Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

1976. április 9. SZOLNOK MEGYEI NEPLAír 3 KERESKEDŐKRŐL — KÖZVETLENÜL i Kelten a szakmáról ii. Szakmaszeretet, hivatás- tudat. Ezek nélkül nehezen lehet mégmaradni egy-egy pályán. Ezt vallja a szolnoki DOMUS Lakberendezési Áruház textilosztályának két kereskedője is. Egyikük már negyven éve „gyakorolja” hivatását, másikuk még csak most kezdi, hisz mindössze tizennyolc éves. Leemeli, széthajtogatja, megmutatja'— közben be­szél. A vevő lassan határoz, — megveszi a szőnyeget. Az eladó elégedett pillantása a lejáraiig kíséri a boldog „szőnyegtul2jdomost”.' Papp Ferencné, a textilosztály ve­zetője a négy évtized alatt több tízezer vásárlót szol­gált már ki hasonló ered­ménnyel. — Érdekes, sohasem ké­szültem. kereskedőnek, és mégis az lett belőlem — tár­ja szét a kezét. '— Gyermek­koromban varrónő akartam lenni. A hat osztály után el is mentem egy varrónő­höz hogy tanítson meg a mesterségre. Állandóan, fájt a hátam, vibrált a szemem... Otthagytam. Beálltam kifu­tónak Brüll Emil röfös üz­letébe. Akkor töltöttem be a tizennegyedik esztendőmet. Két heti próbaidőt adott a tulajdonos. Takarítottam, csomagokat hoztam-vittem, ide-oda szaladtam. Amikor eltelt a két hét, felfogadtak segédnek. Akkor már meg­engedték, hogy ruhaanyago­kat hajtogassák, rendezges­sek. BeáUítbttak egy idős kereskedő mellé, rám volt bízva, mit lesek el tőle. Nem volt divat, hogy ma­gyarázzanak a .fiataloknak. Mindig kinyitottam a sze­mem, hegyeztem á fülem. Figyeltem, mit ajánlanak a vevőnek és főleg: hogyan beszélnek vele: Ott tanultam meg, hogy '-a kereskedő egy szót nem mondhat ki soha: azt, hogy nincs. Mindig akadt valami más hasonló holmi, ami megfelelt. Ennek most is így kellene lenni Az eladó annak örüljön, ha csomaggal távozik a vevő. Közben elvégeztem a há­roméves tanonciskolát. Nem sokat ért, hiszen a boltban százszor többet tanultunk. Ma már a padban is többet kapnak a fiatal kereskedők. A felszabadulástól 1950-ig a férjemmel együtt „masze- koskodtunk”. Ezután az öt év után. a régi Páva helyén levő méteráru üzletbe kerül­tem. Azt hittem, ez a csúcs... De jött az utolsó állomás, a DOMUS! Soha nem gondol­tam, hogy még dolgozni fo­gok itt. Igaz, nem sokáig, hiszen jövőre nyugdíjba me­gyek. .. A nyugalom, a türelem, a jókedv a legfontosabb. Csak az legyen kereskedő, akiben mindez megvan. Sokszor mondogatom is a kezdőknek, hogy nem a vásárlók van­nak értünk... Elnézem, néha milyen unották, flegmák ezek a gyerekek. Pedig ez az a szakma, ahol soha nem le­het rosszkedve az ember­nek. .. Ha utcán látnám, iskolás­nak gondolnám. Hosszú, sző­ke haj keretezi szép gyerek­arcát. A szája szögletében 1 mindig ott bujkál valami „huncut” mosoly. Mester Magdolna 18 éves kora elle­nére már oszrtályvezető-he- lyettes. „Szorgalmas, ügyes, igaza kereskedő típus...” — mondogatják róla a munka­társai. — Erre a szakmára szü­letni kelL Nem lehet' fél­gőzzel csinálni... Amikor nyolcadik után jelentkeztem kereskedőnek az abonyi ÁFÉSZ-hez, nem gondoltam hogy egyáltalán felvesznek. Az az igazság, hogy nem is volt bennem komoly szán­dék. De „áldom az eszemet”, hogy ezt a pályát választot­tam. Az iskola után — 1975. július 1-én — munkába áll­tam az abonyi ÁFÉSZ kész­ruha boltjában. A három év alatt mindig készülődtem arra a napra, amikor majd először mint szakképzett el­adó dolgozom. Csalódnom kellett. Az ott dolgozók unottan fogadták a vevőket, egv szót sem szóltak hozzá­juk, csali a váilukat rángat­ták. Persze, alig jött hozzánk vásárló. En is oda megyek, ahpl kedvesek velem... Az­tán a pénz is kevés volt, 1200 forint. Azt a légkört nem sokáig bírtam. Ráadá­sul megmondták: továbbta­nulásra ne is gondoljak. így Szolnokon kerestem állást, először a Sztár áru­házban, majd amikor meg­nyílt a DOMUS, ide jöttem. Amikor először megláttam, nem is akartam elhinni, hogy ilyen áruházban dol­gozhatom. Csodálatos mun­kafeltételek,. sokféle áru. Igazán ideális líiunkahely egy kereskedőnek. Megtalál­tam a számításomat. Máris osztályevezető-helyettes va­gyok. Bíznak bennem. Tanu­lok, a közgazdasági szakkö­zépiskola kereskedői tago­zatának első éves tanulója vagyok. A fizetésem is meg­felelő, 1 690 forint az slab és erre jön a forgalom futá- ni százalék. Havonta „össze­jön” úgy 2 500—2 600 forint j Egy kereskedő soha Tte elé­gedjék meg azzal, arait ab­ban a pillanatban tud. Az is visszataszító például, ha egy kereskedő nem köszön, vagy csak bök valamit a vásárlónak. Ebben a szak­mában fontos, hogy az el­adó tudjon beszélni. Minden vevő igényli, hogy szóval tartsuk, csak nem mindegy — mit mondunk neki és fő­leg: hogyan! Nagy-nagy em­berismeretre van szükség. Lehet, hogy úgy hangzik, mintha leckét mondanék. Pedig nem az. r,Tt:-r v. AWiaatdi* (Folytatjuk) Szekeres Edit-is VHlaavpásztorok Karcagról A karcagi Általános Sze­relőipari Szövetkezet tenmé- keámek jelentős részét expor­tálja.- Kivitele a szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba irányuL Az idén továbbra is az ed­dig jól bevált gyúrfcrnányo- kat készíti. így például szov­jet exportra a nehéz Diesel­tolóhajókhoz különféle elek­tromos berendezéseket, . a tengeri és folyami Portál da­rukhoz a 'kezelő, az irányító­házakat gyártja. A tervek szerint az idén 48—50 millió forint értékű berendezést ex­portál a szövetkezet a Szov­jetunióba. A Vietnamban felépülő egyik halhütőház elektromos berendezéseit is a szövetkezetben készítik. A szarvasmarha-program végrehajtását azzal segítik, hogy a gazdaságilag kifizető­dő. szakaszos legeltetési mód­szerhez viUanypásztorokat gyártanák. Ebben az évben 432. mintegy 15 millió forint értékű különböző típusú gar­nitúrát. -adnak át az AGRO- TRÖSZT-nek. A szövetkezet az elektro­mos berendezések gyártása mellett a lakossá;- részére is vpgez szolgáltatás*-, bár. ez. nem tartozik, közvetlen fel­adataik közé. Á tavalyi ter­melési érték 66 millió forint­jából az összes szolgáltatások értéke 7' millió 600 ezer fo­rintot tett ki. Elsősorban mo­torkerékpárt, autót, tv-t, rá­diót, háztartási eszközöket javítottak. Az ötödik ötéves tervidő­szak végére évi 80 milliós ár­bevétel elérését tűzték ki cé­lul a karcagi Általános Sze- 'előipari Szövetkezet dolgo­zói. A jászladányl „Iparnegyedben" Korszerű éttérén, több műszakos ABC Jászladányban a vasútállo­más közelében néhSny év alatt új ipari negyed jött létre.' A vegyesipari szövetke­zet egymásután telepítette át a nagyközség központjából a „kinti” telepre termelő és szolgáltató részlegeit. Az el­múlt év végén pedig a 10 millió forintos költséggel itt megépült fémtömegcikk üzem dolgozóival is „népesebb” lett a negyed. Nőtt az új ipartelepen dol­gozók száma és ezzel együtt nőtték a kereskedelmi ellá­tással kapcsolatos igények íis. Az ÁFÉSZ felújította a vasúti Kisvendéglő éttermet. Bővítette, korszerű felszere­lésekkel látta el a konyhá­ját, és az eddigi hatvan he­lyett százötven-kétszáz sze­mély számára biztosítják na­ponta az előfizetéses étke­zést. A vasút melletti ABC- áruházban is igazodtak a te­lepen dolgozók , igényeihez. Az új üzemcsarnok átadása óta növekedett az piadók száma is az áruházban, ami lehetővé teszi a több műsza­kos nyitvatartási. NEB’Vizsgálatek Karcagon Az utóbbi években nagy erőfeszítések történtek Kar­cagon ' a gyermekétkeztetés megoldásáért. Üj konyhákat és étkezőhelyiségeket létesí­tettek, bővítették a meglévő­ket. Ma a Városban több mint 1940 gyermek és 370 felnőtt étkeztetését tudjak biztosítani. A karcagi városi Népi El­lenőrzési Bizottság a napok­ban megtárgyalta a gyermek és diák közétkeztetés helyze­téről szóló jelentést. A vizs­gálat keretében két gyer­mek- és diákélelmezést ellátó konyha, három óvoda és két napközi otthon tevékenysé­gét ellenőrizték. Megállapí­tották, hogy a korszerű diák- étkeztetés szempontjából a vizsgált intézmények nem biztosítják a megfelelő ka­lóriaértéket, fehérjedús táp­lálkozást. Kevés húst, tejter­méket és tojást használnak fel. Az általános iskolái diákotthon mellett működő központi konyha felszerelése megfelelő. Naponta 1500— 1600 adagot főznék, évi ka­pacitásuk kihasználtsága 129,7 százalékos. Az ellenőrzött óvodákban az étkeztetési feltételek — Kuthen úti óvoda kivételével — megfelelnek a követelmé­nyeknek. A NEB állást foglalt ab­ban: javasolják, hogy az ál­talános iskolai diákotthon­ban az önkiszolgáló étkezte­tést tegyék korszerűbbé, az életkori sajátosságnak meg­felelő választékú ételeket főzzenek. Szükséges, hogy a középiskolai kollégiumban a konyhai dolgozók munkáját megkönnyítő gépeket, esz­közöket szerezzenek be. A városi tanács vb művelődés­ügyi osztálya felügyeleti jog­körében maradéktalanul kö­vetelje meg az intézmények vezetőitől a gyermek- és diákétkeztetés közegászség- 1 ügyi szabályainak, betartását. Új piacot hódítottak A MEZŐGÉP jászberényi gyáregysége a vállalat török­szentmiklósi központjával egyeztetve elkészítette éves tervét, amelyben az igények­nek megfelelően termény- száüító csigák, MV-csigák gyártása, kombájn , csigalya- zak, CL AS cSigaténigalyek összeállítása szerepéit. A terv elkészítése után ér­kezett a Ijír: égy NDK cég 13 garnitúra szállítószalag- váz gyártására adott megren­delést a vállalatnak. A 2 millió-800 ezer forintos meg­rendelést el kellett fogadni, hiszen az NDK cég.új keres­kedelmi partner, az új gyárt­mány pedig állandó munka- lehetőséget biztosít a vállalat egyik fiatal gyáregységének. A 13 garnitúráról szóló meg­rendelést ugyanis újabbak követik. A jászberényiek vállalásu­kat március 29-re teljesítet­ték. Az új piacot és munka­lehetőséget jelentő szállító5 szalag-vázakat azóta mér út­nak indították az. NDK-ba. Vállalati beruházások állami támogatása A Minisztertanács tegnap hozott határozata szerint a vállalati beruházásokat a jö­vőben ol.’jösorban azok, gaz­daságossága alapján ' támo­gatja anyagilag az állam. Ez­zel is fokozni akarja a beruhá­zó vállalatok érdekeltsé­gét abban, hogy megala­pozottan tervezzenek, és a megvalósítás előirány­zott ütemétől ne térje­nek cl. Az ötéves tervidőszakban mintegy 60 milüárd forint tá­mogatást nyűj tártaik a nép- gazdasági tervben előirány­zott különböző fejlesztési cé­lokra, köztük a ruházati ipa­ri, élelmiszeripari, építő- és építőanyag'pari beruházások­ra, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások bővítésére, az anyagmozgatás gépesítésé­re. A népgazdasági tervben meghatározott célok támo­gatása nagyrészt pályázatok útján nyerhető el. Ezeket az érdekelt ágazati minisztéri­um, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló bizottságok bírálják el. A támogatásban részesülő vállalatok az Állami Fejlesz­tési Bankkal kötött szerző­désben határozzák meg azo­kat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén támogatás nyújtható. Erre a beruházás befejezése és az üzemszerű működés megkezdése után kerülhet sor. Addig a válla­latok hitelt vehetnek fel, amelyet) a ‘nyereségadó ked­vezményből fizethetnek visz- sza.. Az adókedvezménnyel nyújtott támogatási for­mát kivételes esetekben közvetlenül állami támo­gatás is kiegészítheti. Az új támogatási rendszer az V. ötéves tervre vonatko­zó szabályozás szerves része, amelynek az a célja, hogy előnyben részesüljenek a korszerű, hatékony beruhá­zások és fejlesztések. Hz egyesülés szélesebb utat nyitott Járási párt-vft ülés a Tolbuchin Tsz-ben üuftlfli "iS" “E MSZMP Jászberényi Járási Végrehajtó Bizottsága az alattyán—jásztelki Tolbuhin Tsz gazdasági helyzetének alakulásáról, a szövetkezet pártszervezeteinek ' tevékeny­ségéről. Jásztelken a műve­lődési házban tartották ülé­süket a közeli napokban és mielőtt a téesz párt- és gaz­daságvezetésének jelentését megvitatták volna a vb-tag- jai, autóbusszal körbe járták a gazdaság tehenészeti szaik- telepeit. Ezzel azt is bizonyították, hogy ismerik a gazdaság egyik nagy gondját. Mert mint azt a Jelentés készítői is hangsúlyozták: a tejterme­lés kivételével tavaly állatte­nyésztési tervüket teljesítet­ték. A gazdaság szarvasmar­ha-állománya mintegy 1706, ebből tehén csaknem 700. Tavaly átlagosan 2024 liter tejet adott egy tehén a gaz­daságban és ez bizony na­gyon kevés. Ezért is mondták mindjárt a szaktelepek meg­tekintése közben a téesz ve­zetői : az a tervük,'. hogy1 az idén már 2400 liter tejet fej­jenek egy tehéntől és az öt­éves terv végére ez a meny- nyiség elérje a 3 ezer litert. Az alattyáni Üj Élet és a jászteleki TolbuHin Tsz ta­valy január 1-től gazdálko­dik együtt több mint 6 ezer hektáron, csaknem 1100 szö­vetkezeti taggal. A két gaz­daság együtt most már mint­egy 170 milliós vagyonnal 15 millióé biztonsági tartalékkal rendelkezett tavaly év vé­gén. Már az első esztendő — az alattyári—jászteleki Tol­buhin Tsz-nek — eredményes volt. Az előző két év átlagá­hoz képest mind búzából, mind a zártrendszerben ter­melt őszi betakarítású növé­nyekből — a kukorica kivé­telivel — . nagyobb termés- eredményt értők el. A koráb­bi években megkezdett 260 hektár száraz és öntözött rét telepítését a téesz tavaly be­fejezte és már az első évi betakarítás jó hozamokkal járult hozzá a gazdaság ál­lattenyésztésének takar ­ményellátásához. „A szövetkezet pénzügyi helyzete 1975-ben kiegyen­súlyozott volt, gazdálkodását hitel igénybevétele nélkül tudta folytatni. A tervezett bevételek megvalósultak, fi­zetési kötelezettségeinknek eleget tudtunk tenni Éves bevételi tervünket túlteljesí­tettük” — hangsúlyozták a je­lentést tevők, Lázár József, a téesz elnöke és Szabó Já­nos, az üzemi pártvezetőség titkára. Mindez pénzben kife­jezve azt jelenti, hogy az 1975-ös gazdasági évben a mérleg szerinti nyereségük 11 millió forint volt, az idén ezt 13 millióra akarják nö­velni. Tavaly arra is lehetőségük nyílt, hogy 12 millió forintért korszerű gépeket vásárolja­nak, és több mint egy millió forintot építkezésre költse­nek. Keresték az olcsó, az ésszerű megoldásokat az építkezéseknél. Erről a párt vb tagjai is meggyőződhettek a szaktelepeken tett látoga­tásukkor. ,Az egyesülés >k, nem Sí"«- uyfuwuivu >kozott visszaesést a két téesz éle­tében, gazdálkodásában, sőt utat nyitott a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás­hoz”, fogalmazták meg a vi­tában a testület tagjai. Az ülésen a szövetkezet gazdálkodásának megvitatása mellett sok szó esett arról is, hogy az üzemi pártvezetőség, a pártalap6zervezetek hogyan segítették a gazdálkodást, ho­gyan érvényesítették a párt­ellenőrzést munkaterületü­kön. A téeszben működő 130 párttagot számláló pártszer­vezet becsületesen kivette részét a feladatok teljesíté­séből, de élt az ellenőrzés jo­gával is. Rendszeresen tár­gyaltak gazdaságpolitikai té­mákat a taggyűléseken, párt­csoport üléseken és rendsze­resen véleményt mondtak egy-egy döntés előtt, a gazda­ság vezetőinek beszámoltatá­sai is napirenden voltak. A járási párt-végrehajtóbizott­ság ugyanakkor állást foglalt abban — és ezzel a jelenlévő üzemi pártvezetőségi tagok is egyetértettek —, hogy a gazdaságban a párt vezető szerepének fokozottabb érvé­nyesítése érdeléé ben még ha­tékonyabbá kell tenni a té­eszben a pártéletet, a gazda­ságpolitikai agitációt. Javíta­ni szükséges az alapszerva- zetek, az üzemi pártvezető­ség gazdaságszervező, elle­nőrző munkáján. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel a megyei és a járási pártbizottság öt évre szóló cselekvési prog­ramja újabb célok elérését tűzte e termelőszövetkezet elé is. Az 1975. évi zárszámadás­kor több mint 5 milliós fej­lesztési alapot képeztek. En­nek, valamint 5 milliós bank­hitelnek és csaknem 8 mil­liós amortizációs pénznek felhasználásával újabb, nagy­teljesítményű gépeket vásá­rolnak. Folytatják az öntözé­ses rét- legelő művelést, így olcsóbbá teszik a takarmá­nyozást. Szerfás jellegű, de korszerű üzemelésű nővén- dékmarha-telepet építenek. Javítják a tagok élet és mun­kakörülményeit, — például üzemi konyhát létesítenek. A tpnpT vezetőinek, az Ibbdl üzemi pártveze­tőség tagjainak egyöntetű volt a véleménye: a járási párt vb ülésén nagyon sok hasznos javaslatot, segítséget kaptak megnövekedett fel­adataik végrehajtásához. V. V. Győrött elkészüli a Mezőgép - gyártó és Szolgáltató Vállalat uj 3 ezer négyzetméter alapterületű forgácsoló- üzeme, ahol még az idén 50 ezer mezőgazdasági karéántengelv alkatrészeit gyártják. Ebből 35 ezer darabot exportra készítenek i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents