Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május 6. / Á barátság pillérei... Magyarország és az NDK együttműködése A Mátrában Piszkésteíőn állították fel ezt az egyméteres tükörteleszkópoí, amely a Carl Zeiss Jena és a budapesti VILATI együttműködése révén készült, s amellyel a világmindenségbe lehet bepillantani. Korunk kérdései A szocialista és a teilii vitái kapcsolatai A barátság sok szála szövődik az NDK és Magyarország között az együttműködés során. S ennek a barátságnak legszilárdabb pillére a közös munka. Az ipar. a tudomány és a technika területén való együttműködés mindkét állam céljainak és érdekeinek teljes azonosságán nyugszik. Az NDK és a Magyar Népköztársaság kölcsönös árucseréje — a lehetőségek fokozottabb kiaknázása révén — 1971—1975 között a 'megelőző öt évhez képest csaknem megduplázódott. A további bővülő együttműködéshez jó alapot nyújt, hogy a két állam kutatási és gyártási munkamegosztása olyan területeivel ölel fel, mint a gépipar, az elektrotechnika és az elet.ronika; a fogyasztási cikkek növekvő cseréje pedig lehetővé teszi a )>elföl- di piacok választékának növelését. Dz árucsere-forgalomról A Szovjetunió után az NDK hazánk második — az NDK-nak pedig Magyarország a 4. külkereskedelmi partnere. Külkereskedelmünk forgalmának 10 százalékát bonyolítjuk le a demokratikus német állammal, míg annak külkereskedelmében 5 százalékkal részesedünk. I960 és 1970 között a két ország árucsereforgalma 7.9 milliárd devizamárka értékű volt. A tavaly Berlinben született kereskedelmi egyezmény pedig az 1980- ig szóló ötéves tervidőszakra a forgalom további 77 százalékos növekedését, irányózza elő. Az elmúlt öt évben 8400 IKARUS típusú autóbuszt száUítottuijji az NDK-ba. s nagyrészt az ottani autóbuszpark 90 százaléka IKARUS-gyártmány. Mezőgazdasági gépekért, vegyipari, élelmiszeripari berendezésükért. valamint elektrotechnikai és tudományos ipúszerek. alapanyagok és félkésztermékek — alumínium. timföld —, továbbá fogyasztási cikkek ellenében textilipari berendezésellet, Amikor a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa meghirdette az NDK átfogó szociálpolitikai tervét, a lakásépítési program ebben központi szerepet kapott. A lakásépítés, az ehhez szükséges kommunális létesítmények a városépítés, a falvak és települések kialakítása ugyanis a szocialista életmód alapkérdését érintik. A szociálpolitikai terv konkrét feladatainak meghatározásakor - Erich Ho- mecker, a Központi Bizottság első titkára 1973 május 9-én leszögezte: az életkörülmények jelentős javításának alapja a lakásépítés további támogatása. Es az, hogy a lakásépítés milyen nagy szerepet játszik az NDK- foan, jól kitűnik az állami tervből. E szerint a következő ötéves tervben (1978— 1980) '7—800 ezer, 1990-ig pedig 2,8—3 millió lakást építenek fel. A lakáskérdés ezzel a tervidőszakban megoldódik. A VIII. pártkongresszus célkitűzését is jelentősen túlteljesítették, 1971 és 1975 között a, tervezett 500 000 lakással szemben 609 ezer lakást adtak át. Ezzel 1,8 millió állampolgár lakásviszonyai javultak meg. Ma az NDK-han 2,8 lakosra jut egy lakás. A lakáselosztás az NDK-ban a szociális szükségletek szerint történik. A szocialista állam stabil és olcsó lákásbéreket biztosít. Az elmúlt öt évben az új lakások kétharmadát a munkáscsaládok kapták. Az új lakások 12 százalékát a négy és több gyermekes családoknak juttatták. Az örökvegyipari-, nyomdaipari-, mezőgazdasági gépeket és berendezéseket kapunk az NDK-tól. öt év alatt 72 000 Wartburg és Trabant típusú személygépkocsit, 13 000 tehergépjárművet, 92 000 mopedet és 50 000 motorkerékpárt is szállítottak Magyar- országra. ' A következő öt év árucsere-forgalmának 30 százalékát képezik a szakosított, illetve a kooperációban ^ gyártott termékek. A gépek és berendezések, az elektronikai, elektrotechnikai termékek képezik majd a forgalom kétharmadát. Az NDK egyebek között szövőgépeket, 40 000 tehergépjárművet, 120 000 személygépkocsit, mezőgazda- sági gépeket exportál nekünk. míg cserébe ipari és erőművi berendezéseket, 8— 10 ezer IKARUS autóbuszt, szervizállomásokat. garázsfelszereléseket, élelmiszeripari és konzervipari gépsorokat. mezőgazdasági gépeket, egészségügyi berendezéseket szállítunk. Szakosított kooperáció Az árucsere-forgalom jelentős fejlődését jól kiegészíti a termelési szakosítási együttműködés. Erre napjainkig mintegy 50 egyezlakások, a családi házak 85 százalékába munkáscsaládok és sok gyermekes családok, továbbá szövetkezeti parasztok költöztek.' A lakbérek átlagosan — a munkás, vagy alkalmazott háztartásban — a családi jövedelem 4 százalékát teszik ki. Az 1990-ig szóló hosszútávú építési program célja, hogy a lakásproblémát — mint szociális kérdést — megoldja. Az 1990-ig fel-, illetve átépítendő 2,8—3 millió lakás az NDK történelmének eddigi legnagyobb beruházása. A terv szerint 1980-ig a lakások számának egybe kell esni a háztartások számával. 1930 és 1990 között elsősorban az elöregedett lakásállományt újítják fel és megszüntetik a lakásválaszték- han jelentkező helyi különbségeket. Az állam 1375 és 1980 között a lakásépítést 60 milliárd márkával támogatja. Az előző tervidőszakhoz képest ez 67 százalékos növekedést jelent. A támogatásra szánt összeg emelése lehetővé teszi, hogy a komplex lakásépítésben számos minőségi javulást érjenek el. A NSZEP TX. kongresszusának határozati javaslata hangoztatja: A hosszútávú lakásépítési program további megvalósításához egyidejűleg fel kell építeni a szükséges gyermekinélzményeket, iskolákat, tornacsarnokokat, po- liklinikákat és orvosi rendelőket, stb. Az új lakások 45 százaléka a munkáslakás-' éoítő társaságok és mintegy 10 százaléka, mint öröklakás a munkás- és sokgyermekes családok tulajdonát kell, hogy képezze. hiányt kötöttek. A kutatási és gyártási kooperáció, különösen a gépipar, az elektrotechnika, az eletronika térén lesz majd gyümölcsöző. Hazánk az NDK-val, Csehszlovákiával, valamint Lengyelországgal közösen az útépítőipar, az építőipar és az építőanyagipar egy&ges géprendszereinek kifejlesztésén is fáradozik. Néhány nagyberuházást, mint például a Dunai Cement- és Mészművek, továbbá egy sör vegyipari . üzemet már eddig is az NDK- ból származó gépekkel, berendezésekkel építettük fel. Az NDK pedig a kooperációs együttműködés keretén belül Magyarországról a speciális szerszámgépek nagy részét importálja. Az 1967-ben kötött egyezmény alapján eddig már 24 000 magyar fiatal járt az NDK-ban, hogy szakképzettséget és szakmai tapasztalatokat szerezzen. A magyar üzemekben is két éve dolgoznak már NDK-beÜ fiatalok. Az 1975-beA aláírt hosszú- lejáratú kulturális és tudományos együttműködési egyezmény még szélesebb keretet nyújt a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. i Szivattyús erttmii a föld alatt Markersbachban, az Érc- hegység egyik kis községében három testvérország szakemberei dolgoznak az NDK legnagyobb szivattyús tárolóművének építésén. A szivattyús tárolómű hivatása, hogy csúcsidőben adjon áramot. Éjjel, amikor az energiaigény alacsony, az alsó duzzasztómédencéből vizet szivattyúznak fel egy magasabban fekvő tároló- medencébe. Az áramfogyasztás csúcsán viszont hatalmas csöveken át zuhan a víz az energiatermelő mű lapátkerekeire s újból a völgyi duzzasztóba. Markersbachban ezért nem láthatók a hőerőművekre jellemző égbeszökő kémények, hűtőtornyok; sőt hiába keresnénk a turbinacsamo- kok hatalmas acélvázait is. Ennek magyarázata az, hogy az erőmű a föld alatt épül. Számítások és nemzetközi tapasztalatok szerint így sokkal gazdaságosabb. A szivattyús tárolómű építői 120 méterrel a föld alatt egy 150 méter hosszú, 12 emeletes ház magasságának megfelelő üreget — úgynevezett kavemát — létesítenek, és a , két mesterséges medence között 3200 méteres tarifát vájnak. Eddig körülbelül félmillió köbméter kemény kőzetet fúrtak, robbantottak és szállítottak el. Az NDK-beli és a lengyel munkások mellett nemrég egy harmadik baráti ország, Csehszlovákia is bekapcsolódott az építkezésekbe. A csehszlovák kollégák hat, 175 megawattos speciálturbinát szereltek be, melyeket a plzeni Skoda művek szállítottak, Film Wilhelm Pieckről Ar NDK — 1960-ban elhunyt — első elnöke, Wilhelm Pieck születésének századik évfordulójára dokumentumfilmet készített a DEFA Filmstúdió. A film stábja — szerzők, dramaturgok, rendezők, színészek. tudományos tanácsadók sora — fotókból, dokumentumokból, barátok és harcostársak visszaemlékezéseiből, eddig közre nem adott filmdokumentációkból kíván emléket állítani a nép nagy fiának, a munkásvezérnek, az államférfinek és az embernek. Egyéni életét, sorsát a munkásmozgalom történetének keretében ábrázolják, hiszen Wilhelm Pieck nemcsak részese, hanem alkotója is volt történelmi korszakoknak. Tudó J sít a film Wilhelm Pieck ifjú éveiről, a forradalmi hétköznapokról, kapcsolatáról Kari Liebknechttel és Rosa Luxemburggal, barátságáról Clara 'Zetkinnel és Ernst Thälmannal, első találkozásáról Leninnel. Az első világháború utáni események már korabeli filmfelvételekről peregnek. Az alkotó kollektíva úgy kapcsolta össze a személyes élményeket a történelemmel, hogy a film nemcsak ismereteket gyarapít, de maradandó művészi élményt is nyújt. Az „AGROMAS" keretei között 1976—1980 között megduplázódnak a Bulgária, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió közötti mező- gazdasági gépszállítások. Ez a néev ország vesz részt az „AGROMAS” nemzetközi ipari ggyesfilés munkájában, Az együttműködő országok szakemberei lehetővé teszik á szőlő, a paradicsom, áz ubörka begyűjtésének gépesítését, továbbá kukorica és burgonya betakarítására alkalmas kombájnokat, valamint különféle magtisztító berendezéseket. A felsorolt országok csak egy bizonyos géptípust gyártanak. A Szovjetunió például traktorokat és gabona- kombájnokat, az NDK pedig olyan berendezéseket, amelyeket az állattenyésztésnél alkalmaznak. A szocialista országok együttműködése — az AGROMAS keretei között — jelentős anyagi megtakarítást eredményez a résztvevőknek. A világon milliárd a szegények száma, a világ lakosságinak 67 százaléka nem kielégítően táplált, a fejlődő országok lakosságának 40 százaléka pedig munkanélküli. Ezeket a megállapításokat tartalmazza a többi között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentése- Persze idézhettünk volna más átfogó nemzetközi intézmény felméréséből is, ám a felsorolt adatok elegendő bizonyítékkal szolgálnak: korunk és minden bizonnyal a jövő egyik legsúlyosabb kockázatokkal és legnagyobb robbanásveszéllyel járó problémája a növekvő szakadék a világ fejlett és fejlődő országai között. Kétségtelen, a világ már eljutott a felismeréshez. Ezt tanúsítja a világgazdasági problémákkal foglalkozó tanácskozássorozat. Rendkívüli ENSZ-tülésszakok, kereskedelmi, iparfejlesztési konferenciák, a fejlődő országok közgazdászainak tanácskozása — egy-egy .állomás a megszakíthataitlannak tűnő sorozatban. De mivel magyarázható a felismerés? A megdöbbentő adatok már régen nem ismeretlenek, aki akarta, tudhatta, hogv a mai világban legalább 900 millió ember esíy főre jutó nemzeti jövedelme nem éri el az évi 200 dollárt. Aligha vezethetjük tehát vissza másra a felismerést. mint a megváltozott világpolitikai erőviszonyokra, s a kialakult gazdasági realitásokra. A fejlődő országok nagyon is heterogén tömbjébe, vagy ahogy nevezik, a harmadik világba, olyan országok . tartoznak, amelyek nem is olyan jégen.még az imperialista Hatalmak gyarmatai voltak. Elmaradottságuk mindenekelőtt ezzel magyará-^mtó; -1*« Többségük esetében a politikai függetlenség kivívása nem hozott változást, hiszen változatlanul megmaradt egyoldalú függésük a fejlett tőkésvilágtól, ha nem is a nyílt gyarmatosítás, de a neoko- lonialista módszerek révén. Döntő többségük változatlanul a nemzetközi rriunka- megoisztás peremére szorult, puszta kiszolgálója vagy kiszolgáltatottja a fejlett tőkésországoknak. Ebben a helyzetben érthetően fogalmazódott meg igényük egy új világgazdasági rend,- újfajta nemzetközi munka- megosztás megteremtésére- Felismerésüket kétségkívül meggyorsította a fejlett tokésvilágban a múlt két évben lezajlott gazdasági válság, amely a monapodtoke központjait is arra kényszerítette, hogy kompromisz- szumkészséget tanúsítsanák a legfontosabb világgazdasági problémák megoldásában. A fejlődő országok útkereséséhez biztos hátteret nyújt — s mindenekelőtt ez kényszer!tette ki a felismerést — a szocialista világ- rendszer léte, növekvő vonzereje. Ez már önmagában Is szűkítette a fejlett tőkésvilág nyílt beavatkozási kísérleteinek lehetőségét, a nemzetközi monopoltőke manőverezési területét. ’ Ezzel egyidőben pedig a Szovjetunió és a szocialista országok mindenkor az egyenjogú, megkülönböztetéstől mentes gazdasági kapcsolatok megteremtéséért szálltak sídera, s ennek a politikának bizonyítékát adták a fejlődő világgal kialakított gazdasági kapcsolatokban éppúgy, mint a nemzetközi tanácskozásokon. Ezt az alapfelfogást bizonyítják Leonyid Brezsnyévnek az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavai: „A Szovjetunió teljes mértékben támogatja a fiatal államok jogos követeléseit, arra irányuló eltökéltségüket, hogy teljesen megszabaduljanak az imperialista kizsákmányolástól, maguk rendelkezhessenek nemzeti kincseikkel.” E politika változatlan még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes fejlődő országokban, nem utolsósorban a megoldhatatlan gazdasági problémák miatt, vagy rájuk hivatkozva, gyakorta engednek a fejlett tőkésvilág csábításának. A szocialista sfgí lődő országok kapcsolataiban csak az egyik elem az egyenjogú és kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelem. Sokkal fontosabb, hogy a szocialista országok beruházási és szakmai segítséget nyújtanak olyan ipari létesítményekhez, iparágakhoz, amelyek lehetővé teszik az illető fejlődő ország gazdasági szerkezetének átalakítását, az elmaradottság gyorsított leküzdését. Nem véletlen, hogy mind több fejlődő ország keres kapcsolatot a KGST-vel, s ezek a diszkriminációtól mentes kapcsolatok példáúl szolgálhatnak áz új fajta nemzetközi munkamegosztás kialakításáhozZ. L Hz NDK ma—Fotódokumentációs kiállítás A Német Szocialista Egységpárt közelgő IX. kongresszusa tiszteletére „A Német Demokratikus Köztársaság ma” címmel fotódokumentációs kiállítás nyílt a csepeli Rideg Sándor Művelődési és Ifjúsági Házban, Lakásprogram 1990-ig I l
