Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

1976, április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászalsőszentgyörgyi ÁFÉSZ Fedéllemez üzemében bét szalagon, két műszakban dolgoznak. Egy szalagon 1100—1200 tekercs fedéllemez készül műszakonként „ÚJRA MEGTALÁLTAK" Eiv ember az aiapitAk kiziil Ä szoba falán oklevelek: tanúsítják, bogy Vad Imre traktoros brigád vezető 1952- ben és 1954-ben sztahano­vista lett, hogy 1953-ban megkápla a Munka Érdem­érmet, hogy 1954 március 15-én átvette a Kossuth-di- jat, Az oklevelek alatt fény­képek: Az egyiken bajszos, barna fiatalember, fején „micisapkával” boldogan, hetykén mosolyog a fényké­pezőgép lencséjébe. Egy má­sik képen, ugyanaz a fiatal­ember zászlót vesz at. A zászló ima is 9ft áll a kom­binált szekrény tetején, raj­ta a felirat: A legjobb trak­toros brigádveze tőnek. ........^i.'= , Nézem házigazdám arcát! a hetyke mosoly tovatűnt! Testes, meglett ember lett, haját, bajuszát már ezüstöz- ni kezdi az idő, és arcát is behálózza az eltelt eveik nyoma. — Nem vagyok jól, a?, orvosokat járom. Vacakol a szivem, nincsenek rendben az idegeim. Tudja, a trakto­ros munka nem jelentett szanatóriumot. Ötvenhárom éves vagyok, és kikezdett az idő. Szeretnék korenged- mémnyel nyugdíjba menni. Mar el is küldtem a kér­vényt a rnltíisztériumba. csináltuk. Nem az órát les­tük, hanem azt, mennyi munka van még hátra. Azt akartuk, hogy bent legyen a silókukorica, le legyen aratva. Volt sok örömünk is. Ml hoztuk az első trak­torokat ide a gépállomásra 1951-ben. Fellobogóztuk, körbe mentünk ve! ük a vá­roson, az emberek meg jöt­tek utánunk. Nagy szenzá­ció, nagy öröm volt. Enyém is volt az a gépállomás, mert a megszervezésében én is dolgoztam. A kenyeret mindig a traktorral kereste: Hoffe- ren, aztán az első Zetoro- kon, az MTZ 45-ösön, DT— 413-ason. „Az U—2-es prí­ma kis szerkezet volt” És jött élete boldogsága. — Én is elkísérhettem az uram az Országházba, ami­kor megkapta a Kossuth-dí- jat. Dobi elvtárs adta át, aztán meg is vendégelt ben­nünket tisztességgel. Tíz­ezer jforintot kapott 'akkor az uránt — Mire költötték? — Fiatal házasok voltunk, kellett a berendezésre, mert házat vett az uram. még le­génykorában. Meg aztán eb­ből a. pénzből láttuk vendé­gül a kitüntetés után a bri­gádot, a vezetőket Vad Imre ma a Vörös Csillag Tsz-ben, az egyik gépműhely vezetője.. Csön­des, de ma is egész szívé­vel dolgozó ember. Kérde­zem. tőle: nem érezte soha mellöaöttnek magát, amikor az ötvenes évek végétől már kevésbé tartották nyilván Kossuth-díjas voltát? — Ha eddig nem is mond­tam senkinek, úgy igaz, hogy bántotta az önérzete­met. Ügy éreztem, elfeled - keztek rólam, meg a hoz­zám hasonlókról, akik ugyan nem kaptak Kossuth-díjat, de nagyon sokat dolgoztak. Tettük azért a magunkét ezután is. persze akkor nem volt könnyű. Én ellentétbe kerültem a Vörös Csillag akkori elnökével, ezért át-. mentem a Búzakalászba dol­gozni. Ott meg — sajnos — elég sok. volt a civódás, a széthúzás, különösen az utóbbi időben. Sok álmatlan éjszakám volt emiatt, hisz pártvezetőségi tag voltam, segíteni szerettem volna. Aztán ott az adottság is más volt, rosszabb, nehe­zebbek a körülmények. Hogy egyesülték a szövetke­zetek, újra itt vagyok a Vö­rös Csillagban. — És ma, hogy érzi ma­gát? —- Hogy?.!! Hogy érez heti magát ,az ember. aki tudja, ' hogy elhasználódott, elfáradt, hogy öregszik. Bántja, hogy már nem tud annyit,.. egyre nehezebben, tud lépést tartani a modem technikával. De ezt ugye meg lehet neki bocsátani? — Ma is elfelejtett em­bernek érzi magát? — Nem. Az nagyon Jó esik, hogy ünnepeken a városi pártbizottság meg­hív. .. hogy tudják: vagyok, létezek, hogy újra megtalál­tak. Ismét Kelemen Imrét idé­zem: Vad Imre olyan em­ber volt mindig, aki tudott és szeretett dolgozni a kö­zösségért Abban, hogy ma eres, nagy a termelőszövet­kezeti mozgalom, az a Vad Imréknek köszönhető első­sorban. Ezért tiszteletet, megbecsülést érdemelnek. Kossuth-díjas házigazdám meg a felesége végigvezet a porián. Az ólban malackák híznák. — „Nem soká elad­juk őket. mert kell a pénz, a fiunknak április végén lesz az esküvője. „A garázs­ban egy Skoda áll: Akkor fogom én ezt kihasználni, ha nyugdíjba megyek, ak­kor majd föl-föl rándulunk Pestre a fiunkhoz, mivel ő ott dolgozik.” — Mert szeretnék egy ki­csit még nyugdíjasán, nyu­godtan élni. Úgy érzem, ta­lán ezt megérdemlőm. Varga Viktória Azt mondják, minden em­berre rá van írva, milyen az élete: nos Vad Imre arcá­ról, még ma is erős kezei­ről azt olvasom le, hogy ő mindig ott állt, abban a sorban, ahol a nehéz mun­kát osztogatták az ember­nek. A gépék szeretetét apjától örökölte: gépészikovács volt az idős Vad, a Hajnal ura­dalomban. f Természetes, hogy ő is kitanulta ezt a mesterséget, aztán egy egész életre hozzá kötötte a sor­sát — Traktoros vqltam 1946- tól. Megalakítöltük itt, Túr- kevén a földanüvesszövetke- zetet. aztán azokkal a trak­torokkal szántottuk a földet, amelyeket a nagygazdák- tól, a kuáákoktól összeszed­tünk. Tudja, hogy ráztak azok a kormos traktorok? Hogy áztunk, fáztunk raj­ta? Mégis volt olyan nap, hogy 16 órát is dolgoznunk kellett, de tizenkettőnél ke­vesebbet soha. És nem volt. mindig a városhoz közel a munkahely. Volt úgy. hogy 8 kilométert is gyalogolnia kellett hajnal­ban, meg este a csillagok fényénél hazafelé a sáros úton. „Ha lehetett, kiske- rekpárral tettük meg a tá­volságot”. Aztán olyan is volt, hogy inkább a környe­ző tanyákban aludtak a traktorosok. mert úgy legalább két órával meg­hosszabbíthatták az éjszakát Embert nyüvő idők voltak. — Nem. gondoltunk mi eaxa., Dolgozni kellett, \hát Találkoztam egyszer a túr- kevei gépállomás akkori igazgatójavál. Marosi Bélá­val. Hosszasan beszélgettünk az ötvenes évekről. Tőle hal­lottam először Vad Imre ne­vét. U£y mondta: amikor Vad Imre elvégezte a bri­gádvezetői tanfolyamot, már értette ts, hogyan kell az emberekkel bánni. Volt úgy, hogy azt mondták ne­ki a fiatalabbak: Imre bá­csi, ezzel a traktorral nem lehet olyan mélységben szántani., ahogy mondja. Er­re Vad Imre: ^Tem kisfiam? Akkor holnap ásót hozzál magaddal, hátha azzal me­gyen. A gyerek elszégyellte magát, és ment a traktor­ral, hasította a barázdát, hogy öröm volt nézni. Ná­luk nem volt olyan, hog^ órákat állt volna a gép: Imre kijavította, értett hoz­zá. Nem véletlenül kapta a ki tüntetéseket Azt meg a Vörös Csillag Tsz. pártbizottságának titká­rától, Kelemen Imrétől tu­dom — régi cimborák ók Vad Imrével —, hogy ez a sokat dolgozó traktoros bri­gádvezető 1956-ban is hű maradt a párthoz. Pedig az ellenforradalmárok őt is ke­resték, hogy „ténykedéséért, felelősségre vonják a nép ne­vében. „Minden este más­más tanyán aludt akkori­ban, de amikor kicsit is „rendeződött” a helyzet, megalakították a gépállomás pártszervezetét ők öten: Ma­rosi Béla, Vad Imre, Vad András, Szurcsik István, Rácz Károly. , Volt miről számot adni Gondolatok a népfrontválasztásokról A kongresszusi előkészületek első szakasza lényegében le­zárult. Megválasztották a községi, városi körzeti bizottsá­gokat és a tanyai külterületi népfrontcsoportokat. Számba vették az elmúlt négy évben végzett munkát és megvitatták az ötödik ötéves terv helyi célkitűzéseit. A Hazafias Népfront mint politikai tömegmozgalom, ke­retet ad, amelyben együtt­működnek a társadalom osz­tályai és rétegei. A falugyű­lések bizonyították is ezt. Nagy érdeklődés, tömeges részvétel jellemezte e ren­dezvényeket. Erre utal. hogy a megyében 18 ezer 800-a.n jelentek meg, nők, fiatalok, munkások, tsz-tagok, értel­miségiek, kisiparosok, kiske­reskedők, lényegében társa­dalmunk minden rétegének és felnőtt korosztályának képviselői. Maguk közül választották a 2 ezer 882 bizottsági tagot, köztük olya­nokat is,' akik eddig nem voltak tevékeny részesei a mozgalomnak. Örömmel ta­pasztaltuk, hogy az eddigi­nél sokkal nagyobb volt a munkások körében a nép­front munkája iránti érdek­lődés. Minden bizonnyal azért, mert az elmúlt négy évben töretlenül folytatta pártiunknak, az élet által igazolt, szövetségi politiká­ját. s ennek következtében megyénkben is tovább erő­södött a társadalom erköl­csi, politikai egysége. Munkáról adott számot minden falugyűlés, olyan munkáról, amelyet a falvak, a városok lakói végeztek, a népfrontbizottságok kezde­ményezésére, szervezésével Volt miről szót váltani: ho­gyan alakult a közművelő­dés. a közoktatás, a honisme­reti mozgalom, a népek ba­rátságának elmélyítéséért végzett munka, mit tettek a nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásáért, a la­kóhely szépítéséért? A taná­csokkal és a tömegszerveze­tekkel. mozgalmakkal való együttműködés, a közös munka is szóba került. Napjaink izgalmas kérdé­seiről tanácskoztak, vitat­koztak. Több mint nyolcszá- zan mondták el véleményü­ket, javasoltak, bíráltak. A társadalmi összefogást, , az együttes munkát szorgalmaz­ták. A vitában nagy felelősség­gel szóltak a gondokról is: például a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepéről. Arról, hogy kevés; vagy messze van az állatok legelője, ke- i vés a szálastakarmány, aka- ® dozik a keveréktakarmány- ellátás, a felvásárlás nem elég folyamatos... A váro­sokban a peremkerületek hiányos ellátása, a parkok, lakóházak rongálása ellen emeltek szót Kifogásolták, hogy egyes vendéglátó egy­ségek túl zajosak, zavarják a lakók éjszakai nyugaljnát A felszólalók felajánláso­kat tettek a lakóházak szé­pítésére, gyermekintézmé­nyek fejlesztésére. Egyének és munkáskollektívák mind egyet akartak: gyorsabban előrehaladni. S ezért tesz­nek is — biztatták a veze­tést, hogy kérjék a segítsé­get, teremtsék meg a közre­működés feltételeit. A környezetvédelem nap­jaink aktuális kérdése. Vi­szonylag rövid ideje foglal­kozik vele a népfront, mégis sokán szóltak róla —. ez is mutatja, hogy itt is számol­ni lehet, sőt kell, a lakosság segí tőkészségévé 1. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk a hibákról, a beszámolók fo­gyatékosságáról is. Nagyon kevés szó esett a közműve­lődésről, a közoktatásról, és néhány helyen a vezetők gyakori cserélődése miatt nagyon foghíjasán adtak számot az elmúlt négy év­ben végzett munkáról. Más esetekben pedig tűi nagyot markolt és éppen ezért álta­lánossá vált a beszámoló, figyelmen kívül hagyta a . helyi sajátosságokat. A májusban megrendezen­dő városi küldöttértekezlete­ken már hasznosítani lehet az eddigi tapasztalatokat. Ekkor választják meg a vá­rosi bizottságokat és döntik el, ki legyen a képviselőjük a megyei küldöttértekezle­ten. A VT. kongresszus előké­szítésének utolsó megyei eseménye a küldöttértekez­let lesz június 12-én. Ekkor összegezzük a megye nép­frontmozgalmának eredmé­nyeit. készítjük fel a kül­dötteket a kongreszusra és választjuk meg a megyei bi­zottságot. Oláh János a Hazafias Népfro.. megyei titkára Gázcsereleíep, lőtér ,má?us t-én társadalmi fisszeísgással KÍSánlláZ JáSZkiSém Két jelentős létesítménnyel gazdagodik as letép... Jászki- sér. Az összesen másfél mil­lió forintos építkezéseket a nagyközségi tanács, a gazda­sági szervek és a lakosság összefogása tette lehetővé. A létesítmények egyike a. 600 palackos gazcseretelep. Létrehozásával a lakosság régi kérését teljesítik. A több mint 800 gáztüzhely-tulaj- doros igényéit, a régi, alig 1O0 palackos telepfjei már nem tudják kielégíteni. A kivitelezés műskaki irányító­ja, a telep majdani fenntar­tója az ÁFÉSZ. A gázfo­gyasztók 300 forintos vissza nem térítendő célrészjegy­gyei járulnak hozzá a gáz­cseretelep létrehozásához. A tervek elkészítése után, vár­hatóan április végén elkez­dik az építést. A sportolási lehetőségek javítását, a honvédelmi ne­velés segítését, a fiatalok régi kívánságának teljesíté­sét biztosítja a másik létesít­mény, az MHSZ lőtér épí­tése: Május 1-én a Írül túráit ke­reskedelemnek megfelelő élelmiszerboltot és büfé-fa­latozót vehetnek birtokukba Jászkiséren a Sülyi úton la­kók. A másfél millió forint kéltséggel épülő 300 négy­zetméter alapterületű kis­árul Ű13 egy régi, szatócs- boltra emlékeztető vegyes élelmiszerboltot váltott fel. A 2500 litéres hűtőkam­rával, az asztali hűtővitri­Á rákőczifalvi Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezet­ben tegnap termelési tanács­kozásra gyűltek össze a Szó- jatermelési Gazdálkodási Egyesülés tagjai. Az ülésen értékelték a szójatermesztés múlt évi eredményeit, majd meghatározták az idei fela­nekkel. a tejhűtővel, mire­lité mélyhűtőkkel, a norvég hűtőpulttal felszerelt áru­házban sok jfflyan áruféle­ség lesz, amit a Sülyi úton lakók eddig csak hírből is­mertek. A tágas raktárhelyiségek lehetővé teszik, hogy a régi bolt, alig 130 ezer forint ér­tékű árukészletével szem­ben, a kisáruház több mint 6O0 ezer forint értékű árut tartson. datokat. A termelési tanács­kozás résztvevői ezután megtekintették — munka közben — a gesztorgazdaság szójatermesztésben 'alkalma­zott gépeit, majd vegyszeres gyomirtási és növényvédel­mi tájékoztatót hallgattak meg. Szojatermoszfésí tanácskozás Parkolóhely épül Szolnokou a vízügyi szakközépiskola és a piaccsamok között. Az útfenntartó üzem egymillió forint költséggel 45 gépkocsi parkolására alakit ki területet \

Next

/
Thumbnails
Contents