Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Ember legyen a talpán S ofia nem voít könnyű Jó vezetőnek bizonyulni, de most még nehezebb, mint eddig. Megsokszorozódott a fe­lelősség, nagyobb a tét. A bonyolultabb gazdasági környezetben nemcsak a termelési feladatok összetettebbek, hanem az emberi viszonylatok is. A gazdálkodási döntések szinte kivétel nélkül emberekre is vonatkoznak; a vezetők­nek ennek tudatában kell. mérlegelniük lépéseiket, így kell dönteniük, kockázatot vállalniuk a közös cél érdekében. Ez a cél nem több és nem kevesebb, mint hogy helyi és országos méretekben egyaránt, minőségi változást érjünk el gazdálkodásunkban. A kényszerítő tényezőket most úgy for­díthatjuk a saját javunkra, hogy a nehézségekkel megbirkóz­va, megerősödve kerüljünk ki a mai helyzetből. Egyszerre kell szembenéznünk a nehezebb világpicai körülményekkel és saját lazaságainkkal. Mozgósítanunk kell tárgyi és szellemi tartalékainkat, meg kell tanulnunk erőink legcélszerűbb cso­portosítását, hogy terveink betűjét valósággá változtathassuk. Tudjuk, mit akarunk, s azt ifi, hogy jóval többet kell tennünk, mint eddig. De hogyan? Soha nem beszéltünk annyit gazdaságosságról, hatékonyságról, mint manapság, tisztában vagyunk vele, hogy ezek fokozása az általános módszer. Egyetértünk vele, törekszünk is rá, teljes egyetértéssel — mindaddig, amíg nem tesz szükségessé fájó, sebészi beavat­kozást. Ilyenkor felszisszenünk. Mert egyszerű helyeselni, amíg a szomszéd — a másik vállalat, a másik részleg — átszervezéséről, átcsoportosításáról, esetleg megszüntetéséről van szó, Mennyivel fájdalmasabb, ha mi kerülünk sorra! Mennyi ellenérvet találunk, mennyi okot a halasztásra, hogy amit máshol helyeslünk, az ránk ne legyen érvényes.... Veze­tő legyen a talpán, aki jól dönt az érvek és ellenérvek között Pedig nincs más út — jól kell dönteniük, és bár nem elha­markodottan, de nem is késve. Még akkor is, ha ez átmene­tileg gondot okoz. Egyébként is megsokszorozódoft. a vezetői gond. Mi a saját, közvetlen környezetünk dolgait ismerjük, an­nak az összefüggéseiben gondolkozunk, az ott szerzett tapasz­talatokból következtetünk. Nekik az összefüggések láncolatát kell látniuk, a műhelytől a gyárig, az iparágig, a népgazda­ságig. Egyszerre kell megfelelniük az ország és saját terü­letük elvárásainak. Egyeztetniük kell a népgazdasági és a he­lyi érdekeket, hosszabb és rövidebb távú intézkedéseiknél egyaránt a kettő egységét kell szem előtt tartaniuk. Mindenütt helyileg — és minden .helyzetben. A vezetők képességeinek próbája és egytben bizonyítéka hogy ez meny­nyire, milyen eredménnyel sikerüL Napról napra lényeges kérdésekben kell dönteniük, nem hagyatkozhatnak a rutinra, nem .kapcsolhatnak ki” az állandó készenlétből. Támaszkod­hatnak. számíthatnak a szakemberek gárdájára, az üzemi de­mokrácia fórumaira, de a vélemények ismerete, figyelembe- vetele mégsem veszi le vállukról a felelősséget. A döntés joga az ő kezükben van, következményei is rájuk hárulnak a ki­sebb ég a nagyobb közösség előtt T évedünk, ha azt hisszük, csupán gazdasági értelemben terheli őket a felelősség súlya. Egy-egy döntésnek, intézkedésnek mindenkor politikai tartalma van, még akkor is, ha látszólag a legszárazabb műszaki tényeket tar­talmazza. Gazdaság és politika egységét, elválaszthatatlansá- gát a XL kongresszus határozatai fejezték ki legszemlélete­sebben az utóbbi időben. Ami igaz országos méretekben, az kisebb körben sincs másként. A politikai sikerekhez a gaz­dasági eredmények adják a fedezetet, mint ahogyan a gaz­dasági siker is politikai tett társadalmunkban. A vezetők tehát a maguk területén lényegében azért felelősek, hogyan valósul­nak meg a kongresszus gazdaságpolitikai határozatai. Azt a megértést és bizalmat, melyet az emberek a párt politikája iránt tanúsítottak, nekik kell cselekvésre váltaniuk dönté­seikben, (V. E.) MA: Boltocska ős ABC A kereskedőkről szótő riportsorozatunk harmadik része Ötéves a KEVITERV Kiállítás a jubileumon 3. oldal „Mint a szemed világára T Fiataloknak a látásról 4. oldal Minden embernek adnék egy szál virágot..« Tárd! Sándor kiállítása Szolnokon 5. oldal Uj lakások — Óvodát és iskolát bővítenék Szélesítik a vízvezeték- és csatornahálózatot Elkészült Törükszcntiaiklós középtávé fejlesztési terve Hónapokig tartó előkészítő munka és a pénzügyi forrá­sok számba vétele után el­készült Törkszentmdklós kö­zéptávú és idei terve, ame­lyet a városi tanács testüle­té megtárgyalt és elfogadott. A fejlesztési alapot képező bevételi források és felsőbb tanácsi támogatások összege az elmúlt tervidőszakhoz képest nem csökkent. Sőt, míg az előző öt esztendőben a 18 millió forintos megyei támogatást két új létesít­mény megépítéséhez kapták, addig ebben a fél évtizedben a megye 20 millió forinttal járul hozzá a város hat új beruházásához. Ezek után nézzük a té­nyeket. A fejlesztési alap bevételi forrásaira két lehe­tőséget dolgoztak ki a terv- javaslat készítői. A tanács­ülés által elfogadott változat szerint az új beruházások fedezetére 133.7 millió fo­rint áll a rendelkezésükre. Ebből 18 millió forintot for­dítanak az idén és jövőre az elmúlt tervidőszakról áthú­zódó negyven tanácsi lakás befejezésére, j közel 20 rnítttó forin­tot pedig ötven tanácsi bér- és tanácsi értékesí- tésű szövetkezeti lakás területének előkészítésé­re, majd felépítésére és kap­csolódó beruházásként egy KW négyzetméteres üzlet ki­alakítására. Az építés kez­detét 1978. negyedik negyed­évére, befejezését pedig 1980-ra tervezték. Még az idén elkezdik 112 OTP- és MÉSZÖV-lakás te­rületének közművesítését (az északi városrészen és a Le­nin ústan), és évente 40—60 családi házhoz biztosítanak alapközmű vekkel ellátott telket. A vízevezetéh-hálózat re­konstrukciójára és bőví­tésére 2.9 millió forintja lesz a városnak és közel 6 millió forintot szánnak a vízmű társulat tá­mogatására. A mezőgazdasági szakkö­zépiskola bővítését a 7,4 mil­lió forintos felsőbb tanácsi hozzájárulásból oldják meg. Az idén még csak a tervek készülnek el. az építés 1979, ben kezdődik. A város iskolahálózatának bővítésére 7,5 millió forint áll a tanács rendelkezésére. Az idén kezdik el és jö­vőre fejezik be a város új mentőállomásának építését. Két esztendő múlva új ter­mekkel (összesen hetvenöt hellyel) szeretnék bővíteni a Bajcsy Zsilánsziky úti óvodát. Az Alkotás és a Vörös Had­sereg út sarkán pedig egy saázszemélyes új óvoda épí­tését tervezik 1980-ra. A ter ­vezett költségnek (7,5 millió forint) azonban csak a fele van meg jelenleg. Az új óvo­da tehát csak a város üze­meinek, szövetkezeteinek az eddigihez hasonló (anyag, gép, társadalmi munka, koor­dinált pénz) segítségével épülhet meg. Ebben a fél évtizedben va­lamelyest enyhülnék a szennyvízelvezetési gondjai is a városnak. A csatorna­hálózat bővítésére 1980-ban közel 6 millió forintot fordí­tanak. Az áj beruházások meg­valósításában 14,6 millió forint, a karbantartási, felújítási munkákban pe­dig 21,1 millió forint ér­tékű társadalmi munká­ra számítanak. A költségvetésé keret 265,3 millió forintjából éppúgy, mint a többi településen, a kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási intézmények üzemeltetését, karbantartását fedezik. Az utak korszerűsítésére szánt 16,1 millió forintból 3 millió forintot a két város környé­ki község. Tiszaipüspöki és Tiszatenyő útjainak felújí­tására fordítanak. Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vettek Fock Jenő és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai is. A tanácsülés a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusa óta végzett munka értékelését és a további fel­adatok meghatározását tűzte napirendjére. A SZOT elnök­ségének írásos beszámolójá­hoz Gál László, a SZOT tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Gál László egyebek között rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusa óta eltelt időszakban a szakszervezetek átfogó po­litikai munkával segítették a népgazdasági célok megvaló­sítását. A továbbiakban kiemelte, hogy a szakszervezeteknek most egyik fontos feladatuk, hogy segítsék a vállalati öt­éves tervek kidolgozását, s gondoskodjanak, hogy e munkában a dolgozók is ér­demben részt vegyenek. Magyar—romén pénzügyi tárgyalások Florea Dumitrescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere Faluvégi Lajos pénzügyminiszter meg­hívására Magyarországra ér­kezett. A miniszterek a két országot kölcsönösen érdek­lő pénzügyi kérdésekről ta­nácskoznak. Florea Dumitrescut teg­nap fogadta Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök­helyettese. A megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és loan Cofof, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének vezetésével tegnap a Par­lament Gobelin-termében ér­tekezletét tartottak a fővá­rosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. Az ülésen Szilágyi Lajos mi­niszterhelyettes számolt be az építésügyi ágazat ötödik iiiéves tervi feladó'eirót. A következő öt ei'terviében az építésügyi ágazat feladatai is jelentősen nőnek, a terv­számítások — 1980-ig — az építési szükségleteket 580 milliárd forintba jelölik meg. Az ipar építési igénye az ötödik ötéves terv időszaká­ban mintegy 85—88 milliárd forint. Az Országos Béketanács nyilatkozata Április 9., a palesztin nemzetközi szolidaritás nap­ja alkalmából az Országos Béketanács elnöksége teg­nap nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben hangsúlyozza: a magyar béke- és szolida­ritási mozgalom kezdettől fogva cselekvőén támogatja a palesztinai arab nép har­cát. Meggyőződésünk, hogy csak a lekor lehet tartós és szilárd a béke a Közel-Kele­ten. ha az összes megszállt arab terület, visszakerül lo­gos tulajdonosai birtokáfia, ha biztosítják r térség vala- v'ennyi népének elidegenít­hetetlen jogát az önálló ál­lami létre. Munkavédelmi ankét A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa a MTESZ megyei szervezetével közö­sen, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban teg­nap délelőtt munkavédelmi ankétot tartott. A program első részében „Feladatok az üzemi bal­esetek kivizsgálásában” cím­mel hangzott el előadás, majd Madarász Tibor, a MTESZ megyei titkára mondta el a villamos bal­esetek tanulságairól és azok megelőzéséről szóló előadá­sát. Ezután több olyan mun­kavédelmi filmet vetítettek le a résztvevőknek a 16. ha­zai munkavédelmi filmbe­mutató anyagából, amelyek hamarosan eljutnak minden üzemhez és vállalathoz. Partizánok bajtársi találkozója Az ország minden tájáról érkezett többszáz egykori partizán találkozott tegnap a Magyar Néphadsereg köz­ponti klubiéban. A harcosok — ma már javarészt idős emberek — a Szovjetunió te­rületén, a szovjet csapatok oldalán küzdöttek a fasiszta megszállók ellen. Az egykori küzdelmek részeseit, — akik közül sokan családtagjaik­kal együtt jöttek el — Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára köszön­tötte. Az ünnepség — ame­lyen jelen volt D. Oszadesij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti katonai és lég­ügyi attaséja — meleg han­gulatú, bajtársi találkozóval fehér asztalnál folytatódott: felelevenítették a három év­tizeddel ezelőtti harcok él­ményeit. Egy mondatban — A szarvasmarhatenyész- tás és a tejtermelés helyze­téről, fejlesztési feladatairól tanácskoztak tegnap Sárvá- rott az ország állami gazda­ságainak vezetői. — Tegnap az ország leg­jobb 17 amatőr néptánc együttesének részvételével megkezdődött Zalaegersze­gen a VTL Zalai Kamara­tánc Fesztivál. r Újító pedagógusok Tanácskozás és kiállítás Szolnokon A megyei tanácsok és a pedagógus szakszervezet újí­tási felelősei, megyénk kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeinek igazgatói, a járási, városi művelődésügyi osztá­lyok vezetők a pedagógus szakszervezet járási, városi titkárai valamint újító ta­nárok részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött teg­nap Szolnokon, a vegyipari szakközépiskolában. Az országos újítási ta­pasztalatcserét dr. Salamon Zoltánná, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Ve­zetőségének osztályvezetője nyitotta fneg. Ezt követően Kaszap Gábor, az Országos Találmányi Hivatal főelő­adója tartott vitaindító elő­adást „Az újításokról szóló 38/1974. évi minisztertanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok" cím­mel. Kaszap Gábor előadásá­ban értékelte a pedagógus ú.iítómozgalom eddigi ered­ményeit, beszélt az újításért járó díjakról. kedvezmé­nyekről, s kiemelte a kísér­letező, feltaláló tanárok sze­repét az oktatásban és a nevelésben egyaránt. Az előadást vita követte. A legtöbb felszólaló hiá­nyosságként említette meg, hogy nincs meg a megfelelő kapcsolat az újítás és fel- használása között. Hiába fo­gadják el az alkotó munká­ját, az űj oktatási eszköz gyártását nem vállalja a TANÉRT. Sokan önkritiku­san jegyezték meg, hogy az újítók a mának készítik a szemléltetési eszközöket, fi­gyelmen kívül hagyva a hol­napokat, az új tanterv rövi­desen megtörténő bevezeté­sét A vita szünetében került sor megyénk újító pedagógu­sainak alkotásait bemutató kiállítás megnyitására, ame- lven negyvenöt pedagógus, illetve alkotó közösség száz- ötvenöt találmánya, újítása látható. A kiállítás megnyi­tóján dr. .Vincze Sándor, a megyei tanács vb. művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a ven­dégeket, majd az alkotók működés közben mutatták be találmányaikat, melyek többsége a természettudo­mányok tanításában alkal­mazható. Nagy sikert aratott. Simon Lászlónak, a túrlce- vei Ványai Ambrus Gimná­zium és Szakközépiskola ta­nárának újítása, az integrált áramkörrel készült számláló, mérő készülék, amely még a hang sebességének mérésére is használható. A kétnapos rendezvény ma a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola megtekin­tésével, a modern audiovi­zuális szemléltető eszközeik tanulmányozásával zárul. Hétfőn nyílik a csehszlovák pártkongresszus (RÜLFOUTIRA1 TUDÓSÍTÁSAINK A Z. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents