Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
1976. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KGST-országok agrárszakemberei Szolnokon A KGST agrárszakembereinek egy csoportja a szolnoki tanácskozáson f (Folytatás az 1. oldalról.') gazdasági kufetó intézeteinek és a mezőgazdasági tudományos akadémiának a képviselői a nemzetközi kutatási együttműködés témáinak meghatározására és módszereinek kialakítására. Az ötéves nemzetközi kutatási koordináció hét téma kutatását tartalmazza. A mezőgazdaság és a népgazdaság más ágai közötti integráció történelmi aspektusa és mai helyzete, valamint Az integráció elméleti alapjai című témák kutatását már befejezték. Részeredményekről adtak számot a következő témákról: A központi terv, az árak, a gazdasági ösztönzők és a pénzügyek problémái az integráció folyamatával ösz- szef üggésben; A mezőgazdaság. az ipar és a szolgáltató ágazatok közötti kapcsolatok; A mezőgazdság és az üzem közötti kapcsolatok, az élelmiszerek útja a fogyasztókig; Az - agráripari komplexumok népgazdasági irányítási módszereinek tökéletesítése; Az agráripari vállalatok, komplexumok és egyesülések perspektivikus formái. E témákban folytatják kutatásaikat. Tegnap minden, a kooí-di- nációban részt vevő tagország képviselője hozzászólt a jelentéshez. Az agrárszakemberek ma reggel Nádudvarra, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatnak, ahol egésznapos üzemlátogatáson vesznek részt. T. Sz. E. IP»"' 1 >■ Nagydíjas termékek iizleti sikerei Folytatódtak a szakmai események a BNY-n Számítógép irányítja a buszok elosztását A Volán tröszt és a megyei volán vállalatok szervezési kérdésekkel foglalkozó vezetői, munkatársai országos értekezleten vitatták meg tegnap Győrött, hogyan lehetne gyorsabbá, kulturáltabbá tenni a közlekedést. A tapasztalatok szerint a meglevő személygépkocsi-park jobb kihasználásával is lényegesen javítani lehet az utasszállítás kulturáltságán. A tröszt a Komárom megyei Volán Vállalattal közösen módszert dolgozott ki, amelyet Tatabányán be is vezettek. Eszerint a kocáik elosztását, forgalomba állítását számítógép irányítja. A módszerrel elérték, hogy a legtöbb kocsi azon a vonalon, s abban 'áz időben közlekedik, ahol és amikor a legtöbb az utas. Wénk szik a teffogyasztás A nemzetközi tejszövetség által május 25-ére meghirdetett „tejnapot” hazánkban is arra szánta az Egészség- ügyi Felvilágosító Központ és a Tejipar, hogy országszerte népszerűsítse a biológiailag értékes táplálékot, annál is inkább, mert fogyasztása hazánkban az elmúlt években nem növekedett jelentőségének megfelelően. (Az átlagfogyasztóra 1975-ben még napi fél liter tej sem jutott). A „tej nap” alkalmával Budapesten 50 üzletben rendeztek kóstolóval egybekötött tej- és tejtermék-bemutatót. Vidéken száz városban és községben került sor hasonló rendezvényekre. A hazai tejstatisztikában — s ez a „tejnap” egyik örvendetes bejelentése — a javulás jelei mutatkoznak, amennyiben az év első négy hónapjában, az elmúlt év azonos időszakához képest, a tejfogyasztás 3 százalékkal, a tejfölé 10, a sajté 13, a túróé pedig 17 százalékkal nőtt. Tegnap folytatódott a szakmai napok eseménysorozata. Több külföldi kiállító tartott tájékoztatót a vásár eddigi üzleti eredményeiről. A Pezetel, lengyel külkereskedelmi vállalat képviselői elmondták: Rendkívül nagy a magyar partnerek érdeklődése a kiállított. lengyel mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek irént. A PZL—106 típusú új konstrukciójú repülőt május 28-án a brjdaőrsi repülőtéren be is mutatják a szakembereknek, s az év végéig kettőt kipróbálásra Magyar- országra szállítanak. A Pezetel magyar külkereskedelmi partnerével kötött megállapodása alapján 1977 és 80 között évente húszat exportál e repülőgépekből hazánkba. A Pol Mot lengyel külkereskedelmi vállalat sajtótájékoztatóján elmodtálc, hogy a BNV alkalmával 7—8 millió rubel értékű szerződéskötésre került sor. Eszerint a Csepel Autógyárból tejszállító kocsikat vásárol a lengyel vállalat, s cserébe újabb Polski 125-ös FIAT gépkocsiszállítmány érkezik, a Polski autócsaládnak most is a 126-os tagja iránt a. legnagyobb az érdeklődés, ez évben eddig 1030-at szállítottak ebből a kiskocsiból, s további 1500 érkezik az év végéig. A Maspriborintorg szovjet külkereskedelmi egyesülésnél arról szóltak, hogy az elmúlt napokban összesen több mint 4 millió rubel értékű üzletkötésre került sor különböző magyar híradás- technikai és műszeripari vállalatokkal. A megállapodások értelmében 1976/77- ben a magyar ipar többek között stúdiótechnikai, URH- és mikrohullámú berendezéseket, valamint komplett mezőgazdasági és orvosi laboratóriumokat szállít a Szovjetunióba. A BNV-n egyébként nagy sikere van a vásári nagydíjas magyar termékeknék. Az Ikarus na«vdíjas trolibuszából jelenleg 54 közlekedik a fővárosban, jórészt a 75-ös vonalán. A BNV-n elsősorban külföldiek érdeklődtek a gyár nagydíjas terméke iránt, amelynek gyártása is rendkívül gazdaságos. mert a jól bevált 200-as autóbuszcsalád egyik változatát képezték ki trolibusz- szá. A Medicor Művek mikroszámítógépes diagnosztikai rendszere különösen a körzeti orvosok körében keltett érdeklődést, dr. Mihály György tapolcai körzeti orvos a BNV-n szervezett bemutatón már a gyakorlati alkalmazását ismertette kollégái előtt. Ez évben 250 ilyen — mindössze 18 kilogrammos - orvosdiagnosztikai berendezést gyárt a Medicor, s a Szovjetunió is vásárol belőlük. Tegnap felkereste a BNV-t Katona Imre, a Budapesti Pártbizotság első titkára, ugyancsak meglátogatták a vásárt a megyei pártbizottságok első titkárai. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kalauzolta a vásárvárosban. Ma rendezik a tavaszi BNV utolsó szakmai napját. A nagyközönség számára ezúttal is délután 2-kor nyitja meg kapuit a vásár. • * * Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség összesítette a tavaszi BNV kereskedelmi és vendéglátóhálózatának a vásárlátogató fogyasztók védelmében végzett ellenőrzési tapasztalatait, amelyek örvendetesen kedvezőbbek a korábbi évekhez képest. A vásár ellátását is jónak ítélte az elenőrzés, az áru- mennyiség, a kínálat a kedvezőtlen időjárás miatt mérsékeltebb keresletet meg is haladta. Életforma-váltás Cipőgyári asszonyok Kunszentmártonban A nagyközség peremén, a szántóföldek szomszédságában épült 1960-ban a martfűi Tisza Cipőgyár kunszentmártoni „leányvállalata”. Az akkori új műhelycsarnok köré azóta több épület „nőtt ki a földből”. A szabászat, á raktár és szerelőműhely, tágas öltöző, fürdő, az ebédlő és néhány iroda az utóbbi három-négy év gyarapodása. A „leányvállalatnak” jelenleg ötszázötven dolgozója van. Négyszáz munkás ül naponként a gépek mellé. Százötven kismama gyermekgondozási segélyen van. A dolgozók háromnegyed részének ez a gyár az első munkahelye. A termelés megkezdésekor jónéhányan jöttek Martfűről, főleg, a bejárók, a Kunszentmártonban és környékén lakók. Órákat „nyertek”, hogy : nem kellett ezután utazni, s a szakmát folytathatták. ök — a régi cipősök —• azohban a mai gvári létszám töredékét alkotják. Kik hát, honnan jöttek a többiek, a ma már két műszakban dolgozó, tanuló, s ipari munkásként élő asszonyok? • « • Tuza Béláné útját emtí- tem először. Nemcsak azért, mert túl a negyedik ikszen került munkakönyvébe az első bejegyzés, hanem mert sok más asszonyéhoz hasonlóan alakult élete., — Otthon voltam, a háztartást vezettem. Meg neveltem a három gyereket — ennyi volt, ennyi történt 1971-ig — mondja. A gyerekeiről kérdezem. Á halkszavú, vékony asszony nem titkolt örömmel, feloldódva mesélt ■'■■F: — Felnőttek, elindultak... mindhárman nagyon jó gyerekek, A fiaim is gyakran jönnek haza, a lányom pedig itt dolgozik. Most szülési szabadságon van. — Nem tudtam addig munkát vállalni, míg fel nem serdültek . .. éltünk az uram fizetéséből. Nagyon jól jön az én keresetem is... habár meglettünk volna nélküle ... ketten maradtunk a férjemmel, nem sok kell nekünk. De azóta tervezhetünk. ..' azt, hogy nyugdíj után veszünk egy házat. A mostani kicsi helyett. Ez a vágyunk. Jó itt.. , A Tye- reskova brigádba is felvettek és az óvodások nagyon örültek a bőrpárnácskáknak, meg azoknak a kis játékoknak, amiket mi csináltunk... • * * László Józsefné mondja: — Bár hamarabb lerakták volna ennek a gyárnak a fundamentumát! Akkor bizony nem bajlódnék a derekammal... — Honnan jött? — A szabad ég volt a munkahelyem, tsz-tag voltam. Kertészeti gyalogmunkás. Sokszor áztam-fáztam, „agyonsütött” a nap . .. kiegyenesedni se tudtam estére. Nem volt akkor még pa- lántázógépe a tsz-nek. Most már ennyivel is könnyebb azoknak, akik ott maradtak. Hírét vettük aztán, hogy munkásokat keresnek az új gyárba. Nyolcán eljöttünk, jelentkeztünk. Csak én ma- Tadtam... — Hová lett a többi asz- szony? — Odébbálltak. Ki ide, ki óda. Nehéz volt megszokni a zártságot, a zajt, a szalagmunkát. Amennyi előnye az új munkahelynek, annyi volt a szokatlansága is... — Mi jót hozott az eltelt hét év? — Több keresetet, védelmet az időjárástól... s megadta azt is, hogy mindhárom gyerekünk érettségizhetett, jó szakmát szerezhetett. Mert ez volt a férjemmel a legfőbb vágyunk. Még egyet! Tudja, én nem tanulhattam, a „tucfatlán” ember pedig nem sokat ér... Itt, a gyárban mégis bíztak bennem, s most automatagépen dolgozom. Nyelvtűző vagyok. • • • Szűcs Sándomé, Ilonka,' fiatalasszony. Martfűn végezte a szakmunkásképzőt, a központi gyárban ismerkedett a cipőipari gépekkel, ott készítette vizsgafeladatát is. Szakmunkásként mégis Kunszentmártonban kezdett dolgozni. — Cserkeszöllőn lakunk, közelebb van Kunszent. Ez az egjdk ok. A másik az volt, hogy kevés itt a szakmunkás, gondoltam nagyobb hasznomat veszik — mondta Szűcsné. — Sokat jelent — legalább is nekem —. hogy kevesebben vagyunk, mint Martfűn egy-egy műhelyben. Jobban, hamarabb feloldódik az ember, és a helyét is gyorsabban megleli. Sok itt a fiatal, a velem egykorú, segíthetünk — segítünk is — az idősebbeknek, egy-egy munkaíogás gyakorlásában, abban, hogy a „késői”, első munkahelyet megkedveljék. * * » — Ki lehet „beugró”? —• — kérdeztük a főművezetőt. — Csak az, aki minden munkaművelethez ért. Azért is nevezik .,Jolly Joker”-nek őket. Rutint, szakmai tudást, nagy felkészültséget tételez fel. .. inkább idősebbek a beugrók. Hát Erzsikéről elmondhatjuk mindezt, kivéve az utolsót. Ö ugyanis fiatal — kapjuk a választ Erzsiké — Pálinkás Fe- rencné — KISZ-korosztályú, az ezüstérmes Münnich Ferenc brigád vezetője. A munka mellett tanult, szerzett szakmunkás-bizonyítványt, s vált a szakma egyik legjobb művelőjévé. A napi időbeosztásról faggatom. — Valóban okosan kell gazdálkodni az időmmel. Főleg most, hisz’ a marxista középiskolában hamarosan vizsgázom. A brigádmunkát, a KISZ-esek szervezését, rendezvényeit sem hanyagolhatom, nem kampányfeladatok azok sem. Persze, első a munka. A beugró mindig készenlétben áll. mindig ott dolgozik, ahol hiányzik valaki. —% Mit szeret legjobban « sokféle teendő közül? — A szakmámat. Szeretem a cipőt, ahogy a bőrből formálódik, alakul. Minden részmunka érdekel. A szakma szeretete — szerintem — megadja a nyugalmat, a kiegyensúlyozottságot. T. Szűcs Etelka r Munkában a „Csanád” koíróhajó Az Alsóiiszavidéki Vízügyi Igazgatóság „Csanád” kotróhajója mélyíti, iszaptalanítja Öcsöd határában a vízátemelő torkolatát
