Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

1976. áprűfe 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KERESKEDŐKRŐL — KÖZVETLENÜL A pult két oldalán Eszmecserék lényeges kérdéseinkről A beszélgetések első tapasztalatai I. Kereskedők. Keveset tu­dunk róluk. Látjuk, néha ingerültek, türelmetlenek, többször kedvesek, udva­riasak, szolgálatkészek. . A statisztikák szerint Szol­rak megyének mintegy 17 ezer kereskedelmi dolgozója van, közülük 70 százalék a nő. Egyre több lesz a mo­dern, jól felszerelt ABC élelmiszer üzlet, divatáru bolt, ruházati áruház. Ezek­ben az üzletekben a dolgo­zók élet, és munkakörülmé­nyei megfelelnék a mai kor követelményeinek. De még mindig sok az egy-két sze­mélyes „szatócs” boltocska vidéken és a megyeszékhe­lyen is. Milyennek látják a vevők r kereskedőket? Mennyire szeretik ezt. a szakmát, azok, akik művelik? Milyen körül­mények között dolgoznak, tanulnak, pihennék ? Milyen az utánpótlás? Ml várható a következő öt évben? E kérdésekre kerestem a vá­laszt a kereskedőkről szóló sorozatban. Egy vásárló a sok közül: — Minden nap, amikor reggel megyek az iskolába, beugróm a közeli üzletbe kifliért Egy tündéri asz- szonyka (Gizikének hívják) szolgál ki. Állandóan vidám, mindenkihez van egy-két barátságos mondata. Este, tanítás után szintén ott vá­sárolok. Elnézem ugyanazt a fiatalasszonyt A csúcs- forgalom sem hozza ki a sod­rából. Sokszor azon kapom magam, hogy drukkolok, miikor szól már rá valame­lyik fölényeskedő vevőre. Mert sok az ilyen vásárló: ez sem jó, az sem tetszik... Nem védem mindenáron a > pereskedőket Találkoztam Az Országos Állattenyész­tési Felügyelőség szervezésé­ben amerikai szaktanácsadók és több magyar állattenyész­tési szakember részvételével tegnap tanácskozást tartottak * tiszaföldvári Lenin Tsz- ften. A tapasztalatcserén részt vett A. Roger Grout egyete­mi professzor Pennsylvaniá­ból, a takarmányozás szak­értője és A. J. Craveiro, a Holstein-Friz szövetség tag­ja, égy 13 ezres tehénállo­mányú gazdaság menedzse­re, valamint Hajdú, Heves és Szolnok megye több állat­tenyésztési szakembere. A tiszaföldvári Lenin Tsz nagy jószágtenyésztő közös gazdaság, tavaly 140 Hol- stein-Friz tenyészüszőt vásá­rolt az Egyesült Államok­ból, amellyel egy nagyobb tenyészet alapjait kívánják megteremteni. A résztvevők tanumányozták az import szarvasmarhák tartási, ta­karmányozási, tenyésztési körülményeit, az amerikai szakemberek tanácsokat ad­Jelantos anyagi támogatás­sal, hasznos társadalmi mun­kával járul hozzá Jászjákó- halmán az Asztalosipari Szövetkezet a közművelődési feladatok végrehajtásához, a sportkör fenntartásához. A községi könyvtárnak könyv- vásárlásra az idén 4 ezer forintot, a Pávakörnek ru­hák és felszerelések vásárlá­sához ugyancsak 4 ezer fo­rintot ad a szövetkezet Dolgozóik gyermekeinek nyújtott segítségnek tekintik a gyermekintézmények tá­mogatását A gyeirekszakkör már olyan eladóval is, hogy legszívesebben a fejére bo­rítottam volna a pultot. Fe­hérneműt akartam vásárol­ni Szolnok egyik áruházában (az első emeleten van a női divatáru). A polc előtt áll­dogált egy eladó, láttam raj­ta, hogy kismama. Mondtam is magamban, most aztán finoman beszélj! Elővettem a legbájosább mosolyomat és megkérdeztem, hogy van-e az én méretemnek megfelelő áru. Az asszony­ka méla undorral • végigmért és rámkiabált keressek ma­gamnak, ha vásárolni aka­rok. Szót fogadtam, még a mai nap is keresem a meg­felelő árut csak nem ott... Persze elgondolom, hogy mi lenne, ha nem kellene nyolc órán át a pult mögött álldogálni és ezer emberrel foglalkozni naponta. Elhi­szem, .hogy fárasztó (persze az igazi kereskedő örömét leli abban, ha eladhat) az állandó szaladgálás, a cipe- kedés, az állás. Azt is meg­értem, hogy ebben a szak­mában nincs lehetőség a szabad szombatra. Igaz most már náluk is bevezették a 44 órás munkahetet, de csak ritkán kapják meg szomba­ton a pihenőnapot... Van olyan üzlet ahol még va­sárnap is dolgoznák. Be­mégy a boltiba, látod, hogy az eladók többsége nő. Ne­kik is van gyerekük, csalá­di gondjuk, rosszabb napjuk. De mi vásárlók sem vagyunk mindig angyalok... * Annak örülnek a vásár­lók, ha bemennek az üzlet­be és sokféle árut látnak, a kereskedők pedig, ha meg­felelő választékból kínálhat­nak. A jászberényi 116-os, Fantázia méteráru boltra mindkét ..megállapítás” illik. Cudarik József, a bolt veze­tője 36 év alatt „megtanul­ta” mi kell a vevőnek.. , tak a gazdaságnak a Jó tu­lajdonságokkal rendelkező szarvasmarlia-állomány hús- és tejtermelési képességeinek intenzívebb hasznosításához. A résztvevők további im­port lehetőségeiről is tár­gyaltak. A szaktelep megtekintése és a konzultáció után a két amerikai szaktanácsadó elé­gedetten nyilatkozott a lá­tottakról. — A tenyésztők és a ta­karmányozási szakemberek mégteremtették az eddigi munkájukkal azt a biztos alapot, amely feltétele egy jó törzsállomány kitenyészté­sének — mondta A, J. Cra­veiro. Roger Grout professzor vé­leménye : — Megnyugtató, jó mód­szereket láttam a magyar mezőgazdasági üzemekben. Meggyőződésem, hogy itt Tiszaföldváron is a gondos előkészítést, a feltételek meg­teremtését egyenletes fejlő­dés követi. rők nyári táborozásához több ezer forinttal járulnak hoz­zá, és segítik a gyerekek utaztatását is. A szocialista brigádok vál­lalásaiban fontos helyen sze­repel az iskola, az óvoda, a bölcsőde patronálása: az idén 30 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeznek a gyermekintézményekben. Kommunista szombatot szer­veznek és aznapi munkabé­rükből — 15 ezer forintból — iskolai sportfelszerelést vásárolnak. — Régi gyakorlat már ná­lunk, hogy árurendelés előtt az eladókkal közösen beszél­jük meg, mire van szükség. Ök tudják, leginkább, hi­szen minden percben halla­nak vásárlói véleményeket. Ezeket feljegyzik, ez a kiin­duló pont. Persze néha el is térünk ettől, hiszen a vá­lasztékot jobbára a divat ha­tározza meg. A budapesti Textil Nagy­kereskedelmi Vállalathoz tartozik a boltunk. Nekem nem kell „szaladgálni” áru­ért, mert egy helyen meg­kapok mindent. Általában hetenként megjelenek a „nagykemél”. Elvégre soha na:n tudhatom mit találok. Hogy mit veszek meg, az a kínálattól függ. Ha látok va­lami újdonságot, mutatóba hozok belőle. Vigyázunk, hogy ne fogyjon ki soha semmi. Például férfi szöve­tekből általában 40—-50 fé­lét rakunk a polc óléra. A nőkre is gondolunk: bőven van yersey, selyem, pamut, különböző szintetikus anyag. Most a zsorzsett a legkere­settebb. De nemcsak ruha­anyagokat tartunk. Árulunk függönyt, ágyneműt, lakás­textilt, szőnyeget... A for­galommal elégedettek va­gyunk. Tavaly , 27 milliót árultunk, az idén 30 milliót terveztünk. Havonta „bejön” a 2,5 millió forint. A vevőkről...? Sokan, meg- fordunak nálunk, nemcsak jászberényiek. Jól esik, ami­kor ugyanazt az arcot több­ször is viszontlátjuk. Nem tudom máshol hogyan van, nálunk a hosszú évek alatt kialakult egy f,törzsvevő­kor”. Van olyan család ahonnan a nagymama is itt vásárolt, most pedig az uno­kát szolgáljuk Id. örülünk, ha dicsérnék bennünket, — a boltot. Egészségügyi világnap Előrelátással a vakság megelőzéséért Az Egészségügyi Világ- szervezet 1948. április 7-én alakult meg. Azóta földünk legtöbb országában, így Ma­gyarországon is, minden év április 7-én emlékeznek meg erről a napról, mindig az emberiség egyik legaktuáli­sabb egészségügyi problémá­ját feltárva. Ebben az esz­tendőben a vakság, a szem- betegségek megelőzésével kapcsolatos tennivalókkal, kísérletekkel, propagandával foglalkoznak a világ egész­ségügyi szakemberei. Szolnokon tegnap délelőtt tartottak megemlékezést a Hazafias Népfront Barátság klubjában megyeszékhelyünk egészségügyi dolgozóinak részvételével. Az ünnepségen dr. Szeghy Gergely kandidá­tus, a megyei Hetényi Géza kórház igazgató-helyettese osztályvezető szemész főor­vos mondott beszédet. Töb- i bek között elmondta, hogy ma a világon tízmillió vak ember él, és kellő megelő­ző-gondozói munka nélkül huszonöt év múlva számuk megkétszereződnék. Magyar- országon a statisztikai ada­tok szerint minden százezer emberre száz látóképtelen jut. A szembetegségek, csök­kent látóképesség nemcsak az egyén tragédiáját jelentik, de gazdasági szempontból is hátrányt okoznak. Éppen ezárt van szükség a gyógy­kezelésen túl a megelőzésre, amelyet már kisgyermekkor­ban el kell kezdeni. A jövő­ben pedig több gondot kell fordítani a negyven éren fe­lüliek — főként sz egész idős emberek — szemszürésére is, amely a látászavar okainak feltárásán túl egyéb szervi betegségre is fényt deríthet. AMIKOR a Központi Bi­zottság 1975. október 23-i ha­tározatában rögzítette a párt­tagsági könyvek cseréjének eszmei-politikai célját, szer­vezeti lebonyolításának rend­jét, többek között azt is ki­mondta, hogy az egyéni be­szélgetés a tagkönyvcsere legfontosabb politikai mozza­nata. „Az alapszervezetekben minden párttaggal beszélge­tést kell folytatni. Ez terjed­jen ki a párt politikájának végrehajtásából adódó fel­adatokra, az alapszervezet te­vékenységére. a párttag mun­kájára, ideológiai, politikai képzettségére, a párt politi­kájának ismeretére és képvi­seletére, a pártmegbízatások teljesítésére, a közélett tevé­kenységre. Az eszmecsere ösztönözzön a munka és a magatartás felülvizsgálatára, az egyéni fejlődésre. A párt­tagoktól igényelni kell a ha­tározatok végrehajtására és pártszervezetük munkájára vonatkozó véleményüket és javaslataikat” A beszélgetések — a hatá­rozatnak megfelelően — a mi megyénkben is március else­jén megkezdődtek. A tapasztalatok szerint a kommunisták nagy jelentő­ségűnek tartják a tagkönyv- cserét megelőző beszélgetése­ket. Munkahelyi kollektívák tanúsíthatják: az a párttag, akinek a munkaidő után ta­lálkozója van a pártvezetö- ,ség csoportjával, aznap ün­neplőbe öltözik, így is meg­adja az alkalomnak kijáró tiszteletet. Meg úgy is, hOt,y nem egy közülük — legyen, idős, vagy fiatal —, előre feljegyzéseket készít, gondo­latban felkészült mondandó­jára- A legtöbben a kötelező­en bemutatandó iratokon túl egyéb dokumentumokat is magukkal, visznek: régi fény­képeket, párttagsági könyvet, az Illegalitás sötét éveiben is megőrzött röplapot,. újsá­got. Mindez — mondhatják — csak külsőség, nem tükrözi a gondolat ünneplőbe öntözé­sét. De vajon lehet-e csupán az a cél, hogy ünnepeik le­gyenek a gondolatok, a ki­mondott szavak? Az egyik üzemünkben az eszmecserén azt mond­ta egy főművezető: „én elvtársak beosztom, hogy melyik nap, melyik munkás­sal foglalkozom.” Erre a be­szélgető csoport egyik tagja- — idős munkás — azt felelte: „Ezt helytelenül teszed. Ne osszál te be bennünket, hogy kivel, mikor akarsz foglal­kozni. Te politikai vezető is vagy a napnak mind a 24 órájában. Ne foglalkozz, de beszélgess velük. Gyere több­ször közénk, ne félj, hogy olajos leszel. Téged a mi kol­lektívánk taníttatott, jutta­tóit arra a posztra, ahol vagy. Ha így élnél, már régen üzemírnoknak tetted volna azt a fiatalasszonyt, aki nyolc hónapos terhesen még mindig a gép. mellett állva dolgozik. Pedig nektek is két gyereke­tek van, tudom milyen nehe­zek az asszonyoknak a szü­lés előtti hónapok.” Egyik városunkban amikor a tanácselnökkel váltottak szót a beszélgető csoport tag­jai — valamennyien appará­tusi dolgozók, ha úgy tetszik „beosztottak” — szóvá tet­ték: igényelje jobban elnök élvtárs az alapszervezet ve­zetőségének segítségét min­dennapi munkájában. Ne csak azt kérje tőlünk, figyel­jünk, hogy ne legyen késés a munkahelyről. Vegye igény­be a közreműködésünket olyan témákban, amelyek va­lóban ránk tartoznak, pél­dául káderkérdések elbírálá­sánál, eldöntésénél .is. Az egyik hivatali vezető például szóvá tette, hogy ne­hezen tud együtt dolgozni a helyettesével, ment az úgy­nevezett sértett ember. Az illető várta, hogy megkapja a vezetői kinevezését, de ez nem történt meg és azóta sértett önérzettel dolgozik. Ezért a köztük lévő munka- kapcsolat eléggé hidpg, ki­mért. A beszélgető csoport tagjai — beosztottak ők is — azt mon'dták: nem X. lett a hivatalvezető? Ez jó döntés volt, mert nem alkalmas rá, hirtelen haragú, könnyen el­ragadtatják az indulatai. De, hogy helyettes maradt, az sem véletlen. Jó szakember, becsületes, ügyszerető, 30 év óta az első vonalban, a pórt politikája iránti odaadással dolgozik. Vajon ön leült már a helyettesével beszélgetni erről? Tisztázta már a hely­zetet? Nem úgy mint főnök a helyettesével, hanem mint kommunista a kommunistá­vá]. E kiragadott példák is bi­zonyítják: a nyíltság, a szó­kimondás jellemző a beszél­getésekre. A párttagok azo­nosultak a párt politikájával, magukénak vallják, és job­ban akarnak dolgozni a vég­rehajtásáért. Mint, ahogy kö­telességüknek tartják azt is, hogy a XI. kongresszus ha; tározatait maradéktalanul valóra váltsák. Ki így, ki úgy, szókincséhez mérten ár­nyaltabban, vagy egyszerűbb szavakkal, ezt fogalmazta meg. EZ DERŰI,T ki abból is; ahogyan a saját munkájukat értékelték. Ez húzódott meg a bíráló szavak mögött is. Nem „panaszórák”, „lelkizé­sek” áz eszmecserék — lé­nyeges kérdésekről monda­nak véleményt, bírálatot a legilletékesebbek, a kommu­nisták. A párttagok, akiken nagy mértékben múlik, hogy a párt vezető szerveinek jó, az egész társadalom előreha­ladását szolgáló határozatai ne maradjanak papíron, ha­nem élő, a mindennapok kézzel fogható, érzékelhető valóságává váljanak. Ezért mondták sokan: következe­tesebben, hatékonyabban kell ellenőrizni a határozatok végrehajtását; javítani az alapszervezeti vezetőségek munkastílusán, munkamód­szerén. Az eddigieknél több­ször látogassanak el a mun­kahelyekre az irányító póri - szerveik tagjai. Valakinek, az aktivitását ne arról mérje le a pártvezetőeóg, hogy hány­szor szólal fel egy taggyűlé­sen, hanem vegye figyelem­be hogyan dolgozik, mennyi és .milyen feladatot vállal és teljesít. Y. Y. Új körzeti orvosi rendelő r „N T- ■* »Ö Szolnok iparnegyedének, a Vörös Hadse­reg és a Munkásor út által bezárt terület­nek r, lakéi rövidesen újabb, nagyon szép létesítményt kapnak. Mintegy hatmillió forint költséggel elkészült az új Temető úti körzeti orvosi rendelő. Az építők az elmúlt hetekben kijavították a műszaki át­adáskor talált hibákat, a szakemberek hozzákezdtek a belső berendezés felszere­léséhez. A munkásnegyed lakói május elejétől már az új orvosi rendelőbe járhatnak gyó­gyulást keresni (FOLYTATJUK.) Szekeres Edit Állattenyésztési tanácskozás Tiszaföldvároo Egy szövetkezet a községért rők fenntartásához, az úttö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents