Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

1976. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ez is a tavaszi nagytakarításhoz tartozik Szolnokon. Az Építő-, Javító- és Szolgáltató Vállalat neonrcszlegének szakemberei javítják és tisztítják a városban lévő íény- íeliratokat, sok helyre pedig újakat szerelnek fel. Úttörők emlékeznek a vezérlő fejedelemre Országos úttörőünnepek helyszíne lesz a tavaszi va­kációban több Szabolcs- Szatmár megyei település. Az ország úttörői az április 5-én Vaján kezdődő rendez­vénysorozaton emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc szü­letésének 300. évfordulójá­ról. Az őrsvezető című lap pályázatának nyertesei — az ország szinte valamennyi megyéjéből érkező úttörők — a vezérlő fejedelem udvari kapitányának, Vay Ádámnak egykori birtok-központjában, a vajai várkastélyban talál­koznak, amelynek parkjában a hétfőn este fellobanó tá­bortűz jelzi az ünnepségso­rozat kezdetét. Másnáp a kisdiákok végigjárják Rá­kóczi vajai útját, bebaran­golják a környéket, hadijá­tékban vesznek részt. A 6-i programban „Rákóczi a nép- hagyományokban” címmel kiállítás nyílik, s ekkor ad­ják át R. Várkonyi Agnes és Esze Tamás történészek — a kuruckor elismert szakte­kintélyei — a Rákóczi-pályá- zat legjobbjainak járó díja­kat. 7-én, szerdán a kuruc- kapitány, Esze Tamás szü­lőfalujában, Tarpán rendez­nek ünnepséget. Eredmények és tervek Honismereti mozgalom Tiszafüreden A honismereti, helytörté­neti munka jelentőségét úgy­szólván fölösleges hangsú­lyozni: fontos része a haza­fias nevelésnek, kitünően segíti a szőkébb pátriához való kötődést. De sok eset­ben a történelemtudományok 5s alapvető forrásul szolgál­nak a helytörténészek, üzemi leróni kasok által lejegyzett, feltárt dokumentumok. Per­sze nemcsak a történelemiül domány látja hasznát: foly­tathatnák a sort a néprajz­zal, vagy akár a nyelvészet­tel is, gondoljunk például a hely- vagy ragadványnév- gyűjtésekre. Tiszafüreden az utóbbi években egyre éiénkebb a honismereti, helytörténeti te­vékenység. A kutatások kez­deményezője a községi ta­nács honismereti bizottsága és a Hazafias Népfront. Az éremnek két oldaia van. Amíg egyrészt vannak vitat­hatatlan és hatásos ered­mények, akad bőven javíta­nivaló is. Két évvel ezelőtt a nagyközségi tanács honis­mereti bizottsága távlati tervben rögzítette a honis­mereti ' tevékenység legfonto­sabb tennivalóit. Szép terv, ahhoz, azonban, hogy ne ma­radjon terv, pénzre — nem is kevésre — van és lesz szükség. Ebben az évben a Középkori kűf került elő Pécsett Pécs belvárosában egy kö­zépkori kútra bukkantak, amely valóságos kincsesbá­nyának Ígérkezik a régészek számára. A Janus Pannoni­us gimnázium zárt udvarán süllyedés keletkezett a kö­zelmúltban. A szakemberek régi pincére gyanakodtak, hiszen a város mélye — mint ismeretes — át meg át van szőve pincelabirintussal. Az aknamélyítők ennek megfe­lelően hozzáfogtak a szüksé­ges kutatóakna elkészítésé­hez. A jelenlegi talajszinttől számított három méter mély­ségben azonban — meglepe­tésre — egy szabályosan megépített kútra bukkantak. Átmérője 120 centiméter és a fala körben paticcsal szé­pen ki van tapasztva. A Janus Pannonius Mú­zeum régészei — az akna­mélyítőkkel együttműködve — most feltárják a kutat. Kárpáti Gábor régész meg­állapította, hogy a cserepek jellegzetesen XV. századi ké­szítmények, hozzávetőlegesen abból az időből származnak, amikor Mátyás király ural­kodott hazánkban. tiszafüredi gazdasági egysé­gek bevonásával igyekeznek ezen a gondon enyhíteni. — Hogyan? — kérdezem Bácskai Miklóstól, a nagy­községi tanács közművelődé­si felügyelőjétől. — Minden tiszafüredi gaz­dasági egységnek küldtünk ebben az évben egy lapot, amelyen kértük őket, hogy a felhasználliatúság megje­lölésével erejükhöz, mérten, járuljanak hozzá á honisme­reti tevékenység támogatá­sához. Az erdészet és a iksz már visszaküldte vállalási lapját: 14—14 ezer forintot ajánlottak fel. remélhetőleg a többi üzem, szövetkezet is kitesz magáért, és akkor végre meg lehet oldani a régóta tervezett — szükség is van rá — tiszafüredi hely- történeti füzet vagy füzetek kiadását. — A település üdülőköz­pont lesz. Erre hogyan „rea­gál” a füredi honismereti te­vékenység? — Feltétlenül szükség lesz egy, az egész település tör­ténetét és jelenét bemutató tiszafüredi monográfiára. A nagyközségi tanács ötödik ötéves pénzügyi tervében fél­millió forint szerepéi a monográfia szerkesztési, ki­adási költségeinek fedezésé­re Űjabb tájakat nyilvání­tott védetté az Országos Természetvédelmi Hivatal, azoknak az országos és nemzetközi jelentőségű ter­mészeti értékeknek a meg­óvására, amelyeket a tech­nika fejlődése következté­ben a pusztulás veszélye fe­nyeget. Pusztaszer környé­két, a sümegi Mogyorósdom­bot és a Szelidi-tavat jelöl­ték most ki védett terület­nek. a Péteri-tavon pedig madárrezervátumot alakítot­tak ki. Az újonnan oltalom alá vett területekkel százezerről több mint 140 ezer hektárra növekedett a természetvédel­mi területek nagysága, s a hivatal terve szerint a követ­kező 10—15 évben további tájakat vonnak védelem alá — összes területük eléri majd a 400 ezer hektárt Füvessy Anikó, a Kiss Pál Múzeum igazgatója az anya­giakon kívül a meglévő szel­lemi erők koncentrálásának szükségességét hangsúlyozza: — Altkor lesz igazán erő­teljes honismereti mozgalom Tiszafüreden, ha ki-ki — pe­dagógusok, műszaki értelmi­ségiek, hobbyból fotózok, fii­mezők, KISZ-szervezetek, szocialista brigádok, úttörő­csapatok .— szervezetten, irányítottan egy-egy terület vagy korszak kutatását vég­zik. Az előzőekhez képest már ezen a téren is sokat javult a helyzet,. ez jórészt a Hazafias Népfront aktív organizációs munkájának köszönhető. „Fazekasházzá alakítják át az egyik régi tiszafüredi épü­letet”, „kezdeményezés né­hány régi épület műemlékké nyilvánításáért”. „évről év­re sikeresen, tömegek moz­gósításával megrendezik a honismeret . — műemlékvé­delmi múzeumi hónapot”, lra járási könyvtár következete­sen gyűjti a helytörténeti jelentőségű dokumentumo­kat” ... ezek a legutóbbi eredmények. Bizonyosan több is követi: a szellemi kapaci­tás adott, az anyagiak biz­tatóan alakulnak — a többi lelkesedés dolga. Szabó János A most védetté nyilvání­tott tájak között legjelentő­sebb a pusztaszeri tájvédel­mi körzet. Ez a Csongrád megyében, Pusztaszer és a Tisza között húzódó terület 6zikes tavakat, legelőket rejt magában, de középkori épí­tészetünk néhány emlékét is megőrizte. A Duna— Tisza köze a jellegzetes tá­jának egyik érdekessége a Tisza holtágának kubikos­gödrei, a folyó szabályozásá­hoz innen hordták a földet Vásárhelyi Pál kubikosai. A táj növényvilágában olyan ritkaságok is ' előfordulnak, mint a fonalas szittyó, a ba­juszpázsit és a sziki ősziró­zsa. Madárvilága sem ke­vésbé érdekes, a Tisza hul­lámterének fiizes-nyárfás li­geterdőiben fészkel egyebek között a macskabagoly, a gulipán és a gólyatöcs, a meredek partokon pedig a már ritka tiszavirág tanyé­Természeti értékünk »éjeimére Újabb tájakat vontak oltalom alá Elkelne a segítség Bölcsődéről bölcsődére Úton a melyei felügyelővel Autónk befordul a cibak­ház! főútra, messziről látszik a község bölcsődéje, egy ré­gi családi ház. Kelemen Bé- láné, az intézmény vezetőnő­je fogad. Legény! Gézáné, megyei bölcsődei' felügyelő átnézi a csecsemők, kisgyer­A kunszentmártoni járás­ban a bölcsődék helyzetét vizsgáljuk. Általában régi, elavult családi házakban vannak ezek a gyermekin­tézmények. A kunszentmártoni bölcső­de régi, polgári kényelemre szabott háza helyett is bi­zony jobb volna egy mo­dernebb, korszerűbb épület. Rossz a helyiségek elosz­tása is. A „legnagyobbak” hímzett kis ruhácskákban, látogatá­sunkkor éppen a mackókat etetik a játékokkal telera­kott, barátságos, de kissé hi­deg helyiségben. Leülnek az öklöranyí székekre, gyurmáz­nak kiflit, süteményt. Aztán a gondozó néni kezére húz­za a két bábot, kezdődik az izgalom, melyikükhöz szól majd Jancsi és Juliska. Köz­ben elröppen az idő, készül­ni kell az ebédhez. A gondo­zó nénik villámgyorsan te­niekék fejlődési, egészség­ügy! törzslapját, hibát nem talál. Máris indulhatunk .a- termekbe. Ott is rend. Vé­gigjárjuk a konyhát, a hó- tiszta fürdőszobát is. Min­den rendben, indulunk to­nyakba a szalvétát, és már­is pireslanak az állak a pa­radicsomtól. Nem ehetnek nyugodtan. A takarító nénik, gondozónők kapkodnak. — Ez a baj minálunk — mutatja Bíró Istvánná veze­tőnő, a fektetőkkel minden kis helyet elfoglalt szobák­ban. — Amíg a kicsik esz­nek, nekünk máris készülni kell a fektetéshez, a legjobb szervezés ellenére is kapko­dás a vége. Nemrégen tel­jesen felújították a bölcső­dénket, új bútort is kap­tunk, de a hely kevés. Kü­lönben jó itt a gyerekéknek, a szülők is mondják. Indulunk tovább. Útköz­ben a megyei bölcsődei fel­ügyelőhővel az előbbi „hely­szűkéről” beszélgetünk. ■— Kevés vagy elegendő n jelenlegi bölcsődei hely me­gyénkben? szolgálati lakással is. Ittna-í gyón kinn vagyunk! Sokan azért is nem adják bölcső­débe p .gyermeküket, mert kilométereket kellene gyalo­golni, hogy ide hozhassák, így aztán húsz helyett csak tizenheten vagyunk most is — mondta Rózsavári Lajos- né gondozónő. Útban hazafelé Legényi Gézáné a látottakat összeg­zi. — Jól tudom én is éa mindenki, aki a gyermekin­tézményekkel foglalkozik, hogy neon a Iegideálisabbak ezek az épületek régiek, kor­hadtál«, sok pénz megy el a felújításukra. De egyelőre nincs mit tenni. — Bővül a bölcsődei he­lyek száma a megyében 1980-ig? — Összesen 450. újabb kis­gyermek elhelyezésére lesz lehetőség az ötödik ötéves terv végéig. Ebből Szolnok száznyolcvanat kap, a többit arányosan plosztva más tele­püléseknek adjuk. Így re­mélhetőleg a cibakház! böl­csődének is jut tíz hely. Új bölcsődék . építésére nincs elegendő pénz. ezért inkább a régieket újítják fel. ahol- kell, az épületet is bővítik. Nemcsak a tanácsok dolga A kunszentmártoni járás öt bölcsődéjéből hármat néztünk meg utunk ; során. Mindenhol rend, tisztaság, a gondozói munka eredményei­ként egészséges, értelmileg és fizikailag fejlett gyerme­kek vannak. Az. általános gond a helyhiány, vagy az épületek rossz állapota. Az utóbbin tatarozásnál, felújí­tással lehet segíteni, . Azok a vállalatok, tée­szek, ahol hiányzik e mun­káskéz. visszavárják - á kis­mamákat, vagy ahol na­gyon sok fiatal dolgozik, tár­sadalmi munkával is hoz­zájárulhatnak egy-egy új te­rem építéséhez, vagy a meg­levők célszerűbb átalakításá­hoz. Nem kell mindent a tanácsoktól várni! A gyere­kek érdekében — de ez üze­mi érdek is — kell csele­kedni, attól függően, hogy ki miben tud segíteni. Veres Emma Elavult családi házakban Hangversenydehogó helyett katedra A Tiszaladányt Tokajjal összekötő országúton nem is olyan regen, szinte menet­rendszerűen, hetente négy. alkatommal végigkerekezett egy szőke biciklista fiú. Egyetlen csomagját, egy he­gedűt, féltve szorongatta, s ha elfáradt, leült az árok szélére, a bicikli mellé, elö­vette hangszerét és játszani kezdett rajta. A járókelőkben még any- nyira él ez a kép, hogy ami­kor Meleg Károly az idén harmincévesen Tokajban adott hangversenyt, szinte, mindenki emlékezett rá. Pe­dig azóta a hegedűt felvál­totta a fuvola, a vézna fiú­ból .kétgyermekes családapa lett. akit a törökszentmikló­si Kodály Zoltán Zeneiskola diákjai ...igazgató bácsi”-nak szólítanak. — Épp hogy csak befejez-- tem az általános iskolát szü­lőfalumban. Tisza ládán vban, mikor Debrecenbe költöz­tünk — emlékszik vissza. — A zenei gimnáziumban ta­nultam tovább, itt ismer­kedtem meg a fuvolával. Persze azért a hegedülést sem hagytam abba. szorgal­masan jártam a zer'“!sko1á- ba a hegedűórákra- Érettségi u+án ugvanesak Ttobr7'-"-!- be*i.- a 7°.*>em"vés7=ti F';~- kol.a te.nárkénző tagozatán folytattam tanul mán v® lm °f. Előadóművésznek készül­tem, ezért végzés után Bu­dapestre jelentkeztem, de helyhiány miatt elutasítot­tak. Akkor nagyon érzéke­nyen érintett, de most már nem sajnálom, hogy így történt. A tanév előtti utol­só percekben találtam állást Türökszentmiklóson; a Beth­len úton levő általános is­kolában tanítottam éneket. A. következő tanévet már a zeneiskolában kezdtem, s az­óta is itt szólít a csengő az órára. — És az előadóművészet? — Tulajdonképpen „félál­lásban” az is megvalósult. Az Országos Filharmónia engedélyével évente három- négy önálló hangversenyem van, fuvolázom a Szolnoki szimfonikus zenekarban, s egy ideig még visszajártam Debrecenbe is — a Kodály kórusba énekelni. Egyébként úgy érzem.' hogy a tanítás­ban találtam meg igazán önmagamat. Emlékszem. a főiskolán egy vitán a taní­tásról voH szó. Mi, hallgatók, azt mondtuk, hoey vidéki vá­rosban egy zenésznek nincs élettere. Az egyik nagyon kedves tanárunk azt vála­szolta erre: . Lehet, de ak­kor az a feladatotok, ho®v megteremtsétek!” Iga7« volt. Az ő szavai ösztönözték, hóm’- rtoz‘ vállaljak, a város zenei életében. A foöaljna7ás túlontúl sze­rény. hisz. Meleg Károlynál« kimagasló szerepe van.-:Tő-- rökszentmiMós zenei életé­ben. Kollégáival létrehozta a város munkás vegyeskórusát, s a tizenkilenc férfiből álló temetési kórust. Ö alakította meg a gimnázium és a szak­munkásképző. intézet ének­karát. zenei ismeretterjesztő előadásokat tárt a müv$ő- dési központban, , szakmai tanácsokkal, látja - el az ;ön­tevékeny művészeti csoporto­kat. Munkájára a legjellem­zőbb. hogy amit elkezd, azt bármi áron véghez is viSzi. Mint mondta, csak így ér­demes csinálni; nem elég csak az első lépéseket meg­tenni. Meleg Károly, a török­szentmiklósi Kodálv Zoltán. Zeneiskola igazgatója ki­emelkedő munkájáért a na­pokban vette át á „Szocia­lista Kultúráért” kitüntetést. T. G. Efeaendő és méais kevés hét bemenni, sáros, „egysze­mélyes” még a, járda is. A gyerekek alszanak. Szí­nek, csönd, tisztaság, me­legség. Ez a néhány szó jel­lemzi az intézményt. Ideális­nak tűnne minden, ha nem láttuk volna az épület elha­nyagolt külsőét. . v, — Régi ez a ház, közelít az életveszélyes állapothoz. A legutóbbi nagytakarítás­kor bedőlt egy darabon a konyha fala. A munkások nem vállalták a megjavítá­sát. A szakácsnőknek kel­lett náddal, vasszögekkel megerősíteni és be tapasztani a falat. Mos ok any h ánk is csak egy helyiségből áll. a másikat már nem lehet hasz­nálni. Nem kellene nekünk új épület, bőségesen megelé­gednénk egy evek óta üresen álló. jobb állapotban levő. és a falu központjában levő — Jelenleg 23 ezer böl- csődés korú gyermek él Szolnok megyében, közülük 2 ezer 200-an járnak, illetve járhatnak bölcsődébe. Így kimondva ez kevés! Viszont, hä azt nézzük, hogy 57 böl­csődénk van, és más me­gyékéhez; viszonyítva közülük elég sók . falun található, ak? kor, már ütem . is tűnik olyan atacsoijynak ez , a; szám. Országosán a harma­dik helyen állunk a gyerme­kek elhelyezését, az ellátást és a gondozónők szakkép­zettségét tékintve. Kevesen vannak olyanok, akik nem szereztek még képesítést, so­kan viszont már több mint húsz éve dolgoznak ezen a pályán.. Amíg beszélgetünk, fogy­nak a kilométerek, s már­is. a cserkeszöiői bölcsődénél vagyunk. Az utcába nem le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents