Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

1978. április 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza Cipőgyárban MARADJUNK A CIPŐNÉL Minőségi „őrjáratok” a szocialista brigádok tagjaiból MARADJUNK a cipőn«. Közszükségleti cikk. Minden­ki visel, mindefi embernek szüksége van rá. Nem is egy párra, még a legújabb diva­tot nem követőknek is több lábbelijük van. T ellát — ilyen értelemben — biztos piacuk van a ci pögyártok- nak. Am az egyszerű képlet, főleg az utóbbi nyolc évben, sokisme rétién es egyenletté vált, amelyet megoldani a gyártóknak, a cipőgyáraknak kell. A megoldandó „egyenlet” végösszege ismert: kül- és belföldi piacot meghódítani, majd megtartani csak — és kizárólag — kifogástalan mi­nőségű, esztétikus, divatos cipővel lehet A Tisza Cipőgyárat a nagy exportőrök között tartják számon a cipőiparban. Afri­kától Ausztráliáig, Ameriká­tól Indiáig terjed üzleti kap­csolatuk. Ismerik a Tisza márkát Kuvaitban, Lon­donban, de még Brazília vá­sárlói is. 1975-ben 2 millió 22 ezer pár lábbelit adtak el tőkés és 1 millió 851 ezer pá­rat szocialista országoknak. Az idén 528 ezer párral több lábbelire kötöttek szerződést nyugati cégekkel, a szocia­lista onszágokha pedig a ta­valyihoz hasonló mennyisé­get szállítanak. Az export­tervek mellett természetesen továbbra is a Tisza a belföl­di piac lernagyobb lábbeli és cipőtalpgyártója. Változatos, modem vonalú és anyagú ci­pőik nagy „vonzereje”, hogy olcsóik és középáras termé­kek* A nagy gyárban az utóbbi években „minőségi szemlé­let” váltotta fel a mennyisé­git Intézkedések, vállalások, kezdeményezések sora szüle­tett minden feladat megha­tározásánál fő szerepet a minőség javítása kapott. A belső gyári — hagyomá­nyos — minőségvédő és ja­vító feladatokat (a meo mun­kájának szigorítását, bővíté­sét), a szocialista brigádok tagjaiból szerveződött „őrjá­rat”, egy-egy kollektíva véd­nökség vállalása egészítette ki. JÓRÉSZT ennek köszönhe­tő, hogy tavaly a Szovjet­unióba szállított cipőkre el­enyészően kevés panasz ér­kezett, egyhatoda az előző évihez képest. De néhány brigád és a pártszervezet volt a szocialista szerződés­kötések kezdeményezője is: alap- és kellékanyagellátó üzemekkel, kül- és belke­reskedelmi vállalatokkal kö­töttek kétoldalú, egymás munkáját könnyítő, gyorsító — és nem utolsósorban ko­moly takarékosságra lehető­séget adó — megállapodáso­kat. A szerződéseknek nagy szerepük van a minőségjaví­tásban. Például a bonyhádi vagy a simctntomyai bőrgyá­rak szocialista brigádjai színt és minőséget megkülönböz­tetve bálázzák a bőrt — ez az árnyalati eltérésű velúr- anyag esetében — óriási se­gítség A CHEMOUIMPEX Külkereskedelmi Vállalattá1 is kötöttek szerződést, cél­juk a jelenleg importált alap- és helyettesítő anyagok alaposabb megismerése és alkalmazasa. A műszaki kon­zultációk. árinformációk be­kapcsolják a Tisza Cipőgyá­rat a világpiac napi „vérke­ringésébe”. ICét évvel ezelőtt fiatalok, ifjúsági brigádok vállalkoz­tak a Dolgozz hibátlanul mozgalom házi kísérleteire. Azóta lépcsőzetesen, külön DH-bizottság irányításával és tapasztalatok elemzésével a gyárban dolgozók nagy ré­szét bevonták a mozgalom­ba. A minőségjavítás e legra­cionálisabb módját — mint minden újdonságot — a munkások eleinte idegenked­ve fogadták. A tudományos­műszaki kísérletsorozat ered­ményének „köznapi” nyelvre való fordítása, a megértetés széles körű propagandát, bi­zonyító tényeket kívánt. Március elejétől például az egyik műhelyben módszeres napi hibajegyzéket állítanak össze, s grafikonon, a mű­hely falán mutatják be A MUNKÁSOK böngészik, s nem egyszer saját hibáju­kat is „tálalva” látják. A debreceni leányvállalatnál például megalakult az „if­júsági radar”, a csoport fel­adata a hibák feltárása. A minőségrontó hibák okát is kutatják, s legutóbbi intéz­kedési tervük már ilyen pontokkal bővült: oktatás megszervezése, a műn leaver- seny és a DH kapcsolatának szorosabbá tétele. \ T. Szűcs Etelka Folyosói pillanatképek Inti a KISZ küldöttgyűlés tudósításából kimaradt le. I „Gnantanamera, ffuafl ra ' guantanamera .”, ismétlő­dött ritmikusan a refrén a megyei pártbizottság székhá­zának néhány lépésnyi belső udvarán a KISZ megyei kül­döttgyűlése szünetében. „Egyenes derékkal jöttem, onnan, hol nőnek a pál­mák ..." — énekelték a fia­talok csoportokba verődve, a két gitáros, Kalló Sanyi és Nagy Tibi akkordjaival egy- btiron pendülve. Napsütés, nóitaszó, frissítő. Hosszú sor a büfé előtt, ká­vé, cigaretta, márka, trau- bi... Miért ne használná ki a tollforgató villám-véle­ménykutatásra míg a napi koffein adagját a fehérköpe­nyes kiszolgálónőtől megkap­ja, főleg, ha már úgy adódott, hogy Árvái István, az SZMT vezető titkára mellé sodró­dott: — Jó érzés köztük Tenni, látni a vidámságukat, és oda­figyelni, mikor a szónoki emelvényen komolyan és megfontoltan formálják a mondatokat. Nagyon talpra­esettek. Tudja, mit hiányo­lok az első négy hozzászóló után? A kritikát, a fiatalok szókimondását. De figyeljen csak oda, nézze milyen jö öt­let! — és a sarokban kattogó diavetítőre mutatott Nagy­méretű monitorán éppen a karcagi ifjúsági köztársaság nyitánya, a kulcsátadás pil­lanatképe. Képváltás: a kö­vetkező színes filmkockákon az ifjú gárdisták országos se­regszemléjét megörökítő mozgalmas képsorok. Aztán egymásután villantak fel a városi, járási KISZ küldött- gyűléseit pillanatképei. Egy félfordulat és újabb képek. Nem kattognak, nem színesek, nem változnak — tablóra ragasztottak. A Tisza II. Tsz KTSZ-eseinek védnök­sége fotókon • elbeszélve. Mindezt nem lehetett nem észrevenni, még a felszínes szemlélődök tekintetét is vonzották: akik pedig alapo­san végigböngészték az elő­csarnok látnivalóit, felfedez­hették az egyik ajtó melletti sarokban egy fatalpazaton a szolnoki jubileumi emlékmű parányi mását. Az ügyeske­zű jármújavítós fiatalok al­kotását. A komoly munka szünetei­ben csoportokban beszélget­nek a küldöttek. Dr. Dobrai István, a karca­gi kórház sebésze a „meló­ról” beszél: hogy holnap (va­sárnap) reggel bemegy a kórházba, és szerda (azaz ma) reggelig egyhúztomban dolgozik. A sebészeten nincs mese, hajtani kell. A küldött- gyűlésen? A beszámoló je­lentés reális hangvétele tet­szett Mit mondjak? Azt hit­tem inkább csak a szebb dol­gokról hallunk.de nem ... llát ez tetszik. A teremben énekszó. Far­kas Bertalan, a nap legin­kább ünnepelt ifjú szónoka ül a helyén, elmereng, éne­kel: „A választ testvér, azt elfújta a szél..Dobolja a ritmust — Jaj, az úttörők aranyo­sak voltak! És azok a pici, okos. csillogó szemű lcisdobo- bosok! — áradozik Karsai Mária, nyomdászlány. Az új­ságíró láttán rögtön prak­tikus gondolatai támadnak. — Ugye igyekeztek az anyaggal? Hamarosan me­gyek dolgozni, s nekem kell kiszedni.,. A kisújszállási gimnázium igazgatónője, dr. Kiss Kál­mánná fiatal lányok karéjai ban. — Azon töprengek, hogy a KISZ-ben sok a nő. talán « tagság fele. A pártban vi­szont kevés a nő. Persze ért­hető: fiatalon szülnek, s az anyaság elveszi őket a köz­élettől. De ha a KISZ-ben párttaggá nevelik őket, akkor nein kallódnak el, ha innen „kiöregedtek”. Jó ez a kül­döttgyűlés, örülök, hogy itt lehetek: fontos a nemzedékek közötti jó kapcsolat. A mi korosztályunk még a fényes szellőkkel repült, s ebből a lendületből mára is maradt. Fiatalok vagyunk mi még! Nem hiszi? Ki volt a délelőt­ti vita legfiatalosabb hozzá­szólója? Szerintem Brassói Tivadar vezérőrnagy. Odébb egy másik kisúj­szállási, Guba Mihály ma­gyaráz, hogy legalább szak­munkásnak kell lenni annak, aki a Tisza II. Tsz-be szeret­ne belépni. Tehát igenis ta­nulni kell, hogy' valaki téesz- tag lehessen. Mindez reflexió a túrke- vei Árvái Teréz nagy vissz­hangot keltett szavaira. Ilyenkor hallani az elhang­zott beszédek folytatását, a vita vitáját Csak ez jut Csontos Erzsébetnek, a szol­noki Varga Katalin Gimná­zium harmadikos tanulójá­nak, aki a KISZ megyei kül- döttgvűlésén ifjú gárdista mivoltában van jelen. Szol­gálatban reggel fél héttől es­te fél hétig. Reggel szétosz­tani az írásos anyagokat a küldöttek között, kísérni a zászlót, vigyázni, hogy a töb­biek zavartalanul tanácskoz­hassanak ... — Innen kintről nekem tetszik. Jó a hangulat, moz­galmi dalok, pol-beat számok, diaképek. Jó lenne ott bent ülni, dehát valakinek ezt is kell csinálni És én szíve­sen ... Bozsik Julianna egy órács­kára bejutott az ülésterem­be: ő a kunszentmártoni já­rási KISZ-bizottság admi­nisztrátora, segít írni a jegy­zőkönyvet — Tizen csináljuk, váltjuk egymást. Keményen dolgo­zunk, gyorsírásból áttesszük gépbe, ami odabent elhang­zott. Nem, nincs időnk á csi­csergésre. Elnézést, mennem kell... Forgatag, arcok villannak, s harsog a fülbemászó dal: „Az ő világa, a partizáné, O bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, Az ö világa, a partizáné, Ki a szabadságért halt meg.” Kovács — Körmendi A történelmi hivatás tudatában Az SZKP XXIV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom talajáról vitatta és értékelte a szovjet tár­sadalom politikai, gazdasági, kulturális és szociális helyzetét, a következő ötéves terv időszakának tennivalóit. Köztük is elsősor­ban a párt, a kommunisták, feladatait. A kongresszus azzal, hogy számot adott a bé­ke védelméért folytatott küzdelem eredmé­nyeiről, meghatározta a harc törvényszerű­ségeit, jelentős mértékben gazdagította a nemzetközi munkásmozgalom, a kommu­nista és munkáspártok antiimperialista- harci eszköztárát. A szovjet nép. pártja vezetésével, már a kommunista társadalom építésén mun­kálkodik. E cél elérésének biztos záloga a lenini úton haladó kommunista párt. amely a XXIV. kongresszus óta 2,6 millió kom­munistával gyarapította sorait, s az elmúlt években tovább erősítette eszmei szerve­zeti és cselekvési egységét. A XXV, kongresszus az SZKP történel­mi hivatásának tudatában áilaoította meg, hogy minél messzebb jut előre a szovjet társadalom, minél nagyobb feladatokat old meg a párt. annál nagyobb gondot kell fordítani a lenini politika érvényesítésére, p párt tekintélyénak növelésére, vezető szerepének erősítésére. Ez az igényesség, pz a naiv felelősségtudat hatotta át a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, a küldöttek felszólalásait, a kongresszus határozatait. A nárt munkájában a jövőben az új em­bernek. a kommunizmus építőiének ki­alakítása a cél. A párt ezt a célt úgy tel­jesítheti — ahogyan ezt a Központi Bi­zottság beszámolója megfogalmazta — . . miközben az egész nép pártjává vált a munkásosztály pártja volt és maradt”. Ezt bizonyítja, hogy a pártba léoők 58 szá­zaléka munkások közül kerül ki. A pártba lépő kolhoztagokkal és a népgazdaság más területein dolgozó szakemberekkel együtt a kommunisták mintegy 80 százaléka az anyagi termelés területén dolgozik. Ugyan­akkor a párt osztálvjellegének erősödésé­vel egyidőben a pártban növekedett a magasan képzett értelmiségiek száma is. A Központi Bizottság beszámolója hang­súlyozza: „Az SZKP azonban nem erőlteti létszámának növekedését”. A párt magas követeiményeket támaszt a pártba lépni szándékozókkal szemben, s a régebbi párt­tagoknak is magas eszmeiségű, a kommu­nista építésben élen járó harcosnak kell lennie. A pártáitokkal szembeni magas kö­vetelmények megfelelnek annak a lenini tanításaik, hogy növeljék a párttagság rangját, ezzel a párt élcsapat jellegének erősödését A kongresszus nyomatékosan hangsú­lyozta a pártirányítás színvonala növelésé­nek fontosságát, a gazdaság, a kultúra fej­lesztésében. valamint a szervező és a poli­tikai munkában. A párt központi szervei az előző kongresszus óta is szüntelenül munkálkodtak a pártirányítás hatékony­ságának fokozásáért. Döntéseik és határo­zataik ebben nagy mértékben segítették a pártszerveket és a pártszervezeteket. Mind a beszámoló mind pedig a felszólalók nagy­ra értékelték azt az előrehaladást, amelyet a területi pártbizottságok és pártszervek a XXIV. kongresszus határozatainak helyi viszonyokra való alkalmazásában elértek. Hatékonyabb irányító munkájuk az alap­szervezetek aktivitásának növekedésében mutatkozott meg. Gigászi munkát végeztek a pártszerveze­tek a természeti csapások kivédésének idő­szakában. Ebben az időszakban különösen kifejezésre jutott a pártszervezetek és a tömegek közötti szoros kapcsolat, együtt­működés. A Központi Bizottság beszámolója ezt úgy fogalmazta meg: ,.A párt vezető moz­gósító szerepe nem elvont fogalom. Ez maga az élet, a mindennapi gyakorlat”. A lenini munkastílus fejlesztésében és érvényesítéséiben a kongresszusi beszámoló elsőnek a kritika és önkritika kérdését elemezte. A Központi Bizottság így indo­kolt : „... a megoldásra váró feladatok mennyiségének és bonyolultságának növe­kedésével a kérdések határozott kritikus megközelítése különös jelentőségűvé vá­lik”. Tisztázta a kritika és az önkritika módszerének lényegét is, továbbá felhívta a pártszervek és -szervezetek figyelmét arra, hogy mindig határozottan és operatí­van válaszoljanak a kritikára való hely­telen reagálásra. Hasonló hangsúlyt kapott a kongresszusi beszámolóban és a küldöttek felszólalá­saiban a párthatározatok végrehajtása fel­ügyeletének és ellenőrzésének problémája. Ezt a kérdést több oldalról is elemezte a beszámoló, s több olyan helytelen gyakor­latra hívta fel a pártszervezetek figyelmét amelyek csökkentik a végrehajtás liaté- konyságát. Rámutatott, hogy a párthatáro­zat nem más, mint a párt kollektív akara­ta, a tömegek koncentrált tapasztalata. A párt tevéitenvségének jellege a társa­dalom fejlődésének egyes szakaszaiban új tartalommal gazdagodik. Ezért tartotta fontosnak a kongresszus, hogy az új fel­adatok végrehajtása során tökéletesedje­nek és váljanak tudományosabbá a párt- irtunka formái és módszerei. A párt ká­derpolitikája eredményeként nagy számú magasan 'képzett és nagy tapasztalattal rendelkező káder dolgozik a párt- és társa­dalmi, gazdasági és a kulturális élet terü­letén. A követelmények azonban egyre na­gyobbak a káderekkel szemben, s ez nem­csak a felkészültségükre vonatkozik, ha­nem helytállásukra, a közéletben való részvételükre, a dolgozókkal való mind szorosabb kapcsolatukra is. A kongresszus összefüggésben ki­mondta: ..Társadalmi rendünk ereje a tö­megek tudatosságában rejlik. A párt állan­dó feladatának tartja a kommunista tuda­tosság, a kommunizmus építésére való készség, akarat és képesség kifejleszté­sét” . .. Az SZKP XXV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalomfclépítés idő­szakának tapasztalataiból számos olyan kö­vetkeztetést vont le, s olyan elveket fo­galmazott meg, amelyek hasznosak és nél­külözhetetlenek a fejlett szocializmus épí­tését maguk elé tűző pártok, népek :— így pártunk és népünk számára is. Mihők Sándor Társalássa! könnyebb, gazdaságsabb Harmadszor is Kiváló egység a megyei IBUSZ iroda Jó ütemben halad Jász- árokszálláson a társulás szer­vezése a vízhálózat bővítésé­re. A nagyközségben a veze­tékhálózat további bővítése mintegy ezeregyszáz család érdeke. Az érintett családok több mint 35 százaléka már aláírta a belépési nyilatkoza­tot, a társulás szervezése várhatóan április végére fe­jeződik be. A tervezett fejlesztés: 30 kilométer új vízvezeték épí­tése, a meglévő rekonstruk­ciója. Folytatják a gerincve­zeték lerakását, új tározót is építenek. A munkák költsé­ge meghaladja a 25 millió fo­rintot A jelentős állami támoga­tás mellett a vízellátás javí­tásában érdékelt üzemek, vállalatok is segítik a háló­zatfej 1 esztési célki tűzések megvalósításét Az előzetes számítások szerint a közös­ség így mintegy 18 millió fo­rint támogatást kap­A társulás tagjaira háruló költség 6 ezer forint érde­keltségi hozzájárulás, ame­lyet tíz év alatt kell befizet- niök. A társulás létrehozása azt is jelenti, hogy a hosszú évekre szóló, a vízellátás ja­vítását szolgáló program há­rom év alatt megvalósul. Az idén április 15-én adták át a Belkereskedelmi Minisz­tériumban Tausz Jánosnak, az IBUSZ Rt. vezérigazgató­jának — immár hatodik al­kalommal — a Kiváló válla­lat kitüntetést Nem sokkal ezután pedig már a kiváló eredmény elérésében legtöb­bet tett négy megyei utazási iroda igazgatója — köztük Tóth László, a Szolnok me­gyei irodák igazgatója — ve­hette át a Kiváló egység el­ismerő oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat Az TBUSZ párt-, gazdasá­gi-, szakszervezeti és KISZ vezetősége még 1974. június 13-án bocsátotta ki az MSZMP XL kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére mun­kaverseny felhívását, amely­hez hamarosan az öt Szolnok megyei utazási iroda és a szolnoki iroda Tisza szocia­lista brigádja is csatlakozott. Mint az értékelés során ki­derült, jó eredménj'eket ér­tek el az elmúlt két év so­rán a megyénkbeliek. Az őt iroda tavalyi forgalma az 1973. évi 55 millió forint he­lyett már csaknem elérte a 80 millió forintot­Az öt Szolnok megyei uta­zási iroda nevéhez a két, év alatt rengeteg rendezvénv si­keres lebonyolítása fűződik, közte a szolnoki jubileumi rendezvénysorozaté is. A dolgozóknak a munka mel­lett a tanulásban is sikerült előbbre lépniük, többen tet­tek siekeres szakmai- és nyelvvizsgát, néhányan szer­vezett politikai oktatásra jár­nak. Tegnap késő délután Szol­nokon a tsz területi szövet­ség klubtermében, megtartott ünnepségen — a megyei uta­zási irodák megjelent képvi­selői és több vendég jelen­létében — adták át a válla­lat kollektívájának a Kiváló egység oklevelet és a pénz­jutalmat. Két dolgozó, Mé­száros Lászlóné, a szolnoki iroda ég Oláh Gvuláné, a jászberényi utazási iroda dolgozója Kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott 4 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents