Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

976. április 10. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP KERESKEDŐKRŐL — KÖZVETLENÜL Boltocska és ÁBC ni. «Kis bolt — modern ABC áruház. Furcsa kontraszt. Az egyik a múltat idézi, a má­sik a jelent és a jövőt. • * * A kunszentmártoni 11-es számú ÁFÉSZ-bolt a nagy­község egy ik eldugott sarká­ban ..fogadja” vásárlóit. Mint a legtöbb egyszemélyes bol­tocska, ez is magánházban van. A vezető, az eladó, az adnúnisztrátor, a takarító — Tóth Erzsébet — Minden rám szakad, nincs segítségem. Reggel fél nyolckor nyitok, ez azt je­lenti, hogy már egy órával előbb itt vagyok. Alighogy felhúzom a redőnyt, máris elözönlik a boltot — Mikor rendeli az árut? — Csakis nyitás előtt vagy zárás után foglalkozhatom ezzel. Akkor nézem meg, hogy mi van fogytán. Ugyancsak ilyen idötájt ra­kosgatom az árukat a „meg­üresedett’ helyekre. Ha eset­leg jönnek a szállítók, el­pakolom, amit hoznak. Nem beszélve a takarításról. ., Persze, ha meglátják zárás után, hogy még itt vagyok — bekopogtatnak ezért vagy azérf. Nem küldöm el őket Bizony, délután 5—6 óra van, mire hazaérek. — Ebben a zsúfolt kis boltban milyen választékot tud bemutatni a vevőknek? — Szinte semmit. Néhány konzervet egy-ket üveg be­főttet, savanyúságot, egy kis csokoládét, • cukorkát, némi italt, aztán kész. Pedig a vásárló igényli, hogy ha be­megy az üzletbe vásárolni, minél többet lásson. Hiába van nálam áru, ha azt nem tudom kirakni... Manapság az emberek az önkiszolgáló boltokhoz szoktak. Azokkal pedig nehéz vetélkedni. De meg kell próbálni, csábítani kell a vásárlókat — Mivel „csábítjaf* a vevő­ket? — Errefelé nagyon szere­tik;, és keresik az ételkon zer- veket. Ezért minden alka­lommal rendelek öt-hat faj­tát. Kiharcoltam, hogy álta­lában legyen két-haromfele felvágott is. Ne kelljen ezért külön beszaladgálni a köz­pontba. Szeretnék mirelit árukat is tartani, de hol tá­roljam? Pedig vinnék azt is. — Gépei vannak? — Két hűtőm van, 120 és 150 literes. Azokban táro­lom a tejet, tejfölt, meg a hentesárut. Ígértek hű lóvit­rint is, de hol van az még? A kereskedelmi iskolában, megismerkedtem a szeletelő gépekkel, a gyorsmérlegek­kel, a modern szállító esz­közökkel, a pénztárgépekkel. Nálam ilyenek nincsenek. Itt a két kezem, pénztárgép helyett „megteszi” egy sze­let papír, meg egy toll. is. — Naponta mennyit emel­get? ■— Még nem számoltam, M, nem volt rá időm. De 10— 15 mázsát biztosan... apró- dónként. .. — És mennyit „talpal"? — Érdekes szám jönne ki. Szerintem elérnék Szolnok­ra is. Tudja hogy van — ki a raktárból, be a raktárba. Hol az egy ik pulthoz rohan­ni, hol a másikhoz... — Ha ilyen nehéz, miért csinálja? — A pénzért semmi eset­re sem. Az alapom 1400 fo­rint, plusz 7—800 forint a jutalék a forgalom után. Át­lagban naponta ebben a kis bpltban 3500—4000 forintot árulok. Rengeteg a túlórám, szabadnapom szinte nincs is. Igaz, hétfőn délelőtt bezá­rok, de délben utazom Szol­nokra iskolába. Harmadéves vagyok a közgazdasági szak- középiskolában. A héten, csak egy napom van. a va­sárnap, amikor otthon lehe­tek. Persze nem mindig, mert van, amikor be /kell jönni takarítani. Mindezek ellenére nem vágyom külö­nösebben nagyobb üzletbe. Kereskedőnek tanultam, vál­lalom, ámi vele jár.., * * • Szolnok, Szövetség ABC Aruház. A vevő szinte elvész a pultok „rengetegében*’, az áruk között pedig neim győz válogatni. Itt dolgozik Rontó Miklósné pénztáros. — Huszonkilenc éve a szakmában vagyok. Dolgoz­tam kis és nagy boltokban is, tudom, mi a kettő kö­zötti különbség. A kis bol­tokban mindent maga végez az ember, legjobb esetben ketten vagy hárman. — a nagy áruházban pedig meg­oszlik a munka. — A Szövetségben hányán vannak? — Jelenleg ötvenhármán, öt pénztáros van egy mű­szakban. De nekünk nem­csak a számolás a felada­tunk. Mindannyiunkat be­osztanak valamelyik osztály­ra, hogy frissítsük fel a pol­cokat. Vagyis, ha látjuk, hogy valamiből kevés van vagy elfogyott, akkor hozunk ki a ráktárbói „utánpótlást”. Én-'felelek az italpultokért. — Mivel hozzák ki az árut a raktárból? — Természetesen roll ko­csival. Jól felszerelt áruház ez!... — Mi a feladatuk még? — Figyelni kell. hogy van-e hiánycikk. Ha van, akkor szólunk a boltvezető­nek. Persze, mielőtt árut rendelnének, mindig beszél­nek velünk is. — Milyen a műszakbeosz­tás? — Nagyon jő. Egyik nap délelőtt, a másik nap délu­tán vagyunk. Így van idő otthon is dolgozni. Nem úgy, mint a kis boltokban. Ott délben bezárnak, van két- három óra „szabad idejük”, árrá legtöbbször elmegy a bolt. ügyeinek intézésével. — Szabad szombat? — Van, mind« második héten. Akkor lehetünk együtt a családdal Áldom azóta is azt, aki kitalálta, hogy a kereskedelemben 44 órás munkahetek legyenek. •— Elégedett? — Igen. Jó « munkahe­lyem, rendes a fizetésem, szeretem a munkákamt. Kell ennél több...? (Folytatjuk) Szekeres Mi Működés közben a kiállítás „sztárja”, az KMG—666-os számológép Kiállítás a megtett űtrál öt évvel ezelőtt alakult •meg a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat. Az évforduló tiszteletére tegnap ünnepségsorozat kezdődött a vállalat szolnoki központjá­ban. Ebiből az alkalomból megkérdeztük Szalóki Józse­fet, a tervező vállalat igaz­gatóját: milyen céllal alakí­tották meg 1971-ben a válla­latot. hogyan dolgoztaik az el ­múlt őt évben, milyen újabb feladataik vannak? — Vállalatunkat — vála­szolta az igazgató — az OVH B Dunántúltól keletre eső or­szágrész vízügyi-műszaki ter­vezési igényeinek kielégítésé­re hozta létre öt telephellyel. Az első időszakban mintegy 60—-70 százalékában mező- gazdasági jellegű vízgazdál­kodási tervezési munkákat végeztünk. így többek között mi készítettük a Tisza II. víziepcsőbüz kapcsolódó ön­tözőfürtök nagy részének —, és több tízezer hektár terü­letre sok termelőszövetkezet és állami gazdaság vízrende­zési terveit Az elmúlt öt év­ben befejezett munkáink ér­téke meghaladta a 160 millió forintot, s a tervek alapjan elkészült létesítmények kivi­teli költségei megközelítik a 2.5 milliárd forintot A következő öt évben vál­lalatunk profiljában bizonya« szerkezeti változás less. Ki­emelten kezeljük a közroűve- sítési, a vízellátási, a víztisz­títási és a csatornázási ter­veket valamint a környe­zetvédelemmel kapcsolatos tennivalóinkat Természete­sen továbbra is foglalkozunk vízügyi ágazati és mezőgaz­dasági jellegű tervezéssel. Így mi készítjük el a Nagykunsá­gi III-as öntözőfür-t terveit és megpróbálunk külföldi kapcsolatokat is kiépítem, el­sősorban az arab országok­kal. A kis rögtönzött ..sajtótá­jékoztató” után nem sokkal Szalóki József az irodaház XI. etnelea . tanácstermében üdvözölte a vállalat jubile­uma alkalmából rendezett ki­állítás megnyitására erkezett vendégeket több állami és társadalmi szerv megjelent képviselőjét Köztük Bognár Győzőt, az OVH Vízgazdál­kodási Tröszt vezérigazgató- helyettesét és Fehér Árpá­dot, az OVH ' csoportvezető főmérnökét aki ünnepi be­szédet tartott, majd megnyi­totta a KEVITÉRV ötéves fejlődését — fotókkal, tab­lókkal, grafikonokkal és kü­lönböző berendezésekkel, szá­mológéppel — bemutató ki­állítást Cg) Tanácsok együltmOkiiÉse Tiszafüred a közeljövőben középfokú ellátó központtá válik, ugyanakkor üdüiőtele- pülés lesz, jelentős átmenő idegenforgalommal A nagy­község központtá fejlesztése megköveteli, hogy a Tiszafü­red környéki községek taná­csaival egybehangolt munka follyék. Ennek sikere érde­kében született a közelmúlt­ban együttműködési megálla­podás Tiszafüred, Abádsza- lók, Tiszaderzs, Tí&zaszollös és Tiszaörs — Tíszaigar köz­ségi tanácsai között A szerződés részletesen rögzíti a fejlesztés tenniva­lóit Például: Tiszafüreden a kővetkező években továob bővítik a két ipari üzemet, az MHD-t és az aluminium- árugyárat A létszámnövelés zavartalansága érdekeben az érintett községekben felmé­rik a pillanatnyilag nem fog­lalkoztatott munkaképes la­kosság arányát A vidéki dol­gozok munkába járását köny- nyíti a Tiszafüreden épülő új autóbusz-pályaudvar es a líet gyár között létesülő vasúti megálló. Az április 1-én életbe lé­pett megálapodás részletesen és [konkrétan foglalkozik a lakossági ellátó- szolgáltató tevékenység összehangolásá­val, koncentráci ójával is. Egyebek között, a tervék sze­rint a tanácsok közösen fe­dezik a Tiszafüreden "kiépí­tendő új, nagy kapacitású Patyolat létrehozásának költ­ségeit. Heti jegyzetünk Április legelső vasárnapján, a reggeli, nyárt idéző napfényben jó volt üldögélni a ház előtti pádon. Kis­gyerekek tipegtek, a nagyobbak labdáztak ... Nagypa­pák, nagymamák ügyeltek az unokákra, ,,félszeimxnel,' mindig Palika, Rozika mozdulatait, követve, közben csendesen beszélgettek egymással. Az új lakótelep sza­porodó, villogó, .szemű” épületei mellettünk és mö­göttünk életre keltek, meg a félig kész, vakolatlan négyemeletes sem árválkodott: munkások kalapáltak, fütyörésztek ott, dolgoznak vasárnap is az építők. Am ezen a szép áprilisi vasárnapon még sem a meg­szokott, a zajossagaban is nyugalmat arasztó félórákat, órákat élveztük. Hanem a ..honfoglalókat”, az új lakás­ba költözőket Előző nap adták át a kulcsokat: a Tisza Cipőgyár munkáslakásalvciójának legújabb épülettömb­jébe 54 cipőgyár! család költözhetett be. A bútorokkal, könyvekkel, cserepes virágokkal, bőrön­dökkel megrakott kézikocsikat, alkalmi szállító eszkö­zöket csapatnyi férfi húzta-vonta, gyerekes rikkaniá- sokkal, hangos nevetéssel... az asszonyok 3—4 dugig telt kézitáskával, törékeny holmikkal a kezükben kí­sérték óikét. Munkatársak, szocialista brígádtagok se­gítettek a boldog, új lakástulajdonosoknak. A ház előtti padok időset is felhagytak a reuma, az isiasz. a vérnyomás már annyiszor elmesélt tüneteivel, meghatott mosollyal nézték a költözőket. Juszti néni törte meg a csendet: — Mindig szégyeű- tern költözni... nagy szomorúság volt. Az ember úgy érezte, hogy pucérra vetkeztetik a világ szeme előtt, mert a takargatott szegénység, az anyámtól maradt szúette szekrény, a festett ágyvég kikerült a napfény­re, s ott még nyomorultabbnak látszott Épp harminc éve, ugye János? A szétrombolt kis házból akkor men­tünk a héfei tanyára, aztán Bagi majorba fogadott be a sógor. Szép szál, félhérhajú párja rábolíntott: — Legalább baj nem volt a sok cucc miatt... A gyerekek is falfér­tek, te meg velem elbírtad a kétkerekűt Elmerengtek, ..visszamentek” három évtizedet Köz­ben újabb brigád érkezett, már harmadszor fordultak az albérlettől az új otthonig. A kipirult fiatalasszony szerénykedve hallgatta új bútoruk dicséretét az isme­rősök jó kívánságait, aztán nagy sietve visszaszólt: — Ne haragudjatok, de mennem kell, mert két fuvarnyi a konyha, és a szőnyegek is ott vannak még... Szeret­nénk nyár befejezni, mert az emberek is pihennének, hisz vasárnap van, ünnep van. Április legelső vasárnapja volt Negyediké. T. S*. E. * Próbaszám a Saphiron Átadták az ofszetgépet a Szolnoki Nyomdában »7. próbaszám. Készült a Szolnoki Nyomdában a Sap­hir 96 típusú tekerő,nyoma ofszetgépen, 1976. április 9- én. a gép átadása alkalmá­ból.” Ezzel a szöveggel örö­kítette meg a nyomda kollek­tívája a nagy eseményt, hogy a lipcsei Druckmaschinen­werke szerelői, műszaki igaz­gatója átadták az uj, újság­nyomó ofszetgépet A próba­számok kitűnően sikerűitek — mindenki örömére. A gép bebizonyította, hogy „sokat tud”, kiváló minőseget, szép, tiszta nyomást produkál, A gép átadási ünnepségen jelen volt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titká­ra, aki gratulált a lipcsei nyomdagépiparl művek kép­viselőinek, munkásainak a korszerű géphez, a gyors sze­reléshez. Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyet­tese hangsúlyozta, hogy a nyomda beruházása tulajdon­keppen ennek a gépnek a fel­állításává! fejeződött be. Manfred Tschacher, az UNITECHNA külkereskedel­mi vállalat magyarországi képviseletének vezetője el­mondta, az ofszefcgépet 1975­ben kellett volna szállítaniuk, azonban egy új gépről lévén szó, gyártás közben módosí­tottak rajta, tökéletesítették, ezért volt a késés. Megkö­szönte a Szolnoki Nyomda dolgozóinak segítségek me­lyet a gép szereléséhez nyúj­tottak, és jó munkát kívánt a nyomda kollektívájának. Az előkészületek mind a nyomdában, mind a szerkesz­tőségben mar megkezdődtek, hogy a Szolnok megyei Nép­lap új köntösben, az ofszet- gép nyújtotta lehetőségek ki­használásával kerüljön mi­előbb olvasóink kezébe. » * * A kis ünnepségen a teher asztal mellett ülő Rolf Ca­dow, a lipcsei nyomdagép­ipari művek szereiöbrigádja- nak vezetője, amikor a ma­gyar—német együttműködés­ről beszélnek az ünnepi szó­nokok, csendesen megjegyzi: nemcsak a Szolnokon dolgozó lipcsei brigád és a szolnoki segítőikre értendő. Az üj nyomdagép alkatrészeit és összeállítását is nagyobb részt magyarok végezték. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a vásárváros nagyüzemében evenként ötven-hetven ma­gyar fiatal szakmunkás dol­gozik — épp a nyomdagépek munkálatainál A búcsúzó kis csoport tag­jai egyébként az NDK nyom- dagépiparanak utazó nagy­követei is. Rolf Cadow pél­dául az összes szocialista or­szágon kívül hasonló gépe­ket szerelt Svédországban, Franciaországban, Görögor­szágban, Indiában és Líbiád­ban. S hogy a búcsúzók csak Szolnoktól búcsúznak, annak az a magyarázata, hogy Pécs, Szombathely és Szolnok után még újabb két magyar város­ban várják a világszerte is­mert NDK-beld gépet. Követ­kezik tehát egy hét pihenő otthon, majd ismét Magyar- ország: Szekszárdi, s utána újra Pécs. Végül pedig bú« csúzzunk a tablóval. Akik a szolnoki gépet összeszerelték: Rolf Cadow, Alfred Tischke, Peter Tröbs, Oskar Wachs, Manfred Kühnei, Dittmar Aurmstyniak és Klaus Kühn. 100 milliós költséggé! TÜZÉP-telep épül Szolnokon KBrnyezetvtdefmi konferencia Tegnap véget ért az a kétnapos környezetvédelmi konferencia, amelyet a vö­röskeresztes társaságok ligá­jának környezetvédelmi albi­zottsága tartott Budapesten. A konferencia utolsó napján a résztvevő nemzeti társasá­gok dokumentumot fogadtak, el. A nyolc ország nemzeti társaságának részvételével megtartott konferencián ja­vaslatot fogadtak el. Azt ajánlják, hogy minél több szakembert és önkéntest ok­tassanak környezetvédelmi feladatokra. A Vöröskereszt minél nagyobb tömegeket mozgósítson a környezet vé­delmére, minél többen is­merjék meg az ezzel kap­csolatot teendőket A Keietmagyarországj; TÜZÉP Vállalat 1975-ben 2,2 milliárd forintot for­galmazott, ez az előző évi­nek 113,2 százaléka. Ebből a Szolnok megyei telepekre 780 millió forint jut. A tü­zelőanyagokból 126, az épí­tőanyagokból pedig 108 szá­zalékra teljesítették a ter­vet. Kiemelkedően jó mun­kát végeztek a szolnoki, a törökszentmiklósi, a jász­apáti és a tiszafüredi tele­peken. A szolnoki kirendelt­ség tovább bővítette szol­gáltatásait Már tizenöt te­lepen árusítanak háztartási tüzelőolajat, három helyen pedig fürdőszobai felszerelem Beket. Egyre többet adnak el a hétvégi faházakból is. Szolnokon az idén meg­kezdődik az új TÜZÉP-telep építése. A déli ipartelepen 100 millió forint költséggel az ország legkorszerűbb te­lepét építik fel. Egy helyen árusítják majd az építőanya­got és a tüzelőt. A telep iparvágányt kap, a rakodást pedig teljesen gépesítik, megszüntetve az eddigi rendkívüli nehéz fizikai munkát. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a város belterüle­tén megszüntessek a jelen­legi tüzelő- és építőanyagéi árusító telepet. OT&Um& A »CIEtiSTBgWff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents