Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
MTA. JnáreftM Mi tREOUSTOK MEGYEI NßPLAT* 3 „Türténelmr pillanatok a Széchsnti lakátelepsn Az első házgyári elem helyére került Ii9@m mehet a biztonság rovására Zárszámadás utáni észrevételek a termelöszevetkezeti jövedelemgazdálkiNlásrél Már csak néhány perc __ S zolnok, az épülő Széche- nyi-városrész. Az első Icapa- vágásról tavaly tavasszal adtunk hírt. Azóta munkával teli hetek, hónapok szaladtak el. Már elkészült az első 88 lakásos épület fogadószintje, ezután a házgyári elemek összeszerelése vár az építőkre. Tegnap „történelmi” pit- lanaloknak lehettünk tanúi: az új városrész első lakásának első eleme a helyére került. Ezzel végleg elkezdődött a „teljes üzem”. • • • Kora reggel óta mindenki szorgoskodik. Az egyik munkás hegeszt, a másik kalapál, a harmadik egy utolsót erősít az egyik csavaron. Tizenegy órára készen kell lenni, hiszen akkor kezdődik a „nagy esemény”. — Magam is izgalommal várom azt a percet, amikor felzúg a daru... — mondja sepregetés közben Mrena József szerelő. — Pedig hát ott voltam a Vosztok úti, a Zagyva-parti, a Mátyás király úti lakások építésénél is. Láttam elégszer, hogyan kerül egy-egy elem a helyére. Mégis, itt ez az első... A Tamasi brigáddal együtt már 18 éve szerelem az épületek „alkatrészeit”. Ha éjfélkor felébresztenének, már akkor is tudnám, hogy melyik fal, hová passzol. Egy a baj, hogy jövőre nyugdíjba kell mennem. De ha egészségileg bírom, csak akkor megyek, mikor itt minden ház áll. Szeretném munkában megélni, hogy beköltözzön az utolsó lakó is. Csikós István kőműves egy hatalmas csavar rögzítésével „birkózik”. — Ha valóban korszerű tehenészetről akar írni — nézett rám sokat sejtetően a szakember — akkor a Szolnoki Állami Gazdaság szaktelepét ajánlom Ezek szerint nemcsak az épületek és a berendezések modemek, hanem a tehenek tejhozama is magas. Jó lesz azonban ennek utána nézni, és nekiláttam a szaktelep „történelmi” áttanulmányozásához, A Korszerűség pénzbe kerül Á hatvanas években a Szolnoki Állami Gazdaságban tbc-vel és brucellózissal fertőzött magyar-tarka tehénállomány volt. Az üzem akkori vezetői elhatározták, hogy tejtermelésre szakosodva korszerű telepet építenek. Az elképzelés szerint erről a telepről szinte teljesen el kellett tűnnie a fizikai munkának: a fejést, a takarmányozást és a kitrágyázást az ember helyett végezze a gép. A célok megvalósításáért egyetlen tőmbépületbe került az elletőtől az impulsa fejőkarusszelig minden. A termelő teheneket kötetlenül, alom nélküli gumipadlós rövid állásokban tartják, csoportosan. Az állások végében elhelyezett rácsozatról lehulló trágya vízzel felhígítva gravitációs úton — a zsilipek felnyitásával — kerül ki az istállóból. A telepen a járulékos férőhelyekkel együtt — itatásos borjúnevelő, előkészítő, ellető, utógondozó stb. — 880 férőhely van. Az állatok takarmányozását monodiétára — egyetlen élelemre, a lucema- szénázsra alapozták a szakemberek. A szénázs tárolására tíz, egyenként 1100 köbméteres vasbetonsilót építet— Ennek úgy kell állni, hogy száz évet is kibírjon —■ tréfálkozik és közben nagyot csap a kalapáccsal a csavar „fejére”. Ehhez kapcsolódik majd az első elem. A fogadószint a múlt héten készült el. A munka idáig a legnehezebb. Az elemek összeillesztése. szerelése már „haladós”. Három-négy perc alatt kész. Persze az első tart a legtovább ... Vincze Béla főépftésvezető a „nagy esemény” előtt utoljára ellenőrzi — mit végeztek a munkásai. — Minden rendben. Alig hiszem el, hogy már itt tartunk. Egy évvel ezelőtt még olyan siralmas állapotok uralkodtak itt. Az idén. az év végére 200 lakást kell áttefc, ahonnan szállítószalag viszi az Istállóba, ott pedig takarólapátos rendszer osztja szét a teheneknek a takarmányt. — A gépesítettségre Jellemző, hogy a telepen több mint 150 villanymotor dolgozik — ezt már Szöllősi János, a gazdaság igazgatója mondja, az óriási cigarettához hasonlító vasbetcmsilók árnyékában állva. — A takarmányozási láncsor 1270 méter hosszú, s ez mintegy 3 ezer 500 kaparólapátot. 51 ezer láncszemet jelent. A fejőrendszer egy 40 állásos karusszel. ehhez csatlakozik négy, darabonként 2 ezer literes tejhűtő. Mindez, vagyis a telep felépítése 46 millió forintba került, a további kiegészítő beruházásokra pedig 20 milliót költöttünk. Illetve még költünk, hiszen az utolsó lépcsőként megvalósuló 300 hektáros hígtrágya öntözőtelep az idén készül eL Borzasztó sok pénz. Nagyon meg kellett választani tehát azt a fajtát, amelyikkel benépesíthették az istállót, A kezdeti botlások utón A gazdaság szakemberei először 1969-ben jártak kinn Hollandiában. Házról házra menve válogatták össze azt a 250 fekete-tarka lapálymarhát, amely végül is Szolnokra került Az állattenyésztők viszont előrehaladott vemheseket is megvettek — kevés idő jutott az akklimatizálódásra — sok vált a rendellenes ellés. A termelés jóval elmaradt a várakozástól, 1971-ben csak 2 ezer 710 volt az egy tehénre jutó fejési átlag. Hozzájárult ehhez az 'is, hogy akkor még hagyományos körülmények közé érkeztek az állatok. Takarmányként kukoricaszárat. répaszeletet, szítéit kap tik. i a tehenétadnuntt. Igyekezni fogunk, hogy minden a terveknek megfelelően menjen. Két műszakban, éjjel, nappal dolgozunk. Ha időben érkeznek az elemek, naponta 50—GO is a helyére kerülhet. Ilyen tempóban egy hónap alatt felhúzzuk ezt a 88 lakásos épületet. Közben hangos kiáltás hallatszik: — „Gyerekek, indíthattok ... Jöhet az elem ...” A daru könnyű piheként felkapja és a magasba emeli a több mint 3 tonnás elemet, amply húsz perc elteltével szilárdan áll a helyén. Mesz- sziről is jól látszik falán a fekete betűs felirat: „...az első házgyári elem beemelése 1976. március 15.” — we — szék „Volga” fejőgépet használtak. A szigorai állategészségügyi előírások miatt karanténban kellett tartani a marhákat, és ez nem tette lehetővé az állatok ‘jártatá- sát. Pedig azoknak erre nagy szükségük lett volna, s éppen ezért nehezen tűrték az istállóban a lekötést. Ezeket a tapasztalatokat 1971-ben már felhasználták: alacsonyabb vemhességi korral hozták be a szarvasmarhákat. Az állategészségügyi szervekkel előre egyeztetve olyan karantént állítottak fel, ahol mozoghatott a jószág. Nem volt riehéz ellés. és az utóbb behozott 160 tehén első laktációs termelése átlagosan 4 ezer 45 liter tej volt, ami nagyon szép eredmény. Inipsrt nélkül Az 1972-ben benépesített telepre csak a legegészségesebb állatokat vitték be, s így az egy tehénre eső tejtermelés a gazdaság átlagában tavaly meghaladta a 3 ezer 800 litert. — Persze ebben a gyengébb tehenek termelése is benne van — jegyzi meg Szöllősi János — hiszen 1974-ig a selejtezés nem érte el az évi 9 százalékot, pedig a külföldi szakemberek az állomány 30 százalékos cseréjét tartják helyesnek. Ez ugyan túlzás, de az előbbiből eredően az állatok egy része már kivágásra érétt Tavaly ugyan nagyobb arányú volt a selejtezés, viszont az elmondottak ellenére még az idén sem haladja meg a 18 százalékot, mert akkor nem tudnánk saját állatokkal pótolni a hiányt. Csak így érhettük el azt. hogy 1971 óta nem importáltunk egyetlen szarvasmarhát sem, és most mégis 644 tehenünk van. (Fo1'itatjuk) Braun Ágoston AiapelveiÉke! mondjuk: a bér legyen az elvégzett munkával arányos. Vagy megfordítva: csak az elvégzett, a társadalmi eredményt hozó munkáért fizessünk. Mjndezt azért választottuk cikkünk kiindulópontjául, mert a megyében zárszámadást készítő 83 termelőszövetkezet többségében az üzemi eredmény visszaesett, viszont a személyes jövedelmek csaknem változatlan ütemben növekedtek — a tartalék rovására. Természetesen nem arról van szó, hogy termelőszövetkezeteink rosszul dolgoztak, hiszen tavaly is a korábbiaknál többet tették az ország „asztalára”: ám ugyanakkor a köl tségszin.t ■— s benne az élőmunka költsége is — megnövekedett A megye termelőszövetkezeteinek összes jövedelme tavaly az 1974. évinek csupán 94 százaléka volt Kétségtelen, a költségeik növekedéséhez hozzájárult az anyagárak emelkedése, különösen a növénytermesztésben a zárt — nagyobb technikai felkészültséget kívánó — technológiák terjedése, az állattenyésztésben a költségesebb keveréjítakar- mánydk növekvő mértékű felhasználása. Elgondolkodtató azonban, hogy tavaly hat százalékkal kevesebb élőmunkát használtak fel a termelőszövetkezetekben, mint a megelőző évben, mégis négy százalékkal többet fizettek ki munkadíjra. Az évközi jövedelemkiáramlás tehát kedvezőtlenül, 10 százalékkal növekedett. Vannak az átlagtól Jóval eltérő adatok is. Akadt például néhány termelőszövetkezet — főleg a Jászságban — amelynek nyeresége most jóval kisebb volt, mégis egy munkanapra átlagosan 20—■ 33 százalékkal többet fizetett, mint 1974-ben. A megengedhetetlen elosztás iskolapéldája: egyik megyei téesz tavaly 27 százalékot emelt a személyi jövedelmeken, pedig nyeresége az 1974. évinek csupán 52 százaléka. Az előrelátó téeszek bruttó jövedelmük elosztása során növelték biztonsági alapjukat, de sajnos nem egy gazdaság jócskán kivett belőle, hogy növekvő költségeit fedezze — s a jövedelmek többnyire azokban is erőteljesen növekedtek. Mit gondoljunk arról a termelőszövetkezetről, amelyikben szinte nullára apasztották a tartalékalapot, de az átlagjövedelem 28 százalékkal A terem ünnepélyes díszben, éppúgy, mint az asztal körül helyet foglaló fiúk, lányok. Ismerkedés, bemutatkozások. Az egymás kezét szorongató fiatalok szajoliak, rákóczifalviak és szandasző- lősiek. Az egyesült Rákóczi Tsz, valamint a rákóczifalvi területi, az ÁFÉSZ és a pedagógus KlSZ-alapszerveze- tek küldöttei. Dobpergés. Üttörők vonulnak énekelve a terembe. Virágokat s maguk készítette ajándékokat nyújtanak át a küldötteknek. Szószólójuk — rövid fürtű, szőke lányka — eredményes, jó munkát kíván. Aztán komolyra változnak az arcok. Az előadó beszél. Elmondja, miért kellett az összejövetel, mi a helyes út az alapszervezetek jövőjét illetően. A rákóczifalvi, szajoll és szandaszőlősi tsz-ek egyesülése. valamint hogy ez évtől daságot, ahol a rosszabb eredmények ellenére nemcsak az 1974. évi , szintig egészítették ki a személyi jövedelmeiket, hanem még azt is „megfejelték”, ebben túlteljesítve a „tervüket”. A bírálható magatartás példájaként nemcsak egy-két gazdaságot említhetnénk —• ezért nem jelölünk meg konkrét üzemeket —, hiszen a megye termelőszövetkezetei a felosztásra került jövedelembe több mint 100 millió forintot a biztonsági alapból vontak be —83 százalékkal többet, mint 1974- ben. A rendelkezésre álló alap összege az 1974-eshez képest 21 százalékkal* szűkült. Ez azt jelenti, hogy a téeszek nem kis hányada —• összesein 30 üzem — biztonsági alap hiányában, illetve számottevő biztonsági alap nélkül kezdte el a nehezebb feladatokban bővelkedő 1976-ot. Bizonyításként az is ide tartozik, hogy a szövetkezetek 17 százaléka kényszerül jövedelemnövekmény- adót fizetni, többségük a biztonsági alapból. (Sőt. ami ennél is veszélyesebb tünet: a forgóvagyon — 3—10 százalékkal — a termelőszövetkezetek 42 százalékánál csökkent.) Ft 37 3I3II rsemaszeméLt ÜL ű!n|l lyí jövedelem — a tagságot is átmenetileg félrevezető — meredek növelését, hanem mindenekelőtt a termelési biztonságot, ezen keresztül az egész közösség jövőjét hivatott szolgálni. Egy-egy rossz esztendő után' a biztonsági alap a forrása a jövedelmek olyan mérvű és nem feltétlen teljes kiegészítésének, amelyből a tagság rendesen megélhet, Nem azt kifogásoljuk tehát, hogy egyáltalán bárhol la hozzányúltak a biztonsági alaphoz. A mértéken van a hangsúly. Látnivaló a kedvezőtlen tendencia: a megyében az aránylag magas 7 százaTSRos átlagjövedelem-növekedést a biztonsági alap nagyarányú felhasználásával érték el a termelőszövetkezetek. Ez felveti a vezetők felelősségének kérdését is. Természetesen a vezetőnek népszerűbb feladat „vastagon” osztani, mint kiállni a tagság elé a valós helyzet magyarázatával és az annak megfelelő reális javaslatokkal. Ám könnyen szerzett, kérészéffitű népszerűség ez. A tagság ugyanis hamar rájön — legkésőbb 1977 elején —, hogy a nagyabb jövedelem mögött nem volt elegendő munka. A nagyobb szigorúság, ax élvszerű magatartás politikai mindhárom község KISZ- alapszervezetei a Szolnok városi KISZ-bizottsághoz tartoznak, szükségessé teszi, hogy erősebb legyen a községek KISZ-életének központi irányítása. Szavait mások is megerő- sítik. — A változásokkal, a területi alapszervezet létrejöttével jelentősen nőtt a taglétszám. A hat alapszervezetnek és három ifjúsági klubnak központi irányítás kell. Több mint ezer fiatalról van szó. — Az alapszervezetek munkája nem egységes. Némelyik jól dolgozik, mások „lazsálnak”. — Sok feladat vár a KISZ- esekre a község szépítésében. Ezek csak akkor valósíthatók meg. ha egyidejűleg tudunk mindenkit mozgósítani. Meg kell választanunk a nagyközségi KlSZ-bizott- ságot. Helyeslő bólogatások. Jakövetelmény, hiszen a közösség érdekeit gz az elnök, az a vezetőség szolgálja igazán, amelyik gondol — tartalékol — a holnapra is, tehát a hatékonysággal arányos, a távlati érdekekkel egybeeső jövedelempolitikát javasol a közgyűlésnek, A megye termelőszövetke- zeteimetk eredményei 1975- ben a korábbi éveknél kisebb mértékben gyarapodtak, ezt aránytalanul nagy ráfordítással érték el: emiatt jövedelmük is kevesebb volt, mint 1974-ben. Semmivel sem indokolható tehát, hogy az 1975-ben szerényebb eredményt hozó közös munkából a gazdaságok egy részében az egyének szerénytelenül, a kollektív teljesítményt jóval meghaladóan részesedtek, mégpedig a biztonsági alap jelentős megcsapolásának megszavazásával. A megyei pártbizottság 1976. január 9-i állásfoglalásában ez olvasható: „Anegyedik ötéves tervben életszínvonalunk jelentősen emelkedett. Az előttünk álló öt évben annál szerényebb mértékű növekedésre számíthatunk, hiszen az életszínvonal fokozásának mértéke mindenkor a népgazdaság teherbíró képességétől függ... hangsúlyozzuk, hogy terveink megalapozottak, elérhetőek és az előirányzott emelkedés nem lebecsülendő. A szerényebb mértékű növekedés elsősorban a jövedelmekre értendő.” A mostani, a zárszámadás utáni helyzetből adódó tanulságokat a fentieknek megfelelően kell levonni. Csak a népgazdasági célokkal összhangban álló, tehát az elvégzett' munkával, arányos elosztás folytatható év közben is, s majd esztendő végével a bruttó jövedelem felhasználásában. Ügy gondoljuk, hogy politikai elkötelezettségüket fejezik ki a szövetkezeti vezetők, ha a jövőben szigorúan a megyei pártbizottság cselekvési programjában foglaltakhoz tartják magukat ezen a téren. is. Meggyőződésünk, hogy a termelőszövetkezetek pártszervezetei politikai kötelességüknek tartják az elveinket következetesen érvényesítő vezetők támogatását A párlellenőrzés zeivel is segíteni kell a gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló szerényebb, helyileg is a jobb munkára alapozott jövedelempolitika kialakításában, szükség szerinti kiigazításában és nagyon fegyelmezett megvalósításában. vasiatok a bizottság tagjaira! szavazólapok, választás, eredményhirdetés. A küldöttek szavazatai alapján Rákóczi- falva nagyközség KlSZ-bi- zottságának titkára Nagy Vilmos, tagjai... Igenlő moraj, majd mély csend. Az újdonsült titkár beszél. Feladatokat soroL Készülődés a KISZ közelgő kongresszusára, részvétel a forradalmi ifjúsági napokon, mit vár a község vezetése a Rákóczi-évforduló kapcsán, s hogy ez évben fel kell építeni az úttörőházat, parkosítani az iskola előtti teret... A vezetőség feladata pedig mindezt irányítani, s egységesen képviselni mindhárom község KISZ-eseinek érdekeit. — Nem akarunk többet — mondja végül —, mint hogy amit teszünk, az a három község, mindannyiunk hasznára váljék. _______ S. K. £ T EJÚTON (1) A borjak már Sokak* szidtok növekedett?! Ismerünk gazHárom község fiataljainak hasznára KISZ-bizottság alakúit Rákóczifalván
