Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

ly/tí. május 23 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A DEBRECENI Agrártudományi Egyetem szarvasi öntözéses és meliorációs főiskolai karán sok Szolnok megyéből származó fiatal szerez diplomát. A harmadéves Takács Gábor és J. Nagy Zoltán már túl van a gyakorlati végszigorlaton, számukra csak az államvizsga van hátra. Az elsős Latzkó Judit, Udovec Miklós és a másodéves Menkó Mihály csak a fényképezőgép lencséje miatt vállalta a ,,kalákában tanulást”, bár ami azt illeti, nekik sem árt lassan könyvet venni a kezükbe, mert néhány nap múlva számukra is Megkezdődik a vizsgaidőszak Nevelés és utánpótlás A karcagi szakmunkásképzőről Ä karcagi 629. sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben tizenegy tagú pártszervezet működik. Alig néhány éve még az intézet­nek iskolaépülete sem volt, elemi feltételek megterem­tésében is segíteni kellett a pártszervezetnek. Most már kedvezőbbek a körülmények, s a pártszervezet erőfeszí­tése arra irányul, hogy ne csak szakmailag kiváló, ha­nem sokoldalúan képzett, politikailag elkötelezett, a közélet iránt érdeklődő fia­talok kerüljenek ki az inté­zetből. A pártszervezet tagjai — köztük az intézet igazgató­nője — fáradhatatlanul buz- gólkodnak azért, hogy az iskolai demokratizmus a tantestületben is maradékta­lanul érvényesüljön, hiszen anélkül egységes nevelőgár­da kialakulása nem képzel­hető el. ami pedig kulcskér­dése az oktató-nevelő mun­kának. S tegyük hozzá: az intézet szélesebb körben va­ló jó hírnevének is. Ez is szükséges, hiszen egyre in­kább megalapozatlanul, de még mindig tapasztalható bi­zonyos fenntartás a szak­in unkásképző intézetekkel szemben. & Még legyinteni sem volna érdemes ilyen vélemények hallatán, ha az ilyen szem­lélet nem éreztetné hatását a fiatalok pályaválasztásá­ban. Közülük sokan csak egy-két évi gimnáziumi ta­nulás után döbbennek rá, hoev pályát tévesztettek, s akkor jelentkeznek szakma- szerzésre. Valójában az ál­talános iskolai nevelők jó­részének sincs kellő ismere­te a nagymérvű iparfejlesz­tés adta pályaválasztási le­hetőségekről. Ezért helyesel­hető a karcagi szakmunkás­képző intézet példája: a nyolcadikosok osztályfőnö­keit üzemlátogatásra hívták meg. — Az iskolai pártszervezet számára természetesen nem a ..toborzás”, hanem a - sok­rétű. nevelómunka az elsőd­leges — hangsúlyozta be­szélgetésünk alkalmával Po- lyik János, a pártszervezet titkára. — A szakmunkás tanulók helyzete más, mint az egyéb intézményekbe ‘jiáró társaiké. Ök diákok is. meg egy kicsit mar mun­kások is. Az üzemekben lát­ják az erőfeszítéseket, de észreveszik a lógást is. Min­den hatással Arán rájuk. Mi- vel az üzemi pártszerveze­tek — néhány tiszteletremél­tó kivételtől eltekintve — nem foglalkoznak a szak­munkástanulók nevelésével, s a gazdasági vezetők is csak szakmai képzésükkel törődnek, az intézeti neveiő- munkának különösen megnő a súlya. Nem véletlen, hogy öt nevelő pártmegbízatása a KISZ-munka segítése. A kellő eredményt szerin­tük még úgy sem érik el, mivel a tanulók létszámának 25—30 százalékát a bejárók teszik ki, akik hajnalban kehiek, s a foglalkozás be­fejezésekor már sietnek a vonathoz vagy a buszhoz. Ezért A'olna jó, ha az épülő kollégium már kész lenne. Építésében egyébként a szakmunkástanulók is részt vesznek. S nemcsak abban. Példamutató társadalmi munkájukat fémjelzi a Zá- dor úti iskola új épületszár­nya és a' bereki úttörőtábor is. Karcag oktatási intézmé­nyei közül egyedül a szak­munkásképző kapta meg a városi tanács arany Diákélt­jét társadalmi munkáért. A karcagi szakmunkáskép­zőben sokoldalúan foglalkoz­nak nevelő munkával. Ezt segíti elő a pártszervezet és a tantestület erőfeszítése mellett a KISZ-oktatás. a gazdag programú KISZ- kjüb, az irodalmi színpad, azaz Ifjú Gárda szakasz és az intézet jónevű kórusa is. Mindennek összhatásaként értékelhető a városi pártbi­zottság égjük munkatársának véleménye: „meg lehet ve­lük mozgatni a világot.” Ez azért is jó, mert Karcag munkás gárdájának utánpót­lását ez az intézet biztosítja. @ Az intézet növendékeinek utánpótlása elsősorban a karcagi általános iskolákon múlik. — S miért ilyen nehezen oldódik meg? — szegezem a kérdést Vadász Lajosnak, a hat intézetet átfogó általá­nos iskolai pártszervezt tit­kárának. — Szívem szerinti témáról beszélünk, hiszen én is ki­lenc évig tanítottam a szak. munkásképző intézetben. így régóta ismerem az ilyen irányú gondokat, amelyek most sokkal nvomasztóbban hatnak, mint korábban. — Ez csupán az ipar nagyarányú fejlődésének tudható be? — Jórészt, de más eredői is vannak. Egyike például az a korábbi megalapozatlan iskolapolitikai törekvés, amely a közén iskolai vég­zettséget általánossá akar­ta tenni. Ez került be a köztudatba, s hatása máig is érződik a pályaválasztásnál. A nevelőket is arra ösztö­nözte, hogy minél több gye­reket juttassanak középis­kolába. — Ez tagadhatatlan, de a gyakorlat már egy évtizede cáfolta a középiskolai vég­zettség általánossá tételének szükségességéi. Pártveztősé- gük miként vélekedik erről? — Nehéz ismét változást elérni a pedagógusok szem­léletében. Az eddigi helyzet­be mégsem nyugodhatunk bele. Az a véleményem, hogy a gyerekeket képességeik szerint kell irányítani gim­náziumba, szakközépiskolá­ba vagy szakmunkásképző­be. S csak az elméleti tár­gyakban kiválóknak javasol­ják a gimnáziumot. Vitakö­rön is beszéltünk a tanulók szakmunkásképzőbe való irányításáról. Igaz viszont az is, hogy a pedagógusnak másod- vagy harmadlagos szerepe van a pályaválasztás­ban. Ezért hangsúlyozzuk szülői értekezleten is, hogy a gyerekek képességei legye­nek a döntők á továbbtanu­lásnál. A buktatók kiküszö­bölése érdekében már az ötödik osztálytól kezdve foglalkozunk a pályaválasz­tással. — Az iskoláztatási szint növelésével is lehetne segí­teni a szakmunkásképzést, hiszen a tanulók 20 százalé­ka nem fejezi be az általá­nos iskolai tanulmányait az iskolakötelezettségi idő alatt. — A megyében Tiszafüred után a legrosszabb Karcagon a helyzet ebben a tekintet­ben. Nem tudom elfogadni, hogy ilyen jól felszerelt in­tézetekben, ilyen tan­testületekkel ne lehessen ezen változtatni. Pártvezető­ségünk szerint minden pe­dagógusnak arra kell töre­kedni, hogy minden ép fia­tal elvégezze az általános is­kolát. Sajnos, a pedagógusok rgv bizonyos százaléka úgy véli, hogy ha nincs bukás, akkor nem elég szigorú a számonkérés. Szerintem a tantervi követelmények a mérvadók s nem az ilyen szemlélet. o A szakmunkásképző inté­zeti és az általános iskolai ' pártszervezet jó kapcsolatot alakított ki. Jó lenne, ha a tantestületek együttműködé­séről szintén dicsérhetően szólhatnánk. Lekötöttségük ellenére erre is módot kelle­ne találni, hiszen közös a gondjuk, azonos a céljuk: derék, a szocialista rend­szerhez hű. alkotó emberek nevelése. Simon Béla Történelmi érdeklődés történelmi ismeretterjesztés Soha remíS' nelmi ismeretterjesztő mun­ka — és fogyott el viharos gyorsasággal — mint ma­napság. Magyarország törté­netének népszerű összefogla­lása, amely hosszú évekig váratott magára, 1984-ben két vaskos kötetben látott napvilágot s azóta, újabb kiadások, több tízezer pél­dány megjelentetése után, újra hiánycikk lett. A ma­gyar és az egyetemes törté­nelem izgalmas kérdéseit a Kossuth Kiadó Népszerű tör­ténelem sorozata mutatja be. Mellette hamarosan útnak indult az Apolló-könyvtár ókori-művészettörténeti ki­adványa. A történelemtaná­rok számára, de a szélesebb olvasó közönségre is szá- mítva adta ki a Tankönyv- kiadó a Történettudomány időszerű kérdései sorozatát, amelyben rövid, tömör for­mában foglalták össze egy- egy korszák ismert kutatói leeúiabb eredménveiket., Az ifjúságnak szánt így élt... című kötetek pedig a törté­nelem nagyjairól nyújtanak élvezetes életrajzi- olvas­mányt. Nemrégiben még a detek- tivregónyek kiadása esetén is igen jelentősnek számító harmincezres példányszám- mal indult útjára a Gondo­lat kiadónál a Magyar His­tória zsebkönyvsorozata, amely történelmünk egy-egy izgalmas korszakát mutatja be gazdagon illusztrált, ol­vasmányos összefoglalásban. Ugyancsak megindult útjá­ra a Sorsdöntő történelmi napok cinét kapott vállalko­zás, amely történelmünk csomópontjait, fordulópont­jait rekonstruálja. (Az első .két kiadvány a mohácsi csa­ptát, illetve „Petőfi naoját”, március 15-ét mutatja be.) S mindeddig csak a több tucatnyi könyvet megjelenr tető legismertebb sorozato­kat említettük! Az önálló kiadványokat, a régészeti feltárásokról szóló müveket, a történelmi regényeket, életrajzokat, népszerűbb is­meretterjesztő cikkeket még felsorolni is lehetetlen. Nem hagyiratjük figyelmen kívül, hogy a rádió és a televízió is egyre több ismeretterjesz­tő műsorában fordítja fi­gyelmét nemzeti múltunk felé. Mi a magyarázata a törté­nelem iránti érdeklődés fel­lendülésének, a történelmi ismeretterjesztés erősödésé­nek? Valószínű, hogy nem múló divatjelenséggel ál­lunk szemben: az emberek gondolkodását nem. lehet olyan könnyedén irányítani, mint a ruhák szabásvonalait. A valóságos, “„rSS; abban kereshetjük, hogy az emberek mindennapi életé­ben szakadt meg a történel­mi folyamatosság. Elég, ha csak an-a gondolunk, hogy a nemzedékek — gyakran a nemzedékek hosszú sora — ugyanabban a faluban, vagy városban élt — az utóbbi két évtizedben azonban leg­alább másfél millió ember költözött új otthonba! Űj honfoglalásnak tekinthetjük, amikor száz- és százezrek veszik birtokukba az új la­kásokat, az anyagi jólét esz­közeit, a civilizáció vívmá­nyait, tehát esztendők alatt pótolják; évtizedek, sőt év­századok elmaradottságát. De ehhez az új honfoglalás­hoz éppúgy hozzátartozik a múlt ismerete, az eddig megtett út eszmei-tudati el­sajátítása is! A biztonság­ban, kényelemben felnövő nemzedék tájékozódni kí­ván: hol él, kinek a munká­ja alakította eddig környe­zetét, mi köti össze elődei munkájával, merre indulhat tovább? S a válaszért a történelemhez fordul. Az átalakulásban lévő környezet megismerésének vágya az egyik legfőbb indí­téka a helytörténet kutatásá­nak is. Eddig csak különcök, munkába temetkező történe­lemtanárok ásták be magu­kat a szűkebb környezetük múltjának kutatásába. A történelmi érdeklődés erősödése. kétségtelen, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindig is jelen volt szellemi életünkben. Nemzeti tudatunk legfonto­sabb része a történelmi tu­dat, sokan és nem alap nél­kül a történelmet a nemzeti önismeret tudományának te­kintik. A történelemtudomány az elmúlt két évtizedben lassú, fokozatos, gyakorta észre­vétlenül maradt munkával tárta fel történelmünk fehér foltjait, s a sematizálástól óvakodva, értékelte történel­münk folyvást reflektor­fényben álló csomópontjait. A megújult történettudo­mány csak az utóbbi évek­ben tárta eredményeit a szé­lesebb nyilvánosság elé, s ez a találkozás teljes siker­rel járt. A tudomány mél­tónak bizonyult az érdeklő­dök bizalmára, az olvasók pedig vitára, vagy tovább­gondolkodásra késztető ér­vekkel és tényekkel ismer­kedhettek meg. Az olvasó­közönség igénye, kíváncsisá­ga pedig újabb impulzust, biztatást jelentett a törté­nettudomány művelői sza­mára. Az elmúlt esztendők tudomány- népszerűsitési tapasztalatait hasznosítva és a magyar tör­ténettudomány évszázados eredményeit összegezve nxst az eddigi legnagyobb törté­nettudományi vállalkozás van készülőben: a tíz kötet­re tervezett hatalmas össze­foglalás, a Magyarország története. A sorozat kötetei nem időrendben, hanem el­készülésük szerint jelennek majd meg, elsőként az ezévi könyvnapra várhatjuk a forradalmak és az ellenfor­radalom történetét bemuta­tó 8. kötet megjelenését. Az 1918—1945 közötti történe­lem első összefoglalása bizo­nyára óriási érdeklődésre tart majd számot, hiszen a közvéleménykutatások tanul­sága szerint is a legújabb kor története iránt a leg­erősebb az érdeklődés. A további kötetek megjelené­se, majd a sorozat teljesse válása korszakos jelentősé­gű esemény lesz mind a mar gyár történelemtudomány, mind társadalmunk törté­nelmi tudata számára. G. A. „Doktor Bernstein7' Szabálytalan interjú dr. Czeizel Endrével Valaki a most futó igen népszerű televíziós ismeret- terjesztő sorozat, a „Születé­sünk titkai” lendületes fiatal előadójáról megjegyezte, ami a zenei nevelésben Bernste­in, az az »gészségnevelésben Czeizel. Pénteken „Doktor Bernstein” lelépett a képer­nyőről. A Szolnok megyei TIT meghívására Szolnokon tartott előadást az örökléstan egyes kérdéseiről, s beszélge­tett a meghívott vendégek­kel, S íme, a népszerűség át­ka. (ezúttal az az újságírót sújtotta) az örökléstan ékes­szóló tanárából neki körülbe­lül csak ennyi jutott: dr. Czeizel Endre, nemde? Igen, dr. Czeizel Endre, örvendek. örvend ek Azt szeretném ... (Czeizelt elnyelték az érdek­lődők.) A kérdéseket feltették: szerte az országból, Szolnok­ról .. . sokan — mások. — Miért nem köszön a képernyőn? Olyan illedelmes fiatalembernek néz ki, s mé­gis ... — Mit köszönjek? Nem tudhattam a felvétel idején. Februárban került filmre a sorozat, akkor még a tévések sem tudták, milyen időpont­ban lesz az adás. Mondjam, hogy jó napot, — és este van ?... Ennyit arról, hogy a gene­tikai kérdésekről mire is fut­ja a kedves nézőnek. Hason­lóan jelentős kérdésre keres választ egy másik. — Kiktől kapja a legtöbb levelet? — Fiataloktól. Az Öröklé­sünk titkainál, az előző so­rozatnál a nagymamáktól. Most ők írnak legkevesebbet. Szerintem az adás késői idő­pontja miatt. Addigra elal­szanak. Az előadásban többször el­hangzott munkahelyénél? re­ve. Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai La­boratórium. Sokan érdeklőd­tek, mi is ennek a feladata? — Az intézmény 1971 óta tevékenykedik, három fő ku­tatási feladattal. Az első a gyakori veleszületett rendel­lenességek kóreredeti kutatá­sa. Elsősorban az olyan ese­tek nyilvántartása, amelyek­nél \ a betegség az örökletes hajlammal függ össze. Ilyen a, cukorbaj. csípőid cam, nyúl- ajak, tehát azok, amelyek nem a gének károsodásával, génártalmakkal kapcsolato­sak. A második feladat, hogy a környezetünkben egyre szaporodó kémiai anyagok­nak a genetikai hatását vizs­gáljuk. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, ezek a vegy­szerek — rovarirtók, növény­védőszerek — potenciálisan károsítok lehetnek. Egyéb­ként mai- találtunk olyan anyagot, ami kromoszóma rendellenességeket okoz. És végül egy nem kevésbé fon­tos feladat, az országos fel­ügyelet — Ez mit jelent? — Itt kísérik figyelemmel az országban a veleszületett rendellenességeket. A rend­szeres nyilvántartás mellett, illetve épp annak segítségé­vel felfigyelünk az azonos rendellenességek hirtelen számszerű változásaira. Az adatainkat pedig folyamato­san kicseréljük azokkal az országokkal, ahoj működik ez a figyelőszolgálat — Milyen jelentősége van a nemzetközi „adatcseré­nek"? — Csak egy példát. Finn­országban egy bizonyos gyógyszernek tulajdonítottak egy jellegzetes elváltozást. Ezt jelentették a többinek, köztük Magyarországnak is, és az ott szerzett tapasztala­tok megcáfoltál? ezt a felte­vést — Miért vállalja ebben a nehéz témakörben az isme­retterjesztő munkát? — Hiszek abban, hogy az egészségügyi ellátás eredme- nyessége nem csupán pénz kérdése. Attól is függ, hogy a betegek hogyan értik meg a megelőzés szükségességét Ma az természetes, hogyha szuvasodik a fogunk, elmen­jünk a fogorvoshoz, de az még nem. hogy azért keres­se fel valaki az orvost, mert meg akarja tudni, miijén lesz a gyereke... Egy igencsak nagy hord­erejű kérdés. — Hány éves? — Az a fiatal amerikai ku­tató, aki a T. Sax-Scnaffer kór kiszűrésének kidolgozni a módszerét, két évvel fiata • labb nálam. Harminckilenc éves. — igricsí — í

Next

/
Thumbnails
Contents