Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
1Ö76. mágus ZT. SXÖEÜSrÖK MEGYEI NÉPLAP Í3 Logopédus A beszédhibák orvosa A túrkevei városi könyvtár kézimunka szakkörében nemcsak hímeznek az asszonyok, hanem gyűjtik és felhasználják a régi népi motívumokat. A húsztagú közösség legszebb hímzéseiből a közelmúltban sikeres bemutatót tartottak. A régi hímzések, szőttesek felkutatásában segítenek a honismereti szakkör tagjai is Táncosok, citerások, bábosok A füredi járásban folyó amatőr művészeti tevékenységről Tavaly ősszel a tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezet — a már korábban létező és minősített Páva-kör mellé — éiterazenekart szervezett. A citerások azóta is rendszeresen próbálnak, repertoárjuk 1 egyre bővül, több alkalommal megérdemelt nagy sikerrel léptek föl Tiszafüreden és a környezőte- lepüléseken. A zenekar tagjai középkorú férfiak, még Az utóbbi időben megpezsdült az amatőr művészeti tevékenység a tiszafüredi járásban: a Hámán Kató Páva-körén és citerásain kívül, szépen fejlődik a kunmadaras! citeraegyüttes (legtöbbjük tűzoltó) és a füredi gimnázium irodalmi színpada. Az említett művészeti csoportok rendszeresen működnek, de egyre több az alkalmilag szerveződő együttes ez különösen a gyermek- csoportokra jellemző. Az évenként lebonyolításra kerülő úttörő kulturális szemlékre készülnek bábosok, gyermekszínpadok, népiA művelődési házakra, klubkönyv tárakra vár a feladat, hogy az iskolából kikerülő gyerekek továbbra is részesüljenek az amatőr művészeti csoportokban folyó munka örömeiből. Igaz, ehhez sokkal élettelibb kapjó néhány évig együtt muzsikálhatnak, de az utánpótlás így is kell. Erre gondolva szerveztek a Kossuth téri általános iskola felsőtagozatosaiból egy gyermek citeraegy úttest, amely már túl van az első fellépéseken. A gyerekciterások közül ketten a Hámán Kató Tsz-ben lesznek iparitanulók — és természetesen előrelépnek a felnőtt pengetősök közé. táricosok, népijátékokat be-1 mutató együttesek, kamarakórusok. A járás amatőrmozgalmában az uttqrppgypttesekre lehet alapozni. A gyerekek jó képzést kapnak1 hozzáértő pedagógusoktól-. , Csakis . ennek tudható be, hogy a járásból három úttörőcsapat, csoportja szerzett helyezést a megyei kulturális bemutatón: egy alsótagozatos bábegyüttes és két kórus. £v- ről-évre jól szerepelnek az abádszalóki gyermektáncosok, Tiszaőrsön nemrég szépen muzsikáló furulyaegyüttes alakult. csolatban kell létrejönni az iskolák és a közművelődési intézmények között, mint a mostani. Néhány kivételtől eltekintve meglehetősen formális, ötletszerű az együttműködés. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy nemcsak a gyerekeket kell bevonni a művelődési házak tevékenységébe, hanem a sok kitűnő felkészültségű —ebben vagy abban a művészeti ágban jártas — pedagógust is. Tcvábbi lehetőségek Ugyancsak a művelődési intézményekre vár a feladat, högy az üzemekben, KISZ-szervezetekben. a nőklubokban stb. elszigetelten jelentkező kezdeményezéseknek segítséget adjanak. Például: Kunmadarason a zárszámadáson a szövetkezet KISZ-esei népitáncot mutattak be: egy népitánccso- port magját adná ez az alapszervezet. - 'Tiszafüreden az ÁFÉSZ KISZ-esei rendszeresen előádhák — maguk közt — irodalmi műsorokat, minden szakmai irányítás nélkül. Tiszafüreden, Kunmadarason és föltehetően a járás más településein is több rajzoló, íestegető, fafaragó fiatal él. Varinak annyian, hogy körré lehessen szervezni őket. A teljes képhez — a köz- művelődési intézmények mentségére , —. hozzátartozik, hogy a legtöbb helyen már megpróbálták ezeket a lehetőségeket kihasználni. De most a megváltozott feltételek közepette érdemes ismét kezdeményezni az amatőr művészeti csoportok létrehozását. Sz. J. Szülők, nagyszülők, rokonok aligha gondolnak arra, miközben gügyögve utánozzák a kisgyerekek szavait, hogy később mennyi gondja származik majd a gyereknek ebből a furcsán megnyilvánuló szeretetből. Csak Szolnok általános iskoláiban közel ezer olyan alsótagozatos diák tanul, akik logopédiai kezelésre szorulnak, s ebből csak egy kisebb hányadot tesznek ki, akiknek veleszületett beszédhibájuk van, a többség a szülők, a környezetük beszédmodorának, gügyögésének köszönheti, hogy egyes hangokat nem tud kiejteni. Ez pedig rányomja bélyegét a gyerek tanulmányaira, a közösségbe való beilleszkedésére is. A megyeszékhelyen egy főállású logopédus Fülöp Lászlóné, s a kisegítőiskola tanárai próbálják helyrehozni a felnőttek vétkét, megtanítani a gyereket a hangok helyes kiejtésére. — Hogyan lesz valakiből logopédus? — Véletlenül választottam ezt a pályát. — mondja Fü- löpné. — Érettségi után külkereskedelmi főiskolán akartam továbbtanulni, de nem vettek fel. 1 Egy évig dolgoztam, s ez-idő alatt láttam a televízióban egy riport filmet, amely a gyógypedagógiai főiskolát mutatta be. Elhatároztam, hogy jelentkezem. — A többi már ismert. Két éve államvizsgázott, azóta a szolnoki gyerekek beszédhibáit javítja. — Minden tanév szeptemberében beszédfelmérést Pedagógus képzőművészek lábéra A másfél évtizedes hagyományokhoz híven az idén is megnyílnak a pedagógusok képzőművészeti nyári művésztelepei. A jelentkezések lazajlottak, az idén kilencven alkotó pedagógusnak teremti meg a szakszervezet a tanulás, a továbbképzés, az alkotás feltételeit. Gyula és Miskolc-Pere- ces mellett először nyílik az idén júliusban alkotótábor Bázakerettyén. A háromhetes táborozás végén a résztvevők kiállításon mutatják be alkotásaikat végzek az alsótagozatos gyerekeknél. A tapasztalataim mellett megkérdezem a pedagógusok véleményét is, ám sajnálatos, hogy ők csak a leafeltűnőbb zavarokat észlelik. — Melyek a leggyakoribb beszédhibák? — Talán az artikulációs zavarok, a pöiszeség, a hanghelyettesítés, kihagyás, a raccsolás, a leggyakoribbak. Ezek a hibák 70 százalékában gyógyíthatók, sőt a pö- szeség teljesen. A ritmuszavarok, a dadogás, a hadarás már neliezebb, s végül az orrhangzósság, amely veleszületett betegség, csak műtéti beavatkozással gyógyítható. __— Mely hangok ejtésével v an a legtöbb gond? — Az úgynevezett szisze- gőkkel, az sz, s, z, zs-vel, az r-rel, a k-val, a g-vel, s az ó és ő hangokkal. — Hogyan javítja a gye- rekek beszédzavarait ? — Minden tanulóval heti két alkalommal tíz-tizenöt percet foglalkozom; nyelv- és hallási gyakorlatokat végzünk, természetesen játékos’ formában, s tükör előtt. Némely esetben a logopédiai szondát is lehet alkalmazni. A szonda egy fém tárgy, amely a nyelvállást szabályozza az egyes hangok kiejtésekor. — Hány tanulót gyógyít meg évente? — Egy tanévben általában csak 80—85-re futja az Az idén először kerül sor — az ünnepi könyvhét alkalmából — egy „könyvtér” kialakítására Karcagon, a városközpontban, ahol társadalmi munkával elkészített könyvpavilonokat állítanak fel. A könyvtéren délutánonként — május 28-tól kezdődően — különböző programokat bonyolítanak le. Így többek között május 28-án pénteken, a nyitás napján, bábelőadás, 29-én a 300. jubileumát ünneplő karcagi Gábor Áron Gimnázium diákjainak irodalmi előadására kerül sor, 30-án a helyi 629. sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézet kórusa, 31-én a karcagi úttörőzenekar és június 1-én az általános diákotthon ciidőbőü Idán az Újvárosi és a Ságvári körúti iskolába jártaim. Egyszerre több iskolát nem vállalhatok, hisz mindenütt váltott tanítás folyik az épületek kicsik, zsúfoltak. — Tapasztalatai szerint kelt-e valamilyen lelki megrázkódtatást, kisebbségi ér- zést a gyerekekben a beszédhibájuk? — Az óráimon nem tapasztaltam ilyesmit, nagyon lelkesein dolgoznak, s leírhatatlan a boldogságuk, ha sikerül kiejteni az r-t, az s-t, vagy ha szépein, nyugodtan olvasnak, nem dadogva, s hadarva. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy játék közben vagy óraközi szünetekben nem rázza-e meg őket a társaik gúnyolódása. __— Nem lenne szerencsés ebb még óvodáskorban javítani a beszédzavarokat? — Feltétlenül jobb, s eredményesebb lenne. de hát ehhez több logopédusra, s állandó helyiségre lenne szükség. S nem ártana persze egy kicsit a felnőtteknek is elgondolkodni azon — most aimikor egyre inkább elterjedt a „pongyolaság”, a helytelen szóhasználat, s mintha újra divat lenne a raccsolás, a félszóta gokban való beszélés — hogy a gyerekek bennünket utánoznak, úgy tanulják meg az anyanyelvet, ahogyan tőlünk hallják. Tál Gizella terazenekara és népi tánc- együttese szerepel. A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat 452. sz. karcagi könyvesboltja a város üzemeiben több mint harminc helyen ünnepi könyvhét keretén belül író-olvasó találkozókra is sor kerül. Május 26-án Sánta Ferenc a berekfürdői üveggyár szocialista brigádjaival, 28-án pénteken Fekete Sándor a Csokonai könyvtárban találkozik felnőtt és ifjúsági olvasókkal. Június 3-án Cseres Tibor a FELISZ-ben tartja író-olvasó találkozóját, 7-én Keres Emil munkás—művész találkozón vesz részt a berekfürdői üveggyárban, délután a mező- gazdasági szakközépiskolában lép fel önálló műsorával. Tartós és alkalmi csoportok Közművelődési intézmények és iskolák f n könyvhét eseményei Karcagon ! HÖERÖmUUEKIG . ' • dmf** Í/& ? i.* ’ Ki'f. S- - y‘ te'.,' Ha öt év múlva találkozunk O A tizeinkét emeletes új szállo- *■ da ablakából messzire ellátni. A várost kopár hegyek ölelik körül, úgy tűnik, mintha beszorítanák karjaik közé Ulánbátort, rideg homokkő szikláikkal mintegy álljt parancsolva a fejlődésnek. A mongol főváros áronban szemmel láthatóan fittyet hány a tilalomnak. Amerre a szem ellát, új városnegyedek integetnek, füstölgő gyárkémények, közöttük a két hőerőmű rajzolnak csíkot az égre. Odább, észak felé a hatalmas új malom fehérük, szemben, közvetlenül alattunk sivító Diesel-mozdonyok kúsznak el hosz- szúra nyúlt vagonfarkaikkal a Kí- nai-híd alatt. Autó teherautót ér, zsúfolt autóbuszok kergetik a Volgákat, Moszkvicsokat, a követség! Mercedeseket, vagy BMW-ket. A két évtized alatt megháromszorozódott város modern és nyüzsgő lakónegyedei között a most már településsé rendezett jurta városrészek idézik a végtelen sztyeppét — a városokba való áramlás Mongóliában is óriási gond — de már színesre festett kerítésekkel utcákra tagolva, villany van bennük és kút, közös kút persze, az életető és tisztító vízzel. Innen a szálloda ablakból egyszerre látni mindezt. Rálátni Bogdo Gegen főláma palotájára is, a mostani vallástörténeti múzeumra, meg a másik kolostorra is, amely ma ugyancsak múzeum, de ellátni a televíziós torony piros-fehéren magasba szökő sziluettjére, tövében a jurta városrésszel és a most is „üzemelő” lámakolostorra és szentélyre. A lámáktól a hőerőművekig vezet a tekintet, befog egyetlen pillantással évszázadokat és mindenféle látnoki tehetség nélkül előre is nézhet évtizedeket. Pontosan: öt évet mindenképpen. Elkészült a mongol népgazdaság új ötéves terve, miután a megelőzőt sikeresen teljesítették a hatodik elfogadására most kerül majd sor a júniusi pártkongresszuson. A vitája még é sorok írásakor is folyik a lapok hasábjain, a gyűlések ezrein.. Szigorú, fegyelmezett, előre tekintő és a realitásokat számba vevő, ám mégis merész tervet készítettek a mongol szakemberek a másfél milliós ország számára. Már egymagában az is figyelemre méltó lehetne a laikus kívülállónak, az országot csak messziről és felületesen ismerőnek, hogy ez a hajdan volt és lényegében ma is még mindig állat- tenyésztő és jószágot terelő nép nép- gazdasági tervet készít. A végtelen sztyeppék korlátlan határaihoz szokott mongol ember, akit egykor csak a fű növése befolyásolhatott, hogy merre és meddig és mikor, ma a tervgazdálkodás nagyon is határozott keretei között éli életét, a fegyelmezett munkához szokva, vagy azt már meg is szokva. Mi volt és mi lesz? Az újságíró hevülete itt adja át a helyét a racionális gondolkodásnak, a lelkesedés a számok megszabta reaütásoknak. A földönjárás .szakembere” és segítő informátorom — informátorunk inkább! — egy negyven év körüli higgadt, halk beszédű férfi, Mönhzsargal elvtárs, a Mongol Állami Tervhivatal elnök- helyettese. Előtte az asztalon kimutatások, térképek, jegyzetek és feljegyzések az elmúlt ötéves tervről és az újról, amelynek segítségével az ország ismét óriási lépést tesz előre az egész népgazdaság fejlesztésében. \ — Az ötödik ötéves tervet teljesítettük — mondja Mönhzsargal bevezetőként. Egyszerű, tárgyilagos kijelentő mondat ez. A tervhivatal nem az érzelmek, hanem az értelem helye. Fegyelmezett arcán azért átsuhan a büszkeség inkább csak sejthető mosolya, amikor csak úgy mellékesen hozzáteszi, hogy hét milliárd tugrikot ruházott be a mongol népgazdaság abba a bizonyos teljesített ötéves tervbe. Ez a hétmilli- árd füstöl itt körben a városban, ez a hétmilüárd formált új ipari várost a negyvenezer lakosú Darhan- ban, ez a hét milliárd teremtett színvonalat Mongóliában. És hadd tegyem hozáá: ez a hétmálliárd teremtett igényeket is, mind nagyobbakat persze. Teljesíthetőeket is, és ma még tel- jesíthetetleneket. És ez a hétmilliár- dos beruházás teremtette meg a lehetőségét, hogy a mongol népgazdaság jövedelme öt év alatt kereken 40 százalékkal növekedjék. Behozzák az elmaradhatatlan illatos, forró teát, és amíg a hűvös tavaszban jól eső italt kortyolgatjuk, a tervhivatal elnökhelyettese mára fali térképnél magyarázza, milyen természeti kincsek és hol várnak feltárásra, hogyan fejlődik tovább a gazdaság. — Nemcsak a beruházásra kerülő pénz a lényeges. Az is természetesen, hiszen a hatodik ötéves tervben 13—14 milliárd tugrikot szánunk a gazdaság fejlesztésére. A legdöntőbb — summázta a pénzben nem is kifejezhető legfőbb feladatot Mönhzsargal — a minőség. A termelésben és az irányításban is. Csak a minőség mindenoldalú és mindenütt történő biztosításával valósíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság évi növekedése elérje az öt százalékot, az ipar öt év alatt fejlődjön legalább 60 százalékot, és hogy a nemzeti jövedelem mindezek eredményeképpen 37—41 százalékkal legyen magasabb, mint most A számokat nagyon is konkrét nevek és tények váltják fel. Elmondta az elnökhelyettes, hogy a mezőgazdaság mindinkább belterjes fejlesztése, a gabona és a takarmány termesztése, mégpedig a teljes ellátást biztosítása ezen a téren, az új ötéves terv egyik alapvető feladata A legnagyobb ipari beruházás az erdenti réz- és molibdénibánya, valamint a kohó első lépcsőjének felépítése lesz. Az ipar általános féladata a termelékenység növelése. Ezen belül is az élelmiszeriparnak el kell érnie a világszínvonalat. És mindezt a KGST hathatós segítségével, baráti összefogással és a mongol nép kemény munkájával. — Ha öt év múlva találkozunk, .megint csak annyit mondok majd: az ötéves tervet teljesítettük. A hatodikat immár — búcsúzik tőlünk Mönhzsargal, a tervhivatal elnök- helyettes^ és a számokkal, tényekkel a tarsolyunkban a még ismert városkép is valahogyan új arcot ölt előttünk. ■ (Folytatjuk) Gyurkó Géza
