Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 25. Afrikából, Ázsiából MagassziBli kifiiiséiek a szovjet fővárosban A szovjet kormány üzenete Afrika népeibez Alig fejeződött be a Sa- mora Kachel vezette mo­zambiki küldöttség szovjet­unióbeli «látogatása, a szovjet fővárosban újabb vendége­ket fogadtak. Moszkvába ér­kezett Lopo tío Nascimento, az Angolai Népi Köztársa­ság miniszterelnöke. A kö­zeljövőben, Indira Gandhi­val az élén, indiai delegáció érkezik Moszkvába. Hama­rosan sor kerül Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki el­nök útjára is. Május elején laoszi párt- és kormánykül­döttség járt a szovjet fővá­rosban, a múlt héten pedig Moussa Traore, Mali áüam- és kormányfője töltött itt rö- videbb ;időt, az NDK-ből ha­zatérőben. Ez is tanúsítja, mennyire megnőtt a Szovjetunió, de általában a szocialista kö­zösség valamennyi országá­nak tekintélye és népszerű­sége a fiatal,, fejlődő ázsiai és afrikai államok körében. Nem véletlen, hiszen a Szov­jetunió külpolitikájának, a szocialista országok egyezte­tett irányvonalának mindig is egyik alapvető eleme volt és marad a népek szabad­ságáért, politikai és gazdasá­gi függetlenségéért, társadal­mi haladásáért vívott harc támogatása. A szocialista országok je­lenleg 64 ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak nyújtanak gazdasági-műsza­ki segítséget. Hároyaezer ipa­ri és energetikai objektum építésében működnek közre, s a KGST nemzetközi beru­házási bankja útján 12 mil­liárd rubel értékű hitelt nyújtanak ipari beruházások megvalósítására. A gazdasá­gi segítségnyújtásban termé­szetesen a legerősebb szo­cialista országé, a Szovjet­unióé a vezető szerep. Öt­venöt fejlődő országgal van érvényes gazdasági együtt­működési megállapodása, s a megállapodás oknak meg­felelően villamos erőművek­nek, kohászati kombinátok­nak, s az ipari üzemek leg­különbözőbb fajtáinak épí­téséhez nyújt komoly segít­séget. Hatásos és valódi se­gítség ez, hiszen a Szovjet­unió, akárcsak a többi szo­cialista ország, nem köti po­litikai feltételekhez együtt­működését. A gazdasági se­gítség, bármilyen jelentős is, nem minden. Ezt bizonyítja Samora Machet, mozambiki államfő Moszkvában tett nyilatkozata: „Az anyagi tá­mogatás nagyon fontos té­nyező, de nem jelenti ra szo­cialista országok által i nyúj­tott segítség fő formáját. Alapvető jelentősége annak van, hogy a szocialista or­szágok puszta létükkel, az emberiség szabad életének hatalmas területeken történő biztosításával stratégiai hát­országot jelentenek a népek és elnyomott osztályok har­cához.” Anpla mifiisiíerefsiöke Meszkvábaa Lopo do Nascimento, az Angolai Népi Köztársaság miniszterelnöke a szovjet kormány meghívásra tegnap hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Az angolai és szovjet álla­mi zászlókkal feldíszített moszkvai repülőtéren a ven­déget Alekszej Koszi gin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Dmitrij Usz- tyinov a Szovjetunió honvé­delmi miniszertere, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. A re­pülőtéren jelen voltak a moszkvai munkások képvi­selői is. Az angolai és a szovjet himnusz elhangzása , után Alekszej Koszigin és Lopo do Nascimento ellépett a díszszázad előtt. Az ünnepélyes repülőté­ri fogadtatás után a vendé­gek díszkíséret mellett szál­láshelyükre hajtattak. Az útvonalakat üdvözlő felira­tok, valamint angolai és szovjdt zászlók díszítették. Tegnap a Kremlben meg­Ford iszke a vfaipeszfoti SALI-eiyezíiilfifre Az elnök közép-európai idő szerint vasárnapra vir­radó éjjel Portlandban, Ore­gon állam „világpolitlciai tanácsa” előtt beszélt. Hang­súlyozta, hogy az amerikai külpolitika alakulására ki­hat ugyan a választott tiszt­ségviselők személye is — e politikának azonban folya­matosnak kell lennie. Ford megismételte a vá­lasztási kampányban az enyhülés.! politika helyett használt új jelszavát az „erőn alapuló békéről”, de egyúttal — hosszú idő után először — építő, tárgyilagos hangnemben foglalkozott a kelet-nyugati tárgyalások kérdései veL Az elnök kiemelte, hogy a Leonyid Brezsnyewel Vlagyivosztokban, az újabb SALT egyezmény pontjai­ban született megállapodás „jó megállapodás az Egye­sült Államok részére, s én büszke vagyok rá”. Kijelen­tette, hogy rövidesen aláírja az amerikai—szovjet szerző­dést a békés célú atomrob- bantásokról. „A még megoldásra váró alapvető kérdés, hogyan ke­zeljünk bizonyos új fegyver­fajtákat, amelyek mind ha­dászati, mind harcászati fel- használásra alkalmasak” — mondotta. „Keményen dol­gozunk, hogy mindkét fél érdekeit kielégítő módon oldhassuk meg a problémát. Ha sikerre jutunk, a szerző­dést azonnal a szenátus elé terjesztem nyilvános vitára”. Az amerikai elnök „törté­nelmi áttörésnek” nevezte a Szovjetunióval a békés célú atomrobbantásokról a közel­múltban parafáit szerződést. Ford hangoztatta: ez a meg­állapodás is előnyös az USA számára, a maga részéről büszke rá és hamarosan aláírja. Feliáeioítak a harcok Bejrótóaa Néhány napos viszonyla­gos' nyugalom után ismét fellángoltak a harcok Bej­rút kereskedelmi negyedé­ben. Hétfőn a kora reggeli órákban összecsapásokról érkezett hír Zaláéból és a hegyvidékekről. A politkiai színtéren az elsőrendű téma Giscard d’Estaing francia köztársa­sági elnök javaslata francia csapatok Libanonba küldé­séről. Kavarni miniszterel­nök kategorikusan elutasí­totta az indítványt. Hason­lóképpen foglalt állást a baloldali pártok szövetsége is, amely JK.am.al Dzsumblatt vezetésével tanácskozott e kérdésekről. A találkozóról kiadott nyilatkozat szerint a baloldali pártokat a fran­cia javaslattal kapcsolatban külön aggasztja az a tény, hogy az az Egyesült Álla­mokban hangzott el. Az in­dítvány egyfajta invázióval fenyeget — hangoztatja a nyilatkozat. A francia javas­lat realizálása a baloldali politikusok véleménye sze­rint csupán bonyolítaná a helyzetet és a biztonság to­vábbi romlásához vezetne. A francia javaslat kap­csán a baloldali pártok is­mételten leszögezték, hogy mindenfajta arab vagy kül­földi beavatkozást ellenez­nek. kezdődtek a szovjet—angolai megbeszélések. A tárgyaló felek áttekin­tették a szovjet—angolai együttműködés kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kö­zött az angolai nép harcának éveiben kialakult szoros ba­ráti kapcsolatok erősödnek és fejlődnek. Kifejezték kö­zös törekvésüket a Szovjet­unió és az Angolai Népi Köztársaság közötti minden- oldalú együttműködés ki­szélesítésére politikai, gaz­dasági, kulturális és más területeken a két nép érde­kében. A felek áttekintették a két ország kölcsönös érdeklő­désére számottartó legaktu­álisabb nemzetközi porblé- mákat is. A Szovjetunió kormánya tegnap ebédet adott Lopo Do Nascimento az Angolai Né­pi Köztársaság miniszterel­nöke tiszteletére. Az ebéden Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió a jövőben is minden tőle tel­hetőt megtesz a szoVjet— angolai kapcsolatok wnegszi- lárdítására, a két ország közötti együttműködés ha­tékonyságának fokozására. Ütőn Moszkva felé tegnap rövid ideig Szófiában tar­tózkodott Lopo do Nasci­mento angolai miniszterel­nök. A szófiai repülőtéren Sztamko Todorov bolgár mi­niszterelnök fogadta Nasci- mentot és baráti légkörben megbeszélést folytatott vele a két ország közötti együtt­működés bővítésének lehető­ségéről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány Afrika fel­szabadítása napja alkalmá­ból üzenetet intézett az afri­kai országok népeihez, ál­lam- és kormányfőihez. Az üdvözlet rámutat, hogy Afrika népei olyan időszak­ban ünneplik e nagy jelen­tőségű napot, amikor a nem­zeti felszabadító mozgalom hatalmas sikereket ért el. „Az Angolai Népi Köztársa­ság sikeresen szembeszállt az imperializmus és a fasiz­mus nyomásával. Afrika népeinek harca alapvető érdekeikért, azért a jogukért, hogy saját sorsuk urai legyenek, szorSsan ösz- szefonódik a világ összes békeszerető és haladó erői­nek harcával. Az afrikai egységszervezet ebben a harcban fontos szerepet hi­vatott betölteni. A Szovjet­unió megkülönböztetett fi­gyelmet szentel a független afrikai államokkal fenntar­tott önzetlen kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének — ál­lapítja meg az üdvözlet. Koszigsn Színia íóf&ial Tegnap Moszkvában hiva­talosan bejelentették, hogy Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, miniszterelnök jú­nius elején hivatalos baráti látogatásra Szíriába utazik. A szovjet miniszterelnököt az arab újjászületés Szocia­lista Pártjának vezetősége, és a szír kormány hívta meg. Kommunista fiatalok az Olasz KP plakátját ragasztják fel egy római utcai táblára, A június 20-i parlamenti választá­sokon szavazhatnak először a 18 évesek Genes CuÉalfal tárgyait Gomes portugál köztársa­sági elnök tegnap egy és negyed órán át tárgyalt hi­vatalában Alvaro Cunhallal, a Portugál KP főtitkárával. Hivatalos kommunista for­rásból közölték az MTI tu­dósítójával, hogy Cunhal a politikai „helyzetről tárgyalt Gomessel azoknak a megbe­széléseknek a részeként, amelyeket a PKP vezetői pártjuk központi bizottságá­nak felhatalmazása alapján folytatnak Portugália leg­felsőbb katonai és politikai tisztségviselőivel. Mint ismeretes, Gomes el­nök megígérte , a jelölését tá­mogató bizottságnak, hogy 6zerdán vagy csütörtökön végleges választ ad, indul-e a június 27-re tervezett köz- társasági elnökválasztáson. Alvaro Cunhal egyébként vasárnapi beszédében meg­ismételte a szocialista és a kommunista pánt együttmű­ködésére vonatkozó javasla­tot, hogy ,,a parlamentben fennálló szocialista-kommu­nista számszerű többséget valódi, politikai többséggé változtassuk”. A közelgő elnökválasztásról kijelentet­te: „független kampányt fo­gunk folytatni, és kifejezés­re juttatjuk pártunk állás­pontét. A katonai jelölteket, a forradalmi tanács tagjait nem fogjuk támogatni, de támadni sem. Már többször kifejtettük, álláspontunk nem jelenti azt, hogy kizárjuk az együttműködést egy elnök­ké választott katonai sze­mélyiséggel. Csak a reakció, a kalandor, felelőtlen szemé­lyek és provokátorok kép­zelhetik azt, hogy a kommu­nista párt olyan politikát fog folytatni, amely az el­szigetelődéshez, a fegyveres erőkkel és a katonai hatalom szerveivel való szakításhoz vezet”. , Afrikai szolidaritási két Május 25-án, *S Afrika napjával megkezdő­dött szolidaritási hét a szo­cialista világ számára ko­rántsem jelenti azt, hogy er­re az egy hétre korlátozódik a nemzeti felszabadulásukért vagy a függetlenségük meg­szilárdításáért és a társadal­mi haladásért küzdő afrikai népekkel kialakult cselekvő együttérzése. A legújabbkori történelem minden komoly kutatója egyetért abban, hogy a szocialista közösség megszületése és megerősö­dése az a tényező, amelyre támaszkodva az eddig fel­szabadult országok kiharcol­ták a gyarmatosítókkal szemben a függetlenségüket. Mégis, most már fél esz­tendeje. a nyugat reakciós körei úgy tüntetik fel, mint­ha új jelenségről lenne szó. Amint a szovjet kormány május 21-i nyilatkozata a bé­keprogramról és az enyhü­lésről méltán állapította meg: „A nemzeti felszaba­dító mozgalom bármilyen si­kerét ürügyként, használják fel arra, hogy a Szovjetunió külpolitikáját .expanzioniz- mussal’, ideológiai kolonia- lizmussal. más államok ügyeibe való beavatkozással vádolják.” Mindenki tudja, hogy ezt a dühödt propa­gandakampányt elsősorban az a vereség keltette, ame­lyet az imoerializmus erői Angolában szenvedtek el. Mi volt a tét ebben az olajban, nemesfémekben és más természeti kincsekben oly gazdag, volt Portugál gyarmaton? Nemcsak az a közvetlen, anyagi haszon, amelyet a nagy nyugati mo­nopóliumok zavartalanul él­veztek Angolában, s amely nagy részétől azóta a meg­szilárdult népi hatalom meg­fosztotta őket. Az igazi tét az afrikai kontinens déli ré­szén megkapaszkodott fehér uralom jövője volt. A lon­doni Times már tavaly no­vember 11-én, Angola füg­getlenné válásának napján megírta, hogy ennek az or­szágnak a „szerencsétlensé­ge” kulcsfontosságú straté­giai helyzetében rejlik. Aki birtokolja Angolát, az köny- nyen ellenőrizheti az At­lanti-óceánon a Fokföld felé irányuló kereskedelmi és ha­ditengerészeti hajóforgalmat. Angola határország a fel­szabadult és a még faji és gyarmati elnyomás alatt élő afrikai területek között. Ezért létesített a CIA an­nak idején légihidat, hogy Zairén keresztül felfegyve­rezze és ellássa a törvényes népi kormányra támadó sza- kadár szervezeteket és fegy­veres erőiket. Ezért lépte' át a Dél-afrikai Köztársaság, re­guláris hadserege Namíbián keresztül az angolai határi. Válságos napok köszöntöttek akkor a fiatal népi rend­szerre. Luanda csak a teits$p fe­lől remélhetett. segítsé.gejL.És ez a segítség nem ' késleke­dett. A Szovjetunió és más szocialista országok, elsősor­ban Kuba, mindent megtet­tek. hogy a fiatal nép^sor- mány átvészelje' a »súttios órákat, ellentámadást Szer­vezhessen, amelyet kiméri t- ve, néhány hét alatt felsza­badította az ország kulcsfon­tosságú városait, kikötőit, és nem egészen két éfc teL\ hó­nap alatt Angola egész te­rületét. Ez a segítség foly­tatása volt annak a minden oldalú támogatásnak, ame­lyet az MPLA a. p.ortugúl gyarmatosítók ellen ■ yivött hosszú és elkeseredett harc esztendeiben kapott a szo­cialista világtól. _ l ■■ ár. Az angolai győzelem for­dulópontnak bizonyult; az af­rikai népek szabadságküz- delmében. A’ stratégiai hé’ly- zet úgy alakult, hogy á gyar­matosítók fontos (árpdoKSzá- ga, a fehér telepesek Rho­desiája beszorult a független afrikai államok gyűrűjébe és ezzel elkezdődhetett a tör­vénytelen Snuth-re^dszer ostroma. Távolabbi perspek­tívában elmondhatjuk, hogy Zimbabwe (Rhodesia' ősi af­rikai neve) népének győzel­me elszigeteli és végveszély­be dönti Dél-Afrikát, amihez pedig különcsen az Egyesült Államoknak életbevágó ér­dekei fűződnek. Csak egyet­len jellmző adat áHjoh .i*tt arról, milyen mértékben éléi gíti ki az Egyesült Államok a ritka fémszükségletét a Dél-afrikai Köztársaságból: vanadium-, platina- és nian- gánimportja az 1969. 'évi 246 millió dollárról 1975-re 850 millió dollárra emelkedett. A különféle amerikai,' mono­póliumok több mint három milliárd dollárral érdekeltek Dél-Afrikában. Ha a gy.iy- matosításnak ezi afr utolsó afrikai bástyája is elesik, ak-' kor befejeződik Afrika feli szabadításának sok évtizedes* nagy műve. Hz afritai ssH: mondhatjuk, hogy a gyeftnei ti rendszer a végóráit éli ezen a kontinensen. Minél' erősebb a szocialista orszá­gok és a haladó világ ■ szoli­daritása a szabadságukért harcoló afrikai népekkel, ’tol­nál hamarabb születik meg a független afrikai országok egységes, békés világa ésAri- lósul meg végleg az a jelszó, hogy „Afrika legyen, az aí'-i' rutaiaké!” t MINDENFELŐL TOKIÓ Budapest Fővárosi Taná­csának Szépvölgyi Zoltán vb-elnök vezette küldöttsé­ge tegnap Japánban foly­tatta vidéki körútját és láto­gatást tett a ■ Matsushita elektromasipari művek Osa­ka külvárosában lévő kor­szerű sztereo üzemben. TEHERÁN Abbas Hoveida iráni kor­mányfő tegnap Teheránból Párizsba utazott ötnapos hi­vatalos látogatásra. Megbe­szélést folytat Giscard d’Estaing francia elnökkel, Chirac miniszterelnökkel két nukleáris erőmű vásárlásá­ról. HAVANNA Havannában tegnap dél­előtt megnyílt az ENSZ apartheid-ellenes bizottságá­nak nemzetközi konferen­ciája, amelynek célja, a faj- üldözés elleni nemzetközi harc koordinálása, az afrikai nemzeti felszabadítási moz­galmak konkrét támogatása. KIJEV Kijevben folytatta munká­ját a nemzetközi szeminári­um, amelyen a szocialista országok szovjet baráti tár­saságainak vezetői és akti­vistái az SZKP XXV. kong­resszusának eredményeiről tanácskoznak. A találkozón, amely május 16-áo kezdődött I Moszkvában, a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a len­gyel, a magyar,, a mongol, az NDK, illetve VD.TC-b-’i baráti társaságok képvjsglbi vesznek részt. HELSINKI Finnország és Lengyel'dr-. szag képviselői tegnap Hel­sinkiben tárgyalásokat kezd­tek olyan megállapodás lét­rehozásáról, amely fokozato­san megszünteti a két .wrr.? g, kereskedelmét akadályozó té­nyezőket. Finnország eddig a KGST' négy tagországával —- Bul­gáriával, Cseh Szlovákiával.. Magyarországgal és' V' Ne-fóej. Demokratikus KöitáVsástgo* gal — kötött hasonló meg­állapodást LONDON Joshua Nkomo, a rhpde- siai afrikai nemz-qti. tanács eyvik vezetője tegnao . ren-> gél, londoni látogatásit bele.-- jezve elutazott Párizsba. STOCKHOLM Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tegnap ja Bvéd fővárosban megkezdte tárgyalásait Olof Palme mi­niszterelnökkel és Syeri An- dersson külügymrr isztárrel.. A kát és félórás megbeszélés középpontjában a kelet— nyugati kapcsolatok és az enyhülési politika állt. Af­rikai és latin-amerikai prob­lémákat is érintetted ,

Next

/
Thumbnails
Contents