Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

1976, április 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon Felavatják Sándor Pál emléktábláiét Kitüntetések április 4-e alkalmából Sándor Pál, a munkás­mozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, neves marxista filozófus, hetvenöt évvel ez­előtt, 1901. április elsején született Szolnokon. A vá­rosban végezte' általános is­kolai és gimnáziumi tanul­mányait, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba és lett tagja a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának. Szü­lővárosában utcát nevezték el róla. Születésének hetven- ötödik évfordulója alkalmá­ból a nevét viselő utca egyik lakóépületén márványtáblát helyezett el Szolnok Város Tanácsa. A tegnap délelőtti emlék­tábla avató ünnepségen a munkásmozgalmai klub tag­jai, KTSZ-fiatalok, érdeklő­dők állták körül az épületet Megjelent az ünnepségen Sándor Pál özvegye, Szeré­nyt Sándor, a munkásmoz­galom, a párt régi harcosa, Sándor László, a városi párt- bizottság első titkára és Kuikri Béla, a városi tanács elnöke. Ott voltak Sándor Pál hajdani iskolájának, a Verseghy Gimnáziumnak ta­nárai, és tanulói is. „Ha szikes legelőd van, tarts birkát!” így vagyon megírva a nagy könyvben. Természetesen ez a könyv nem létezik, de a szikes, ár­téri legelők annál inkább. A Adottságai miatt az üzem 1948. megalakulása óta ju­hokat is tenyészt, ma 3 ezer 150 magyar fésűs merinó anya és báránya szaporulata van a gazdaságnak. Ennél viszont jóval több állatot tud eltartani a szik és az ártér, tisztában vannak ez­zel az üzem szakemberei is. Csakhogy... És itt derül ki, hogy a birkák sem annyira igénytelenek, mint amennyi­re a közhit annak tartja őket — legalább is azok a fajták, amelyekkel igazán jövedelmező a gazdálkodás — és az állatokat gondozó embereknek is egyre inkább terhes a sok fizikai munka. Tehát olyan modem, olcsó istálló kell, amelyben a ta­karmányozás, kitrágyázás jól gépesíthető; új fajta, amely a mostani követelmé­nyeknek megfelelő minősé­gű gyapjút és húst ad, s nem utolsósorban pénz, hogy mindez megvalósítható le­gyen. j Már a holnap Az üzem — félig-meddig már az új fajta érdekében — második éve januárban nyír­ja a birkákat. Miért? Mert így tisztább a gyapjú. Sike­rült elérni az 57 százalékos tisztasági fokot, amely az országos 37—40 százalékos átlagot figyelembe véve, nagy eredménynek számít Tavaly 84 forintot kaptak a 10 hónapos gyapjú kilójáért, az idén viszont már éves bundát nyírtait, kilónként 12o forintért, és ez még a megjavított árrendszerre is 16 forintot „rátett”. Ehhez természetesen hozzájárult az Jól kezdte az idei eszten­dőt és egyben az ötödik öt­éves tervet a hazai szénbá­nyászat. Az első három hó­nap alatt 60 000 tonnával tel­jesítette túl tervét. Ez még 60 000 tonnával több lett vol­na, ha nem esik ki a ter­melésből a dorogi szénme­dence víz alá került sári- sápi bányája. Az első ne^ Szavalat hangzott el majd a kórus énekszáma után Ké­ri József, a városi tanács KISZ-szervezetének titkárhe­lyettese méltatta Sándor Pál életű tj át. Az • ünnepi megemlékezés után az emléktáblán a váro­Nagykunság! Állami Gazda­ságban például az 1750 hek­tár rétből, legelőből csak hatszáz öntözhető, a többi birkalegelő. Meglehetősen sok kíván­ság ez egyszerre, a Nagy­kunsági Állami Gazdaság sem máról holnapra akarja mindezt elérni, hanem azV. ötéves terv végére, 1960-ra. A jobb hús érdekében már megkezdték a munkát: né-, met húsmerinóval kereszte­zik a jelenlegi állományt. Bár a hús lényegesebb, az­ért a gyapjú is fontos. Az ipar újabban hosszú szálú, úgynevezett lánc gyapjút kér a termelőktől. A magyar fé­sűs merinó gyapja jóval fi­nomabb, mint amire szük­ség van, viszont rövidebb is, s ezért olyan fajtát kellett keresni, amely az összes kö­vetelményeknek megfeleL A gazdaság szakemberei a Landschaít-merinóban meg is találták az „ideális” bir­kát. A húsa kiváló, gyapja kilenc centiméter hosszú, szaporasága is jó, könnyen aklimatizálódik. Csak még be kell hozni. eredményeiért is, hogy a dolgozók tanfo­lyamon ismerkedtek meg a bunda legszakszerűbb válo- gatásávaL A tisztaság egyébként nemcsak a gyapjúnál, ha­nem másutt is követelmény. Ha az állatokat a baromfi- tenyésztés szintjén fertőtle­nített istállókban tartják, akkor legalább 10 százalék­kal csökken a szopósbárány elhullás. Erre azért is szük­ség van, mert másképp nem nagyon lesz 1980-ra a Nagy­kunsági Állami Gazdaság­ban 4—5 ezer anyabirka és gyedévben egyenletes volt a termelés és így az ellátás is. Zavartalanul kielégítették a lakosság és a közületek igé­nyeit, annak ellenére, hogy a hiányzó sárisápi szén és a késedelmesen érkező im­portszeneik miatt a jó minő­ségű rostált daraszenekből esetenként nagyobb volt a kereslet, mimt a kínálat si tanács, a Verseghy Gim­názium képviselői és Sándor Pátné helyezett el koszorút. Délelőtt az özvegy fel­kereste a Verseghy Gimná­ziumot, ahol kiállítást ren­deztek a Sándor Pálra vo­natkozó dokumentumokból. szaporulata. Ezeknek és a gépesítés követelményeinek azonban a vályogból épített hodályok nem felelnek meg. Egy-cgv épület rendbetéte­lére — mert 1948 óta sokat romlott az állapotuk — fél­milliót kellene költeni, ugyanakkor, amikor kétmil­lió forintért olyan istállót építhetnek, ahol nem 300, hanem ezer juh,. íér el. A Mezőtúri AÜami Gazdaság­ban már készült egy hodály ..fapanelból, ilyeneket építe­nek majd a nagykunsági gazdaságban is. Gyorsan, egy hónap alatt felállítható, ol­csó és minden eddigi köve­telménynek megfeleL-T IJf Megduplázódik az állomány Az állatok — kivéve a hí­zóbárányokat, amelyek , ka­posvári karbamidos tápot esznek — szinte teljesen a gyepen élnek majd. Nyáron legelnek, télen pedig fűből készült szenázs lesz a fő ta­karmányuk. Az üzem a gép­parkot is úgy alakította, hogy a jó minőségű gyepet rövid idő alatt betakarít­hassák. És a gazdaságosság? Az üzem tavaly például több mint 700 mázsa vágójuhot adott el, s ebből 500 mázsa ‘ volt az Igazán nyereséges hízóbárány. Ennek kilójáért 43 forintot fizet a felvásárló vállalat és ennek több mint a fele. 23 forint a nyereség. S mivel a hízóbárány szinte kizárólag exportra kerül, a Nagykunsági Állami Gazda­ság számít arra az állami támogatásra, amelyet az ex­portot növelő beruházások élvezhetnek. Ha áz üzem vezetőinek elképzelései meg­valósulnak, akkor 1980-ban, a mostani 6 ezer helyett, 12 ezer birkát tartanak el a gazdaság szikes, ártéri le­gelői. B. A. Új üzletutca Kecskeméten Kecskemét műemlék jelle­gű központjában befejező­dött az új üzletutca kialakí­tása. A bevásárló sétány utolsó boltegységeként elké­szült a Bács-Kiskun megyei Rulxázati Kiskereskedelmi Vállalat cipőboltja és bőr- d íszmű árudája. Ezekkel együtt a kecskeméti üzletut­cában 12 kereskedelmi egy­ség kínálja termékét. A katonai és a politikai kiképzés színvonalának eme­lésében, a néphadsereg harc­készültségének fejlesztésé­ben, beosztásukban több éven át végzett kiemelkedő munkájúit elismeréseként — hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából — az Elnöki Tanács vezérőrnaggyá nevezte ki Trombitás Dezső, Mándi Árpád, Dózsa Ferenc és dr. Kovács Jenő ezrede­seket. A Vörös Csillag Ér­demrenddel tüntette ki nép­hadseregünk nyolc táborno­kát, illetve tisztjét A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet 29-en kapták meg. A honvédelmi miniszter 21 alezredest ezredessé léptetett elő. Ezenkívül többen meg­kapták a Munka Érdemrend különböző fokozatait és a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, valamint a Honvédelmi Érdemérmet. A tábornoki kinevezése­ket. a kitüntetéseket és elő­léptetéseket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter tegnap nyújtotta át a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjának nyári he­lyiségében. Az ünnepi ese­ményem megjelent Biszíku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának' tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ugyancsak részt vett az ünnepi eseményen J. A. Nau­menko vezérezredes, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Tegnap rendeztek ünnep­séget hazánk felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkal­mából a Belügyminisztéri­umban is, ahol eredményes munkájuk elismeréseként a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa kinevezte ve­zérőrnaggyá dr. Ábel László Kinn a mühelyajtó előtt pár méterre már könnyebben megy a beszélgetés, de a sza­badban hideg van. így hát az egyik csendesebb iroda- helyiségbe megyünk. Az üzemben hallottakról Gu­lyás Imre, a GANZ Villa­mossági Művek szolnoki gyárának lakatos csoportve­zetője így beszél: N— Nézze, ha itt valaki el­kezd dolgozni a Samuval, — ez a nagy kalapács — akkor cseng-bong az egész műhely- csarnok. Márpedig minden percben használni kell, mert az egyengetéshez ez a leg­jobb szerszám. Búgnak a ventillátorok, a hőkezelőke­mence felől is jön a zaj, meghát, zúgnak a hegesztő­dinamók. Rátesz még erre egy lapáttal a fúró, a köszö­rű — szóval szépen összejön ez a „kis” hangzavar. — Hogyan „védekeznek"? — Használunk vattát vagy fülvédő kagylót.. . Mostaná­ban inkább az utóbbit, mert a vatta minősége nagyon rossz. Ha fülünkbe dugjuk, csak a felét tudjuk kiszedni, a többi összetörődve benn­marad. — A műhelyben egy-két ember nyakában — nem a fülén — láttam csak fülvé­dőt ... — Hát igen! Nem mindig használják.... Leginkább azért, mert hamar bepáráso­dik alatta . az ember füle. Kényelmetlen. A svéd vatta az volt a jó! Abban még egymás hangját is hallottuk, mert csak a gépek zaját szűrte ki. Fontos ez, mert az ember nemcsak a szemé­vel „lát”, hanem a fülével is. A csoportvezető elmondja, hogy régóta „ügy” ez a zaj, minden beszélgetésen, ta­nácskozáson, de hát, a fül­védőket kiosztották, ezen- kí­vül eddig nem sok történt. Hacsak ... ! Hacsak a tech­nikai szünetet Hem említjük. Zajos üzemekben követendő nélda: minden második órá­ban tíz perc technikai szü­netet rendeltek eL Ilyenkor h a/tárő rezredest, cür. Ma,tuska Béla, Orbán István és dr. Selmeci György rendőr ez­redeseket. Az Elnöki Tanács hat bel­ügyi dolgozónak a Vörös Csillag Érdemrend kitünte­tést, 25-nek „Kiváló Szolgá­latért Érdemrend” kitünte­tést adományozta. A kitün­tetéseket és előléptetéseket Benkei András belügyminisz­ter adta át. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány nevé­ben Borbándi János köszön­tötte az előléptetésben és ki­tüntetésben részesülteket. A Barátság Házában Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára a népeink közötti barátság ápolásáért végzett munká­ért nyújtott át kitünte lC'S'C“- két az MSZBT legmagasabb kitüntetését, az arany koszo­rús jelvényt adományozta több szovjet diplomatának, a magyarországi kirendeltsé­gek számos vezető szovjet munkatársának, továbbá a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadse- regcsoport több tisztjének. Az ünnepségen, részt vett Rá ez Sándor, az MSZMP K3 osztályvezetője. Roska István külügyminiszter-helyettes, Körösi György rendőr vezér­őrnagy. belügyminiszter-he- lov, a Szovjetunió budapesti lyebtes. Jelen volt V. J. Páv- nagykövete, F. F. Krivdá ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában csütörtökön Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyolc építésznek adta át az 1976. évi Ybl Mik­lós-díjat. Hazánk felszabadulásának minden gép leáll. Pihennek a kezelőik és „felfrissülnek” a hallószervek. De a baj ott kezdődik, hogy nem minden gép és nem mindenki áll le, ez pedig már a munkásokon múlik. Hogyan lett „ügy” ez a zaj? Van egy szocialista szerződés, amelyet 1973-ban kötött a gyár és a szolnoki Hetényi Géza kórház. Az egészségügyi intézmény dol­gozói vállalták a gyáriak so- ronkívüll és rendszeres ke­zelését. Ezeken a kezelése­ken derült ki, hogy sok „ganzvilles”-munkás — je­len pillanatban hatvanhat — halláskárosult. Bársony Fe­renc, a szakszervezeti bizott­ság titkára nagyon- jól isme­ri ezeket az embereket, hi­szen maga is több mint egy évtizede dolgozik a gyárban. — Ahogy nőtt a gyár ter­melése — mondhatjuk — 'úgy nőtt a zaj is. Sajnos a műhelycsarnokok —az egyi­ket 1964-ben. a másikat 1973-ban adták át — terve­zésénél, építésénél nem vet­ték figyelembe azt, hogy itt milyen „hangos” lesz a mun­ka. A sima üveg és betonfa­lak között még jobban felfo­kozódik a püfölt vas hangja és a gépeké is. —A GANZVILL és így a szolnoki gyár, termékeinek nagy részét exportálja. A megoldás nyilván nem a ter­mékek módosításában, meg­változtatásában keresendő... — Ez így igaz. De a tech­nológia változtatásával már érhetünk el eredményeket. A ^védőgázos hegesztés beve­zetésével, az elválasztó pa­nelek segítségével és a me­revítők alkalmazásával vala­mennyit csökkent a zaj. Már az is eredmény, ha ötven ka- lapácsütás helyett csak tíz harsog a műhelyben. Nincs olyan értekezlet ahol a szakszervezetiek föl ne vetnék: nagy a zaj. A KÖ­JÁL mérései szerint a mű­hely egyes pontjain eléri a 150 decibelt is — 60—80 az. 31. évfordulója alkalmából dr. Romány Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter tegnap hat szakembernek nyújtotta át a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa által alapított Eötvös Lo- ránd-díjat. Ezt követően a miniszter az Elnöki Tanács által adományozott kitünte­téseket adott át. A mezőgaz­daság, az élelmiszeripar, az erdőgazdaság és a szakigaz­gatás területén kimagasló eredményt elért dolgozók közül a Munka Érdemrend arany fokozatát harmincné­gyen. ezüst fokozatéit hu­szonkilencen, a bronz foko­zatát negyevennégyein vet­ték át a minisztériumiban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar testnevelés és sport fejlesz­tése, illetve népszerűsítése érdekében végzett ldemelké- dő munkájuk elismeréséül a Magyar Népköztársaság Sport i Érdemérem arany, ezüst és bronz fokozata ki­tüntetést adományozott több sportvezetőnek. közöttük Holla Tibornak, a Szolnok megyei. Tanács V. B. Sport- szövetségi és Rendezvéinyiro- da vezetőjének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szovjet szak­embereket tüntetett ki a „Testvériség” gázvezeték má­sodik szakaszának építésé­ben szerzett kiemelkedő ér­demeikért. A vezeték máso­dik szakasza, amelyen Ma­gyarország már az idén egy- miiliárd köbméter földgázt kap a Szovjetunióból, határ­idő előtt, az SZKP XXV. kongresszusára elkészült. A kitüntetéseket csütörtö­kön délben ünnepélyesen nyújtotta át hazánk moszk­vai nagykövetségén Rapai Gyula rendkívüli és megha­talmazott nagykövet ami még nem káros a fülre. Bakos Imre balesetvédelmi megbízott jól tudja, mit je­lent ez a szám. — Igen, de ez még nem elég! Sajnos, a munkások megszokják a zajt, nem vé­dekeznek, és már csak ak­kor veszik észre, hogy ml történt, amikor otthon egyre hangosabbra kell. venni a te­levíziót — A fülvédő viselése kö­telező? — Elvileg . . . Furcsa lát­vány: néha jönnek a vezetők a műhelycsarnokba, fejükön a fülvédő kagylóval, a mun­kások fején pedig semmi Mivel ezek az egyéni védő­eszközök kényelmetlenek, az egész műhelyre kiterjedő zajcsökkentő megoldásokat keresünk. — Nincs ez kicsit későn? — Az időpontról nem ér­demes vitatkozni. Egyébként is egy ilyen beruházás száz­ezrekbe kerül. A környezet, az egészség védelme nem egyedülálló dolog, összefügg a termeléssel a termelékeny­séggel. Most áprilisban pél­dául olyan egyengető beren­dezés áll munkába — értéke 200 ezer forinton felül van — melynek segítségével a kézi kalapálás majdnemhogy megszűnik. Nem sokára megérkeznek a „szendvicsfa­lak”, ezekkel a 3. számú csarnok zaját lehet csökken­teni. Ez sem olcsó dolog, több mint egymillió forint A 2. számú csarnok mennye­zetét pedig azbeszthabarccsal fröcsköljük be, így a felüle­te nem lesz sima. és nem veri vissza a hangot. Sajnos egyelőre még nincs vállal­kozó erre a munkára. A he­gesztőknek az év második felében úgynevezett függö- nyös elválasztót készítünk, amelyek nemcsak a fényha­tástól védenek, de a hang­zavart is csökkentik. Szép terveink vannak, szeretnénk ha ezek meg is valósulná­nak. Hajnal József Vályog helyett fapanel Korszerű juhtenyésztés a Nagykunsági Állami Gazdaságban A „nagykönyv" és a valóság Hatvanezer tonnával több szén Kétórsnként tíz perc cseri Hozzászólás zaj ügyben t

Next

/
Thumbnails
Contents