Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

1976, május TL SZOLNOK MEGYE! NtfPLAP 3 Mit hozott a vásár? Az Április 4 Művek örményes! üzemének 180 ezer küo- kalóriás thermogenerátora. amely iránt különösen az NDK szakemberek érdeklődtek HÁLÁLKODÓ« Az új műtrágya sikere Elkeltek a kazánok üj termék Karcagról Generátorok az NOK-űa Az idei beruházási javak vásárának az adott különle­ges jelleget hogy a kiállítók és a vásárlók egyaránt az V. ötéves tervre koncentrál­va mutatták be termékeiket, illetve kötötték meg üzletei­ket. Most, amikor a vásár ka­puja bezárul, számot vet a a kiállító, az érdeklődő, a vevő, az eladó — mit hozott az elmúlt kilenc nap? ^ BWY-díj a TVM-nek A Szolnok megyeiek leg­eredményesebb résztvevője a Tiszámén ti Vegyiművek volt. Termékei közül a bórtartal- mú. granulált műtrágyát BNV-díjjal jutalmazták. Ez a műtrágya — amely nagy ai-kert aratott a szakemberek körében — hatóanyagtartal­mánál, összetételénél fogva a cukorrépa terméshozamának növelését segíti elő. Az üzem a vásáron bemutatta a ke­vert műtrágyát, a szemcsé- zett szuperfoszfát műtrágyát és az ICI festékeit Ezek a festékek angol licenc alap­ján készültek, a hazai ipar­nak fontos lakkfesték „alap­anyagai”. Sok szakember — főként tervező — kereste fel a szol­noki Vas- és Faipari Szö­vetkezet bemutatóját. Külö­nösen aiz olaj- és gáztüzelésű .Ikazánok arattak nagy si- ' kert, amelyek két típusát — az 50/10-est és a 30/12-est — állították ki. Többen kérde­zősködtek az AD típusú víz­lágyító család „legifjabb” tagjáról, az AD—S 4-ről. Eb­ben a berendezésben a ko­rábbiakhoz képest az az új­donság, hogy foszfátadagolót építettek bele. A vásár ré­szükről is sikeresen zárult, hiszen a kiállítás „tárgyai” már nem kerülnek vissza Szolnokra, egyetlen kivétel­lel mindnek akadt gazdája. (Az AKOR Szuper 15 típusú gvors gőzfejlesztő kazán még csak prototípus volt.) Két „sztárral” jelentkezett a tavaszi BNV-n a jászbe­rényi Műszeripari Szövetke­zet. Túlnyomásos kábelvé­delmi berendezései iránt több cég is, így a posta, a MÁV, az ORION komolyan érdeklődött. A vásár után az ORION-nal több száz ká­belvédelmi berendezésre köt­nek majd szerződést. Az Elektromodul szakemberei a miniatűr jelfogó iránt tanú­sítottak nagy figyelmet. Sikeres tárgyalások A vásár ideje alatt mindig érdeklődők gyűrűje vette körül a jászberényi Aprító­gépgyár hidegfolyató prését A tubus-gyártó berendezés, amelyet a Mátravidéki Fém­mű részére készített a gyár, méltóan reprezentálta az üzem technikai színvonalát ugyanúgy mint. a mellette álló — bár korántsem olyan látványos — pilger állvány. Az egyszerű, szürkére fes­tett szekezetrő^ csak1’ a hoz­záértő szemek állapíthatták meg, milyen pontosak a he­gesztési varratok, s milyen bonyolult lehetett az anyag megmunkálása. Az Aprító­gépgyár mérnökei nem rej­tették véka alá technikáju­kat: újfajta salakhegsztéssel tudták egymáshoz kötni a pilger állvány részeit. Ottjártunkkor a gyár ke­reskedelmi szakemberei az NDK INWEST Export cég képviselőivel tárgyaltak egy 100 ezer rubeles üzletről. A tárgyaláson a gyár egy' má­sik termékéről a keverődob­ról esett szó. Ugyanígy sikeresek voltak a SZIM karcagi gyárának vásári megbeszélései is. Ez az üzem 'rezgőollót mutatott be a vásáron, amelynek kü­lönlegessége, hogy úgyneve­zett másoló berendezéssel is felszerelték. Valamikor a győri Célgépgyár készített ilyen terméket, de három éve a gyártás itt megszűnt, így most Magyarországon ki­zárólag a karcagi SZIM gyárt rezgőollókat. S, hogy a gyár tervezői által átdolgozott, ■korszerűsített termék kelen­dő, mi sem bizonyítja job­ban: egy hét alatt tizenné­gyet rendeltek a hazai üze­mek. A vásár látogatói a legna­gyobb pavilontól néhány mé­ternyire, a szabadtéi"en lát­hatták az Április 4. Gép­ipari Művek Energetikai Gépgyárának termékeit. Itt állították ki a gyár örtné- myesi üzemének thermoge- nerátorait is. Az új, most bemutatott 180 ezer kiloka- lóriás berendezés formater­vezett alakjával vívta ki a szakemberek elismerését. A gép kiváló műszaki paramé­terekkel rendelkezik. Külö­nösen az NDK üzemek kép­viselői jegyezhették a gép tulajdonságait. A „180 ezres” szomszédságában ugyanis ott állt az 1 millió kilokalóriás thermogenerátor, amely már elnyerte az NDK szak­emberek elismerését. Ezt bizonyítja a jövő évi meg­rendelés is: több mint 10 terményszárító berendezés­hez szállítanak thermogene- rátort azörményesi üzemből. Ötszázezer rubeles szerződés Mezőtúrt ketten is képvi­selték a BNV-n:, az egyik a fémfeldolgozó szövetkezet volt. Több mint hat éve gyártják NSZK-licenc alap­ján az automata irattároló berendezést. Ennek az elő­nye: kis helyen elfér, nagy a „kapacitása”, könnyen ke­zelhető. Ezt a berendezést a számítástechnika fejlődé­sének megfelelően korszerű­sítették mágnesszalag, mág­neslemez, valamint lyuk­kártya tárolására. Bemutat­ták a 870 Sztendert típusú lyukkártya és mikrofilm tá­rolót, a 870 M típusú auto­mata mágnesszalag tárolót, amelyben egyszerre 560 sza­lagot lehet berakni. Az OKISZ elnökségének díját kapták a vásáron a két szint közé beépíthető automata tárolóberendezésükért. Eb­ben igény szerint kartotéko­kat, alkatrészeket, gyógysze­reket lehet tartani. A vásáron üzletkötés is született. Legnagyobb vevő­jükkel, a Szovjetunióval 500 ezer rubel értékű szerződést írtak alá különböző automa­tikus berendezés szállí­tására. A Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri üzeme is jelén volt a vásáron. A bemutatott ter­mékek közül többen aKON- TASET építőszekrény-rend­szer előtt időztek el. Ezt a vállalat három telephelyén, Budapesten, Szentesen és Mezőtúron készítik. A me­zőtúriak gyártják a belső szerkezet jelzőlámpáit, nyo­mógombjait. A Kontakta a BNV-t kapcsolat teremtésre használta fel. Tárgyaltak a SI MENS és a DREEFS né­met cégekkel nyomtatott áramkörű csatlakozók, mik- rókapcsolók, valamint 100 ezer tűzhelykapcsoló szállí­Segítség a gyermekeknek Ülést tartott a megyei nööízotiság A Hazafias Népfront Szol­nok megyei nőbizottsága teg­nap délelőtt ülést tartott. A bizottsági tagok először az V. ötéves terv megyei fej­lesztéseiről hallgattak elő­adást Ezután a nőbizottság né­hány tagjának, a homoki, a tiszakürti és a kisújszállási gyermek nevelőotthonban tett látogatásáról, az ott ta­pasztaltakról volt szó. A látogatók megállapítot­ták, hogy a nevelőotthonok ellátottsága, a gyermekek­nek nyújtott gondoskodás példás. A homoki és a tisza­kürti intézetben szervezetten folyik néhány gyermek pat- ronálása a szocialista bri­gádok révén. Sajnos, a kis­újszállási leánynevelő otthon lakóit csupán a szolnoki BÖRTEX Ksz szocialista bri­gádjai látogatják. A helyi gazdálkodási egységekkel nincs kapcsolata az intéz­ménynek. Az otthonok veze­tőinek és a megyei nőbizott­ság tagjainak közös vélemé­nyük, hogy a jövőben erősí­teni kell a patronálást. Végül a nőbizotság tagjai elhatározták, hogy megjelölt időpontokban meglátogatják az intézményeket és szemé­lyesen is segítenek a gyer­mekek életének könnyebbé tételében­Tíz ezer hektáron új erdő Eredményes volt a tavaszi erdőtelepítés, az ország er­dősített területe az ötödik ötéves tervben 1976-ra elő­irányzott programnak meg­felelően bővült az elmúlt hetekben: a kedvező időjá­rást kihasználva mintegy 10 000 hektárra került új erdő. 10 400 hektáron erdőfel­újításra került sor. nymo­don az idei tavaszon több mint húszezer hektáron kezdhették meg a szakem­berek a fiatal erdők gondo­zását, nevelését. Az új erdők felét a feny­vesek teszik ki, de nagy te­rületet foglal el a nyár és a tölgy is. Az erdészek a telepítés­nél meghatározott területek­re koncentrálták az erdőket. Bács-Kiskun megyében ösz- szesen 2550 hektárt haszno­sítottak erdészeti termelésre s nagy kiterjedésű földeket ültettek Szabolcs-Szatmár és Pest megyében. Tiszaszőlős és Tiszafüred között van egy tanyaköz­pont : Domaháza. Állandó la­kosa? Alig néhány ember. A tiszaszőlősi Petőfi Tsz it­teni szarvasmarha telepére viszont sokan járnak Tisza- szőlösről dolgozni. A kevés itt élő egyike Czinege József vasutas — vonalvigyázó. Hajnalban már talpon van, az utolsó vonat is ébren ta­lálja. A domaházi vasúti megálló épületében lakik. Szőlős felől jön, kezében tekintélyes, hosszúnyelű ka­lapács, vállán hevederen ló­gó, a kalapácsál is na­gyobb villáskulcs. — A vasúti pályát járom, talpfáról, talpfára lépegetve és figyelem, milyen állapot­ban vannak a sínek, a síne­ket rögzítő csavarok. — Szabad idő? — Itt van a kertem hátul — mutat az állomásépület mögött árnyékoló ápolt gyü­mölcsfák. felé. — Két tehe­net tartok meg két borjút. Van bőven dolog a kertben Is, a jószággal is. — Ügy tudom, megszűnik a domaházi megálló. Mi lesz azután? RuStlffSn küldenek a llyítil! 0(1 szerkesztőségbe meghatott hangú leveleket a legkülönfélébb korú és fog­lalkozású emberek, akik há­lájuk, elismerésük, köszöne­tük kifejezésére szeretnék igénybe venni a lap hasáb­jait. Ennek nem is lenne akadálya, hiszen szívesen osztozunk mások örömében és szívesen, népszerűsítünk minden jó példát, minden emberséges tettet, a levelek egy része azonban, bármi­lyen lelkes hangú, nem okoz örömet nekünk. Nem tudunk örülni annak, ha az utas, a vásárló, a be­teg, az ügyfél kötelességé­nek érzi, hogy nyilvánosan mondjon köszönetét az autó­busz kalauzának, mert meg­mondta, melyik megállónál kell leszállnia, az eladónak, mert türelmesen megmuta­tott minden árut, a szolgá­latban levő orvosnak, mert éjjel kijött a hívásra, a hiva­tali előadónak, mert packá- zás nélkül, egyszerűen elin­tézett valamilyen ügyet- Még kevésbé örülünk, ha az isko­la igazgatója, vagy az óvoda vezető óvónője hálálkodó le­velet ír vagy írat a gyere­kekkel, amelyben megköszö­nik az építők „csodaszép ajándékát”, azaz az új isko­lát, óvodát (de korántsem csak azt, ami társadalmi munkával készült, ez ugyan­is rendjén lenne) azt is, amit jónéhány millióért, esetleg egy-két éves csúszással épí­tettek fel. De hát miért baj az, ha az emberek udvariasan kö­szönetét mondanak mások­nak? — kérdezhetné valaki. Nem a köszönet, még ke­vésbé az udvariasság ellen van kifogásunk, sokkal in­kább az ellen, hogy maguk­tól értetődő cselekedetek va­lamiféle „jótetté” magaszto­suljanak. A kalauznak ugyanis kötelessége az útba­igazítás, az eladónak az áruk bemutatása, az orvosnak a A műszaká szakemfoeme- velésről, ezen belül a mér­nökök, technikusok, szakkö­zépiskolát végzettek képzé­séről — helyzetéről és ter­veiről — volt szó szerdán az országgyűlés ipari és kultu­rális bizottságának együttes ülésén. A budapesti Műsza­ki Egyetemen tartott képvi­selői értekezleten — ame­lyet a parlament e két mun­katestületének elnöke, Gor- janc Ignác és dr. Ortutav Gyula vezetett — részt vett az országgyűlés alelnökei közül Inokai János és Raf- fai Sarolta, jelen volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Nagy Imre mun­— Jó pár talpfára ráte­szem én még addig a lábam. Különben Szőlősön kezdek építkezni. Dél van. Czinege József vödröt vesz elő: szomjasak a tehenek. Meleg van, jólesik a déli verőfény elől a csatornapart fáinak árnyékába húzódni. Ott találkoztunk Szép Gyu­la, 72 éves tsz-nyugdíjassaL — Bitang életük volt itt az embereknek —, mondja. A Bobory „kegyelmes úré” volt a domaRázi major. A kastélya idelátszik. A cse­lédnek itt nem volt olyan sora, mint a Bobory kutyá­jának, mert annak — úgy mondják — aranyfogat csi­náltatott. — Nem itt, hanem Tisza- szőlősön lakom, de szeretem Domaházat, itt kaptam há­rom hold földet negyvenöt­ben. Jó föld volt, de 50-ben azért bevittem a közösbe. A műűt túloldalára mutat: — Látja, ott a' csatorna- partot, az volt az enyém. Nézze meg, mi lett, belőle. Kertészet. Olyan paprikák segítségnyújtás, a hivatal­noknak az ügyel: lehetőség szerinti legjobb, leggyorsabb elinézése és az építőknek — az építés, hogy csak a ko­rábbi példáknál maradjunk. De hát kinek-kinek ma­gánügye, hogy miért és ho­gyan mond köszönetét — vethetné ellene ismét valaki. Ez azonban már néni ilyen egyszerű. Ha ugyanis a kö­telesség teljesítése jótetté, ajándékká válik, akkor alap­vető társadalmi méretekben elfogadott értékrendek bo­rulnak fel. Akkor a kalauz, ha ép­pen nincs „ajándékozó” ked­vében, nem igazítja útba az utast, az eladó nem mutat­ja meg az árut és így to­vább. Vagy ha mégis meg­teszi, úgy érzi, joggal vár ellenszolgáltatást. Ha felbo­rulnak a normális értékren­dek, már igen nehéz meg­állni : ki nem volt már olyan helyzetben, hogy mások a kötelességük teljesítése nél­kül, például trehány kiszol­gálásért is vártak tőle bor­ravalót, mintegy „az jár” alapon? Eltértünk az eredeti gon­dolattól, de az összefüggés nyilvánvaló, az eltérés csak azt mutatja, milyen sokrétű következményekkel járhat a kifogásolt magatartás­Ppf?7P naivság lenne azt I Cl JfG hinni, hogy a há­lálkodó levelektől alakult ki a nemtörődöm munka, amely­nek olykor magunk is tanúi és szenvedő alanyai va­gyunk. Igazolást, erkölcsi felmentést azonban, kaphat tőlük, s ezáltal nehezítik a társadalom egészséges véde­kezését. Legyünk hát jó szó­val, köszönettel hálásak min­den kötelességen felül tett erőfeszítésért, minden rend­kívüli teljesítményért, de csak azért — mert a többi az jár nekünk. kaügyi, Szili Géza és dr. Bakos Zsi gmond könnyűipa­ri miniszterhelyettes is. A tanácskozáson — amely­hez a téma részleteit is fel­ölelő jelentést készített az Oktatási Minisztérium — Kanczler Gyula, a minisz­térium főosztályvezetője tar­tott tájékoztatót. A vitain­dító nyomán kibontakozott képviselői véleménycseré­ben sokféle formában szól­tak arról, hogy mind több műszaki szakemberre van és lesz szükség: számuk 1985-ig várhatóan 30—40 százalékkal növekszik, a középfokú képesítésűekkel nőnek ott, hogy kalapot emelnek nekik a piacon. Látja? Géppel palántáznak, utána rögtön bekapcsolják az öntözőfejeket, hadd szór­ja nekik a vizet. Nagyon megszépült a domaházi ha­tár. Hanem azt mondják, még szebb is lesz, ha meg­csinálják a Tiszából a körei tavat. És mondja, magyarázza, Szép Gyula, mi mindenre lesz jó az a tó: jut víz a kertészetnek, a cukorrépá­nak, a lucernának, a legelő­nek, esőztetve, csörgedez- tetve... „Szép a domaházi határ, még szebb is lesz” — csen­dülnek vissza a szavak, amikor Szép Gyula az ebéd­szünet után elsőként érkező Zetor lucernaliszt rakomá­nyával elindul. Czinege József ismét vál­lára veszi szerszámait, megy talpfajáró útjára. Tehenei a vasútárok kövér füvét válo­gatják finnyáskodva. A tnű- űttól nem messze halkan pirregnek az öntozőíejek. Sz. J. tasaról. Sz. E.—H. J. Fotó: N. Zs. Az igazi még most készül és nemsokára munkába áil. Az Apritógépgyár technikai le­hetőségeit ilyen modellen mutatta be a látogatóknak együtt. Délben Domaházán Bistey András R műszaki szakemberképzés fejlesztéséről /

Next

/
Thumbnails
Contents