közgyűlés A Magyar Hidrológiai Társaság szervezeti életében régi bevált gyakorlat, hogy az országos közgyűlést minden évben más-más területi székhelyen rendezik meg. Tavaly a Körösvidéki Vízügyi IgazT gatóság központjában. Gyulán tartották, az idén pedig Szolnok adott otthont a társaság összejövetelének, az évzáró közgyűlésnek, amelyre tegnap került sor. Az ünnepélyes összejövetelen ott volt dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és dr. Tury Istvánné, a MTESZ főtitkár- helyettese is. Az évzáró közgyűlésen dr. Bérezik Árpád, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára beszámolt a szervezet 1975-ben végzett munkájáról, majd Nagy Illés, a KÖ- TIVIZIG igazgatója az MHT szolnoki területi szervezetének elnöke tartott előadást a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásáról. melynek keretében a kiskörei vízlépcső és a hozzá kapcsolódó öntöző- rendszerek építésének és eddigi vízemelésének tapasztalatairól is beszélt. A társaság közgyűlésének résztvevői ma egész napos tanulmányúton vesznek részt, amelyen a Szolnok megyei vízgazdálkodási létesítményekkel ismerkednek: A tanulmányúton ellátogatnak a kiskörei öntöző- rendszer két fontos állomására; a mezőhéki esőztető öntözőfürt, nyomásközpontjához és az N/2 jelű öntöző- főcsatorna ideiglenes vízkivételi művéhez, amely jelenleg a Körösből szállítja a vizet a csatornába. A nehézipar njdsnsápi a BNV-a A Nehézipari Minisztériumban tegnap dr. Molnár Zoltán, a kereskedelmi főosztály vezetője sajtótájékoztatón számolt be arról a sok újdonságról, amellyel az ágazat vállalatai vesznek részt a beruházási javak nagy nemzetközi seregszemléjén, a harmadik tavaszi BNV-n. Többek között elmondotta, hogy a minisztérium négy trösztje és 44 vállalata a szakosításnak megfelelően három árucsoportban, energiatermelés és a villamosgépgyártás; a kohászat, valamint a vegyipar és a bányászat szekciójában 2132 négyzetméter fedett és 2384 négyzetméter szabad területen yonultatja fel legkorszerűbb termékeit. Az ágazat gyártmányszerkezetének és gyártmányfejlesztésének törekvéseit, és eredményeit jelzi, hogy három termék nyerte el a vásár nagydíját és 11 áru pedig BNV-díjat, amit majd hétfőn hivatalos ünnpeségen adnajt át a vállalatok igazgatóinak. Alig másfél häÄ — jórészt vállalatoknál dolgozó — munkaügyi szakemberekkel beszélgettem. A téma ugyan a főváros jelenlegi és meginkább a közeljövőben várható munkaerő helyzete volt, ám a szakemberek megállapításai, véleménye nyugodtan általánosíthatók. Márcsak azért is, mert szabad munkaerő gyakorlatilag sehol sincs, s az ezzel kapcsolatos gondok mindenhol egyformán súlyosak. A beszélgetés során többek között kiderült, hogy az elmúlt 5 évben Budapestről, pontosabban a fővárosi üzemekből eltűnt 22 ezer munkavállaló. Senki sem tudja pontosan, hova lettek, a szakembereknek csak feltételezéseik vannak. Például:a fővárosba bejárók számának stagnálása mellett, évről évre emelkedik a kijárók száma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a fővárosban vállalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek ebből gondolkodás nélkül azt a következtetést vonják le, hogy még mindig túl vonzó munkahelyek a termelőszövetkezetek melléküzemei. Érvelésüket konkrét példákkal támasztják alá. mert nem ritka eset, hogy egy-egy gyárból komplett brigádok lépjek ki és tűnnek fel valamelyik tsz ipari üzemecské- jében. Messzire vezetne an- nek boncolgatása. hogy mennyire • kárhoztathatok ezért a szóban forgó emberek, brigádok (végtére is lényegesen magasabb keresethez juthatnak), mennyire a termelő- szövetkezetek (amelyek melléküzemei éppen a nagyipar megrendelései miatt létezhetnek), és mennyire az a gazdálkodási környezet, amelyben végül is ez a helyzet kialakult. Egyelőre — mint említettem — a szakemberek sem tudnak számot adni az „eltűnteikről”, de az eset — mint minden mumkaarógazd álkodással kapcsolatos anomália — újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközzel meggátolnák a munkaerő fluktuációt. Az említett beszélgetésen el is hangzott, hogy amíg nem tudjuk radikálisan csökkenteni (akár szigorú adminisztratív intézkedésekkel is) a fluktuációt, addig számolni kell a vállalatok egyre .növekvő munkaerő keresletével, végeredményben az egyre feszültebb munkaerőhelyzettel. Nos, az intézkedések megszülettek, megjelentek és július 1-től érvénybe lépnek. Lényegük: aaok, akik munkaviszonyban állnak, semmilyen módszerrel nem toborozhatok. Azok pedig, akik munkakönyvükben „kilépett” bejegyzéssel vándoroltak munkahelyről munkahelyre, kötelező munkaerő- irányítás alá esnek. Ez vonatkozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mondtak fel. Biztos, hogy akárcsak a létszámstop rendeletnek, a kötelező munkaerő- közvetítés elrendelésének sem lesz osztatlan közönség- sikere. Hiszen akik eddig a munkahelyek közötti körforgással tornáztatták magasabbra a bérüket, azoknak ez a lehetőség most megszűnik. De gyanítom, hogy — különösen kezdetben — a munkáltatók sem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az intézkedéseket, lévén, hogy ez esetben a munkáltatók lehetőségeinek — létszámgya- raoítási lehetőségeinek! —■ megnyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne fölmelegíteni a létszámstop rendelet kapcsán lábrakapott vitát a vállalati önállóságról. Fölösleges ez már csak azért is. mert a létszámgondok megoldásának, a mértéktelen fluktuáció csökkentésének valóban lennének egyéb módszerei is, mint az efféle adminisztratív beavatkozás. De senki se feledje: hosszú éveken át figyelmeztetések, irányelvek, áttételes és kevésbé közvetett szabályozók, ösztönzők jelentek meg azzal a céllal, hogy valamelyest normalizálódjék a munkaerőhelyzet, és sajnos eredménytelenül, hatástalanul. Ugyanakkor szakmák bénultak meg a munkaerőhiány miatt, gyárak és iparágak jutottak rendkívül nehéz helyzetbe, és évről évre emelkedett a csak milliár- dokkal mérhető iwagi kár, amit a megállíthatatlannak látszó fluktuáció okozott. PpT C7P ” "’ibden intézke- I Cl dlb ■ désnek meg vannak a maga veszélyei és aligha várható, hogy most majd egy csapásra megoldódnak a munkaerő gondok. Különösen akkor nem. ha változatlanul nem jutunk el azokhoz az. egyéb konzekvenciákhoz — például a vállalati bérpolitikában és bérezési gyakorlatban, a normális munkavégzés megannyi feltételeinek megteremtésében —, tehát azokhoz a következtetésekhez, amelyek gyakorlati megvalósítása nélkül ez a rendelet is csak egy lesz a többi, mérsékelt hatású és — esetenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intézkedések (között. V. Cs. Lucerna bsiaksrüás A megye termelőszövetkezeteiben és állami gazda- I salaiban javában tart a lucerna betakarítása. A cukorrépatáblákon a soros kapálás és a tőbeállitás folyik. A kukoricát és a napraforgót kultiváto- rozzák. A rizstermelő gazdaságok rizstelepein megkezdődött az elárasztás, de találkoztunk vegyszereid gépekkel is egy-egy gazdaság földjén. Képünk a karcagi Május 1. Tsz lu- ccrnaföldjén kér szült. ........... -- • <■' _ . VU . jtOJ'Öi óOÍB'írri É jszakások
