Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

1976. április 8, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ifjúsági klubtól a családi klubig Egy új művelődési forma meghonosodása I üocarclrán úsy tűn*, Lduwduwndll teljesen fölösleges „ifjúsági” klubról beszélni, hiszen a klubok gyakorlatilag ugyanazt je­lentik, ugyanis bennük szin­te kizárólag fiatalok „for­dultak elő”. Más,kérdés, bár ezzel összefüggő, hogy kü­lönben is vitatható művelő­dési otthonaink úgynevezett hatókör-összetétele, hiszen az ifjúság közel hetvenszáza­lékos részesedése érthetően nagyobb optimizmusra jogo­sítja fel az ifjúságnevelési, mint a felnőttnevelési szak­embereket. Sokszor még népművelő kollégák is megadóan veszik tudomásul, intézményük - lá­togatottságát vizsgálva, a felnőttek • alacsonyabb rész­arányát, csakúgy mint azt, hogy a klub kifejezetten if­júságnak teremtett művelő­dési forma. Így válik érthe­tőbbé annak az országosan is úttörő vállalkozásnak a jelentősége, melyet a Nép­művelési Intézet irányításá­val a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ végzett Rákóczifalván, a művelődési házzal karöltve. Mi volt a vállalkozás lényege? Annak bizonyítása, hogy az ifjúkort követően is él az emberek­ben a közösség, az új isme­retek iránti igény, csak meg kell találni ehhez a megfele­lő szervezeti keretet. Lassan két éve már, hogy segítőtársainkkal, a rákóczi- falvi fiatalokkal (akikről már e lap hasábjain sok di­csérő sző esett) megkeres­tünk több családot is, elbe­szélgetve arról, hogyan él­nek, művelődnek a családon belül.1 Minél több helyen jártunk, annál bizonyosab­bá vált, hogy egyáltalán, nem törvényszerű a csáládalajpí- tás utáni „bezárkózás”. Te­lepüléseink . többségében '^azonban még az, is gondot okoz, ha az ifjúság szeretne egy „saját” rendelkezésű — tehát senki és semmi mással nem társított —- klubhelyisé­get. A másik ok, hogy nincs kire hagyni a gyereket. Szo- eiológiaá tény az „atomizá­lódott” családtipus terjedése a falvakban is. Tapasztal­tuk, hogy egyre kevesebb a három generációban együtt­élő család, s ahol még így van, ott is űj tartalma van már az együttiétnek, amely­ben. a fiatalok nem veszik jó néven a nagyapák idejé­ben kikristályosodott peda­gógiai módszereket az uno­kák nevelésénél. A megol­dást tehát megfelelő helyi­ség, s olyan program jelen­tette volna, amely — az ed­digi gyakorlattal szakítva — számol p. gyerekekkel is. A családi lehetőségeket figyelembe vé­ve erre a klubforma lát­szott a legalkalmasabbnak. A szülők az ifjúsági klub helyiségében találtak otthon­ra, a gyerekek a kettéoszt­ható színházteremben foglal­ták el háromhetenként új birodalmukat. A tavaly őszi első foglalkozáson még .csalt tizenegy családot köszönt­hetett I'íanszák Andrásné, a klub lelkes pedagógus-veze­tője, akinek komoly szere­pe van abban, hogy azóta egyik-másik foglalkozásra a később érkező családoknak már széket is ajánlatos ma­gukkal hozni. Az összejövetelek sikerei az ifjúsági klub maholnap hasonló helyzetbe kerülő fiataljai is segítenek megala­pozni. Háromtoetenként le­mondanak megszokott he­lyükről, de többnyire a gyer­mekek játékába, szórakozta­tásában is bekapcsolódnak: mesét olvasnak, filmet vetí­tenék, énekelnek, táncolnak, ahogy épp a helyzet kíván­ja. így aztán nem csoda, hogy a gyermekek legalább annyira számon tartják eze­ket az estéket, mint a szü­lök. És a jó hír is gyorsan terjed. Egy-egy foglalkozás­ról a másokra új családok­kal gyarapodott a közösség. A további létszámemelkedést már a szűkösnek bizonyuló klubhelyiség is gátolja, meg talán egyébként sem lenne célszerű. Legjobban r természetesen az esti programok vonzzák a 9saládokat, olykor már csak azért is: „hogy áz ott­honi légkörből kimozdul­junk”, „mert otthon a tévé mar unalmas”, „mert ez ne­künk kikapcsolódás és má­sokkal is megismerkedhe­tünk. .” A „kimozdulás”, a társasélet lehetősége, s az ér­telmes közös szórakozás ad­ja tehát az összejövetelek varázsát , Mindjárt a kezdeti, itt-ott még elfogódott ismerke­dés, kölcsönös bemutautíozás után nagy sikere volt a köz­ség múltját, népi, Szokásait fölelevenítő foglalkozásnak, amelyet színessé, hangula­tossá tett a helyi citerazene- kar és páva-kör közreműkö­dése is. Más alkalommal egy-egy könyvet és a csalá­di könyvtár összeállításához, kiegészítéséhez könyvaján­lást és sok hasznos tanácsot kaptak a résztvevők. Izgal­mas vita kerekedett és sok hasznos észrevétel ' hangzott el korunk családideáljáról, és arról is, hogy hova utaz­zon. majd nyáron a család belföldre, külföldre. Min­denki számára emlékezetes volt a Szigligeti Szánház mű­vészeinek közreműködésé­vel megrendezett télapóest, s a családi ünnepekre való készülődés jegyében tett kö­zös látogatás Szolnokon. A foglalkozások egyre ol­dottabbak, családiasabbak. Örvendetes, hogy a község politikai és gazdasági veze­tői is ismerik és támogatják a családi klubot. Az orszá­gosan is ismert Rákóczi Tsz — amelynek, több dolgozója is jár a klubba — figyelmét és gondoskodását már anya­giak biztosításával is kife­jezte. Emellett felbecsülhe­tetlen az a gyakorlati segít­ség is, amelyet például a művelődési ház, az óvoda, a könyvtár dolgozóitól kap rendszeresen a klub. ||{^|n nem nagyon fog­i«“«i lalkoztak a közép­korú családokkal — fogal­mazta meg az egyik klub­tag, s azt hiszem, ezt Rá­kóczifalván kívül még na­gyon sok helyen elmondhat­nák megyénkben és megyén­kén túl egyaránt. Á csalá­dok egybehangzó szerint pedig, már régebben is érdekelte volna az embe­reket egy ilyen, vagy hason­ló szervezeti forrna, és több­ségük szeretne is a klub fennállásáig megmaradni ebben a kis közösségben. Sokan — különösen az „ala­pító tagok” — büszkék már erre a kis csoportra, s arra is, hogy úttörő szerepre vál­lalkoztak. Ahogyan ezt vala­ki megfogalmazta: „Rákóczi - falva kezdte, s mások iskö-' vetik majd.” Horváth Attila • Ságvári Endre megyei Műve­lődési Központ csoportvezetője Lecke helyett riport Szünidei látogatás a törökszentmiklósi űttöröházban t Az ískolaablakon bekukucskdló hamisítatlan tavaszi napfény csak üres osztálytermeket talál. Szünetel a ta­nítás, a pedagógusok, a diákok élvezik az „elővaJiá- dót”, a tavaszi szünidőt. A gyerekek szabad idejének hasznos, tartalmas eltöltésével városainkban az úttörő­házak gondoskodnak. Itt ilyenkor talán még nagyobb a forgalom, mint máskor, mint a tanítási napokon. A törökszentmiklósi úttörő- házban viszont csend van. Az épületben nincs egyetlen egy gyerek sem... — „Bohőctalálkozőn” van­nak a zeneiskola színházter­mében — világosít fél Ta­kács Mária, az úttörőház munkatársa. — A ma dél­előtti programunkban buda­pesti művészek szórakoztat­ják a gyerekeket. Délután vi­szont már sokan lesznek itt, hisz folytatódik a „Felfede­zem a könyvtárat” verseny, amelynek számos résztvevője volt az eddigi fordulókban is. S akik a filmet szeretik in­kább, azoknak a Dózsa mozi kínál kellemes szórakozást „A kertészkedő meg a vár­úr” című film vetítésével. Mára ez a program, s nem kevesebb a szünet többi nap­jára sem. Vetélkedők, kirán­dulások. filmvetítések, . hon­védelmi bemutató, ankét a KISZ-ről a nyolcadikosok­nak, előadás az úttörőmoz­galom harminc évéről — csak néhány kiragadott cím a munkatervből. Emellett persze reggeltől estig az út­törők és a kisdobosok ren­delkezésére áll a két játék­terem — televízióval, magnó­val, társasjátékokkal, sport­eszközökkel. Mindezek per­sze most a polcokon sorakoz­nak, hisz „bohóctalálkozó” van ... A zeneiskola színháztermé­ben több mint háromszáz szempár lesi a művészek mozdulatait, felzúgó taps ju­talmazza a bohócok produk­cióit, valamint a bábjelene- teket. Az első osztályos Kiss Klára már szinte pirosra pacskolta apró kezeit, s elra­gadtatással meséli a látotta­kat nővérének, aki mellől még véletlenül sem maradna el. — A húgom kedvéért jöt­tem el — mondja a hatodi­kos nővér. — Én szívesebben mentem volna a könyvtárba olvasni, dehát őt — mutat a kislányra — nem lehet ma­gára hagyni. Meg aztán ír­nom is kellene. — Lecke? — Riport! __ — Az úttörőháznak: van egy riporter szakköre, ahová nagyon szívesen járok. Ha­vonta egyszer jelenik meg a lapunk, s a következő szám­ba szeretnék én is „beférni”. A nyolcadikos Balogh Ká­roly tanulás közbeni kikap­csolódásnak szánta az elő­adást. — Felvételre készülök. A Székács Elemér Mezőgazda- sági Szakközépiskolában sze­retnék továbbtanulni. — Hogy tetszik az úttörő- ház programkínálata a szü­netre? — Én elégedett vagyok ve­le, mindennapra ad valami elfoglaltságot, s lehet válo­gatni is az érdeklődésünknek megfelelően. Aki akar kirán­dulni megy, mások filmet néznek, olvasnak vagy ép­pen sportolnak. Nincs „alka­lom” arra, hogy unatkozzunk, az úttörőházban mindig akad társaság. ‘ T. G. Költészet napja *76 Gazdag program a megyében Régi muzsika Hangverseny Szolnokon Április 11-e, József Attila születésnapja — a költészet napja. Országszerte verses- kötetekkel telnek még ilyen­kor a könyvesboltok, s a vásáriók rendszerint nem­csak a költeményekből is­merhetik meg az alkotót. Es­ténként ugyanis a könyvtá­rakban, a művelődési házak­ban író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket rendeznek, ahol személyesen is találkoz­hatnak, beszélgethetnek a verskedvelők élő költőink- keL Megyénkben a költészet napja alkalmából a jövő hé­ten közel húsz költő-olvasó találkozóra kerül sor. Garai Gábor és Ladányi Mihály a túrkeveiek vendége/lesz. La­dányi Mihály egyébként ta­lálkozik majd a jászszent- andrási, s néhány szolnoki jírásbeli község verset ked­velő közönségével is. Apáti Miklós Törökszentmiklósra, Tamás Menyhért Kisújszál­lásra, Soós Zoltán pedig a szolnoki járásba látogat el. A szolnoki Iluh István Me­zőtúron, Üjszászon, valamint a megyeszékhelyen vesz részt költő-olvasó találkozón. A költészet „hetét” Szolnokon irodalmi est zárja, amelynek vendége Nemes Nagy Ágnes lesz. A költő-olvasó találko­zókon kívül a megye / csak­nem. minden városában, köz­ségében rendeznek irodalmi, esteket, amelyeken szavala­tok, megemlékezések hang­zanak el. Üiebb 310 külföldi ösztöndíjas Megkezdődtek Budapesten, a nemzetközi előkészítő in­tézet diákklubjéban az 1976—■ 77-es tanévre külföldi ösz­töndíjra pályázó fiatalok fel­vételi beszélgetései. .Ezeröt­száz pályázó közül a január­ban lezajlott szakmai felvé­teli vizsgákon mintegy 800 fiatal felélt meg a követel­ményeknek, közülük az idén 3‘80-an nyerhetik el a külföl­di egyetemi és7 főiskolai ösz­töndíjat. Az előfelvé­teli alapján 1977-ben mintegy 150 fiatal kezd­heti meg tanulmányait; , az európai szocialista országok egyetemein. Ösztöndíj elnye­réséről az értesítést az Ok­tatási Mmiszféríuim május elején küldi el az éríntettek- ndk. Azok a . fiatalok, . akik. bár sikeres felvételit tettek, de nem nyertek felvételt, ha­zai egyetemen azonos szak­ra kérhetik a pontszámúk beszámítását. A korábbi évekhez ha­sonlóan a legtöbben az idén is a szovjetunióbeli egyete­mekre és főiskolákra jelent­keztek. A Szovjetunióban szeptemberben 250 magyar fiatal kezdheti meg ösztön­díjjal a tanulmányait. Igen szerencsés koproduk­ció volt hétfőn este az a hangverseny, melyet a nje- gyei és városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya, vala­mint a Verseghy Ferenc me­gyei Könyvtár rendezett a szolnoki Városi Tanács dísz­termében. A Bakfark Bulint-sorozat ötödik estjén E. Serényi Bo- gáta által vezetett szolnoki Bartók Béla kaniarakórus es Kecskés András lantművész közösen arra vállalkozott, hogy a középkor és rene­szánsz feledésbe merült kó­rus-, illetve lantmuzsikáját nem hivalkodó, újszerű for­mában, a ma emberéhez kö­zelebb álló friss,. ritmikus hangvétellel juttassa kifeje­zésre. Ügy érzem, a koncert első felében sikerült leginkább ezt a lényegében pózmentes in­tim hangulatú zenét a legin­tenzívebb hatással megvaló­sítani. Hozzá kell tennem, hogy a színesebb, változato­sabb, mondhatni zeneileg is gazdagabb részben az elő­adók is nagyobb inspirációt, lehetőséget kaptak a végte­lenül tágas művészi 'kifeje­zési forma megvalósítására. Természetesen a szünet után is sok szép pillanatnak lehet­tünk fül tanúi. Talán a fel­szabadult, önfeledt jáfíék, a zerie őszinte örömét sugárzó zenélés spontán ható erejét éreztem kevésbé. Ennek bi­zonyára egyik oka a koncent­ráció némi gyengülése, mely a túlfeszített programból ere­dő fáradtsággal magyarázha­tó. Ajánlatos minden esetDcn á kottától való bizonyos füg- getlenítése (teljes kikapcso­lása) az előadóknak vagy áz együttesnek, még akkor is, ha tulajdonképp gyakorlatilag majdnem mindegy, hogy ab­ból játszik-e vagy sem. . A szolnoki Bartók Béla ka­marakórus E. Berényi Bogá- ta vezetésével ebben a zenei profilbán is nagyszerűen bi­zonyította sololdalúságát, ki­fejező, készségét. Tisztán, ki­egyenlített hangzással, igen muzikálisan alkalmazkodtaK az egyes szólamok egymás­hoz. A karnagy kis mozdu­latokkal, ha kellett szemmel, a megszokott értelemben vett vezénylés nélkül is magabiz­tosan irányította a zenei tör­ténést A műfajon belül említést érdemlő a műsorösszeállítás, melyben a régi magyar zene mellett a német, lengyel, an­gol, spanyol és francia muzsi­ka is helyet kapott Változatos új színnel gaz­dagította a programot Vájná Katalin néhány énekszólója, továbbá a francia blokkban elhangzott Couperin duett, melyet Szerdahelyi Máriával adott elő, a kórus és a mindig nagyon stílusosan kísérő Kecskés András lantkiséreté- val. Különösen a lanttal, ké­zidob és csörgővel kísért da­rabok hatottak újszerűén. Így például Balassi Bálint szöve­gével a román népdal, a XIII. századból való Dió mi Quar- di, vagy a lengyel névtelen szerzőnek Haláltánc című darabja. Szép volt az O díví- na virgo kezdetű ének uní- sonő megoldása. A Szolnokon már jól is­mert Kecskés András ezúttal is a tőle megszokott színvo­nalon mutatta be á különbö­ző nemzetiségű szerzők által írt régi lantkompozíciókat. Ezek közül említem például a Woiciech Dlugoráj Fantázia és Hans Newsidler Lengyel tánc című darabjának megle­pő harmóniái fordulatait, gazdag ellenszólamanyagát, mely a szólista játékába» plasztikusan jól érvényesül, Végül, de nem utolsósor­ban nem feledkező etem még a kitűnő műsorvezető Man- assy Istvánról sem, akinek hozzáértő, intelligens kala­uzolása hozzájárult a ma még többnyire kuriózumnak szá­mító hangverseny megérde­melt sikeréhez. ^"gyed Ferenc Műsorok o Sxonyi-múzoumbon Évről-éyre . növekszik az érdeklődés a zebegényi Sző- uyi István emlékmúzeum ' műsoros rendezvényei iránt — különösén nagy sikert arattak a „Két nap a mú­zeumban” és a „Zenés iro­dalmi hétvége” programok, amelyeknek látogatói a ne­ves festőművész , munkássá­gán kívül megismerkedhet­tek Verőcemaroson a Gorka- kerámiaanúzeum anyagával, valamint kitűnő művészek tolmácsolásában a zehe és az irodalom remekműveivel. Az emlékmúzeum, baráti köre erre al évre ismét gáz- dag programot állított ősszé. A fiatalok kétnapos táboro­zásait a múzeumlátogatáso­kon kívül kirándulással, sportolással, strandolással egészítik ki. A zenés iro­dalmi hétvége műsoraiban pedig neves énekesek, szí­nészek, költők, írók, zene­szerzők, képzőművészek és a váci Vox. Humana lépaek feL jjp**-* -V-” . v - , • * < v y< „ÖLTÖZTETIK” A PLANETÁRIUMOT. Érdekes szakaszához érkezeit a Magyar Pla­netárium építése: megkezdték a huszonöt méter átmérőjű kupola „öltöztetését”. Az ezerkétszáz négyzetméternyi kupolafelületet rézlemezek borítják majd

Next

/
Thumbnails
Contents