Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 22. Ne öltöztessük kis felnőtteknek! A gyerekek öltöztetése napjainkban nem jelenthet problémát. Hiszen számtalan csinos, praktikus holmit kí­nálnak az üzletek. S ezek a gyermekkonfekcióban ké­szült ruhácskák, kabátok igazán nem is drágák. Mégis sok szülő öltözteti ötletsze­rűen, nem egymáshoz illő ruhákba a gyerekeket A kisfiúk, kislányok ruha­tárát éppúgy meg kell ter­vezni, mint a felnőttekét. Színben, formában, anyag­ban az alkalomhoz, az időjá­ráshoz igazítani öltözéküket Ne öltöztessük kis felnőttek­nek a gyerekeket. Ne öregít- sük a kisfiúkat felnőttes öl­tönyökkel, a kislányokat nőies szabású ruhákkal. Gondosan válasszuk meg a gyerekruhák színeit is. Járassuk élénk színű ruhák­ban, kabátokban a kicsinye­ket. Nagyon groteszk, ha fe­kete, sötétbarna, lila vagy más „felnőttes, öreges” szí­nekbe öltöztetjük őket. A fehér, a citromsárga, a pasz­tell színek pedig nem prak­tikusak sem a csúszó-mászó kétéveseknek, sem az isko­lába járó hat-tíz évesnek. Variáljuk bátran az élénk színeket — narancsot a’ kék­kel, a zölddel, a pirosat a sö­tétkékkel, a sárgával, kom­binálhatjuk a csíkos, a koc­kás, a pöttyös vagy a virág­mintás anyagokat is. De gondoljunk minden vásárlás­nál, varratásnál arra is. hogy könnyen tisztítható, jól mos­ható anyagokat válasszunk, hiszen a gyerekek hamar összepiszkolják magukat, ru­hájukat a játék hevében. dd-j Praktikus ruhák kisfiúknak — kislányoknak Hány órát kell aludnia a csecsemőnek? Mint annyi másban, e téren sem egyformák a csecse­mők. Akárcsak a felnőttek: ami az egyiknek sok. a má­siknak kevés lehet. Minden csecsemő annyit aludjék, amennyire szüksége van. Ha jól fejlődik, élénk, jókedvű, ébrenléte alatt tevékeny — akkor nem baj, ha napköz­ben kevesebbet alszik is. Az éjszakát azonban a jól tar­tott csecsemő egy idő után rendszeresen átalussza. Az újszülött csaknem egész nap alszik. Csak szopáshoz ébred fel, s ha jóllakott, már alszik is tovább. Amint fej­lődni kezd, mindinkább érdek­lődik a külvilág iránt ég. egy­re többet van ébren. Két-há- romhónapos korától átalussza az éjszakát, nappal pedig másfél órás alvási idők vál­takoznak másfélórás ébren- ■léti időkkel. Egyéves kora körül már kétszer annyi időt tölt nappal ébren, mint al­vással. Általában csak más­fél éves koron .túl, kétéves kor körül elég erős a gyerek idegrendszere ahhoz, hogy megszakítás nélkül, hat órát legyen ébren. Elekor már ele­gendő, ha napközben csak egyszer alszik és ez a beosz­tás maradhat mindaddig, míg az alvásszükséglet a napi 12 * órát meghaladja. Óvjuk a csecsemő álmát Nappali alvásra némelyik gyermeknek csak három és fél-négy éves koráig van szüksége, de a legtöbbnek 5 éves korig. Amikor a gyerek már csak egyszer aiszik nap­közben, helyes, ha ezt úgy osztjuk be, hogy éppen a nappal közepére essék, pl. 12—2 óráig. Ha délután 3 órától alszik 5 óráig, akkor nehezen alszik el este 7—8 órakor. A csecsemő is csak akkor tud annyit aludni, amennyire szüksége van, ha biztosítjuk feltételeit: a nyugalmat a csendet, a meleget, lehetőleg a friss szabad levegőt és es­tétői reggelig a sötétséget is. Sokan nincsenek erre tekin- , tettel. Járnak-kelnek az aivó csecsemő körül, hangosan beszélgetnek, rádióznak. Sőt, sokan azt gondolják, hogy ezt meg kell szoknia a csecsemő­nek, ilyen körülmények kö­zött is tudnia kell aludni. Nem kell megszoknia! A túl fáradt gyerek elalszik ugyan égő villany mellett és lármá­ban is, álma azonban nem nyugodt ég nem pihentető. Ez pedig egész fejlődését veszé­lyezteti. Kedvezőtlen lakás- körülmények kozott termé­szetesen nehéz biztosítani a teljes csendet, sötétséget, de ha egy mód van rá, meg kell teremteni legalább addig, amíg mélyen el nem alszik. Azután pedig legalább függö- nyözzük el az erős fény elől, s ha beszélgetünk rádiózunk a közelében, legalább ne han­gosan! Aki kialudta magát — akár felnőtt, akár gyerek —, ma­gától ébred és csaknem azonnal frissnek, tevékeny­nek érzi magát. Akit költeni kell. az nem aludt eleget — saját szükségletéhez képest. Ne ébresszük a csecsemőt még étkezéshez se! Jobb ét­vággyal fog enni, ha előbb kialussza magát. Az sem baj, ha egyszer-egyszer kimarad egy étkezés, mert átalussza. Ha ez gyakran fordul elő, ak­kor sem felkeltéssel, hanem esetleg napirendjének vagy étkezési rendjének átalakítá­sán kell változtatni. Soha ne keltsük fel Ez gyakori panasz. Nem megoldás, ha szigorúan rá­szólnak vagy rákiabálnak a gyerekre, ebtől csak nyugta­lanabb lesz, nem nyugod- tabb. Ha a nyugodt alvás, fel­tételeit megteremtettük, köz­vetlenül az alvással kapcso­latban semmit sem kell ten­nünk. Ne fektessük vissza a minduntalan felülő vagy fel­álló csecsemőt. Ezzel csak még jobban elnyújtjuk az el- alvás előtti időt. Ha csend, nyugalom van a gyerek kö­rül, hamarosan elálmosodik, elalszik. Ha azonban rendsze­resen nehezen alszik el, vizs­gáljuk meg napirendjét. Elő­fordulhat az is, hogy'túlbe­csüljük alvási szükségletét és túl sokat alszik nappal, de lehet az is, hogy ébrenlétkor nincs alkalma elég aktivitás­ra és ezért nem eléggé álmos Az is lehet, hogy túl keveset van friss levegőn. Általános érvényű szabály nincs,' de nem szabad belenyugodnunk, hogy minden elalvást hosz- szan tartó sírás előzzön meg. Az egészséges, kiegyensúlyo­zott csecsemő nyugodtan al­szik el és nyugodtan ébred. G bölcsődés alvása A bölasődés gyereknek reg­gel meghatározott időben kell felkelnie, hiszen anyja időre megy munkába. Ilyen­kor is arra kell töireikedni, hogy magától ébredjen reg­gel, ne kelljen ébreszteni. A megoldás az, hogy korán fek­tetjük le, így kialudhat!a ma­gát. Sajnos, ez gyakran azzal a következménnyel jár, hogy a bölosődés gyermek igen ke­vés időt tölt ébren családjá­val. Ezt a kis időt szánjuk egészen rá: fürdessük, vaoso- ráztassuk meg. játsszunk ve­le egy kicsit, s csak azután fektessük le. A hagyományos és modem öfvözete Vasárnapi kirándulások Bármilyen más foglalko­zást is tervezett az óvónéni, bármennyire zsúfolt is a na­pi órarend, hétfőnként meg kell hallgatni az óvodába és az iskolába érkezőket. Mind élménnyel tele jön, hiszen vasárnap volt, s ez minden család életében más. mint a szürke, dolgos hétköznapok. Sajnos, mind kevesebben számolnak be jólsikerült „ha­gyományos” vasárnapi kirán­dulásról. Olyanról, amelyre egész héten készülnek, a na- gyobhakkal térképen megter­vezik az útvonalat, amelyre édesanya „elemózsiát” ké­szít, amit azután a kiis háti­zsákban magukkal visznek. A kirándulások végcéljánál a pokrócra telepedő család pihen, a gyerekek játszanak, futkároznaik, labdáznak, vi­rágot gyűjtenek, lepkét fog­nak. Egész nap együtt a csa­lád, végre jól ki beszélgethe­tik magukat. Már a 3—4 éves gyermek­kel is nyugodtan neki lehet vágni a két-három órás gya­logúinak. Útközben sokat kérdez a gyermek, s mi feleljünk rá türeliemmel. Űj fogalmakkal ismerkedik meg, gyarapszik a szókincse. Megtanulja, mi a meredek, a lejtő, az ösvény, a domb, a hegy. a szikla, a csúcs, a hegygerinc, a völgy, a forrás, a patak, az avar és sok-sóik más kifejezés kap tartalmat természetes szem­lélet útján. Megismeri az er­dőben való közlekedés szabá­lyait, a jelzéseket, a veszé­lyeket. (Eltévedés, tűzrakás, gombaszedés, mérges bogyók, 6itb.) A nagyobbakkai már megismertethetjük az irány­tű használatát és megfigyel­tethetjük pl. azt, vajon miért mohás az erdei fák egyik ol­dala? Az ismeretszerzésen túl, ezek az igazi kiránduló gyer­mekek azok, akik kipirultan érkeznek hétfőn az óvodába, az iskolába, idegileg kikap­csolódva, alaposan kiszellőz­tetett tüdővel fognak hozzá a heti munkához. Igen ám! De veszély fenye­geti ezt az igazán egészséges kirándulási formát Betört a technika az életünkbe. Az 1960-as években a TV vált a vasárnapi programok kon- kurrenciájává, és most, egy­re több gyermek srámol be hétfőn arról, hogy az egész vasárnapi „kirándulás” abból állt: autóval elmentek vala­merre, megebédeltek egy vendéglőben és visszajöttek. — „Jó messze voltunk ám!” — mondja Jósika — „100, ki­lométert mentünk oda és 100-ait vissza!” És men nyit voltak jő leve­gőn? Fél-egy órát, ameddig ebédeltek, egyébként az autó hátsó ülésén ült a két gyer­mek, ahol aligha szívott be oxigéndús levegőt, s ahol nem gyűjthetett annyi él­ményt, mint gyalogosan ki­ránduló társai. Egészségesek-e ezek a va­sárnapi országjárások? Így nem! Úgy, ahogyan Eszterék csinálják, igen. Ök kocsival elmennek egy-egy kiránduló- hely kiinduló pontjáig, ott­hagyták az autót és onnan teszik meg a 2—3 órás túrát, erdei utálton fel a hegyre Az ő kirándulásuk tulaj­donképpen a „hagyomá- nyos”-nak és a „modern’- meik jó ötvözete. Az autót csu­pán arra használják, hogy a lakóhelyüktől távolabb eső kirándulóhelyek közelébe gyorsabban és kényelmeseb­ben eljussanak, mint vonat­tad, vagy busszal. Sajnos, sok családban va­sárnaponként otthon ülnek, egész nap lustálkodnak, kár­tyáznak, TV-t néznek, vagy mint Évike mondta egyik hétfőn: „Mi tegnap egész nap unatkoztunk”. Jó lenne, ha minél több gyermek mondhatná szívből és lelkesedéssel azt amit Kriszta mondott egyik hét­főn: „Úgy szeretem a vasár­napokat, mert akkor mindig együtt van a család, kirán­dulunk és annyit beszélge­tünk egymással!” Én még hozzáteszem, hogy sok újat látnak, tapasztalnak, hallanak és idegileg, egészsé­gileg felfrissülnek. G. K. Tavaszi—nyári hajkozmetika A tavaszi-nyári kozmetika sokrétű feladatai közé tar­tozik a haj külpnleges ápo­lása, védelmezik’Hogyan óv­hatjuk meg hajunkat a nyá­ri káros hatásoktól? A stran­don. kerti, mezei munkánál viseljünk könnyű szalmaka­lapot, vagy kössük be a ha­jat lazán, vékony vászon­kendővel. Vízben vagy víz­parton még erősebb a sugár­zás, mert a víz visszatükrözi a sugarakat, tehát ne ha­nyagoljuk el a haj védelmét. Gyakran még ilyen elővigyá­zatosság mellett sem kerül­hetjük el a haj kiszáradását. Szabadságunk alatt, a gaz­dag nyári programok miatt nemigen jut időnk arra, hogy a szokásosnál többet törődjünk a hajápolással, arra azonban mindig kell szakítanunk időt, hogy szá­raz hajunkat hajolajjal vagy hajtápkrémmel (OPERA) be­kenjük és naponta átkefél­jük, átfésüljük. Sokszor előfordul, hogy a naptól, vagy erős izzadástól a fejbőrön apró. pattanás­szerű, tapintásra érzékeny bőrkiütések keletkeznek. Egyeseknél erős viszketegség is jelentkezik. Ezekkel a bőrpanaszokkal minél hama­rabb fel kell keresnünk a szakorvost. Ha vakarjuk, dörzsöljük fejbőrünket, könnyen elfertőződhet, sú­lyosabb esetben a haj rész­leges kihullását is eredmé­nyezheti. A száraz hajnak és fejbőr­nek igen kellemetlen velejá­rója a korpa. Mivel a száraz hajon nem tapad meg, fé- sülködésnél állandóan hul­lik, súlyosabb esetben már a legkisebb mozdulatra is szó­ródik, amely a ruhán nem kelt esztétikus látványt. E panasszal forduljunk bőr­gyógyászhoz. de az orvos ál­tál előírt, kezelést kiegészít­hetjük biológiailag hatásos, regeneráló, serkentő hatású, házilag elkészíthető pakolá­sokkal. Nagyon jó az olaj- samponpakolás. A haj mennyiségétől függ, hogy mennyi pakolóanyagot kell készítenühk. A keverési arány: egy rész ólai sam­pont. két rész ricinusolajat, két rész friss étolaiat össze­keverünk, felmelegítjük és a keveréket alaposan bedör­zsöljük a fejbőrbe. A hajat néhány órára lekötjük, majd megmossuk. MOTTÖ: Schiller: A mű­vészetek hódolata (Tótfalu­si István ford.) című mű­véből idézünk a vízsz. 1. függőleges 16., vízszintes 28. és függ. 22. számú so­rokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (Zárt betűk: A. B. O, N, K.) 14. Valamihez verődő. 15. Befed, takar. 16. Svéd és ma­gyar gépkocsik jelzése. 17. A végzős diákok teszik. 21. A dió nagyobb feled) 23. Tagadószó, ford. 25. Faipari Igazgatóság. 26. ö, a szláv nyelvekben. 2 n AÖD. 28. Az idézet harmadik része (Zárt betű: L.) 30. Rajzeszköz. 32. Törököknél a nem mohame­dánok neve. 33. Balzac egyik híres müve. 35. A Száva mel­lékfolyója. 37. Mutatószó. • 38. Egymásutáni magánhangzók. 39. Alakváltoztató állatka. 40. Áb­rándos képzelődésre is ezt mondjuk. 42. Jugoszláviai város. 44. Izolda becézve. 45. Nevezetes 12. sz.-i műemlék templom-rom. 47. Páti. . . , gyógyszerész. 48. Végnélkül késik. 49. Tartozást kiegyenlít. 50. Szén, vanádium és argon vegyjele (—’). 51. Óko­ri római hármasfogat. 53. NURÖ. 54. Segély fele, 55. Nemzeti dí­jas író az NDK-ban. 56. . Rag. 58. Mezőre páratlan betűi. 59. Szovjet repülőgép típus. 60. Tré­fálkozó, alakoskodó. 63. Azonos magánhangzók. 64. Vonaton jegykezelő. 66. Kórházi szülész­nő, névelővel. 6». Sajtóterméket megrendelek. FÜGGŐLEGES: 2. A tű szú­rós vége. 3. Keresztül. 4. VÖB. 5. Valahova ügyeskedve köze­lebb jutó. 6. céltáblán van. 7. O. 8. Luxemburg és Bulgária gépkocsijainak jelzése. 9. Ókori római istennő, a házasélet vé­delmezője. 10. A közepén csö­rög. 11. TKK. 12. Ez a szláv nyelvekben. 13. Hajszoló, zava­ró. 16. Az idézet második' sora (Zárt betűk: Y, Ü. E.) 18. Szláv eredetű család nevek gyakori végződése. 19. Régi típusú moz­donyok hajtóereje, névelővel. 20. Becézett női név. 22. Az idé­zet. harmadik sora (Zárt betűk: ö, L.) 24. Makacsság, konokság. 27. Botanikus kert. 29. A finnek „örök” csodafutója. 31. Nem csak a bánatban, de az. .. is együtt. 34. ... nia, női név. 36. Árpádházi királyunk nevének része. 41. Lom betűi. 43. ... iá, (j—i) ókori ifjúsági ünnep. 45. ... elyezik a kaszárnya tetejét. 46. Lettország tengerparti részé­nek neve. 48. Érintené. 51. Lon­don folyója. 52. Sémita nyelv­járás. 55. Kerék franciául. 57. Illetőleg, más szóval. 60. Test­rész. 61. IAJ. 62. Oda, németül. 65. Fegyvert használ. 67. Keresz­tül. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 11., függőleges 16., vízszintes 28. és függőleges 22. számú sorok megfejtése. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1976. MÁJUS 22. / ( f

Next

/
Thumbnails
Contents