Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

1976. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A BERUHÁZÁS BBIEDlTASA: 1970 Hűtőház Zalaegerszegen Íz MSZMP állásfoglalása a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Kádár János elvtárs előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongres­szusán réyzt vett magyar pártküldöttség jelentését, és jóvá­hagyta tevékenységét. 3 Nem újkeletű a fel- _ fedezés: a mezőgaz­dasági termelés folya­mata azzal nem fejeződhet be, hogy a termény, a ter­mék elhagyja a termelőszö­vetkezetet, az állami gazda­ságot. A „készterméket” rak­tározni kell, mégpedig a biológiai adottságok követ­keztében sok esetben hűteni. Ezt kereskedelmi szempon­tok is indokolják: a gyü­mölcsnek és a zöldségnek a termés idején mindig nyo­mott ára van itthon és kül­földön egyaránt, szezonon kívül pedig lényegesen ma­gasabb. Hasonló a helyzet a hússal is. A vágási csúcsok idején a piac képtelen „megemészteni” a termelést, ezért a húst és húsipari ter­mékeket hűteni, fagyasztani kell. Már jónéhány éve annak, hogy egy olasz cég hónapok alatt felépített Budaörsön egy hűtőházat. Akkoriban kiszámították a szakembe­rek, milyen gyorsan megté­rül egy ilyen létesítmény. Az elmúlt tervidőszakban sok­felé épült kisebb-nagyobb hűtőház az országban, nem­csak a Magyar Hűtőipar ke­zelésében, hanem termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok közös beruházásaként. (Tudósítónktól) A Járműjavító 520 ifjú- kommunistájának képvisele­tében tizenkét adapszervezet küldöttei gyűlitek össze teg­nap reggel az üzem művelő­dési központjában megtartott értekezleten. A fiatalok ta­nácskozásén részt vett Ka- nyó Sándor, a városi KISZ bizottság titkára, az üzem párt-, gazdasági és társadal­mi szerveinek vezetői. Az üzemi KISZ-bizottság titkára, Kozma József beszá­molójában elemezte a KISZ VIII. kongresszusa óta eltelt időszakot, értékelte a Jármű­javítóban dolgozó KlSZ-alap- szervezetek munkáját. Az if- júkommunilsták 95 százaléka szocialista brigádtag, aktívan részt vállaltak a brigádok munkájából, nagy mértékben elősegítették az üzem terv- feladatainak teljesítését. Több esetben szerveztek kommunista műszakokat és vállaltak védnökséget egy­Az AGROTRÖSZT tájékoz­tatása szerint a kistermelők tavaszi ellátása jobb lesz a tavalyinál, a hazai gyártóik és a külkereskedelmi partnerek szállításai növelték a rakt.V- kóBzitetet. A kistermelők esz­közellátása néhány gép kivé­telével kielégítő. Kézi- és elektromos morzsol ókból, — amelyek az állattartást köny- nyítik meg— ki tudják elégí­teni a megrendeléseket. Nagy az igény a permetezők iránt: a kistermelők háti permete­zőből 67 ezret, kézi gépeikből pedig 1-8 ezret vásárolhatnak még az első negyedévben. Hiánycikk ellenben a moto­ros permetezőgép, ezért im­portról tárgyalnak. Hasonló­képpen nem tudják kielégí­teni a vásárlókat kézi pora-; 7.ókkait, motoros fűnyíróval és kéa kutakkal, ezek gyár-. Ezek mérete azonban sok­szor elmaradt az optimális­tól. a gazdaságos nagyság­tól. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság termelése a vártnál gyorsabban fejlődött és a hűtőházak építése ez­zel nem tudott lépést tarta­ni. Elmondható: a mezőgaz­daság termelése és az 'élel­miszeripar feldolgozó és tároló, hűtő kapacitása kö­zött feszültség keletkezett, amely a sertés-, a szarvas- marha program előrehalad­tával különösen megnőtt * az utóbbi egy-két esztendőben. Ezen igyekszik enyhíteni a zalaegerszegi hűtőház, bár ennek felépítése korántsem oldja meg a gondokat. A hűtőházak láncolatában a zalaegerszegi univerzális jel­legével tűnik ki, ugyanis több feladat párhuzamos el­látására alkalmas. A zalaegerszegi hűtőház felépítését indokolja a ha­zai húsipari program végre­hajtása, amely a kibocsátott állati termékek mennyiségét jelentősen növelte. Tovább­ra is fontos feladat a kon­vertálható, a minden piacon jól értékesíthető árualapok bővítése és nem elhanyagol­ható szempont a belföldi ellátás javítása, a kínálati egy újítás megvalósítása fe­lett. Az elmúlt két évben összesen 16 ezer- 500 óra tár­sadalmi munkát végeztek. A beszámoló további ré­szében Kozma József foglal­kozott a szakmai, politikai és általános műveltség fej­lesztésének szükségességével. Szólt az 1974 júniusában megalakult Ifjú Gárda sza­kasz eredményes tevékenysé­géről, az úttörők patronálá- sáról. A KISZ-nek kedvező a szocialista brigádklúbbal és a művelődési központtal ki­alakított kapcsolata, s nagy mértékben nőtt a kiszesek- nek a sport területén kifej­tett aktivitása. A beszámoló után sok fia­tal jelentkezett hozzászólás­ra. A küldöttértekezleten fel­szólaló Kanyó Sándor pozití­van értékelte a K ISZ-szerve­zet tevékenységét, rámuta­tott, hogy 1972-ben és 75-ben méltó helyre került a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlója. fását ugyani* az eddigi szállí­tók megszüntették. Az AG­ROTRÖSZT igyekszik ezeket a felszereléseket máshonnan beszerezni. Kiscsomagolású műtrágyá­ból tavasszal az elmúlt évi 6 ezer tonnával szemben 13 ezer tonnát hoznak forgalom­ba. A kecskeméti üzemben megkezdték a tavasszal leg­inkább keresett műtrágyafé­le, a 34 százalék arányban nitrogént tartalmazó ammon- nitrát csomagolását. Kisoso- rnagolású összetett műtrágyá­ból a peremartoni Vegyipari Vállalat 650 tormát bocsátott a belkereskedelem rendelke- 7,ésére. A rügyfakadás előtt használt készííménvakhől. (Novanda, Gyümölcsfaolaj, Neopol) kisadagú csomago­lásban az I. negvedév^n 1 1 százalékkal többet árusítanak mint tavaly. egyenetlenségek kiküszöbö­lése. \ Ilyen indokoknak alapján a Minisztertanács még 1975- ben jóváhagyta a zalaeger­szegi hűtőház beruházási ja­vaslatát. A beruházás költ­sége előreláthatóan megha­ladja a 700 millió forintot. A hűtőház a tervek szerint 1150 vagonnyi mélyhűtő térrel és ennél valamivel nagyobb gyorsfagyasztott terméket előállító kapacitással rendel­kezik majd. Kezdési idő­pontként 1976 második felét jelölte meg az Állami Terv­bizottság. Fontos szempont a beru­házás kivitelezésénél a gyor­saság. Ennek jelentőségét itt az is aláhúzza, hogy a hű­tőházzal növelhető a gazda­ságosan és minden piacon jól értékesíthető hűtött és fagyasztott termékek kínála­ta. Éppen ezért olyan döntés született, hogy a beruházást importból valósítják meg, vagyis a közművesítés és az alapozás kivételével vala­mennyi tövábbi teendőt egy külföldi cég végzi, tehát voltaképpen külföldi fővál­lalkozásban készről. (VÉGE.) B. M. Telepítés és felújítás rgjeim az erdőművelés A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 2 ezer 100 dolgozója 16 napi mun­kabérnek megfelelő nyere­ségrészesedést talál a borí­tékban. A „két megyés” nagy gazdaság a negyedik ötéves terv legsikeresebb évét zár­ta 1975 decemberében, 335 millió forintos termelési ér­tékük 6 százalékkal több volt az előző évinél. Árbevételi tervük is jobban alakult a tervezettnél, ezért 1975-ös nyereségük is meghaladja az előző esztendőben képződött összeget. Fejlesztésére így 7 millió forintot fordíthatnak, ugyanennyi pénz jutott ré­szesedési alapra is. A mezőgazdasági és ipari tevékenységet folytató gazda­ságban az elmúlt évben az erdőművelés fejlődött legna­gyobb ütemben. A fatelepí­téssel és erdőfelújítással fog­lalkozó ágazat két Szolnok megyei erdészete, a tiszafüre­di és a szolnoki, nagy mér­tékben részese a gazdaság si­kerének. A fürediek 7.5 mil­lió, a szolnoki erdészeti dol­gozók 5.8 millió forinttal (megkétszerezve az 1974-es évit) járultak hozzá a nagy­kunsági gazdaság termelési értékéhez. Az idei tervükben — töb­bek között — 5 százalékos bérfejlesztés, 450 millió fo­rintos termelési ériék, és 30 millió forint nyereség eléré­se a céljuk. Fokozzák a tő­kés exporttermékek gyártá­sát, az elmúlt évi 35 millió forint értékű kiV.út az idén jóval túl szeretnék teljesíte­ni. A tiszafüredi erdészetnél ebben az évben profilválto- zás lesz. A ma még jórészt fakitermeléssel foglalkozó munkásoknak az új feldolgo­zó üzemben biztosítanak majd munkát. Kevés üzem, gazdaság di­csekedhet annyi törzsgárda taiggal, mint az erdő- és fa­feldolgozó gazdaság: a 2 ezer 100 dolgozó közül 1800-an törzsgárda tagok. A 79 szoci­alista brigád elmúlt évi munkájának értékelése még tart, de azt már megállapí­tották, hogy eredményes, si­keres esztendőt zártak a bri­gádok is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az SZKP XXV. kong­resszusát mind a Szovjetunió­ban folyó kummumista építő- munka, mind a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a nemzetközi helyzet alakulása, a békáért vívott harc szempontjából történel­mi jelentőségű eseménynek tekinti. A proletár internacio­nalizmus szellemétől áthajtott kongresszus marxista-leni­nista elemzését adta a Szov­jetunió fejlődésének, mégha - tárasba a szovjet kommunis­ták, az egész szovjet nép nagyszabású feladatait a kommunizmus épít lsében, tu­dományosan értékeibe a nem­zetközi heivzetet, és progra­mot adóit.'Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunista építőmunka gyakorlati ta­pasztalatainak elméleti álta­lánosításával alkotó módon továűbfej’ssztette korunk élen járó elméletét, a mar- xizmns-lerv ttizmusf, s ezzel új eszmei fegyverekkel gya­rapította a nemzetközi kom­munista mozgalmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd elvi, politikai, cselekvési egységét, az SZKP vezetésének és tagságának egységét, a párt és a szovjet nép össaeforeottságát, a szov­jet ország valamennyi nem­zetiségének testvéri össze­tartozását, közös akaratát a kommunista társadalom programjának megvalósítá­sára. A kongresszus meggyő­ző mód-ca bizonyította a Szovjetunió társadalmi rend­jének szilárdságát, ami egy­ben a szocializmus, a hala­dás, a béke' ügyének biztos támasza az egész világon. Az SZKP XXV. kongres­szusa a kommunizmus építő­inek kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy- raérfókeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, annak le­nini Központi Bizottságával, a nemzetköz! munkásmozga­lom kipróbált harcosával, Le- onyid Iljics Brezsnyev elv- társsal — megvalósította a XXIV. kongresszus irányvo­nalát az élet minden terü­letén. A XXV. kongresszuson kidolgozott program a kom­munista építőmunka folyta­tásának reális, megalapozott, lelekesítő programja. A X. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió további nagy lépéseket tegyen a fej­lett szocialista társadalom tö­kéletesítésének, a kommuniz­mus építésének útján. A pórt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió népgaz­daságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólé­tének továbbá emelésére, a szovjet emberek kulturált életfeltételeinek tökéletesíté­sére. Az SZKP céltudatosan dolgozik a szovjet társadalom továbbfejlesztésén, amely a valódi szabadság, az igazi de­mokrácia társadalma. A kongresszus fényes bizonyí­téka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja ve­zetésével, teljes egységben rendületlenül halad előre a L/anin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a világon, amely képes volna feltartóz­tatni a Szovjetunió, a szoci­alizmus, a kommunizmus elő- nehaladasaí. A magyar kommunisták a szocialista é? a társadalmi rendszer verse­nyében mindig kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a Szovjetunióban folyó kom­munista építőmurJkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas ered­ményei, tapasztalatai. A mi történelmi utunk is világosan _megmutatta, hogy csak abban az esetben lehetséges a szo­cializmus eredményes építé­se, ha a forradalmi folyama" tot vezető párt egyaránt fi­gyelembe veszi a szocializ­mus építésének nemzetközi érvényű, fő törvényszerűsé­geit ás a nemzeti sajátossá­gokat. Az SZKP XXV. kong rész - szusa a béke kongresszusa. A kongresszus a nemzetközi helyzetet a körülmények re­álig számbavételével elemez­te. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt tartja, hogy az SZKP XXIV. kongresszu­sa békeprogramjáraak végre­hajtása, a Szovjetunió, a szo­cialista országok fejlődése, egyeztetett külpolitikája, az összes haladó és békeszerető erőkkel megvalósult mind szorosabb szövetsége utat nyitott a hidegháborútól az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése fe­lé. Nagyjelentőségű, hogy az SZKP külpolitikája töretle­nül folytatódik: "a XXV. kongresszus által megfogal­mazott külpolitikai célok a békeprogram foly tatását, to­vábbfejlesztését jelentik. Ez a program joggal találkozik a békeszerető, reálisan gon­dolkodó emberek egyetérté­sével, támogatásával. A Szov­jetunió ereje, eltökéHteége, az emberiség sorsáért érzett fe­lelőssége, áldozatvállalása a jövőben is szilárd biztosítéka annak, hogy a békéért ás a nemzetközi együttműködés­ért folytatott további harc programja ig megvalósul. Az SZKP XXV. kongresz- sz.'jsa a nemzetközi szolidari­tás kongresszusa. A kong­resszus a több mint 15 millió szovjet kommunista, az egész szovjet nép nevében kifejez­te szolidaritását a szocializ­musért, a haladásért, a de­mokráciáért, a nemzetek sza­badságáért világszerte harco­ló erőkkel. Megerősítette, hogy a szocializmus és a ha­ladás ügye elválaszthatatlan a Szovjetunió fejlődésétől, az, SZKP következetes, interna­cionalista politikájától. A kongresszuson minden eddi­ginél nagyobb számban vet­tek részt azok az erők. ame­lyek napjainkban a szocia­lizmusért, a társadalmi hala­dásért, a népek szabadságá­ért, a nemzeti függetlenség­ért, a neokolonializmus ellen harcot folytatnak. Ez demon­strálta korunk három fő for­radalmi erejének, a szocialis­ta országok, a nemzetközi komnnsnista és munkásmoz­galom. a nemzeti felszabadító moaga’mak harcénak szaros kapcsolatát, az antiimpeiria- lisrta egység növekvő erejét a nemzetközi küzdőtéren. A nemzetközi kommunista mozgalom felfelé ívelő szaka­szában, amikor a kommunis­ta pártok önállóan dolgozzák ki politikáiukat stratégiáju­kat. és taktikájukat, megnö- vékedé;t minden egyes test­vérpárt felelőssége, növek­szik a proletár internaci­onalizmus jelentősége. Az SZKP XXV. kongresszusa hitet tett a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egvs-ége mellett. Pártunk az FZKP-val és más testvérpár- tokkal együtt mindent meg­tesz az egység erősítésére, s elítéli az egységet aláásó né­zeteket. a nemzeti korlátoll- s-’.goi. a burásod nacionaliz­must, a szovjetektenességcí, a s »kádár törekvéseket, s mindezek legdurvább ■meg­nyilvánulását, a maoizmust. Az MSZMP a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységét szem előtt tartva, mindenkor támogatta é,s támogatja a testvérpártok tanácskozását, kétoldalú, re­gionális és világtalálkozóit. A magyar parsküldöttség tagjai szovjetuniótoelá tartóz­kodásuk során látogatást tet­tek a Grúz Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miáján, az SZKP Központi Bizottságéinak Társadajormtu- dományi Akadémiáján, talál­koztak a munkások, kolhoz- parasztok, értelmiségiek kép­viselőivel. Ezekem a találko­zásokon ismét bebizonyoso­dott, milyen mélyek a gyöke­rei a magyar—szovjet barát­ságnak, milyen szilárd a ma­gyar és a szovjet kommunis­ták. a két. nép testvéri kap­csolata. Pártunk nagyraéifé­kei i azt a meleg fogadtatást, amelyben küldöttségünk a Szovjetunióban részesült, s amelyben ismételten kifeje­ződött a szovjet nép testvéri barátsága a magyar nép iránit. Ügy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségének részvé­tele a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXV. kong­resszusára eredményesen szol­gálta az MSZMP és az SZKP egyre erősödő testvéri együtt­működését, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A magyar közvélemény a kongresszus napjaiban élénk érdeklődéssel fordult a szov­jet főváros felé. A megkü­lönböztetett figyelem jele volt, hogy a napilapokat lé­nyegesen nagyobb példány- számban vásárolták, ás mil­liók nézték, hallgatták a tele­vízió és a rádió beszámolóit. A dolgozók nemcsak figyel­mükkel, hanem tetteikkel is kifejezték, mily nagy jelentő­séget tulajdonítanak a szov­jet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásának. En­nek bizonysága, hogy a Cse­pel Vas- és Fémművekben és más üzemekben értékes mun- kafelajúniusokat tettek, ün­nepi műszakokat tartottak és teljesítettek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tiszteletére. Számos gyár és intézmény dolgozói testvéri üdvözletü­ket küldték ég jókívánságai­kat fejezték ki a kongresz- szushoz és az ott jelen levő magyar delegációhoz küldött távirataikban. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nép saját ügyének is tekinti a szovjet testvérpárt­nak, a szovjet népnek a kom­munista társadalom felépíté­séért tett erőfeszítéseit. A Szovjetunió Kommunis­ta Pa-rtjának XXV. kongresz- szusa a forradalmi fejlődés, az építőmunka gazdag ta- paisztalafait nyújtotta vala­mennyi kommunista pártnak, köztük a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Pártunk elvégzi az SZKP XXV. kong­resszusa tapasztalatának elemzését, gondoskodik arról, hogy a szovjet testvérpárt fe­lelős tanácskozásának anya­gát a párttagság megismerje, s a tapasztalatokat szocialis­ta munkánk javára haszno­sítsuk. Meggyőződésünk, hogv megvalósulnak mindazok a közös eszméken alapuló cé­lok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kong­resszusának határozatai egy­aránt megfogalmaznak. Együttműködésünket erősít­ve, egységesen és szoros szö­vetségben a jövőben is együtt haladunk a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, a nagy szovjet néppel közös törté­nelmi utunkon. Pártunk, a szocializmust építő magyar nép forrón üd­vözli az SZKP XXV. kong­resszusának történelmi hatá­rozatait, teljes erejével támo­gatja a Szovjetunió békepo- litükáját, és azt kívánja, hogv a szovjet nép a nagy áldoza­tokkal kivívott, megérdemelt békében élhessen, és eredmé­nyesen folytassa az emberi ség úi hajnalát jelző kort. munittá társadalom építését. Budapest, 1976. március 12. AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA Kommunista műszakokat szerveztek KISZ—küldöttek értekezlete § a Járműjavítóban Jobb ellátásra száiiiilbatoak tavasszal a kistemelik Az AGROTRÖSZT tájékoztatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents