Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

1976. máj os T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hám a harminciiárenibó! Öntözési iffersesiifffellfiiifös MiKkavédelem (KOMMENTÁRUNK) Mit tehet az újságíró, ha harminchárom ember­ből hármat ki Ivett. vá­lasztani? Latolgat, járja a megye falva.il, vámsait és egészen váratlanul egy szokatlan kiválasztási módszert alkalmccz: arról ír, aki útba esik, Ezzel is jelezni szeretnév, hogy ez a három ember is éppen olyan, mint btirki az itt­hon maradottak közül. Ok hármas), ugyanis — — és még harminc tár­suk — utaznak: ők kép­viselik Szolnok megye if­júságát a. holnap kezdő­dő IX, KlSZ-kongresz- szusoyi. fl szelíd motoros — Vad vagyok — így a lány. — Nagyon ? — nézem a kar­inait: csak körmök. — Hát... — sejtelmeske­dik. — Ha kikap a Fradi vagy a kevi csapat, akkor. Szere­tem a focit, néha magam' is beállók a srácok közé. Persze, a meséskönyvet sem vetem meg. — Mit?... — A mesét. Miért csodál­kozik? Még csak 17 éves va­gyok, harmadikos gimis. Sze­retem a meséket, meg a jár­műveket. A papám vett egy kismotort amikor nyolcadikos voltam, mert ez volt a má­niám. Sutyiban motorozgat- tam, merthogy nem volt pa­pírom. Prímán ment a dolog, irtó érdekes volt, de egyszer mégis fejre álltam. Hohó, a kedvem nem ment el: most az autóval kacérkodom. — És a fiúkkal ? — Hát. . . — pironkodik a túrkevei Vad Ilona. — Imá­dom a mozit, és nem egyedül járok, hanem sráccal, vágj7.., — Ezt ls,'j<jiVhátqm? — Miért ne? Éh is olyan vagyok mini $ többi tizen­éves! Ha megcsípnek fáj, még akkor is, ha küldött leszek a KISZ IX. kongresszusán. Oda sem előre programozott robo­tokat küldenek, hanem embe­reket, akiknek vér folyik az ereikben... Bár a papám ba­rátai szerint az enyémben benzin csörgedezik ... A ..sze­líd” motorozás miatt cukkol­nak. E röpke lecke után megtu­dom. hogy Vad Ilona már minden akart lenni. Egyebek között orvos, jogász, balett­táncosnő, óvónő, amikor ha­todikos volt, űrhajósnak ké­szült ... most pedig pedagó­gusnak — véglegesen. — Egy napom? Nem sze­retek felkelni, csak az utolsó pillanatban, irány a suli, né­ha leckemásolás. . . — Ezt leírhatom ? Kezd vörösödni. — A tanárok miatt — he­begek. — Ök is voltak diákok, ta­lán nem is mintagyerekek. .. Szóval szép csendesen telde- gélnek az órák, utána kaja, KISZ, edzés, ez-az, öt óra kö­rül tanulgatok, később segí­tek anyukámnak (szerinte ke­veset), utána mozi. távé ... — Beszéljünk a KISZ-röl! — Sok dolgot ad: ünnepek szervezése, versenyek rende­zése, úttörők patronálása, alapszervi ülések, miegymás. A túrkevei gimnázium szer­vezőtitkára vagyok. Annak A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárá­ban 1975-ben nagyarányú rekonstrukció kezdődött, melynek célja a kerékpár, illetve alkatrészgyártás meg­duplázása. A tervezett évi 500—600 ezer kerékpár gyár­tásához 380 új nagy teljesít­ményű gépet helyeznek üzem­be. Képünk a kerékpár­üzemben készült, ahol máris könnyebben megy a munka az új küllői űző és kerékcen- tirozó gépeken. idején, mint kiváló úttörőt hamar felvettek a KISZ-be, no, akkor aztán mindent be­le! Amellett kézilabdázóm, Szegedre készülök matek-fi­zika szakos főiskolai hallgató­nak. . . — Láttam a KISZ megyei küldöttgyűlésén. Hogy tet­szett? — ISIémelyik beszéd túl hosszú volt, azt hiszem, hogy miattuk nem kaptam szót. Másfél esztendővel ezelőtt elindult egy leány Tolna me­gyéből Karcagra. Útközben talán dúdolta magában, ta­lán nem, de bízvást dudorász- hatta volna, hogy: „Már én többet nem kapálok, fazekas­inasnak állok. .. — Közelebb nem talált ko­rongot? — Lett volna, de vonzott a karcagiak híre, és az Alföldet is meg akartam ismerni. — Férfias kézfogása van. — A munka miatt. Birkó­zom az agyaggal. — Gondolom, mióta a világ világ, mindig fazekasnak. .. — Nem! Sokára jöttem rá, mi akarok lenni. Érettségi után nem mertem jelentkezni az. Iparművészeti Főiskolára. Csak annyit tudtam, hogy va­lamit alkotnom kell. De, hogy mit? Gőzöm sem volt. Azután egyszercsak az agyag. .. Nos, ennyi a sztori... — Mindenesetre Taba Judit fölkerekedett, Karcagon, az Agyagipari HTSZ műhelyé­ben leült a korong mellé és hüphüphüp... — Nonono... Semmi trükk! Azt hittem eleinte, hogy be- legebedek az erőlködésbe, fél­tem, sohasem tanulok meg korongozni. Reggel korábban jöttem, este később mentem el és egyre zavarásztam az agyagot a korongon körbe- körbe. Sehogysem akart kö­zépen maradni. Most már azt A veterán Balogh András még csak 26 éves, a szolnoki Járműjavító szekrénylakato­sa. Eddigi életében úgy kísér­te a mozgalom, mint a. . . Mi is? Szóval kísérte. Úttörő, ipa­ri tanulóként a tanműhely csúcsvezetőségének szervező titkára, utána a Járműjavító kocsiosztályán szervezőtitkár, később a honvédségnél az alakulat KISZ-titkára, most az üzemi KISZ-bizottság „agitproposa”, a pártalapszer- vezetben párttitkárhelyettes, üzemi pártbizottság! tag, egy elbeszélgető csoport vezető­je, .. Ennyit a száraz tényék- bők —- A KISZ Központi Bizott­ság tágjának javasolták. — Mindenem a mozgalmi munka,’, természetes, hogy örülök. — Felszólal a kongresszu­son? — Amennyiben szót kapok, igen. Már papírra vetettem a mondandómat. — Egm ilyen komoly sze­replés előtt, mindenkiben van drukk, szorongás, gondolom magában is. Nem álmodott még olyasmit, hogy szót kap fölmegy az emelvényre, meg­áll a mikrofonok előtt, keresi zsebében a papírt, — és nincs. — Hú, megállna bennem az ütő! ■ Még elképzelni is rossz. Persze el tudnám mon­dani csak úgy kapásból is mindazt, amiért ödamegyek, esetleg nem olyan gördüléke­nyen. — Hogyan készül a kong­resszusra? — A problémáink, öröme­ink itt vannak bennem, ha akarnám sem tudnám ezeket itthon hagyni. Ez nem olyan dolog, hogy odateszem a tás­kámba a ruhák mellé! Min­denesetre útra készen állok, eddigi életem legnagyobb ese­ménye vár rám. hiszem... mondjuk így: fej­lődtem. A HISZÖV meghir­dette a „Szakma kiváló mű­velője” versenyt, beneveztem. Most már Ígéretes az Agyag­ipari HTSZ-ben dolgozni, szép az ötéves tervünk, je­lenleg új műhely épül, sok a fiatal. Betanított munkás va­gyok, úgy képzelem, hogy há­rom évi gyakorlat után szak­munkásvizsgát teszek, erre Ígéretet is kaptam. Így hát ta­nulok, kiállításra járok, de elég kevés az időm. — Mert? — Mert itt a másik szerel­mem a KISZ. Az alapszerve­zetünk titkára vagyok. — És kongresszusi küldött. — Egy boldog küldött! Ezen kívül a megyei KlSZ-bizott- ság tagjává választottak. Ja­nuár óta pedig párttag va­gyok. Miért? Érti, nem? — Érzem. — Az jó. Nem lehet bele­nyugodni, hogy a fiatalok időnként elhagyják magukat. Nos, én amolyan noszogató szerepre vállalkoztam: noszo­gatni az embereket a közös­ségért való életre! Mert ugye az önmagában kevés, hogy én oké vagyok. Nem azért ültet­nek az üzemi négyszögbe, hogy kilegyep a létszám: én valakikért n^itogatom a szá­mat! Ott is... — Akkor hát viszlát a kongresszuson! — Csak egyetlen részletet! Miről akar beszélni ? — Például: a KISZ tagfel­vételek előkészítése, a patro­náló rendszer. A Járműjaví­tóban 10 éve vagyok KISZ- vezető, úgyhogy ragadt rám némi tapasztalat. Ezelőtt, ha egy fiatal bekerült az üzembe, jelentkezett a KISZ-be, fel­vettük. Az 1974-es áprilisi ha­tározat óta más az ábra: pat­ronáló csoportok készítik fel a fiatalt a KISZ-életre. Balogh András a teherko­csi-osztályon dolgozik, szoci­alista brigádban. Mipika nap­ról napra, azonkívül társadal­mi feladatok: megjavítottak egy teherkocsit, az üzemcsar­nok padozását és — amint elmondja — a két hete szer­vezett kommunista műszakon a brigád még jobban rávert mint máskor. Vajon mi min­den kavaroghat mostanában a ..veterán” Balogh András fejében ? — Mindaz amit eddig el­mondtam. Persze ott motosz­kál bennem az ánégyzet plusz bénégyzet egyenlő cénégyzet is, ugyanis felvételi vizsgára készülök. Elvégeztem az ipa­ri iskolát, a gimnáziumot és most akarom a vasútgépészeti főiskolát. Ha nem sikerül, megyek marxista-leninista középiskolába es jövőre ismét megpróbálom. Nem tudok le­törni. Körmendi Lajos .. Az MSZMP XI. kongres­szusa határozatainak meg­valósítása és az ötödik öt­éves terv sikeres indítása érdekében a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Termelő- szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a munkák tervszerű irányításával, a rendelkezésre álló lehetősé­gek ésszerű kihasználásával tovább fokozza a termelés eredményeit. Szolnok me­gyére, ezen belül szövetke­zetünkre is az a jellemző, hogy a magas terméseredmé­nyeket biztosító tényezők kö­zül — legtöbb évben — víz a minimumban lévő tényező. Ezért az öntözés jó szerve­zése, időben történő beindí­tása és tervszerű, tudomá­nyos alapokon történő vég­rehajtása, a magas hozamok biztonságos elérésének je­lentős feltétele. A termelési célkitűzések eredményes vég­rehajtása érdekében, szövet­kezetünk párt- és gazdasági A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Szolnok megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége, az Állami Gazdaságok megyei Főosztá­lya. a Közéntiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság és a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat örömmel üdvözli a termelő­szövetkezet versenyfelhívá­sát. A versenyre hívó terme­lőszövetkezet már bizonyí­tott 1974-ben, amikor a téeszek területi szövetsége által meghirdetett öntözési versenyben első helyezést ért el. Az idei időjárás szüksé­gessé teszi az öntözést, hi­szen eddig 130 milliméter­rel kevesebb csapadék volt a megyében, mint a sok évi Akár tapasztalatcserének is beillett volna az a be­szélgetés, amelyet a Vaino Kari Genrihovics, az ÉSZT Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának veze­tésével megyénkben tartóz­kodó észt pártmunkáskül­döttség és a vendéglátóik, a jászberényi Hűtőgépgyár vezetői, szocialista brigádve­zetői tegnap délután folytat­tak. A vendégek ugyanis Barta László, a megyei párt- bizottság titkárának társa­ságában hazánk és megyénk többszörösen kitüntetett nagyüzemébe látogattak. Ott volt a delegáció fogadásán Szentesi László, a jászberé­nyi városi pártbizottság első titkára is. Az üzemi pártbizottság titkára, Nagy János köszön­tötte a vendégeket. A köl­csönös bemutátkozások után Monáth Ferenc, a, gyár gaz­dasági igazgatója tájékoztat­ta röviden észt barátainkat a gyár alapítása óta eltelt mintegy 24 esztendőről, amely idő alatt a kis alumí- niumárugyár az ország hűtő- gépgyártásának központjává, világszínvonalon álló termé­kekét létrehozó nagyüzemmé fejlődött. Bizonyítja ezt: a KGST-országok közül ők nyerték el pályázat alapján az orenburgi gázvezeték hő­cserélő berendezéseinek gyártási jogát. Újabb cél­juk: a Centrál klíma-beren­dezés , megteremtése- a Tav- ler-gyártmány továbbfej­lesztése. Csupán az idén 8,9 százalékos termelésnöveke­dést irányoztak elő, ezen be­lül a rubel értékesítésű ex­portjukat 41.6. a dollár ér­tékesítésül 22.1 százalékkal akarják növelni. Mivel a delegáció látoga­tásának célja megyénkben a szocialista munkaverseny szervezésének, pártirányítá- sának tanulmányozása, ter­vezetősége elhatározta, hogy a termelőszövetkezet 1400 hektár öntözésére ' alkalmas kapacitását egész év során — igény szerint — az öntö­zési szezonban, szakszerű munkaszervezéssel maximá­lisan. kihasználja. Kétjük megyénk mezőgaz­dasági nagyüzemeinek, álla­mi gazdaságainak, termelő­szövetkezeteinek párt- és gazdasági vezetőit, szakem­bereit, öntözőkollektíváit, csatlakozzanak kezdeménye­zésünkhöz. Indítsunk me­gyénk területén öntözési ver­senyt melynek fő célja a meglévő öntözőkapacitások minél jobb kihasználása, ezen keresztül termelési eredményeink biztonságos fokozása. Az összefogás, egymás se­gítése bizonyára meghozza majd gyümölcsét, s ez nép­gazdaságunk, mezőgazdasági üzemeink fejlődését és javát szolgálja. átlag. Egyetértünk a ver­senyfelhívással, bízunk ben­ne, hogy megyénk mezőgaz­dasági üzemei csatlakoznak és maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló 76 ezer 500 hektár öntöző kapacitást. Javasoljuk az üzemeknek, hogy üzemen belül indítsa­nak versenyt az öntöző bri­gádok között. A jó ered­ményt elérőket részesítsék erkölcsi és anyagi elisme­résben. Ügy határoztunk, hogy versenyértékelő bizottságot hozunk létre, mely folyama­tosan figyelemmel kíséri a vállalások teljesítését. A legjobb eredményeket el­érők részére értékes díjakat adományoz a bizottság az öntözéses kampány befeje­zése után. mészetes, hogy a hűtőgép­gyári szocialista brigádoktól is e témákról érdeklődtek a vendégek. Arról, hogy ho­gyan szervezik a brigádok­ban a versenyt, hogyan hajt­ják vegre a vállalt feladato­kat? Május közepe van. van-e elképzelése például a Vályi Péter, a Népköztársa­ság Kiváló brigádja címmel kitüntetett kollektíva veze­tőjének arra vonatkozóan, hogyan tudnak még nagyobb eredménnyel eleget tenni a jelenlegi feladataiknak? Mit tesz az üzemi pártbizottság a munkaverseny ellenőrzé­sére? ­Nagy János részletesen •elmondta: a végrehajtóbi­zottságuk évente kétszer, a pártbizottság évente egyszer tárgyal e témáról- Ezek a tárgyalások elemzőek és fel- adatmeghatározóak. Tudják, hogy a gyár további ered­ményes munkájának is alap­ja a szocialista munkaver­seny. Természetesen az üzemben a jó munkát az er­kölcsiek mellett anyagiakkal is elismerik. A gyár most ismét elnyerte a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Zászlóját. Az átadási ünnep­ségen 2.5 millió forintot osz­tottak ki jutalomként dolgo­zóik között. Kérdeztek a jelenlevő szo­cialista brigádvezetők is, nem keveset. Száraz Sándor például azt. hogy a kombi­nátban, ahol Klusnyikova elvtársnő dolgozik, hogyan szervezik a munka versenyt? A hatalmas észt textilioari kombinát párttitkára elma­gyarázta: gyakorlatilag min­denki részt vesz a munka- versenymozgalomban. A találkozás végén termé­szetesen a vendégek emlék­sorokat írtak a brigádok naplóiba, majd megtekintet­ték az üzemet. A kormány, amely évente rendszeresen napirendre tű­zi a munkavédelem kérdé­seit, tegnapi ülésén , ismét behatóan vizsgálta az üzemi balesetek alakulását, a dol­gozók testi épségének vé­delmiére hozott intézekdések végrehajtásának menetét. A -minisztériumi, a vállalati ég a szakszervezeti szervek együttes munkájának ered­ményeként értékelte a kor­mány, hogy az elmúlt öt év­ben a munkavédelmi helyzet javult. Kilenc százalékkal kevesebb üzemi baleset, 12 százalékkal kevesebb halá­los baleset fordult elő. mint a megelőző ötéves időszak­ban- Bizonyos helyes szem­léletbeli változást jelez, hogy a balesetek kivizsgálása so­rán a vállalatok jobban el­ismerik, feltárják a vezetők mulasztásait, s ennek meg­felelően tesznek intézkedé­seket okainak felszámolásá­ra. A kedvező t változásokhoz sorolható a baleseti kártérí­tési ügyek intézésének javu­lása is. bár ezek az eredmé­nyek is csalc viszonylag el­fogadhatók. 1971-ben a sé­rülteknek még mindössze 20—25 százaléka, tavaly már 78—75 százaléka tudta jogát érvényesíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy- még most is , több tízezer dolgozó nem kapja meg a megfelelő kár­térítést. Általában elmondható,- hogy a munkavédelmi hely­zet javításáért minden te­rületen sokat kell még ten­ni. A múlt év folyamán a baleseti helyzet általános javulásának tendenciája mellett néhány kedveztőtlen jelenséget is tapasztaltak, például azt, hogy a halálos balesetek száma ismét emel­kedett. A tragikusan végző­dött sérüléseknek több mint a felét járművek okozták, helyesebben az idézte elő, hogy a vállalatok nem for­dítottak kellő gondot a jár­művek műszaki állapotára, a járművezetők oktatására. A balesetek 43 százaléka változatlanul tárgyak vagy személyek eséséből ered, ami főként a fegyelem laza­ságával, a rendetlenséggel, zsúfoltsággal, az anyagmoz­gatás gépesítésének elmara­dottságával függ össze. Ugyancsak a technológiai fegyelem megsértésével, az ellenőrzés lazaságával, az egyéni védőeszközök mellő­zésével magyarázható, hogy egyes foglalkozási megbete­gedések a sok évi csökkenés után tavaly ismét gyakrab­ban fordultak elő. A szakszervezeti szervek­nek, amelyek szintén értek el jelentős eredményeket, ugyancsak sok a tennivaló­juk. Gyakran még mindig túlságosan megértőén fogad­ják a gazdasági vezetők ma­gyarázkodásait, türelmesek olyan kérdésekben is, ame­lyek megoldása nem tűr ha­lasztást, Nem m’ndig lépnek fel megfelelő eréllyel az el­len a szemlélet ellen, amely a dolgozókról való gondos­kodást és a .népgazdasági ér­deket szembeállítja. Ennek is ’tulajdonítható, hogy a munkavédelmi fel ügyel ők sem mindig állnak a helyzet magaslatán, a személyes íe- lelősségrevonással kapcso­latos kezdeményezéseik ha­tékonyak ugyan, de számuk az utóbbi időben visszaesett. Tavaly 2540 esetben füg­gesztették fel rövidebb-hosz- szabb időre valamely gép vagy berendezés működését, 190 esetben bírságot, 1042 esetben pedig fegyelmi eljá­rást kezdeményeztek a mun- kavádehni felügyelők a mun­kavédelmi szabályok be nem tartása miatt A tapasztalatok valameny-' nyi szervet arra figyelmez­tetik, hogy a munkavéde­lemben semmiféle lazaságot nem szabad eltűrni. A Mi- msztertanác(3 álláspontja szerint a vállalati összmun­ka értékeléjsekor a miniszté­riumoknak messzemenően figyelmébe kell venniük, hogy mit tettek a vállalati' vezetők a dolgozók munka­körülményeinek javításáért, testi épségük védelméért H „veterán” szót kér A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Barátok között Az észt pártküldöttség a Hűtőgépgyárban Fazekasinas, noszogató szerepben A rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz vezetősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents