Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-20 / 118. szám
/ ~'Äf 76. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TOUÖKSZENTMIKLÖS központjában az idén mintegy nyolcvankét lakás átadását tervezi az Alföldi Építő-, Szak- és Szerelőipari Szövetkezet. Képünkön az elmúlt cv végén adták át ezeket a lakásokat Tovább erősödnek a hagyományos kapcsolatok Lazár György scBjeötö£@EcoaetcsSőj« Lázár György, a Minisztertanács elnöke ausztriai látogatásának befejező napján, tegnap délelőtt Becsben sajtó- konferenciát tartott. SERTÉSTEHrÉSZTÉS (2.) Szolnok megye állami gazdaságaiban A megye állami gazdaságainak sertésállománya a IV.. ötéves terv alatt 15.6 százalékkal növekedett s 1075. végén elérte a 62 000 darabot- Ezen belül a koca- állomány növekedése 22.8 százalék, így az 1975-ös esztendő zárólétszáma 5190 darab volt. A tervciklusban lépett termelésbe a megye legnagyobb. 1200 kocás szakosított sertéstelepe; amely a kezdeti gondok és zavaró tényezők — járvány — elmúltával kedvező mutatókkal, javuló eredményekkel termel. Elavult épületekben, modern módszerekkel Az állattenyésztés egyéb ágazatainak — elsősorban a •szarvasmarhatenyésztés — fejlesztése miatt a sertéste- aiyésztésben a nagyrészt régi -épületek átépítésére, kor- ‘ szerűsítésére nem kerülhetett sor. A fejlesztési forrást igénylő rekonstrukciós korszerűsítések elmaradása ellenére jelentős változás következett be a telepeinken tartott sertésállományok fajtaösszetételében. A gyakorlatban is sikeresen vizsgázó sertéstenyésztési konstrukciók, az úgynevezett hibridsertések tenyésztése fokozatosan tért hódított. A tenyésztési módszerek tökéletesítése, az eredmények javítása 1971-től fokozatosan a mesterséges termékenyítés került bevezetésre és alkalmazásra. Azóta ez a módszer a programozott, fegyelmezett, rotáció szerinti termelésnek fontos eszközévé vált. A korszerű, nagy te- nyészképességű állományok takarmányozásán is javítani kellett. A saját üzemeltetésű keverőüzemeinkben készített komplett keveréktakarmányok növelik sertéshús- termelésünk biztonságát és a . termelési eredmények folyamatos javítását. A IV- ötéves terv utolsó esztendejében az állami gazdaságok kocaállománya ahyánként 18,6. összesen 93700 malacot ellett. A malacnevelés időszakában az elhullások arányát a korábbi évek eredményeinél kedvezőbb szintre, de még mindig csak 11,2 százalékra sikerült lecsökkenteni. A sertéstenyésztésben a malac utónevelést, illetve az előhizlalás időszakát kell kritikusnak tekinteni. A hagyományos tartásrendszerű telepeinken a leválasztott malacok nagy hányada maradandó károsodást szenved % kulöaböaő _ betegségek miatt- Az ilyen sertések fiatalkori nagy fejlődési eré- lye kihasználatlan marad, a hizlalás időszakában elérhető súlygyarapodási eredmények pedig csak a közepes szintet biztosítják. Az 1975. évi hizlalási eredmények mutatják még kihasználatlan lehetőségeinket. Az éves szinten átlagosan hizlaldában álló mintegy 40 ezer hízósertés havi átlagos súlygyarapodása 13 kiló volt, s ez a potenciális lehetőségeknek csupán 75—80 százaléka. A takarmányértékesítés ugyancsak közepes, egy kiló sertéshús előállításához 4.4 kiló abrakkeveréket használtunk fel. Az állami gazdaságok az ország és közelebbről a megye sertéshús ellátásához 1975-ben 83 234 mázsa Vágósertés értékesítésével járultak hozzá. Az egy kocára jutó vágósertés kibocsátás 16,3 mázsa. Tennivaló bőven akad Az előzőekben vázolt termelési eredmények a sertés- tenyésztésben mérsékelt jövedelmezőséget biztosítottak és a 184 millió forint termelési értéket előállító ágazat közvetlen eredménye is mindössze 8.2 millió forint. A megkezdett V. ötéves tervidőszakban — tekintettel a kialakult sertéshús ellátási gondokra is — a megyei állami gazdaságok jelentős sertésállománynövelést tűztek ki célul. A mennyiségi növekedés mellett alapvető feladat: a korszerű tartásrendszerek megvalósítása — a battériás nevelés — a tenyésztői munka tökéletesítése, a szakszerű takarmányozásnak minden telepen, minden időszakban való biztosítása, és az ágazat rentabilitásának lényeges javítása. Az egyeztetett középtávú tervek szerint 1980-ra az összes sertéslétszám 16.3 százalékkal: 72 000 darabra, az anyakocalétszám 1,5,6 százalékkal: 6000 darabra növekszik. A hatékony sertéshús termelés előfeltételeként a meglevő, hagyományos tartási körülmények között dolgozó sertéstelepeket fokozatosan, a termelés közben rekonstrukció alá vonjuk- A korszerűsítésekkel párhuzamosan a férőhelyeket is jelentősen növeljük. A tartásrendszereket a gyakorlatban már jól vizsgázott ISV technológiák beépítésével módosítjuk és javítjuk. A várható bővítések a régi. részben , még szerfás. elhasználódott, már 1975-ben kiselejtezésre ítélt épületek . .további tormeleáte ben tartásával az ágazat vágóállat értékesítését az V. ötéves tervben fokozatosan 96 260 mázsára, a jelenlegi mennyiség 117,2 százalékára kívánjuk növelni. Segítik e kistermelőket A nagyüzemi sertéshús termelés hatékony bővítésén túlmenően a háztáji és kisegítő gazdaságok sertéstenyésztési, hizlalási tevékenységét is hatékonyan elő kívánjuk segíteni, elsősorban az állami gazdaságok területén lakók házkörüli termelésének támogatásával. A sertéstenyésztésben a kocaállomány pótlásával szükséges visszaállítani és stabilizálni a tervidőszak során az 1974. évi szintet. Ez a népgazdasági szintű célkitűzés az állami gazdaságoknak is további feladatokat ad. Az eddiginél jobban és szervezettebben kell elősegíteni a kistermelést és ezen belül pedig a sertés tenyésztő és hizlaló munkát. Felmértük gazdaságainknak a kisgazdaságokkal való együttműködési lehetőségeit a termelés különböző területein és ezen belül a sertés*- tenyésztés és tartás vonatkozásában is. Egyidejűleg biztosítottuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével kapcsolatos személyi és szervezeti feltételeket. A megtett intézkedések eredménye már most kibontakozóban van. Ezideig 534 vemheskoca és 491 süldő, illetve malac kihelyezésére kötöttünk megállapodást a kistermelőkkel. A kihelyezett sertések takarmány- és alomszalma igényét. valamint azok szállításához járművet a gazdaságok biztosítani tudnak- Az illetmény- föld terhére lucernaterületet adnak, vállalják a szemestakarmány darálását, a hízósertések értékesítésében közreműködnek. A sertések állategészségügyi ellátása üzemi állatorvosok feladata, s a gazdaságok szakemberei termelési tapasztalataikat is átadják. A megtett intézkedések hatására számítunk a háztáji- és kisegítő gazdaságokkal való együttműködés a további kiszélesedésére. Alapvető célkitűzésünk az, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése az V. ötéves tervidőszak során jelentős többlettermelésként jelentkezzen. VÉGE Mészáros Mátyás A 7. Állami Gazdaságok Országos Központjának területi _ igazgatója A Concordia sajtóklubban osztrák és magyar újságírók, külföldi hírügynökségek és a világlapok tudósítói előtt kormányelnökünk nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a magyar—osztrák tárgyalások igen szívélyes és baráti légkörben zajlottak le, a megbeszélések eredményével teljes mértékben elégedett. Igen pozitívan ítélte meg Kreisky kancellárral folytatott nyílt és őszinte megbeszéléseit, amelyekben megértésre jutottak, hogy a hagyományos kapcsolatokat tovább erősítik. Rámutatott arra. hogy a két ország együttműködése már hosszabb idő óta jó példa a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésre. Nagy eredményként értékelte, hoigy Magyarország és Ausztria között nincsenek .megoldatlan politikai problémák, nincsenek lényeges rendezetlen kérdések. Éppen ezért az erőfeszítéseket arra fordíthatják, hogy a kapcsolatokat még tartalmasabbá, gazdagabbá tegyek. fl kölcsönös előnyök alapján — A magyar kormány szándéka, hogy a kialakult és konkrét eredményeket hozó párbeszédet minden szinten folytassa, keresse az új lehetőségeket, s azokat tovább bővítse. Úgy vélem, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján folyó magyar—osztrák együttműködés nem csupán a két állam érdeke, hanem egyben értékes hozzájárulás földrészünk politikai légkörének további javításához is — állapította meg kormányelnökünk a sajtónak adoíi; nyilatkozatában. A gazdasági együttműködés kérdésében kifejtette: (Folytatás az 1. oldalról.) növekvő ágazata a külkereskedelem. A legutóbbi tervidőszakban nemzetközi árucsereforgalmunk — bár részben a világpiaci áremelkedések hatására — évente átlagosan 15 százalékkal nőtt, s volumene 1975-ben több mint kétszer akkora volt, mint 1970-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy a világgazdaságban az utóbbi években végbement változások hátrányosan hatottak ki a magyar népgazdaságra is, az elért eredmények tükrében 'megállapíthatjuk: gazdasági fejlődésünk egészében véve töretlen, s együtt jár a lakosság életkörülményeinek folyamatos javulásával. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár jelentőségét kiemeli az a tény, hogy airra az ötödik ötéves tervidőszak első évében kerül sor, amikor minden területen nagy erőfeszítéseket teszünk a tervben meghatározott célok eléréséért. E célkitűzések között különösen fontos helyet foglal el a külgazdasági feladatok teljesítése. A tervelőirányzatok 1976—1980 között a külkereskedelmi forgalom 45—50 százalékos növelését írják elő, ami folyó árakon mintegy kétszeres emelkedést jelent. Ezeket a feladatokat úgy kívánjuk megoldani, hogy egyúttal a gazdasági egyensúly alakulását is kedvezően befolyásoljuk. E célok megvalósításához reális alapot nyújt a népgazdasági tervben megfogalmazott gazdaságpolitika, . amelyben kiemelten hangsúlyt kap a termelési szerkezet korszerűsítése, a termelékenység fok»; Ausztria, mint jó szomszéd, egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere hazánknak. Annak ellenére, hogy a közvetlen árucsere az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára mövekedet, kormányelnö- künk megállapítása szerint a lehetős ágeket még távolról sem használta ki a két ország. > A kétoldalú árucsere mértéke és szerkezete, az ipari és műszaki együttműködés, a gyárak között meglévő kooperáció még lehetőségeket tartogat az együttműködés szélesítésére. A magyar kormány arra törekszik, hogy ezt a kapcsolatot a kölcsönös érdekeltség alapján a jószomszédsággal Összhangban fejlessze. Mindkét nép érdeke, hogy közös erőfeszítéssel a gazdasági együttműködést kiszélesítse és a hátráltató tényezőket felszámolja. — Tárgyalásaink során széleskörű eszmecserére került sor Kreisky szövetségi kancellár úrral az országainkat kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések előterében az európai biztonság ügye állt. Hazánk következetesen és kezdeményezően törekszik földrészünk biztonságának, az enyhülés folyamatának és a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének erősítésére. Az a történelmi jelentőségű okmány, amelyet az elmúlt év augusztusában, Helsinkiben országaink képviselői is aláírtak, jó alapot biztosít ehhez a szándékunkhoz — hangsúlyozta nyilatkozatában Lázár György, majd kiemelte, hogy hazánk a helsinki záróokmányt a maga teljességében hajtja végre, és ennek megfelelően fejleszti együttműködését minden országgal, amely erre hajlandó. , A békés egymás mellett élést olyan folyamatnak fogzása, a szelektív fejlesztési politika. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár különösen jelentős népgazdaságunk számára, mert a termelésünkben és külkereskedelmünkben kiemelkedő fontosságú gépipar területén sorakoztatja fel az élvonalbeli hazai és nemzetközi árukínálatot. Az elmúlt évben a gépek, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak részaránya teljes behozatalunkban kereken 22 százalékot, teljes kivitelünkben pedig csaknem 31 százalékot tett ki. A szocialista országok részesedése ezen belül jóval magasabb volt. Ugyanakkor éppen a beruházási javak termelése, a gépipar az a terület, amely a legtöbb lehetőséget nyújtja a nemzetközi munkamegosztás korszerű formálnak alkalmazásához, a gyártásszakosítás, a kooperáció kibővítéséhez. Nemeslaki Tivadar végül köszönetét mondott mindazoknak, akik közreműködtek a vásár szervezésében, építésében és rendezésében, majd megnyitotta az 1976. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégek ezután az A pavilon bejáratánál megtekintették a kooperációs kiállítást: a nagyméretű vitrinekben elhelyezett dokumentációs anyagokat, és a nemzetközi munkamegosztás és a termelési együttműködés eredményeit reprezentáló néhány terméket. A körséta résztvevői ezután a szovjet kiállításon megtekintették a szovjet ipari újdonságokat, köztük számítástechnikai, sokszorosító és fénymásoló berendezésejuk fel, amely nem egysíkú : magában foglalja a gazdasági együttműködés fejlesztését is az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, hosszabb távon. •w*. Politikai és katonai enyhülés A minszterslnök a továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar kormány támogatja a Szovjetunió kezdeményezését a leszerelés és .a fegyverzet csökkentése érdekében folyó megbeszélő- ^ seken, azon munkálkodik, hogy az egyenlő biztonság elve alapján a bécsi had- erőcsökkentási tárgyalásokon is eredményt érjenek el a tárgyaló felek. Megelégedéssel állapítottam meg, hogy' a semleges Ausztria szintén fontos kérdésnek tekinti a leszerelést és a fegy- ^ verzetcsökksntést, azt az elvet vallja, hogy a politikai, enyhülést katonaival kcR kiegészíteni. Kérdésekre válaszolva Lá- \ zár György a többi között rámutatott arra, hogy a magyar népgazdaság terveinek megvalósításában — mint korábbam, úgy most is — hazánk kész külföldi partnerekkel tárgyalni. Az osztrák részről felve- ' tett utazási könnyítések terén már van eredmény. Lázár György kifejezte reményét, hogy ezen a téren a közeli jövőben újabb könv- nyítésekre kerül sor. „Nem politikai meggondolások tartanak bennünket vissza, hanem olyan gazdasági feltételekre van szükség, amelyeknek megteremtéséhez idő kell” — tette hozzá. Nyugati tudósítók kérdéseire adott válaszában kor- mányeJnökünk a többi között a magyar népgazdasági tervekről is szólt. Nyoma- tékkal hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt a gazdaság dinamikus fejesztésében. A sajtókonferencia tárgyszerű légkörben zajlott le. két, és a harmadik generációs számítógépekhez tartozó ESZR 1033-as berendezés modelljét, amelyet ebben az évben kezdtek el gyártani. A körséta ezután az A pavilon NDK és román kiállítóihoz vezetett. A szabadtéri kiállításon a magyar járműipar sorakoztatja fed termékeit, — a körséta alkalmával a vendégek ide is ellátogattak. Ezt követően további pavilonokat tekintettek meg. A vendégek a 23-as pavilonban. a kohászat kiállításán fejezték be látogatásukat. A beruházási javak kiállítása, a tavaszi BNV délután 2 órakor nyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A BNV megnyitása után dr. Szekér Gyula nyilatkozott az MTI munkatársának: — örvendetesnek tartom — mondotta többek között, — hogy a vásárlátogatók most a korábbiaknál jobban tájékozódhatnak a KGST együttműködés eredményéiről. Ugyanakkor a vásár arra is ösztönöz, hogy vállalataink tőkés országok cégeivel is igyekezzenek kooperációs megállapodásokra jutni. A nemzetközi együttmükö-í dés fokozása — főként a szocialista gazdasági integrációs folyamat — fontos feltétele a termelési és export-struktúránk korszerűsítésének, az árucsereforgalom további bővítésének, kiegyensúlyozott külkereskedelmünknek. Tennivalónk még igen sok. Hatékony intézkedéseket kell tenni a termékszerkezet korszerűsítéséért, különösen a feldolgozóipar egyes ágazat*» Kubán. Megnyílt a nemzetközi vásár
