Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
TUDOMÁNY --- TECHNIKA Lát ogatóban a Péti Nitrogénműveknél SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP U BltÁPEM Nagy egyéniségek Dr. Röntgenben a testen is áthatoló X-sugár felfedezőjét becsüljük, a kutatót, aki az orvostudományt óriási lépéssel juttatta előbbre. De vajon elég-e ezt becsülnünk benne? Vajon a fizikus kristálytiszta logikája eligazodike-e a társadalom útvesztőiben is? Vajon az, aki a matematika, a számok törvényeinek avatott ismerője, képes-e mint ember is kora fölé magasodni? Vagy másképp: a széles látókörű tudós látja, felfogja-e találmánya jelentőségét. s ha igen, képes-e meglátni azt, hogy túl a felfedezésen a tudósnak emberi kötelességei is vannak? A dr. Röntgenről szóló rádióműsor ezekre a kérdésekre adott kimerítő és egyértelmű választ. Bemutatja Oppenheimer, Schweizer nagy elődjét, az igaz ember Röntgent. Hittel bizonyítja: az igazán kimagasló tudományos elme, a felfedező egyben moralisfá is, aki képes császárok, államfők haragjával szemben is kiállni igazságáért. Röntgen minden tettével azon van, hogy felfedezése mihamarabb az egész emberiséget szolgálhassa, még Nobel-díját is a kutatások fellendítésére ajánlja fel. Mindeközben gyakran kerül összeütközésbe a fennálló rend képviselőivel — erről szól a jól kiválasztott konfliktushelyzetek megjelenítésével Marek Antal eseményjátéka, a Híres • történetek, nagy egyéniségek című sorozatban. Ha valamit fel lehet róni Marek Antalnak, az egyetlen, s hasonló rádióműsorokkal kapcsolatban már sokszor emlegetett dramaturgiai szempont: túlságosan céltudatos, nagyszerűségében is egyszerű és így már-már sablonos dr. Röntgen figurája. Izgalmasak a kiragadott' képek, a dialógusok, de a hallgató nem kapja meg a töprengés, a gondolat, ha úgy tetszik a nagy egyéniség születésének izgalmát. Plasztikusabb, mélyebbre hatoló ábrázolás- móddal még meggyőzőbb lehetne ez az ismerettágító, s ebből a szempontból is kétségtelenül értékes mű. Helyezzék magukat kényelembe. akik dohányoznak, nyugodtan rágyújthatnak- Ugye mennyi bosszúságot okoz önöknek, ha a dohány nyirkos, vagy porlékony. száraz? Teljesen élvezhetetlenné válik a cigaretta, a szivar és a pipába való. Bizonyára kevesen sejtik önök közül, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböli a szorbi-t nevű cukoralkohol. De felhasználható ez az anyag mindazon termékeknél. amelyek hajlamosak a kiszáradásra. így az élelmi- szeripari készítmények, a különféle kozmetikai cikkek, a krémek, a kenőcsök, a ragasztók, a bőr, a papír, a textil, a műanyag, a gumi és az egyéb áruk nedvességének stabilizálására. Most látom, milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a vegyi ' anyagnak, még az a vád érhet, hogy ingyen reklámot akarunk csinálni a Péti Nitrogénműveknek. (Ahol ráadásul nemhogy dohányozni, de még gyufát gyújtani sem szabad!) Pedig nem csak meglepődVeszélyes Az ismeretekhez azonban csak úgy lehet hozzájutni, ha az ember minden erejével a fülére összpontosít, mert. ha valaki felvéve a kötelező védősisakot, a portán belül tudja magát, akkor előbb-utóbb még a fővárosi decibelekhez szokott hallószerv is elviselhetetlennek tűnő zajjal találja magát szemben. Nem véletlen tehát, hogy a munkások egy része a legmodernebb, fülhallgatóra emlékeztető szerkezetet éisel a fején. A látogató fejében viszont az motoszkál, hogy vajon hol lehet az a négyezer ember, mert mindenütt csak néhány munkással .találkozik. A szem időközben az egyik kéményből gomolygó élénksárga füstben gyönyörködik, de nem sokáig, mert a mérnökök elmondják, hogy az éppen nitrogénoxid, s ennek, valamint a többi, a környezetnek ártó anyagnak a közömbösítése több száz millióval szerepel a gyár költségvetésében. A nitrogénművek veszélyes munkahely, erre figyelmeztetnek a lépten-nyomon elhelyezett táblák is- Az ammónia üzembe belépve például a kihagyó lélegzet jelzi, hogy itt bizony ritkán tünk, amikor kinyitottuk a gyár termékismertető prospektusát és a műtrágyákon kívül még négy árufajtáról találtunk benne ismertetést. Természetesen a nitrogén- művek elnevezést nem véletlenül kapta a gyár. hiszen ma annyi műtrágyát állítanak elő itt, mint amennyit a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát és a régi péti gyár együttvéve megtermelt. Már magával a gyár elnevezéssel is bajban van az ember, mert a nitrogénművek tulajdonképpen gyárakból és üzemekből áll. A méretek érzékeltetésére csupán annyit, hogy a látogatónak nemcsak az tűnhet fel, hogy a munkások egyik üzemből a másikba kerékpárral közlekednek, hanem az is, hogy néha-néha egy- egy taxi is feltűnik a nitrogénművek utcáin. Az érdeklődőket kísérő mérnök szavaiból az is kiderül, hogy a gyárban több mint 4 ezren dolgoznak, s közülük körülbelül kétszázan szereztek egyetemi diplomát. munkahely marad meg olyan ember, aki az erdők ózondús levegőjéhez szokott. A munkások viszont egy cseppet sem zavartatják . magukat, egyikőjük — időnként az előtte levő műszerre pillantva — a legnagyobb lelki nyugalommal keresztrejtvényt fejt. Erre a nyugalomra egyébként szükség is lehet, mert óriási gépek remegtetik a fémpadlót, s kilépve a szabadba, a föld valahogy sokkal biztonságosabbnak tűnik. Ez eddig a régi gyár, de mellette áll az új, ahol szinte mindent a műszerek irányítanak. Itt éri a látogatót a sokadik, azonban, annál nagyobb meglepetés. Az egyik épület ajtajára ragasztott papírlap különböző állásokra hirdet felvételt, s legalul nem is túlságosan feltűnő betűkkel ez áll: „A lakás megoldható.’* Még egy pillanatkép, szintén a méretek érzékeltetése végett. Az új gyárban megmutattak egy nemrégiben átadott raktárt. Három tisza- ligeti stadion elférne benne, a műtrágya hegyek helyén. Hogyan jutott idáig a gyár? Ismerkedjünk meg a Péti Nitrogénművek fejlődésével. Modern műtrágyagyár lsr/ö. május 25. Gépesített erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás — erdősítés, erdőápolás, erdővédelem, fakitermelés — a legnehezebb emberi munkák egyike. A nyersanyagtermelő ágazatok között munkaerőigény szempontjából az első helyet foglalja el (ez az egyik magyarázata az építőanyag- és papírárak emelkedésének). Ä megnő veke- dett feladatokat csak fokozott gépesítéssel lehet megoldani az erdőgazdákodásban, s ez vezet el a munkaerőigény csökkentéséhez is. A komplex gépesítési törekvésre jó példa az az új fakitermelő berendezés, amit egy svéd cég szakembered fejlesztettek ki. A rendkívül nagy erőkifejtésre képes, hidraulikus „izmokkal” rendelkező berendezés teljes egészében — koronával és gyökérrel együtt — emeli ki a fenyőfaféléket a földből. Ezután levágja a törzsvéget és a gyökérzetet, s csak magát a szálfát „teszi félre”. E módszer alkalmazásával elmarad az egyik legnehezebb művelet, a tuskóél távoli tás, de jót tesz a talajnak is a kiemeléssel együttjáró fellazítás, a szellőztetés. Ám nem kevésbé fontos feladat a rakodás és a szállítás gépesítése sem. A lánctalpas, vagy terepjáró gumiabroncsokkal ellátott daruk — a speciális markolószerkezéttel — ma már hozzátartoznak a korszerű erdőgazdálkodás képéhez. T ■ ■ ■ f f ■■ . II ff ■■ Önjáró ©nfozocsovek Zalai nap Az elmúlt hét nagy rádiós vállalkozása a hétfői zalai nap volt. Ha csak a címszavakat sorolpánk, már az is érzékeltetné, milyen alaposan felkészült a jókora „stáb” erre a napra. Megannyi, a gondokat, problémákat elemző műsor sorakozott fel egymás mögé, nem feledkezve meg a változó tájban, változó körülmények között ma már másképpen élő emberről sem. Attól kezdve, hogy miért alacsony a tehenek tejhozama, azon keresztül, miért van ma versenyfutás a munkáskézért Zalában, az esti élő műsorig, amelyben a megye vezetői válaszoltak a hallgatók legaktuálisabb gondokat felvető kérdéseire, a rádió szinte mindennel foglalkozott, arm ma Zalában említésre érdemes. Irigylésre méltó napot kaptak a rádiótól a zalaiak — reméljük egyszer Szolnok " megye is felkerül a „napok” listájára. — trömböczky — A gyár építését 1930-ban határozták el, ’31-ben nekiláttak az építkezésnek és ’32-ben megkezdődött a termelés. Már abban az időben is két gyárról kellett beszélni: a Magyar Ammóniagvár a Salgótarjáni RT, .a Péti Nitrogén Műtrágyagyár pedig állami érdekeltség volt. Ezeket 1933-ban Péti Nitrogén Műtrágyagyár néven egyesítették és az egész állami tulajdonba került. A nyersolaj bepárló üzemek beindításával a vállalat neve ismét megváltozott, azóta Péti NitdogénművekAz 1944-es légitámadások a teljes „nitrogénvonalat” megbénították. Az olajfeldolgozó rész kevésbé sérült meg, s így az 1945 tavaszán már részlegesen dolgozni kezdett. Ä nitrogén gyártását 1948. februárjában tudták megkezdeni. Ezután viszont a gyár rohamos fejlődésnek indult Az ammónia gyártó kapacitás a kezdeti napi 20 tonnáról 135 tonnára növekedett és egy sor új üzem létesült. Az általános fejlesztés és a régebbi üzemek modernizálása, a földgázra való áttérés mellett 1967-ben egy modern ammónia üzemet építettek, amely naponta 420 tonna ammóniát termel, s ezt dolgozza fel egy Stami- carbon típusú karbamid- üzem, amelynek napi kapacitása 300 tonna. Ezzel a gyár a pétisó üzem termelését megduplázta. A beruházásokat megfelelő szociális létesítményekkel, új' központi műhellyel, laboratóriumokkal is kiegészítették. *A beruházási munkák, az üzemben levő gyér területén valósultak meg, ■' A műtrágyák iránti állandóan növekvő kereslet azonban további fejlesztést tett szükségessé. Üj, napi ezer tonna kapacitású ammóniagyár épült a meglevő mellett 1972 és 1975 között. Ez az üzem évente 620 ezer tonna összetett műtrágyát, 220 ezer tonna pétisót és 200 ezer tonna karbamidot gyárt. Ezzel 1975-ben befejeződött a vegyipar IV. ötéves tervének legnagyobb beruházása, a nitrogénművek világviszonylatban is számottevő műtrágyagyárrá fejlődött. A termelés teljes egészében importkiváltó, hiszen az országba eddig behozott műtrágyák mennyiségét jelentősen csökkenti. S ez nem kevés, mert az új gyár termelése, hatóanyagban számítva, 268 ezer tonna nitrogén, 80 ezer tonna foszfoV, és 80 ezer tonna kálisó, természetesen az igényeknek megfelelő összetételű komplex műtrágya alakjában. A gyár termelési értéke az idén eléri a 4,5 milliárd forintot, s a belföldi igényele kielégítése mellett, a tavalyi 7,6 millió dollárral szemben, az idén már 15,6 millió dollár értékű árut tudnak exportálni. Jobb minőség, új típusok A termelés mennyiségének növelésével párhuzamosan a gyárban a hatékonyság javítása és az élő munka ráfordítás csökkentése is cél volt. Ezt az elképzelést legkorszerűbb gépek, berendezések, automatizált üzemek létesítésével valósíthatták meg. ' Az V. ötéves tervben az ugrásszerűen növekvő termelés zavartalan feltételeinek biztosítása mellett fő feladatként a műtrágyák minőségének javítását, illetve új típusú növényvédőszerekkel és mikroelemekkel kombinált műtrágyák előállítását határozták el az üzem vezetői. A KGST országainak hasonló profilú vállalatival kooperációs kapcsolatokat létesítettek a technológiák továbbfejlesztésére, közös tartalék alkatrész bázis létrehozására, és a műszaki segítségnyújtás legkülönbözőbb, minden együttműködő partner számára előnyös területeire is. Felkutatták, hol helyettesíthető a tőkés eredetű anyag, vagy berendezés — hasonló minőségű szocialista gyártmánynyal, ezzel is takarékoskodva az eszközökkel. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a nitrogénművek termelési értéke 1978-ra elérje a 6 milliárd forintot, s ezáltal minél több műtrágya jusson a mezőgazdasági üzemeknek. Braun Ágoston Hazánk jélenleg megközelítően félmillió hektár öntözhető területéről az évente öntözött 360—370 ezer hektár terület jelentős részén felületi, esőztető öntözéssel juttatják ki az öntözővizet. Ennél az öntözési módnál az utóbbi években figyelemreméltó változás, hogy a hagyományos öntözőcsövek mind nagyobb része helyett számos országban önjáró öntözőrendszereket használnak. Ezeknek már több típusa ismert. Az egyik megoldásnak a kerékpárokra szerelt csővezetéket a víznyomés reakcióereje mozgatja úgy, hogy miközben a vezeték körben jár, az egyik, vízforráshoz csatlakozó vége helyben marad. A vezetek hosszának — ami a négyszáz métert is meghaladhatja — megfelelő sugarú a köralakú öntözhető terület, vagyis akár az 50 hektáros nagyságot is elérheti. A másik típusú önjáró csőrendszer minden kerékpárjával azonos sebességgel halad, ugyancsak a víz- nyomás reakcióerejét hasznosítva a mozgásához, tehát egyenes vonalban öntöz. Valóságos mozgó csőhálózattal, egy fővezetékből és a rá merőlegesen elhelyezett szárnyvezetékből álló, csőrendszerekkel is kísérleteznek, amelyek fővezetéke egyaránt képes előre és hátra haladni. Foglalkoznak olyan megoldással is, amelynél a csővezeték tartó kerekeket a csővezeték közepén, esetleg másutt elhelyezett benzinmotor hajtja meg. Az egyenes vonalban mozgó csővezetékek vízforrás felé eső végét olyan hosszú, rugalmas csődarabbal csatlakoztatják a vízforrásra épített vízkivételi helyhez. hogy csak altkor kell átkötni, ha már 50—70 m-t haladt előre a csővezeték. Amennyiben a kerekek állítható magasságú vázszerkezetre kerülnek. abban az esetben különböző magasságú növények öntözésére is használható a csőrendszer. Hasznos lehet a vezetékek legalább egy részének a hagyományos csövek helyett könnyű, felcserélhető műanyagcsövekkel való helyettesítése is. Ebben az esetben a vastagabb fém-, vagy műanyagcső fővezetékek a vi- > zet csak szállítják. A rajtuk levő tömlőcsatlakoztató csonkokra kapcsolt műanyag tömlők juttatják ka a vizet a növényekre. A tömlőt a vízszállító főcsővezeték mellett haladó önjáró, vagy traktorral vontatott szállítókocsi tömlőtartó dobrészéből egy ember a szórófejcsatlakoztató végénél fogva egyszerűen behúzhatja a területre, mert víztől mentesen csekély önsúlyú. Ezután a tömlővéget ' rákapcsolva a vízvezető cső csatlakozócsonkjára és a szórófejet is beállítva, meg-, kezdhető az öntözés. A területegységre szükséges víz kijuttatása után már az erőleadó tengelyesünkről meghajtott tömlőtartó csörlődob húzza vissza, saját magára feJcséválvea tömlőt, csak a szórófejeket kell lekapcsolni, egy kézmozdulattal. így a műanyagtömlő szárnyvezetékrész hossza az ötszáz métert is elérheti. Figyelmet érdemlő megoldás az is, amelynél víznyomástól hajtott négy kis keréken mozgó öntözőkocsira kerül egy, esetleg több körforgó szórófej. Hozzátartozó dobrészére felcsévélt műanyagtömlőn át jut a víz a vízszállító csőből a szórófejhez. Egyszerűbb, ha a szórófej könnyű alumínium szánkóra kerül, ami biztosítja az á thúzhatóságat mindig újabb és újabb, még nem öntözött területrészre, a csatlakozó körülbelül ötven méteres műanyagcsőrel i együtt anyagok Ás áj gyár központi irányító terme
