Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
1976, április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászalsőszentgyörgyi ÁFÉSZ Fedéllemez üzemében bét szalagon, két műszakban dolgoznak. Egy szalagon 1100—1200 tekercs fedéllemez készül műszakonként „ÚJRA MEGTALÁLTAK" Eiv ember az aiapitAk kiziil Ä szoba falán oklevelek: tanúsítják, bogy Vad Imre traktoros brigád vezető 1952- ben és 1954-ben sztahanovista lett, hogy 1953-ban megkápla a Munka Érdemérmet, hogy 1954 március 15-én átvette a Kossuth-di- jat, Az oklevelek alatt fényképek: Az egyiken bajszos, barna fiatalember, fején „micisapkával” boldogan, hetykén mosolyog a fényképezőgép lencséjébe. Egy másik képen, ugyanaz a fiatalember zászlót vesz at. A zászló ima is 9ft áll a kombinált szekrény tetején, rajta a felirat: A legjobb traktoros brigádveze tőnek. ........^i.'= , Nézem házigazdám arcát! a hetyke mosoly tovatűnt! Testes, meglett ember lett, haját, bajuszát már ezüstöz- ni kezdi az idő, és arcát is behálózza az eltelt eveik nyoma. — Nem vagyok jól, a?, orvosokat járom. Vacakol a szivem, nincsenek rendben az idegeim. Tudja, a traktoros munka nem jelentett szanatóriumot. Ötvenhárom éves vagyok, és kikezdett az idő. Szeretnék korenged- mémnyel nyugdíjba menni. Mar el is küldtem a kérvényt a rnltíisztériumba. csináltuk. Nem az órát lestük, hanem azt, mennyi munka van még hátra. Azt akartuk, hogy bent legyen a silókukorica, le legyen aratva. Volt sok örömünk is. Ml hoztuk az első traktorokat ide a gépállomásra 1951-ben. Fellobogóztuk, körbe mentünk ve! ük a városon, az emberek meg jöttek utánunk. Nagy szenzáció, nagy öröm volt. Enyém is volt az a gépállomás, mert a megszervezésében én is dolgoztam. A kenyeret mindig a traktorral kereste: Hoffe- ren, aztán az első Zetoro- kon, az MTZ 45-ösön, DT— 413-ason. „Az U—2-es príma kis szerkezet volt” És jött élete boldogsága. — Én is elkísérhettem az uram az Országházba, amikor megkapta a Kossuth-dí- jat. Dobi elvtárs adta át, aztán meg is vendégelt bennünket tisztességgel. Tízezer jforintot kapott 'akkor az uránt — Mire költötték? — Fiatal házasok voltunk, kellett a berendezésre, mert házat vett az uram. még legénykorában. Meg aztán ebből a. pénzből láttuk vendégül a kitüntetés után a brigádot, a vezetőket Vad Imre ma a Vörös Csillag Tsz-ben, az egyik gépműhely vezetője.. Csöndes, de ma is egész szívével dolgozó ember. Kérdezem. tőle: nem érezte soha mellöaöttnek magát, amikor az ötvenes évek végétől már kevésbé tartották nyilván Kossuth-díjas voltát? — Ha eddig nem is mondtam senkinek, úgy igaz, hogy bántotta az önérzetemet. Ügy éreztem, elfeled - keztek rólam, meg a hozzám hasonlókról, akik ugyan nem kaptak Kossuth-díjat, de nagyon sokat dolgoztak. Tettük azért a magunkét ezután is. persze akkor nem volt könnyű. Én ellentétbe kerültem a Vörös Csillag akkori elnökével, ezért át-. mentem a Búzakalászba dolgozni. Ott meg — sajnos — elég sok. volt a civódás, a széthúzás, különösen az utóbbi időben. Sok álmatlan éjszakám volt emiatt, hisz pártvezetőségi tag voltam, segíteni szerettem volna. Aztán ott az adottság is más volt, rosszabb, nehezebbek a körülmények. Hogy egyesülték a szövetkezetek, újra itt vagyok a Vörös Csillagban. — És ma, hogy érzi magát? —- Hogy?.!! Hogy érez heti magát ,az ember. aki tudja, ' hogy elhasználódott, elfáradt, hogy öregszik. Bántja, hogy már nem tud annyit,.. egyre nehezebben, tud lépést tartani a modem technikával. De ezt ugye meg lehet neki bocsátani? — Ma is elfelejtett embernek érzi magát? — Nem. Az nagyon Jó esik, hogy ünnepeken a városi pártbizottság meghív. .. hogy tudják: vagyok, létezek, hogy újra megtaláltak. Ismét Kelemen Imrét idézem: Vad Imre olyan ember volt mindig, aki tudott és szeretett dolgozni a közösségért Abban, hogy ma eres, nagy a termelőszövetkezeti mozgalom, az a Vad Imréknek köszönhető elsősorban. Ezért tiszteletet, megbecsülést érdemelnek. Kossuth-díjas házigazdám meg a felesége végigvezet a porián. Az ólban malackák híznák. — „Nem soká eladjuk őket. mert kell a pénz, a fiunknak április végén lesz az esküvője. „A garázsban egy Skoda áll: Akkor fogom én ezt kihasználni, ha nyugdíjba megyek, akkor majd föl-föl rándulunk Pestre a fiunkhoz, mivel ő ott dolgozik.” — Mert szeretnék egy kicsit még nyugdíjasán, nyugodtan élni. Úgy érzem, talán ezt megérdemlőm. Varga Viktória Azt mondják, minden emberre rá van írva, milyen az élete: nos Vad Imre arcáról, még ma is erős kezeiről azt olvasom le, hogy ő mindig ott állt, abban a sorban, ahol a nehéz munkát osztogatták az embernek. A gépék szeretetét apjától örökölte: gépészikovács volt az idős Vad, a Hajnal uradalomban. f Természetes, hogy ő is kitanulta ezt a mesterséget, aztán egy egész életre hozzá kötötte a sorsát — Traktoros vqltam 1946- tól. Megalakítöltük itt, Túr- kevén a földanüvesszövetke- zetet. aztán azokkal a traktorokkal szántottuk a földet, amelyeket a nagygazdák- tól, a kuáákoktól összeszedtünk. Tudja, hogy ráztak azok a kormos traktorok? Hogy áztunk, fáztunk rajta? Mégis volt olyan nap, hogy 16 órát is dolgoznunk kellett, de tizenkettőnél kevesebbet soha. És nem volt. mindig a városhoz közel a munkahely. Volt úgy. hogy 8 kilométert is gyalogolnia kellett hajnalban, meg este a csillagok fényénél hazafelé a sáros úton. „Ha lehetett, kiske- rekpárral tettük meg a távolságot”. Aztán olyan is volt, hogy inkább a környező tanyákban aludtak a traktorosok. mert úgy legalább két órával meghosszabbíthatták az éjszakát Embert nyüvő idők voltak. — Nem. gondoltunk mi eaxa., Dolgozni kellett, \hát Találkoztam egyszer a túr- kevei gépállomás akkori igazgatójavál. Marosi Bélával. Hosszasan beszélgettünk az ötvenes évekről. Tőle hallottam először Vad Imre nevét. U£y mondta: amikor Vad Imre elvégezte a brigádvezetői tanfolyamot, már értette ts, hogyan kell az emberekkel bánni. Volt úgy, hogy azt mondták neki a fiatalabbak: Imre bácsi, ezzel a traktorral nem lehet olyan mélységben szántani., ahogy mondja. Erre Vad Imre: ^Tem kisfiam? Akkor holnap ásót hozzál magaddal, hátha azzal megyen. A gyerek elszégyellte magát, és ment a traktorral, hasította a barázdát, hogy öröm volt nézni. Náluk nem volt olyan, hog^ órákat állt volna a gép: Imre kijavította, értett hozzá. Nem véletlenül kapta a ki tüntetéseket Azt meg a Vörös Csillag Tsz. pártbizottságának titkárától, Kelemen Imrétől tudom — régi cimborák ók Vad Imrével —, hogy ez a sokat dolgozó traktoros brigádvezető 1956-ban is hű maradt a párthoz. Pedig az ellenforradalmárok őt is keresték, hogy „ténykedéséért, felelősségre vonják a nép nevében. „Minden este másmás tanyán aludt akkoriban, de amikor kicsit is „rendeződött” a helyzet, megalakították a gépállomás pártszervezetét ők öten: Marosi Béla, Vad Imre, Vad András, Szurcsik István, Rácz Károly. , Volt miről számot adni Gondolatok a népfrontválasztásokról A kongresszusi előkészületek első szakasza lényegében lezárult. Megválasztották a községi, városi körzeti bizottságokat és a tanyai külterületi népfrontcsoportokat. Számba vették az elmúlt négy évben végzett munkát és megvitatták az ötödik ötéves terv helyi célkitűzéseit. A Hazafias Népfront mint politikai tömegmozgalom, keretet ad, amelyben együttműködnek a társadalom osztályai és rétegei. A falugyűlések bizonyították is ezt. Nagy érdeklődés, tömeges részvétel jellemezte e rendezvényeket. Erre utal. hogy a megyében 18 ezer 800-a.n jelentek meg, nők, fiatalok, munkások, tsz-tagok, értelmiségiek, kisiparosok, kiskereskedők, lényegében társadalmunk minden rétegének és felnőtt korosztályának képviselői. Maguk közül választották a 2 ezer 882 bizottsági tagot, köztük olyanokat is,' akik eddig nem voltak tevékeny részesei a mozgalomnak. Örömmel tapasztaltuk, hogy az eddiginél sokkal nagyobb volt a munkások körében a népfront munkája iránti érdeklődés. Minden bizonnyal azért, mert az elmúlt négy évben töretlenül folytatta pártiunknak, az élet által igazolt, szövetségi politikáját. s ennek következtében megyénkben is tovább erősödött a társadalom erkölcsi, politikai egysége. Munkáról adott számot minden falugyűlés, olyan munkáról, amelyet a falvak, a városok lakói végeztek, a népfrontbizottságok kezdeményezésére, szervezésével Volt miről szót váltani: hogyan alakult a közművelődés. a közoktatás, a honismereti mozgalom, a népek barátságának elmélyítéséért végzett munka, mit tettek a nő- és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáért, a lakóhely szépítéséért? A tanácsokkal és a tömegszervezetekkel. mozgalmakkal való együttműködés, a közös munka is szóba került. Napjaink izgalmas kérdéseiről tanácskoztak, vitatkoztak. Több mint nyolcszá- zan mondták el véleményüket, javasoltak, bíráltak. A társadalmi összefogást, , az együttes munkát szorgalmazták. A vitában nagy felelősséggel szóltak a gondokról is: például a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepéről. Arról, hogy kevés; vagy messze van az állatok legelője, ke- i vés a szálastakarmány, aka- ® dozik a keveréktakarmány- ellátás, a felvásárlás nem elég folyamatos... A városokban a peremkerületek hiányos ellátása, a parkok, lakóházak rongálása ellen emeltek szót Kifogásolták, hogy egyes vendéglátó egységek túl zajosak, zavarják a lakók éjszakai nyugaljnát A felszólalók felajánlásokat tettek a lakóházak szépítésére, gyermekintézmények fejlesztésére. Egyének és munkáskollektívák mind egyet akartak: gyorsabban előrehaladni. S ezért tesznek is — biztatták a vezetést, hogy kérjék a segítséget, teremtsék meg a közreműködés feltételeit. A környezetvédelem napjaink aktuális kérdése. Viszonylag rövid ideje foglalkozik vele a népfront, mégis sokán szóltak róla —. ez is mutatja, hogy itt is számolni lehet, sőt kell, a lakosság segí tőkészségévé 1. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk a hibákról, a beszámolók fogyatékosságáról is. Nagyon kevés szó esett a közművelődésről, a közoktatásról, és néhány helyen a vezetők gyakori cserélődése miatt nagyon foghíjasán adtak számot az elmúlt négy évben végzett munkáról. Más esetekben pedig tűi nagyot markolt és éppen ezért általánossá vált a beszámoló, figyelmen kívül hagyta a . helyi sajátosságokat. A májusban megrendezendő városi küldöttértekezleteken már hasznosítani lehet az eddigi tapasztalatokat. Ekkor választják meg a városi bizottságokat és döntik el, ki legyen a képviselőjük a megyei küldöttértekezleten. A VT. kongresszus előkészítésének utolsó megyei eseménye a küldöttértekezlet lesz június 12-én. Ekkor összegezzük a megye népfrontmozgalmának eredményeit. készítjük fel a küldötteket a kongreszusra és választjuk meg a megyei bizottságot. Oláh János a Hazafias Népfro.. megyei titkára Gázcsereleíep, lőtér ,má?us t-én társadalmi fisszeísgással KÍSánlláZ JáSZkiSém Két jelentős létesítménnyel gazdagodik as letép... Jászki- sér. Az összesen másfél millió forintos építkezéseket a nagyközségi tanács, a gazdasági szervek és a lakosság összefogása tette lehetővé. A létesítmények egyike a. 600 palackos gazcseretelep. Létrehozásával a lakosság régi kérését teljesítik. A több mint 800 gáztüzhely-tulaj- doros igényéit, a régi, alig 1O0 palackos telepfjei már nem tudják kielégíteni. A kivitelezés műskaki irányítója, a telep majdani fenntartója az ÁFÉSZ. A gázfogyasztók 300 forintos vissza nem térítendő célrészjegygyei járulnak hozzá a gázcseretelep létrehozásához. A tervek elkészítése után, várhatóan április végén elkezdik az építést. A sportolási lehetőségek javítását, a honvédelmi nevelés segítését, a fiatalok régi kívánságának teljesítését biztosítja a másik létesítmény, az MHSZ lőtér építése: Május 1-én a Írül túráit kereskedelemnek megfelelő élelmiszerboltot és büfé-falatozót vehetnek birtokukba Jászkiséren a Sülyi úton lakók. A másfél millió forint kéltséggel épülő 300 négyzetméter alapterületű kisárul Ű13 egy régi, szatócs- boltra emlékeztető vegyes élelmiszerboltot váltott fel. A 2500 litéres hűtőkamrával, az asztali hűtővitriÁ rákőczifalvi Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezetben tegnap termelési tanácskozásra gyűltek össze a Szó- jatermelési Gazdálkodási Egyesülés tagjai. Az ülésen értékelték a szójatermesztés múlt évi eredményeit, majd meghatározták az idei felanekkel. a tejhűtővel, mirelité mélyhűtőkkel, a norvég hűtőpulttal felszerelt áruházban sok jfflyan áruféleség lesz, amit a Sülyi úton lakók eddig csak hírből ismertek. A tágas raktárhelyiségek lehetővé teszik, hogy a régi bolt, alig 130 ezer forint értékű árukészletével szemben, a kisáruház több mint 6O0 ezer forint értékű árut tartson. datokat. A termelési tanácskozás résztvevői ezután megtekintették — munka közben — a gesztorgazdaság szójatermesztésben 'alkalmazott gépeit, majd vegyszeres gyomirtási és növényvédelmi tájékoztatót hallgattak meg. Szojatermoszfésí tanácskozás Parkolóhely épül Szolnokou a vízügyi szakközépiskola és a piaccsamok között. Az útfenntartó üzem egymillió forint költséggel 45 gépkocsi parkolására alakit ki területet \
