Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
ly/tí. május 23 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A DEBRECENI Agrártudományi Egyetem szarvasi öntözéses és meliorációs főiskolai karán sok Szolnok megyéből származó fiatal szerez diplomát. A harmadéves Takács Gábor és J. Nagy Zoltán már túl van a gyakorlati végszigorlaton, számukra csak az államvizsga van hátra. Az elsős Latzkó Judit, Udovec Miklós és a másodéves Menkó Mihály csak a fényképezőgép lencséje miatt vállalta a ,,kalákában tanulást”, bár ami azt illeti, nekik sem árt lassan könyvet venni a kezükbe, mert néhány nap múlva számukra is Megkezdődik a vizsgaidőszak Nevelés és utánpótlás A karcagi szakmunkásképzőről Ä karcagi 629. sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézetben tizenegy tagú pártszervezet működik. Alig néhány éve még az intézetnek iskolaépülete sem volt, elemi feltételek megteremtésében is segíteni kellett a pártszervezetnek. Most már kedvezőbbek a körülmények, s a pártszervezet erőfeszítése arra irányul, hogy ne csak szakmailag kiváló, hanem sokoldalúan képzett, politikailag elkötelezett, a közélet iránt érdeklődő fiatalok kerüljenek ki az intézetből. A pártszervezet tagjai — köztük az intézet igazgatónője — fáradhatatlanul buz- gólkodnak azért, hogy az iskolai demokratizmus a tantestületben is maradéktalanul érvényesüljön, hiszen anélkül egységes nevelőgárda kialakulása nem képzelhető el. ami pedig kulcskérdése az oktató-nevelő munkának. S tegyük hozzá: az intézet szélesebb körben való jó hírnevének is. Ez is szükséges, hiszen egyre inkább megalapozatlanul, de még mindig tapasztalható bizonyos fenntartás a szakin unkásképző intézetekkel szemben. & Még legyinteni sem volna érdemes ilyen vélemények hallatán, ha az ilyen szemlélet nem éreztetné hatását a fiatalok pályaválasztásában. Közülük sokan csak egy-két évi gimnáziumi tanulás után döbbennek rá, hoev pályát tévesztettek, s akkor jelentkeznek szakma- szerzésre. Valójában az általános iskolai nevelők jórészének sincs kellő ismerete a nagymérvű iparfejlesztés adta pályaválasztási lehetőségekről. Ezért helyeselhető a karcagi szakmunkásképző intézet példája: a nyolcadikosok osztályfőnökeit üzemlátogatásra hívták meg. — Az iskolai pártszervezet számára természetesen nem a ..toborzás”, hanem a - sokrétű. nevelómunka az elsődleges — hangsúlyozta beszélgetésünk alkalmával Po- lyik János, a pártszervezet titkára. — A szakmunkás tanulók helyzete más, mint az egyéb intézményekbe ‘jiáró társaiké. Ök diákok is. meg egy kicsit mar munkások is. Az üzemekben látják az erőfeszítéseket, de észreveszik a lógást is. Minden hatással Arán rájuk. Mi- vel az üzemi pártszervezetek — néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve — nem foglalkoznak a szakmunkástanulók nevelésével, s a gazdasági vezetők is csak szakmai képzésükkel törődnek, az intézeti neveiő- munkának különösen megnő a súlya. Nem véletlen, hogy öt nevelő pártmegbízatása a KISZ-munka segítése. A kellő eredményt szerintük még úgy sem érik el, mivel a tanulók létszámának 25—30 százalékát a bejárók teszik ki, akik hajnalban kehiek, s a foglalkozás befejezésekor már sietnek a vonathoz vagy a buszhoz. Ezért A'olna jó, ha az épülő kollégium már kész lenne. Építésében egyébként a szakmunkástanulók is részt vesznek. S nemcsak abban. Példamutató társadalmi munkájukat fémjelzi a Zá- dor úti iskola új épületszárnya és a' bereki úttörőtábor is. Karcag oktatási intézményei közül egyedül a szakmunkásképző kapta meg a városi tanács arany Diákéltjét társadalmi munkáért. A karcagi szakmunkásképzőben sokoldalúan foglalkoznak nevelő munkával. Ezt segíti elő a pártszervezet és a tantestület erőfeszítése mellett a KISZ-oktatás. a gazdag programú KISZ- kjüb, az irodalmi színpad, azaz Ifjú Gárda szakasz és az intézet jónevű kórusa is. Mindennek összhatásaként értékelhető a városi pártbizottság égjük munkatársának véleménye: „meg lehet velük mozgatni a világot.” Ez azért is jó, mert Karcag munkás gárdájának utánpótlását ez az intézet biztosítja. @ Az intézet növendékeinek utánpótlása elsősorban a karcagi általános iskolákon múlik. — S miért ilyen nehezen oldódik meg? — szegezem a kérdést Vadász Lajosnak, a hat intézetet átfogó általános iskolai pártszervezt titkárának. — Szívem szerinti témáról beszélünk, hiszen én is kilenc évig tanítottam a szak. munkásképző intézetben. így régóta ismerem az ilyen irányú gondokat, amelyek most sokkal nvomasztóbban hatnak, mint korábban. — Ez csupán az ipar nagyarányú fejlődésének tudható be? — Jórészt, de más eredői is vannak. Egyike például az a korábbi megalapozatlan iskolapolitikai törekvés, amely a közén iskolai végzettséget általánossá akarta tenni. Ez került be a köztudatba, s hatása máig is érződik a pályaválasztásnál. A nevelőket is arra ösztönözte, hogy minél több gyereket juttassanak középiskolába. — Ez tagadhatatlan, de a gyakorlat már egy évtizede cáfolta a középiskolai végzettség általánossá tételének szükségességéi. Pártveztősé- gük miként vélekedik erről? — Nehéz ismét változást elérni a pedagógusok szemléletében. Az eddigi helyzetbe mégsem nyugodhatunk bele. Az a véleményem, hogy a gyerekeket képességeik szerint kell irányítani gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakmunkásképzőbe. S csak az elméleti tárgyakban kiválóknak javasolják a gimnáziumot. Vitakörön is beszéltünk a tanulók szakmunkásképzőbe való irányításáról. Igaz viszont az is, hogy a pedagógusnak másod- vagy harmadlagos szerepe van a pályaválasztásban. Ezért hangsúlyozzuk szülői értekezleten is, hogy a gyerekek képességei legyenek a döntők á továbbtanulásnál. A buktatók kiküszöbölése érdekében már az ötödik osztálytól kezdve foglalkozunk a pályaválasztással. — Az iskoláztatási szint növelésével is lehetne segíteni a szakmunkásképzést, hiszen a tanulók 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolai tanulmányait az iskolakötelezettségi idő alatt. — A megyében Tiszafüred után a legrosszabb Karcagon a helyzet ebben a tekintetben. Nem tudom elfogadni, hogy ilyen jól felszerelt intézetekben, ilyen tantestületekkel ne lehessen ezen változtatni. Pártvezetőségünk szerint minden pedagógusnak arra kell törekedni, hogy minden ép fiatal elvégezze az általános iskolát. Sajnos, a pedagógusok rgv bizonyos százaléka úgy véli, hogy ha nincs bukás, akkor nem elég szigorú a számonkérés. Szerintem a tantervi követelmények a mérvadók s nem az ilyen szemlélet. o A szakmunkásképző intézeti és az általános iskolai ' pártszervezet jó kapcsolatot alakított ki. Jó lenne, ha a tantestületek együttműködéséről szintén dicsérhetően szólhatnánk. Lekötöttségük ellenére erre is módot kellene találni, hiszen közös a gondjuk, azonos a céljuk: derék, a szocialista rendszerhez hű. alkotó emberek nevelése. Simon Béla Történelmi érdeklődés történelmi ismeretterjesztés Soha remíS' nelmi ismeretterjesztő munka — és fogyott el viharos gyorsasággal — mint manapság. Magyarország történetének népszerű összefoglalása, amely hosszú évekig váratott magára, 1984-ben két vaskos kötetben látott napvilágot s azóta, újabb kiadások, több tízezer példány megjelentetése után, újra hiánycikk lett. A magyar és az egyetemes történelem izgalmas kérdéseit a Kossuth Kiadó Népszerű történelem sorozata mutatja be. Mellette hamarosan útnak indult az Apolló-könyvtár ókori-művészettörténeti kiadványa. A történelemtanárok számára, de a szélesebb olvasó közönségre is szá- mítva adta ki a Tankönyv- kiadó a Történettudomány időszerű kérdései sorozatát, amelyben rövid, tömör formában foglalták össze egy- egy korszák ismert kutatói leeúiabb eredménveiket., Az ifjúságnak szánt így élt... című kötetek pedig a történelem nagyjairól nyújtanak élvezetes életrajzi- olvasmányt. Nemrégiben még a detek- tivregónyek kiadása esetén is igen jelentősnek számító harmincezres példányszám- mal indult útjára a Gondolat kiadónál a Magyar História zsebkönyvsorozata, amely történelmünk egy-egy izgalmas korszakát mutatja be gazdagon illusztrált, olvasmányos összefoglalásban. Ugyancsak megindult útjára a Sorsdöntő történelmi napok cinét kapott vállalkozás, amely történelmünk csomópontjait, fordulópontjait rekonstruálja. (Az első .két kiadvány a mohácsi csaptát, illetve „Petőfi naoját”, március 15-ét mutatja be.) S mindeddig csak a több tucatnyi könyvet megjelenr tető legismertebb sorozatokat említettük! Az önálló kiadványokat, a régészeti feltárásokról szóló müveket, a történelmi regényeket, életrajzokat, népszerűbb ismeretterjesztő cikkeket még felsorolni is lehetetlen. Nem hagyiratjük figyelmen kívül, hogy a rádió és a televízió is egyre több ismeretterjesztő műsorában fordítja figyelmét nemzeti múltunk felé. Mi a magyarázata a történelem iránti érdeklődés fellendülésének, a történelmi ismeretterjesztés erősödésének? Valószínű, hogy nem múló divatjelenséggel állunk szemben: az emberek gondolkodását nem. lehet olyan könnyedén irányítani, mint a ruhák szabásvonalait. A valóságos, “„rSS; abban kereshetjük, hogy az emberek mindennapi életében szakadt meg a történelmi folyamatosság. Elég, ha csak an-a gondolunk, hogy a nemzedékek — gyakran a nemzedékek hosszú sora — ugyanabban a faluban, vagy városban élt — az utóbbi két évtizedben azonban legalább másfél millió ember költözött új otthonba! Űj honfoglalásnak tekinthetjük, amikor száz- és százezrek veszik birtokukba az új lakásokat, az anyagi jólét eszközeit, a civilizáció vívmányait, tehát esztendők alatt pótolják; évtizedek, sőt évszázadok elmaradottságát. De ehhez az új honfoglaláshoz éppúgy hozzátartozik a múlt ismerete, az eddig megtett út eszmei-tudati elsajátítása is! A biztonságban, kényelemben felnövő nemzedék tájékozódni kíván: hol él, kinek a munkája alakította eddig környezetét, mi köti össze elődei munkájával, merre indulhat tovább? S a válaszért a történelemhez fordul. Az átalakulásban lévő környezet megismerésének vágya az egyik legfőbb indítéka a helytörténet kutatásának is. Eddig csak különcök, munkába temetkező történelemtanárok ásták be magukat a szűkebb környezetük múltjának kutatásába. A történelmi érdeklődés erősödése. kétségtelen, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindig is jelen volt szellemi életünkben. Nemzeti tudatunk legfontosabb része a történelmi tudat, sokan és nem alap nélkül a történelmet a nemzeti önismeret tudományának tekintik. A történelemtudomány az elmúlt két évtizedben lassú, fokozatos, gyakorta észrevétlenül maradt munkával tárta fel történelmünk fehér foltjait, s a sematizálástól óvakodva, értékelte történelmünk folyvást reflektorfényben álló csomópontjait. A megújult történettudomány csak az utóbbi években tárta eredményeit a szélesebb nyilvánosság elé, s ez a találkozás teljes sikerrel járt. A tudomány méltónak bizonyult az érdeklődök bizalmára, az olvasók pedig vitára, vagy továbbgondolkodásra késztető érvekkel és tényekkel ismerkedhettek meg. Az olvasóközönség igénye, kíváncsisága pedig újabb impulzust, biztatást jelentett a történettudomány művelői szamára. Az elmúlt esztendők tudomány- népszerűsitési tapasztalatait hasznosítva és a magyar történettudomány évszázados eredményeit összegezve nxst az eddigi legnagyobb történettudományi vállalkozás van készülőben: a tíz kötetre tervezett hatalmas összefoglalás, a Magyarország története. A sorozat kötetei nem időrendben, hanem elkészülésük szerint jelennek majd meg, elsőként az ezévi könyvnapra várhatjuk a forradalmak és az ellenforradalom történetét bemutató 8. kötet megjelenését. Az 1918—1945 közötti történelem első összefoglalása bizonyára óriási érdeklődésre tart majd számot, hiszen a közvéleménykutatások tanulsága szerint is a legújabb kor története iránt a legerősebb az érdeklődés. A további kötetek megjelenése, majd a sorozat teljesse válása korszakos jelentőségű esemény lesz mind a mar gyár történelemtudomány, mind társadalmunk történelmi tudata számára. G. A. „Doktor Bernstein7' Szabálytalan interjú dr. Czeizel Endrével Valaki a most futó igen népszerű televíziós ismeret- terjesztő sorozat, a „Születésünk titkai” lendületes fiatal előadójáról megjegyezte, ami a zenei nevelésben Bernstein, az az »gészségnevelésben Czeizel. Pénteken „Doktor Bernstein” lelépett a képernyőről. A Szolnok megyei TIT meghívására Szolnokon tartott előadást az örökléstan egyes kérdéseiről, s beszélgetett a meghívott vendégekkel, S íme, a népszerűség átka. (ezúttal az az újságírót sújtotta) az örökléstan ékesszóló tanárából neki körülbelül csak ennyi jutott: dr. Czeizel Endre, nemde? Igen, dr. Czeizel Endre, örvendek. örvend ek Azt szeretném ... (Czeizelt elnyelték az érdeklődők.) A kérdéseket feltették: szerte az országból, Szolnokról .. . sokan — mások. — Miért nem köszön a képernyőn? Olyan illedelmes fiatalembernek néz ki, s mégis ... — Mit köszönjek? Nem tudhattam a felvétel idején. Februárban került filmre a sorozat, akkor még a tévések sem tudták, milyen időpontban lesz az adás. Mondjam, hogy jó napot, — és este van ?... Ennyit arról, hogy a genetikai kérdésekről mire is futja a kedves nézőnek. Hasonlóan jelentős kérdésre keres választ egy másik. — Kiktől kapja a legtöbb levelet? — Fiataloktól. Az Öröklésünk titkainál, az előző sorozatnál a nagymamáktól. Most ők írnak legkevesebbet. Szerintem az adás késői időpontja miatt. Addigra elalszanak. Az előadásban többször elhangzott munkahelyénél? reve. Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai Laboratórium. Sokan érdeklődtek, mi is ennek a feladata? — Az intézmény 1971 óta tevékenykedik, három fő kutatási feladattal. Az első a gyakori veleszületett rendellenességek kóreredeti kutatása. Elsősorban az olyan esetek nyilvántartása, amelyeknél \ a betegség az örökletes hajlammal függ össze. Ilyen a, cukorbaj. csípőid cam, nyúl- ajak, tehát azok, amelyek nem a gének károsodásával, génártalmakkal kapcsolatosak. A második feladat, hogy a környezetünkben egyre szaporodó kémiai anyagoknak a genetikai hatását vizsgáljuk. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, ezek a vegyszerek — rovarirtók, növényvédőszerek — potenciálisan károsítok lehetnek. Egyébként mai- találtunk olyan anyagot, ami kromoszóma rendellenességeket okoz. És végül egy nem kevésbé fontos feladat, az országos felügyelet — Ez mit jelent? — Itt kísérik figyelemmel az országban a veleszületett rendellenességeket. A rendszeres nyilvántartás mellett, illetve épp annak segítségével felfigyelünk az azonos rendellenességek hirtelen számszerű változásaira. Az adatainkat pedig folyamatosan kicseréljük azokkal az országokkal, ahoj működik ez a figyelőszolgálat — Milyen jelentősége van a nemzetközi „adatcserének"? — Csak egy példát. Finnországban egy bizonyos gyógyszernek tulajdonítottak egy jellegzetes elváltozást. Ezt jelentették a többinek, köztük Magyarországnak is, és az ott szerzett tapasztalatok megcáfoltál? ezt a feltevést — Miért vállalja ebben a nehéz témakörben az ismeretterjesztő munkát? — Hiszek abban, hogy az egészségügyi ellátás eredme- nyessége nem csupán pénz kérdése. Attól is függ, hogy a betegek hogyan értik meg a megelőzés szükségességét Ma az természetes, hogyha szuvasodik a fogunk, elmenjünk a fogorvoshoz, de az még nem. hogy azért keresse fel valaki az orvost, mert meg akarja tudni, miijén lesz a gyereke... Egy igencsak nagy horderejű kérdés. — Hány éves? — Az a fiatal amerikai kutató, aki a T. Sax-Scnaffer kór kiszűrésének kidolgozni a módszerét, két évvel fiata • labb nálam. Harminckilenc éves. — igricsí — í
