Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

X97«. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Süss fel nap, fényes nap! ... Pelyhesedő fiókákra, szaladozó kis- gidára...” A mezőtúri általános iskola kollégiumában a kisdiákok szilenciumán (Fotó: N. ZS.) ' Schiller: Stuart Mária A Déryné Színház előadásában Színpadunk az ország, ol­vastam a negyedszázados ju­bileumát ünneplő Déryné Színházról és ezt a jogos megállapítást a legnagyobb dicséretek egyikének tartom, amelyet Göcsej, Erdőhát, Bodrogköz vagy a Jászság — sorolhatnánk — kisvárosai­nak, falvainak színházáról leírtak. Kultürmissziót tölt be a társulat, s ezért min­denki — aki felelősséget érez a művelődési házak rosszul fűtött, gyengén vi­lágított • Színháztermeiben *-Ssszegyült közönség művelő­déséért — csak elismeréssel,- adózhat a hajdani ekhós sze­kereken utazgatok kései utó­dainak, a Déryné Színház tagjainak. De nem ezért szólunk el­ismeréssel a Stuart Mária előadásáról — Jászkiséren láttuk —, hanem azért, mert a jubileumhoz méltó vállal­kozás és érdemes megvaló­sítás. Ennek , magyarázatául tegyük hozzá: Schiller ro­mantikus műve ' látványos, nagy színpadot igénylő drá­ma. a szűk, szerény pódiu­mok viszont majdhogv ka- marajellegűvé zsugorítják az előadást. Csongrádi Mária Jászai- díjas rendezőnek azért si­került a „lehetetlen”, mert az eredeti mű romantikus szélsőségeit, a túlontúl is „színpadias” jeleneteket mel­lőzte. Stuart Mária és Ang­liai Erzsébet tragikus pár­harcának csak a sallahg- mentes lényegét hozta szín­padra — igén szerencsés arányérzékkel. Schiller al­kotó gondolatának torzítása nélkül. Bizonyított: -a pará­nyi színpadokon „megélnek” — a látványosság lehetősége nélkül — a nagy lélegzetű történelmi drámák is! Csong­rádi Mária érdeme, hogy a romantikus látásmód — Schiller sajátja, — sértetlen maradt, ugyanakkor a . ma emberének reális értékítéleté­vel harmonizált. Erzsébet akármilyen riasztó, mégis a haladást képviselte; Mária hiába rokonszenvesebb és vonzóan izgalmas, mégis ő a retrográd — ha úgy tetszik kegyetlenebb is Angliai Er­zsébetnél — tehát a vissza­húzó múlt. A címszerepet Várnagy Katalin Jászai-díjas alakí­totta. Okos, szenvedélyes asszonyt hozott színre, akit nem tört .meg a fogság, aki­ben a harag és a lázadás lángja lobog, mint valami önpusztító máglya. Erzsébetet, Anglia király­nőjét Eeleki Sári Kossuth- díjas, érdemes művész ala­kítja. Tépelődő, és. bizonyta­lan. de érezzük: korában uralkodásra termett ember. Királynő és nő — egyszerre, de csak király, amikor kell. A hatalőmféltés és a szerelmi gyűlölet bonyolult áttételei motiválják cselekedeteit, ta­lán az utóbbit a schilleri megfogalmazásnál erőtelje­sebben kontúrozza „az or­szág színpadán” most látott Angliai Erzsébet A két férfi kulcsszereplő közül a Mőrtirríert formáló Molnár Miklóst — évekig a Szigligeti Színház tagja volt — említjük először. Küzdel­me Mária életéért a szerel­mes férfi kétségbeesett lépé­seit tárja elénk, minden fe­lesleges patétiküs póz nélkül, talán egy kicsit a kelleténél is racionálisabb felfogásban, de összességében szép. ívű alakításban. ..Leicester grófja Orosz Ist­ván volt, szövetségese és vetélytársa Mortimemek, akit végül is feláldoz, hogy önmagán segítsen. A „két húron játszó” ember alakjá­ban néhány. színnel adós maradt, de így is hiteles volt. Shrewbury grófja szerepé­ben -Hajdú Endre Jászai- díjas megragadó, tisztességé­ben végsőkig kitartó ember. Nincs módunkban az elő­adás minden egyes szereplő­jének teljesítményét értékel­ni, csaknem mindannyian méltó részesei a sikernek. Piros, Sándor jelmezei igen szépek, díszletei pedig cél­szerűek, a lehetőségek .hatá­rain belül mutatósak is. Tiszai Lajos Új könyvüzleteket nyit a Hűveit Nép A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat idén 14 új könyvesboltot létesít, az or­szág különböző helységeiben. Á könyveladás hálózata egy­re kulturáltabbá válik, ja­vulnak a böngészés, a kiszol­gálás körülményei. 'Erre szükség is van. hiszen az Ötö­dik ötéves tervben várha­tóan 10 százalékkal több könyv jelenik meg, s pél­dányszámuk 30 százalékkal emelkedik. Áprilisban Mosonrnagyar- óvárott nyílik új könyvüzlet. Üzemi boltot avatnak . ápri­lisban a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat budakeszi gyá­rában. Hamarosan új üzlet nyílik Dunaújvárosban és Keszthelyen is. Színpornpás ünnepségek a palócnapon Az idei palócnapot május 23-án rendezik meg Parád- fürdőn. Egésznapos. színes programmal szemlélteti majd a palócok ősi hagyományait, szokásait, népművészeti ér­tékeit. A palócnap délelőtt Parád- fürdő útvonalain’ színoom- pás felvonulással kezdődik, amelyen mintegy negyven Heves és Nógrád megyei mű­vészeti- csoport, s velük együtt több1 mint ötven köz­ség lakossága vonul fel nép­viseletben. A'1” üftnepáég egyik jellegzetes eseménye­ként színpadra lép a Palóc- föld {atyáiból. szervezett ezer tagú népi énekkar Vass • La­jos karnagy vezetésével. Parádfürdőn kiállítás nyí­lik a Palócföld népművészei­nek alkotásaiból. A művelődésben Lakóhely és munkahely összhangja A közművelődés fej­lesz­téséről sióló párthatározat — többek között — kimondja: „Tovább kell fejleszteni a lakóhely és a munkahely közművelődési együttműkö­dését, összhangját”. A szol­noki Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya az idén erre helyezi a hang­súlyt. Közművelődési szak­emberei joggal Vallják, hogy a legrangosabb rendezvény- sorozat sem érheti el a cél­ját. ha a közönség mindig ugyanabból a szűk körből kerül ki. Ezért az irányító, koordináló munka közép­pontjába a munkahelyi — főleg a nagyüzemi — közmű­velődést állítják. Igen nagy szerepet szánnak a kulcs­kérdést jelentő felnőttokta­tásnak. Korántsincs arról szó, hogy a munkahelyi vezetők vagy az ottani népművelők helyett akarnak dolgozni, hanem azokkal szorosan együttmű­ködve. Ennek haszna több mindenben várható. A jó tapasztalatok általánosítása, a helyi kezdeményezések megfelelő felkarolása ritkán volt meg eddig. Találó példa erre a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevő asszonyok helyzete. Áz arra a célra biz­tosított segélyt általában a &egéásnunk"ásnők veszik évek­re igénybe. Számuk most ezerre tehető., a megyeszék­helyen. Sokuknak nincs meg az általános iskolai végzett­ségük. A Május 1. Ruhagyár szolnoki . üzemében . megprp- balták hasznossá tenni mű­velődési szempontból is a „gyermeknevelési szabadsá­got”. A fiatalasszonyok szá­mára megszervezték az álta­lános iskola- üzemi tagoza­tát, mellette egy szakképzett gyarmekgondozónő beállítá­sával a gyermekek felügye­letét is. Fáradozásuk még így sem járt kellő sikerrel. Ha ugyanezzel „városi szin­ten” próbálkoznának, s egy- egy üzemből csak néhányan jelentkeznének, akkor is eredményt lehetne elérni. Az ilyen példák bizonyít­ják a művelődésügyi osztály irányító-koordináló munká­jának szükségességét. Annak haszna egyébként több min­denben is lemérhető. így a gazdasági vezetők felelős­ségérzetének növelésében. Tőlük ugyanis a tervfelada- tok teljesítésén túl felettes szemeik ritkán kérik szá­mon, hogy miként foglalkoz­nak a közművelődéssel. Már­pedig Szolnokon az üzemek­ben is jócskán akad tenni­való ennek érdekében. Elég megemlíteni, hogy a megye- székhelyen naponta mintegy huszonötezer bejáró dolgozik, s hogy több ezer munkás nem fejezte be általános is­kolai tanulmányait. A népművelők joggal vé­lik, hogy a munkásművelő- dásben számottevő ered­ményt csak a közoktatási szakemberekkel és a válla­latok vezetőivel karöltve, az üzemi népművelők segítségé­vel érhetnek el. Ezért tették helyesen, hogy már a kezdeti lépéseknél, a város húsz üze­mét érintő helyzetfelmérés­nél velük együtt vettek részt a munkában. A húsz üzemben végzett részletes tájékozódás egyéb­ként hosszú időre munka- nrogramot ad a népművelők­nek és a közoktatási szak­embereknek. A tapasztalato­kat a közeljövőben négy nagyüzem munkásaival is megtárgyalják, majd a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága is napirendre tűzi a munkásművelődés témáját. Ez is a tudatosabb odafigye­lést, az átgondoltabb koordi­nációt jelenti a város köz­művelődésében. , . v ... A húsz üzem .helyzetelem- zö felmérése kezdeti tapasz­talatokkal is szolgál. Minde­nekelőtt azzal, hogy aki el­jut a szakmunkás szintig, az általában indítékot érez ma­gában a továbbtanuláshoz. Szakmunkások közül példá­ul huszonegyen vesznek részt felsőfokú képzésben. A vizs­gált húsz üzemben bőven van lehetőség a felnőttokta­tás kiterjesztésére, hiszen 3 ezer 571 dolgozó nem-végez­te el az általános iskolát, s ez a réteg sajnos részben új­ratermelődik. A gazdasági vezetők köz­reműködése a közművelődés­ben igen fontos. A munkások szociális helyzetének javítá­sával is elősegíthetik műve­lődésüket. Van például a városban egy nagy munkás­szálló, ahol vacsorát nem biztosítottak a lakóiknak. Így aztán jó részük főzéssel töl­tötte szabad ideje egy részét. Most módosítanak a, helyze­ten. Megfontolandó áz is, hogy jól foglalkoznak-e a vállalatok a bejáró munká­sokkal? Az építőipari válla­lathoz például a jászberényi járásból több száz munkás jár dolgozni. Szállításukról a vállalat gondoskodik. Műve­lődésükre, a jászberényi nép­művelőkkel való kapcsolat kiépítésére viszont már ke­vés gondot fordítottak. Ke­vés üzem szervezte meg a bejárók klubját, s azok mű­ködése sem mindenhol tel­jes értékű. A Városi Tanács —•---------------------~ velődé­s i osztályának tehát bőven akad tennivalója a munkáé­in űvelődés elősegítésében, az ezt szolgáló intézkedések szorgalmazásában. S közben természetesen egyéb felada­tai — így például az 1200 embert felsorakoztató Ván­dor Sándor munkás és ifjú­munkás énekkari fesztivál rendezésében való közremű­ködés — mellett. S nem rö­vid fdőre, hiszen a munkás­sá érés maga is hosszú fo­lyamat Segítésében, gyorsí­tásában a népművelők biz­ton számíthatnak az üzemi pártszervezetek segítségére. S. B. Vízbevető hétfő, vízbenhagyó kedd Húsvéti népszokások a megyében A régi húsvéti népszoká­sok kiveszőben vannak. A Szolnok megyében ismere­tesek sokban hasonlítanak az általános húsvéti hagyo­mányokhoz, eltérést főként a Jászságban, a Tiszazugban és Szolnok környékén ta­láltak a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai nép­rajzi gyűjtésük során. Az ünnepekre való készü­lődés már a virágvasárna­pon elkezdődik. Ilyenkor a néphit szerint • megszentelt barkát kellett az eresz alá dugni, hogy ne érje villám- csápás a házat. A Jászság­ban a barkát a „kamara” ablakába tették, mert — úgy - gondolták — akkor nem megy be a légy a lakásba. Valamikor nagypéntek a szigorú böjt, és a rituális mosakodás napja volt. Ma már csak a jászsági cigány­lakosság hódol ez utóbbi szo­kásnak. Napfelkelte előtt ki­hajtják az állatokat a Zagy­vához vagy a Tárnához, megúsztatják, majd az em­berek is megmosdanak, hogy ezzel elűzzék magukról és barmaikról a betegségeket. A Tiszazugban néhány évtizede még szokás Volt a nagypéntek éjszakai ko- lompolás. Ma már csak a szelevényi szőlőkben, a Ha- lesZnak nvezett külterületi településen él ez a hagyo­mány. Pénteken éjszaka éj­fél előtt összegyűlnék a le­gények, kolompokkal, síp­pal, csörgőkkel, felszerelve. Háztól házig járnak, és addig „muzsikálnak’’ amíg elő nem kerül a ház népe, akik aztán kaláccsal, itallal kínálják őket A haragoso­kat úgy békítik meg a legé­nyek,, hogy az éjszaka során .. kicserélik a kapujukat. Más­nap reggel a tulaj donosok­Tojásfestés. Tiszaugon Varga Margit készíti a legényeknek szánt ajándékot nak kell a kapukat vissza­vinni és akkor többnyire ki­békülnek az egymásra ha- ragvók. Szolnokon és környékén húsvét szombatján volt szo­kás a kolompolás. Még az ötvenes évek elején is ösz- szecsődültek a gyerekek és délután, a húsvéti körmenet ideje előtt óriási lármát csaptak, kolompoltak. Húsvét másnapján, a víz­bevető hétfőn tartják ma is a locsolkodást. A lányok jó előre megfestették a tojást. Szolnok megyében nem volt divat a „hímes” tojás,, in­kább az egyszínű, vörös­hagyma levében megfőzött, sárgás-piros tojásokat kap­ták a legények. Az ország más tájain az volt a szokás, hogy a legé­nyek az udvaron, kútbólhú- zott friss vízzel leöntötték a lányokat, fiatal menyecské­ket, de nem mentek be a házba, a tojást is kint kap­ták meg. Korábban egyedül Szolnok megye településein volt divat, hogy a loesolko- dót behívták a tiszta szobá­ba és ott étellel, itallal kí­nálták, főként a vőlegény­nek kinézett legényt. A jászsági kisfiúk a tojás mel­lé kis „tubukákait” madár­alakú kalácsokat is kaptak. A huszadik század elejéig kútvízzel öntözkodtek a le­gények, ennek gyakorta megfázás volt a következ­ménye. Így — egyébként egyházi rendeletre — beve­zették a szagos vízzel, majd a kölnivel való locsolkodást A szegényebb sorsúak még a negyvenes években is egy bögre vízzel előzték meg a lányok „elhervadását”. Szintén csak Szolnokon és környékén, meg a Jászság­ban volt divat a vízbenhagyó kedd megünneplése. Ilyen­kor a lányok elbújtak a ke­rítés mögé és áz arra sétál­gató legényeket leöntötték kútvízzel. Ez csak pajkos- kodás volt, nekik nem is járt érte piros tojás. Ma már megyénkben több­nyire csak a locsolkodás szokása maradt meg. A hús­véti tojások színesek, és gya­kori a virággal, matricával való díszítésük. A locsolko- dólc drága kölniket vásárol­nak, és az öntözködás nem­csak a lányok, asszonyok „elhervadását” előd meg, inkább alkalom a baráti lá­togatásra. V. E. Kilencven szaknkésjelslt A tavaszi szünetet a 806. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Jászapátiban levő is­kolájának harmadéves tanu­lói csak lélegzetvételnek szánták. Erőgyűjtésnek a szakmunkásvizsgákhoz. A vizsgákra készülő ki­lencven tanuló között sok a géplakatos, az autószerelő, a bútorasztalos. Legtöbbjükét a MÁV Építőgépjavító jász- kiséri üzeihébé várják. Ez érthető, hiszen ez az üzem kötött legtöbb tanulóval szer­ződést. Várják a szakmun­kásjelölteket a helyi, a jász- ladánvi és a jászkiséri ipari szövetkezetekben is. Jóval több géplakatost, esztergá­lyost. autószerelőt kértek az iskolától a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mint az előző években. A női szabó szakmunkásbizonyít­ványért tizenkét harmadéves lánytanuló vizsgázik az idén. Ök az azóta egyesült Divat Ruházati Szövetkezetben dol­goznak majd. A végző szak­munkástanulók közül tizen­hatan vesznek részt a közép­iskolai előkészítő tanfolya­mon. öten kérték felvételüket a műszaki tiszthelyettesi is­kolára. Az utolsó esztendőt min­den eddiginél kedvezőbb kö­rülmények között fejezik bé a harmadévesek. A tanévet ugyanis már új tanteremmel, könyvtárral és gazdagon fel­szerelt szertárral bővített is­kolában kezdték el. Az 1 millió 600 ezer fo­rintos költséggel megvalósí­tott bővítés teszi lehetővé, hogy az 1976—77. tanévtől kötőhurkoló .konfekciószak­mát is tanítsanak az iskolá­ban. A tanulás kétéves, a gyakorlati képzést a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyár­egységében kapják a tanulók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents