Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

1976. április 3. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 5 A szolnoki Káköczi úti Általános Iskola úttörői az úttörőmoz­galom 30. évforduló­ja tiszteletére egyhe­tes programot szer­veztek, amelyben irodalmi vetélkedő, lövészet, jár őr ver­seny és üttörötalál- koző is szerepel. Hogy' az úttörőcsapat életéről a szülők is tájékozódjanak, a na­pokban megrendez­ték a szülők akadé­miáját, ahol kedves műsoros esten mu­tatkoztak be a fel­nőtteknek. Képünk ez alkalommal készült. Ki tud többet a Szovjetunióról? Országos döntő előtt A tiszafüredi gimnazisták képviselik Szolnok megyét Néhány héttel ezelőtt a „Ki tud többet a Szovjet­unióról” vetélkedősorozat megyei döntőjében a tisza­füredi gimnázium csapata a Lehel Vezér Gimnázium mö­gött egy pont Inján szorult a második helyre. A múlt héten, rendezték az országos területi döntőket: a Hatvan­ban megtartott versenyen a jászberényiek az ötödik he­lyen végeztek, és kiestek a további versenyből. A mis­kolci döntőben 4 megye nyolc csapata mérte össze tudását: két debreceni gim­názium mögött — megint csak egy hajszállal lemarad­va — a tiszafürediek a har­madikok lettek, és . bejutot­tak az országos döntőbe. A füredi gimnáziumban diákok, pedagógusok egy­aránt örülnek a sikernek. Külön annak, hogy a döntő­be jutást egy harmadik osz­tályosokból álló csapat, vív­ta ki, több negyedik osztá­lyosokból álló csapatot meg­előzve. Most már az április 14—• 15-én Budapesten lebonyolí­tásra kerülő országos dön­tőre „edzenek”, amelyen 21. csapat vesz részt. Szeretné­nek jól szerepelni. Kovács Anikó, Farkas, Béla, Farkas Janos, Szabó Tamás és Nagy György ketnaponkén jön össze szellemi tornára: a Szovjetunió történelmére, művészeti, irodalmi, gazda­sági, politikai, és sportéleté­re vonatkozó feladatokat ad­nak fel egymásnak. Villám- kérdés, totó, barkochba... — Eddig minden verse­nyen volt valami .meglepe­tés — mondja Nagy Gyuri, a csapatkapitány. —, Mis­kolcon például, egyperces párbeszédet kellett rögtö­nöznünk: ,,1905-ös forrada­lom Oroszországban. Lenin és Plehanov beszélget” —ez volt a feladat. Kemény tréning. Dobrosi tanár úr, a gimnázium MSZBT-tagcsoportjának el­nöke és Szabó Tamás, a csa­pat mindenese kétnaponként ötven kérdéssel „lepi meg a többieket. Van tréfa is: „Ketten bar- kochbáznak a bolondok há­zában. .. Kovács Anikó szerint: ver- senyről-versenyre jobban megy a csapatnak. — A gimnázium háziver­senyéről alig jutottunk to­vább — mondja — a megyei területi vetélkedőn, Kisúj­szálláson már holtverseny­ben elsők lettünk, a megyei versenyen 1 pont hiányzott az első helyhez __ , Miskol­c on ... — Jó-jó, várjuk ki a ve­gét ■— veti közbe Farkas Béla* — Hogy is állt fel a szov­jet asztalitenisz válogatott tegnap a csehek ellen? — kérdi Nagy Gyurka. —Sar- johan, Gomozkov ... Ki volt a harmadik? Sz. J. CSBIOES JUBILEUM Gyűjtőterület: Pillanatkép a tiszaföldvári múzeumból Két évtized nem nagy idő, ezért n tiszaföldvári mú­zeum huszadik jubileumát csepdben tartják meg az idén. S különben is, egy-egy intézmény rangját, szellemi értékét soha nem az ünnepi külsőségek adják meg, sok­kal inkább az érdemi mun­ka. Annak gyümölcsei pedig egyre jobban érnek Tisza- földváron is. A múzeum „fő profilja” a helytörténet és a gazdasági földrajz. Van egy kis. régé­szeti anyaga is, de az in­kább csak, leletmentés, s nem tudományos kütató munka eredménye., A gyűjtőterület a Tiszazugot öleli fel, termé­szeti földrajzról viszont az egész országot. Kőzet-, nö­vény- és atlaszgyűjteménye egyre gazdagabb. Egy nagy- révi szenespincéből például múlt századi határ- és bel­területi térképek kerültek elő. A tiszai árvízvédelmi térképek másolataiból is gaz­dag anyagot őriz. A megyé­ben nemsokára megkezdődő földrajzi névgyűjtéshez hasz­nos segítséget jelent majd a kutatóknak. Sztankó István, a múzeum igazgatója joggal véli, hogy munkájuk sok vonatkozás­ban nem is a jelennek, mint inkább a jövőnek szól. Ezért igyekszik a közelmúlt és a ma valóságát minél rész­letesebben megörökíteni. E munkát fémjelzi például, hogy az 1945-től 1970-ig ter­jedő időszakot felölelő köz- ségtorténet — a Tiszazug minden településéről — a maxum birtokában vasú Természetesen gondolnak a jelenre is, a múzeum sa­játos eszközeivel részt vesz a közművetődésben, — így például a Könyvtárral és a művelődési házzal .együtt szervezi a község szocialista brigádjainak vetélkedőjét. A múzeumban környezetisme­reti órákat is rendszeresen tartanak a tanulóknak. A szűkebb haza jobb ismeretét szolgálja majd á közeljövő­ben a Tiszazug földtanát is­mertető kiállítás. A helybeli termelőszövetkezetről, is ké­szül egy önálló kiállítás. Az esztergomi könyvtárral együttaaűköciT# & Bányai Kornél gyűjteményt Eszter­gomban is bemutatják. S közben készítik a ko­rántsem látványos,'és renge­teg időt „rabló” nyilvántar­tást. A munka nagyságára következtethetünk abból, hogy tízezer filmet, illetve diát, 800 néprajzi tárgyat, többezer kőzetmintát, s több­száz kötetet kell nyilvántar­tásba venni. Ezek az adatok egyébként utalnak arra az eredményes munkára is, amit ebben az „egyszemé­lyes” intézményben kifejtet­tek az alapítás óta eltelt két évtizedben. “ ife “ Mérnökök, technikusok, munkást Egy szervezetről és a termelőmunkáról „Valami ponyvát kellene az ajtó elé szerelni, mert a huzat elviszi a védőgázt. Valaki bejön, oda, van tíz centi hosszú varrat.” — Eképp panaszkodott egy he­gesztő a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület szolnoki te­rületi szervezetének, s an­nak is a kunszentmártoni üzemi csoportjának egyik megbeszélésén. Ezt a meg­jegyzést vagy fölszólalást ak­kor mondták el nekem, ami­kor a szolnoki GTE és az üzemek kapcsolatáról érdek­lődtem. A szervezet, illetve az egyesület a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének, ennek a nagy-nagy hálózatnak egy kis „sejtje”. De a MTESZ- munka ezekben a kis sej- tecskékben érvényesül leg­jobban. Miként? Elég egy pillantást vetni tavalyi mun­katervükre, ami nem többé- kevésbé lett valóság, hanem teljes egészében. A harma­dik pontnál: műszaki-tudo­mányos munka. Alatta so­rolják a különböző szakbi­zottságok feladatait. Nézzünk egyet a sorból. Az akkumulá­torokkal foglalkozó szakbi­zottság negyedévenként rá­dióelőadásokat tart, üzemi lapokban szakcikkeket jelen­tet meg, s hopp — egy könyv. A története évekre nyúlik vissza. A szolnoki Vasipari Vállalat szászberki akkumlátorgyáráijan kide­rült, nem elég képzettek a munkások. A szolnoki GTE tanfolyamot szervez a gyár­ban. Ehhez az aktivisták megírják a tananyagot, ami hevenyészett piszkozatok­Új BarftartlQ Napjainkban növekszik az erdők esztétikái", egészség-“ ügyi, közjóléti szerepe. Az idén tovább épül, szépül a szombathelyi, a kőszegi és a Vasvári parkerdő, bj park­erdőt létesítenek a megye jellegzetes tájegységén, az őrségben, Hegyhátszentja- kabon a festői szépségű Va-, dása-tó környékén is. Az er­re a célra kijelölt 13 hektá­ros területen az erdőgazda­ság szakemberei megkezdték a munkát. A kirándulók, természet­kedvelők pihenését, kikap- csolódsását szolgálja ugyan­csak az Őrségben a Bárkás- tó környéke, ahol felépült már a menedékház, s kiala­kult a táborozóhely. Sok ez­ren keresik fel évente az or­szágos hírű jeli botanikus kertet, ahol öt világrész leg­jellegzetesebb fái, növény^ csoportjai láthatók, — a het­ven hektáros esákánydorosz- lói parkot, a körmendi vár­kertet, melyet eredetileg francia stílusban építettek, majd angolparkká változtat­tak. iskoíaeiőkészíto foglalkozások Országszerte megkezdődtek a szeptemberben I. osztály­ba lépő kisgyermekek ne­gyedéves iskolaelőkészítő foglalkozásai. Az összesen 72 órás foglalkozáson azok a gyerekek vesznek részt, akik valamilyen okból nem jár­tak óvodába. A pedagógusok; — nagyon gyakran jövendő tanítók — különböző játékos megoldások keretében ala­pozók meg. fejlesztik ben­nük a közösségi élethez nél­külözhetetlen szokásokat, vi­selkedési formákat. A foglalkozásokat széles körű szervező, felmérő mun­ka előzte meg. Az elmúlt he­tekben az érintett pedagógu­sok közül sokan továbbkép­zéseken készülnek fel A márciusi beiratkozások al­kalmával az iskolaigazgatók tájékozódnak az óvodába nem járt elsősök számáról és a Beiratkozásnál felhívják a szülők figyelmét az előké­szítők időpontjára, ból alapos tanulmánnyá, vé­gül tudományos szakkönyv­vé érlelődik. S ha már a tanfolyamok­nál tartunk: tanfolyam Kis-' körén, témája — hiráulikus működtetés. Tanfolyam Szászberken, KunSzent­mártonban a hegesztőknek, tananyag a védőgázos he­gesztés. A tanfolyamok ko­rántsem iskola jellegűek. Az előadásokat ugyanis gyakran az illető üzem mérnöke tart­ja, s nyilvánvaló, hogy az üzem munkása hallgatja. Így alakul aztán át az óra beszélgetéssé, alkalmanként vitává, mert a „tanuló” itt biztosan figyel, s esetenként megjegyzése is van.' A GTE szolnoki területi szervezetének egyik legked­veltebb „megmozdulása” a kirándulás, ahogy ők (a ta­gok) mondják. A munkater­vekben így szerepel: tanul­mányút. Ilyenkor, ezeken a tanulmányutakon, üzemlá­togatásokon derül ki, nem kell külföldre utazni ahhoz, hogy érdekeset, újat lásson az ember. Kiderül a hazai vállalatoknak is van hazai nivalójuk egymástól. Hány új elképzelés, intézkedés, újítás született már ilyen „kirándulásból”, nehéz len­ne összeszámolni. A tagok mondják: hasznos... A tagok. Kik is egy ilyen szervezet tagjai? Mérnökök, technikusok, munkások. Per­sze ez így egyszerűen hang­zik, különösen, ha tudjuk, hogy a MTESZ a mérnökök, technikusok szabad szakszer­vezetéből alakult 1949-ben, Azóta nemcsak a cím, az összetétel is megváltozott és ma is változik. A több mint kétszáz tagú szolnoki szer­vezetben is a fő hangsúly az, hogy egyre több munkás kapcsolódjon be a tudomá­nyos egyesület munkájába. A GTE tagoknak emléke­zetes dátum: 1975. október?. Ekkor kezdődött el Szolno­kon egy vízügyi korróziós tudományos ankét. Az idén vendégeket várnak az or­szág minden tájáról és kül­földről is egy • „akkumuláto­ros” tanácskozásba. Ezek a legnagyobbak, de hány apró helyi, üzemi, vállalati elő­adás hangzik el, amiről rit­kán szól a fáma. Nézem az eiműlt évi programot. Elő­adások a MEZŐGÉP-nél: Mezőgazdasági termények szárítása, Szakvizsgálat mo­dern eszközei, — és még hat előadás címe. Hét előadás a GANZVILL szolnoki gyárá­ban és sorolhatnám. A Gépipari Tudományos Egyesületnek még három, a szolnokihoz hasonló területi szervezete, a MTÉSZ-nek pedig harminckét egyesületé működik a megyében. Nem' nehéz elképzelni tehát, hogy a MTESZ-szálak mennyire átfonják gazdasági életün­ket, hisz a tagok, az aktivis­ták munkájukon keresztül nap mint nap találkoznak a termeléssel, ahogy mond­ják: ott vannak a javak elő­állításánál. De hogy milyen tudással, milyen hozzáállás­sal, milyen szemlélettel, az már az egyesületeken, szer­vezeteken is múlik. / H, 3. Ä laiccas Egy hete, befejeződtek a városi és járási KISZ- küldpítgy ülések. Egyebek mellett a fiatalok lakásgond­jairól is szóltak a küldöttek, de mint minden másról, erről is nagy felelősséggel, körültekintően. Nem tü­relmetlen sürgetések, követelőzések voltak e felszóla­lások, hanem tényszerű jelzésed a kétségtelen igények­nek. És. egyúttal az eredmények számbavételé is: a. ' KISZ-küldöttek tudták, hogy a negyedik ötéves terv­ben előirányzott 400 ezer lakást 1975 végéig 30 ezerrel túlteljesítettük. Tudtak, hogy 15 esztendő alatt több mint 1 millió lakás épült Magyarországon, ,s ennék eredményeként minden harmadik család új lakáshoz jutott, s hogy ezzel az építési ütemmel az európai or­szágok élvonalába kerültünk. És tudták mit mondott Kádár János a XI. pártkongresszuson: „A következő 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak felté­teleit, hogy minden család és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson.” Hogyan? Ezen a héten ülésezett Szolnokon a me­gyei tanács mellett működő ifjúsági albizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott. Köztudott, hogy két gyermek vállalása esetén megelőlegezik a szociálpolitikai kedvezményt, sőt, indokolt esetben még részletfizetési kedvezményt is biztosítanak a fiatal házasoknak, illetve adott esetben eh is engedik a lakáshasználatbavételi díj összegét. A lakások igazságos elosztása, érdekében a megye hat városában lakásügyi társadalmi bizottságo­kat hoztak létre, s itt képviselve van a KISZ is. A ta­nácsoknál különös gonddal kezelik a fiatalok lakásgond­jait. S ha ehhez|azt is hozzászámítjuk, hogy 1975-ben járt le először az ifjúsági takarékbetétek ötéves idő­tartama, joggal számíthatunlr arra, hogy most majd meggyorsul a fiatalok lakásigényednek kielégítése. Persze, a segítségnek más módjai is vannak. Példá­ul szervezett magánlakás'építésekhez jutányos áron biztosítanak közművesített telket: Szolnokon a Thö­köly úti KISZ-lakás építéséhe2, de Űjszászon & Cibak­házán is így jutottak telekhez a fiatalok. Tudni kell azonban,g;hogy a megyében, nyilvántartott lakásigény­lők fele fiatal. Szükséges tehát, hogy a tanácsok, in­tézmények, üzemek minden eszközzel segítsék őket az otthonteremtésben. Nos, e törekvésre is vannak adatok: 1971-ben még 81 vállalat, üzem: Etdott, támogatást la­kásépítéshez, összesen 15 millió forintot, tavaly pedig 170 üzem több mint 91 rpillió forintot biztosított A fiatalokat segítő szándék tehát nemcsak a szavakban, hanem súlyos milliókban is lemerhető. Ezt érzik a fiatalok, akiknek képviselői itt is, ott is, különféle fó­rumokon nemcsak lakásokat kémak, de az eddigieknél nagyobb részt is a társadalmi feladatokból. K.L.

Next

/
Thumbnails
Contents