Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-28 / 125. szám
1976. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elfogadták a (Kegye müvelödésiigvések távlati fejlesztési programját (Fol&tatds az J. ajtáalról.) fejlődésünk lényeges befolyá- solt/ja. Bízunk 'abban. hogy biztosítani tudtuk a terv tudo- , smányos 'igényességét. Azt is tudjuk azonban, hogy a mai legreálisabb előretekintést is korrigálni kell az évek során. Az a szándékunk, hogy programunkat ötévenként, fe- Sübeízsgáljuk, és elvégezzük a, szükséges kiegészítést, fiogy ezzel folyamatosan /mindig másfél évtizednyi előretekintési lehetőséggel rendelkezzünk. Tudatában vagyunk annak, hogy más- /fel évtizedre szóló programunkat “több vonatkozásban részlettervekkel kívánatos majd konkretizálni. Elsősorban az általános iskolai kör- ' zetesítés újabb fokozatának kimunkálása, továbbá az országos szakmunkásképzési jegyzék változása utáni középiskolái' proíilvéglegesítés ilyen további feladatunk. Ezeken a/területeken is megvannak, az elképzeléseink, pontos rögzítésüknek azonban. országos rendelkezések megjelenése a feltétele. / Sípos Károly szóbeli kiegészítését a következőkkel fejezte be: — Bízunk abban, bogy Szolnok Megye Tanácsa programunkat megyénk művelődése hosszú távú iránytűjének alkalmasnak találja, s biztosítja — a gazdasági lehetőségeinknek megfelelően — az abban foglaltak megvalósításához szükséges feltételeket. A napirend vitája • A tanácskozás vitájában részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára is. Elismeréssel szólt a megye művelődésügyének távlati fejlesztési tervéről. Hang- súlypzta, hogy jellegzetesen Szolnok megyéi program ez, a helyi sajátosságokat és feladatokat tükrözi. Alapoz például a gazdag munkás- mozgalmi hagyományokra, figyelembe veszi a dinamikusan fejlődő ipar, a korszerű mezőgazdaság szakmunkás-utánpótlásának biztosítását is. A program erénye az is, bogy nem reszortfeladalnak, nem egy-cgy szakosztály hivatali munkájának fogja fel a közoktatást és a közmű: velődést, hanem társadalmi ügyként kezeli. Végrehajtására garancia az a jószándék és eltökéltség, ami jellemző és gyümölcsöző volt eddig is megyépk társadalmára, s ami terveink túlteljesítésével járt a művelődésügy területén. A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a művelődésügy távlati fejlesztési tervére az egyértelműség, a párt művelődési politikájának egyértelmű támogatása jellemző. Célkitűzéseiben komplex, az oktatás, a nevelés és az intézményhálózat fejlesztését összefüggően tárgyalja. Jól tükörzi, hogy nemcsak jó szakemberek, hanem a szocialista embertípus kinevelése a cél. A terv pontosabbá tételéhez néhány javaslatot is tett Majoros Károly — így például azt, hogy meg kell határozni a fejlesztési sorrendet, hiszen az igény a következő másfél évtizedben is bizonyára nagyobb lesz a lehetőségnél. Aláhúzta, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szocialista brigádokra, hiszen azok nevelő hatása olyan dolgozókra is kiterjed — például az ingázókra és a külterületeken lakókra — akiknek köre fehér foltot jelent a közművelődésben. A megyei páort)biz»teág titkua# faijai via a Jagyeltneí a nagyobb hatósugarú szellemi bázisok kialakításának fontosságára, — mondván, hogyha nem teremtünk széles körben megfelelő éle*t- és munkakörülményeket a felsőfokú képzettséggel rendelkezők számára, akkor nem is várhatjuk, hogy kellő számban dolgozzanak szakemberek megyénkben. A felnőttoktatás jelentősége Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes az Oktatásügyi Minisztérium nevében is szólt. Mint mondotta, mindkét minisztérium egybehangzó véleménye, hogy Szolnok' megye művelődésügyének távlati fejlesztési terve jó koncepciójú, s átgondolt, a közművelődési párthatározat alapján tartalmas célokat szolgál. A közoktatást és a közművelődést egységben elemzi, és ilyen kiindulópontból határozza meg a feladatokat is. Ez garancia arra, hogy a két terület a jövőben még nélkülözhetetlenebb lesz egymás számára. A miniszterhelyettes javasolta, hogy a megyében is fordítsanak megkülönböztetett gondot a felnőttoktatásra, hiszen annak a következő években kulcsszerepe lesz az általános műveltség és a szakmai továbbképzés szempontjából egyaránt. Garamvölgyi József kifejtette, hogy a Szolnok megyei művelődésügyi program összhangban van az országos célkitűzésekkel, s a tartalmi munka mellett tekintettel van azokra a körülményekre is (demográfiai hullám, munkaerőhelyzet, stb.) melyek befolyásolják az érdemi tevékenységet. Szólt az országos gondokról, — köztük arról, hogy a termelőszövetkezetek, az iskolák és a helyi tanácsok összevonása következtében több kisebb településről elköltözik a közművelődésben fontos szerepet játszó értelmiség. Ezért valamilyen „mozgó szolgáltatással” mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy azoknak a településeknek lakói, a rádió és a tv adásain túl is részesüljenek a kultúra javaibóL A miniszterhelyettes szükségesnek tartotta a tiszafüredi múzeum fejlesztését, a járás kulturális lehetőségeinek bővítését, hiszen a Tisza II. üdülőkörzetének ott lesz a központja. A múzeumokról szólva kiemelte azok szerepét a munkásmozgalmi hagyományok ápolásában. Az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium nevében a távlati tervet elfogadásra javasolta a tanácsülésnek. A pedagógusok felelőssége Dóba Márton, a BVM kunszentmártoni gyárának dolgozója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy társadalmunk fejlődésének egyik , kulcskérdése a tudati viszonyok gyorsabb változtatása. Mint mondotta, fontos gazdasági feladatainkat csak kvalifikált munkások tudják megvalósítani. Szólt a közoktatás és a közművelődés személyi és tárgyi feltételeiről — kunszentmártoni példákkal bizonyította ezek fontosságát Móricz Béla, az MSZMP mezőtúri városi bizottságának első titkára elmondta, hogy Mezőtúr, s a „szomszédvár” Túrkeve eredményei — gondjai hasonlóak a megyeiekhez. Egyetértett azzal a gondolattal, bogy a fő figyelmet, ezután is az általános iskolákra és a szakmunkásképző intézetekre kell fordítani, hogy a legfontosabb feladat a szint- különbségek megszüntetése. Javasolta a közoktatás és a közművelődés irányításrendszerének fejlesztését, továbbá az anyagi erőforrások növelését. Molnár Istvánná, kengyeli pedagógus a' fizikai dolgozók tehetséges, jó képességű gyermekeinek segítéséért emelt szót, hangsúlyozva a pedagógusok felelősségét. A terv felnőttoktasással foglalkozó fejezetéhez elmondotta, hogy az iskolák igénylik az üzemek, a szövetkezetek támogatását — enélkül ugyanis szinte megvalósíthatatlanok a szép elképzelések. Gyorsan fejlődő, gyorsan változó világunkban azonban nemcsak a diákoknak kell tanulni, hanem a pedagógusoknak is. Molnár Istvánná kiemelte a továbbképzés, az önművelés jelentőségét, majd befejezésül a közoktatás és a közművelődés harmonikus kapcsolatának fontosságáról szólt. A vita utolsó hozzászólója, Kozma 'Istvánná, a Munkaügyi Minisztérium főosz- tályevezetője, a szakmunkásképzés eredményeit és gondjait vázolta. Elmondta, hogy a minisztérium szakoktatással foglalkozó főosz-' tálya megalapozottnak, szakszerűnek tartja a tervet, ezért azt elfogadásra javasolja. Sipos Károly összefoglalója után a tanács egyhangúlag elfogadta a megye művelődésügyének tizenöt éves távlati fejlesztési programját. A tanácsülés egyéb napirendjei Következő napirendi pontként jelentés hangzott el Szolnok megye 1975. évi ösz- szevont és központi költség- vetési, valamint fejlesztési alap tervének teljesítéséről, ezután pedig a tavalyi területfejlesztési verseny eredményeit értékelte a tanács, és döntött a versenydíjak odaítéléséről is. (A döntést lapunk holnapi számában ismertetjük.) Ez utóbbi napirendhez csatlakozott az a tájékoztató is, amely a megye 1791—75. évi területfejlesztési tervének teljesítéséről szólt. Egy jelentés, s egy előterjesztés következett ezután. A jelentés megyénk gyógyítómegelőző intézményrendszerének helyzetéről számolt be, míg az előterjesztés egy új tanácsi rendelet volt, mely a közműves vízellátást, csatornázást szabályozza. Nyolcadik napirendi pontként a tanácsülés személyi kérdésekben döntött. Kardos / Dezső, az MTVB kunszentmártoni Járási Hivatalának elnöke egészségi állapotára tekintettel kérte nyugdíjaztatását. A tanács hozzájárult ehhez, s Kardos Dezsőt érdemei elismerése mellett felmentette munkaköréből. Ugyancsak elfogadták Tóth Tibor, az MTVB művelődésügyi osztálya vezetőjének kérését is, és eddigi munkájának elismerése mellett egészségi okokból más munkakörbe kerül majd. A művelődésügyi osztály új vezetőjévé, július 1-i hatállyal Tori Kálmánt nevezte ki a megyei tanács. A személyi kérdések után a tanácsülés előterjesztésekben döntött, majd befejezte munkáját. S. B.-U. B, AZ MUSS KARCAGI KLUBJAINAK eddig nem volt alkalmas termük, ahol a különböző felszereléseket javíthatták, a karbantartási munkákat elvégezhették volna. A teremgcni’on a karcagi Városi Tanács segített, nemrégen átadtak a fiataloknak 'egy 52 négyzetméteres helyiséget, amelyet 10 ezer forintos költséggel újítottak fel. A tantermet a sorköteles fiatalok rendesfék be mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkával. Képünkön Szilágyi Lajos irányításával, a termet rendezik a fiatalok. Hasznosítjuk a tapasztalatokat íszéigelés Száraz Lászlóval, a tártai városi pártbizottság első titkárával A kommunisták nagyobb része már túljutott az eszmecserén. amely a párt tagsági könyvek cseréjével kapcsolatos politikai előkészítés legfontosabb mozzanata. Bármelyik alapszervezetben is érdeklődtünk, mindenütt . kedvező tapasztalatokról szóltak: a beszélgetések a Közpftnti Bizottság 1975. október 23-i határozatának szellemében, nyílt, elvtársi légkörben folynak megyeszerce. Túrkevón Száraz Lászlótól, a városi pártbizottság első titkárától is a beszélgetések eddigi tapasztalatairól kértünk véleményt. — Hol tartanak a beszélgetésekkel? — Az alapszervezetek egy- harmada már befejezte az eszmecseréket, a többiekben a párttagságnak körülbelül 90—95 százalékával váltottak szót. így júniusban már mindenütt sor kerülhet az alapszervi vezetőségek üléseire. júliusban azokra a taggyűlésekre, amelyeken a beszélgetések tapasztalatait összegzik. — Bár ezeket az eszmecseréket előkészítő időszak már ehég régen volt, talán mégsem érdektelen szót ejteni róla. Annál is inkább, mivel ezekben a hetekben, hónapokban derül ki, valóban megfelelően dolgoztak-e annakidején? — Ez így van. Az, hogy az elmúlt év decemberében minden alapszervezeti titkárral tisztáztuk az eszmecserék célját, feladatát, hogy januárban és februárban minden párttagot tájékoztattak a vezetőségek arri»l, hogyan készüljön ezekre a beszélgetésekre, jónak bizonyult. Az előkészítő munkánk mottójául a követke-' zőket választottuk: minden egyes kommunista a vele való elbeszélgetés napjáig végezzen önértékelést. Hogyan látja helyzetét, szerepét, munkáját saját kommunista kollektívájában, hogyan értékeli munkahelyi tevékenységét, hogyan tesz eleget a szervezeti szabályzatban rögzített kötelezettségeknek. Az alapszervezetek a városban összesen hatvan elbeszélgető csoportot hoztak létre, száznyolcvan taggal. Nagy figyelmet fordítottunk az ő felkészítésükre is: nemcsak az eszmecserék célját, tartalmát beszéltük meg velük, hanem a módszerbeni kérdéseket is. — Az'' alapszervezet vezetőségei értékelték-e a párttagok munkáját, és ha igen, mennyiben voltak azok reális vélemények? Elfogadták-e a kommunisták a pártvezetőség róluk alkotott véleményét? — Február végéig ez megtörtént, a pártvezetőságek reálisan, elfogultság nélkül értékelték egy-egy párttag munkáját, magatartását, és megfogalmazták, hogy mit várnak tőle a továbbiakban. Ezt a realitást mutatja, hogy a kommunisták csaknem valamennyien elfogadták az értékelést, egyetértettek mind a pozitív, mind a negatív . észrevételekkel. Egyértelműen a jó előkészítő munkának tulajdonítjuk, hogy a párttagok felkészülten vettek és vesznek részt a beszélgetéseken. Észrevételeikkel, javaslataikkal segítik a pártmunka színvonalának emelését. önkritikusan mérlégelik saját tevékenységüket, beszélnek párt- megbízatásaikról, eszmei, politikai képzettségükről, továbbképzésükről, megnyilatkoznak egyéni gondjaikról. Az eszmecserék légkörére pedig egyértelműen az őszinteség a jellemző. — Milyen kérdések foglalkoztatták leginkább Túrkc- i'én a kommunistákat? Miben lehet összegezni véleményeiket? — Valamennyien helyeslik pártunk politikájának irányvonalát, egyetértettek a XI. kongresszus, az V. ötéves terv célkitűzéseivel, cselekvési programunkkal. Elmondták, hogy mindannyian készek a tervek megvalósításában cselekvőén részt venni, dolgozni a párt határozatainak végrehajtásáért. Nagyon érzékenyen reagáltak az üzem, az intézmény, a termelőszövetkezet pártszervének, szervezetének munkájára, a gazdasági tevékenységre, a vezetők és a beosztottak viszonyára, az üzem- és munkaszervezés, a munkafegyelem hiányosságaira, a takarékos gazdálkodásra. Néhány példát is ezekre: Túhkevén a tsz-ek egyesülésével hatalmas gazdaság jött létre 16 707 hektáron, több mint kétezer taggal. A szövetkezet kommunistái sok szót ejtettek az egyesülés tényérő], az eddig szerzett tapasztalatokról, és következtetéseket vontak le. Kifejezték azt a véleményüket, hogy a vezetők munkájának, magatartásának megítélésénél emelni kell a mércét, mert kétezer család sorsa, életének jobbra vagy rosszabbra fordulása függ tőlük. Szóvá tették, hogy nagyobb munkafegyelemre van szükség és ha valaki felelőtlenül bánik a közösség vagyonával, ha nem tesz eleget kötelezettségének, felelősségre kell vonni, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban dolgozik. Az AFIT kommunistái több észrevételt tettek az üzemen belüli párt- és tömegszervezeti munka tartalmára. Megjegyezték, sok még a formálisan megrendezett összejövetel, gyűlés, értekezlet Azt is elr«ondták. hogy az üzemi párt-végrehajtóbizottságnak következetesebbnek kellene lennie a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésében. Amit mi gondnak tartunk : viszonylag kevesebb szó esett a beszélgetésekben a párttagok magánéletérőt. Túlzottan a munkára koncentráltak valamennyien. Sokan arról is szóltak, hogy az alapszervezeti pártvezetőségekben még mindig hiányzik a kollektív munka, túlságosan is a titkárra hárulnak a teendők. A városban levő alapszervezetek titkárai viszont elmondták: érzik, hogy növekedett a követelmény munkájuk iránt. Az is elhangzott, hogy nem megfelelő a pártvezetőségi tagok politikai képzettsége; alacsony az üzemekben (elsősorban az AFIT-nál) egyes középvezetők poiitki ai, szakmai, általános műveltségi színvonala, hangnemük sokszor kifogásolható, sértő a beosztottakra. Több kritikai megjegyzés érte a várospolitikánkat, hogy Túrkeve fejlődése elmaradt az igényektől. — Mit tesznek azért, hogy az észrevételek, a javaslatok ne siklMdjanak el? Hiszen ha a kommunisták felelősséggel mondanak véleményt, ,jogot az igényük, hogy arra a pártvezetőségek, a pártbizottságok odafigyeljenek és reagáljanak. — Említettem már, hogy az alapszervezetek vezetőségei, tagjai júniusban és júliusban összegzik a beszélgetések tapasztalatait, és döntenek a javaslatok, a megoldandó kérdések sorsáról. Pártbizottságunk minden alapszervezettől bekéri a javaslatokat, véleményeket és azokat minősítjük; melyekben kell az alapszervezeteknek intézkednie, melyekben nekünk. Melyek tartoznak a gazdasági vezetőkhöz, a városi tanácshoz, és melyeket kell továbbítanunk a felettes szervekhez. Es természetesen melyek azok, amelyek nem jogosak, vagy amelyek megoldására most nincs lehetőség. Elvünk, hogy egyetlen észrevétel, javaslat, vélemény se maradjon megválaszolatlanul Végezetül el ken mondanom, hogy a további munkánkhoz nagyon sok hasznos tapasztalatot adtak a beszélgetések. Rendkívül sok értékes észrevétel, javaslat hangzott el, amelyeket ha jól hasznosítunk, a párt- munka színvonalának nőve- kedéséhez vezet, hozzájárni partunk egységének erősödéséhez és egyben növelni tudjuk a párttagok aktivitását. a pártszervezetek irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét.
