Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ára: 80 fillér XXVII. évf. 61. sz. 1976. március 12., péntek MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Klem uniformis M em szentíráü, hogy a kollektív szerződéseket öt évre kell megkötni A vállalatok eltérhetnek ettől. S bár az idevágó rendelkezések azt azért megszabják, hogy egy évnél rövidebb és hét évnél hosszabb időre nem lehet a szerződéseket megkötni, a lényeg nem annyira az idő, hanem a tartalom. Hogy ezek a szerződések — amelyeket az újságírói közhely a vállalatok „alkotmányaként” emleget — segítsék a vállalatok középtávú terveinek megvalósítását. Mi tagadás: a kollektív szerződések elkészítését, vitáját, elfogadását, majd aláírását a vállalatok egynémelyekénél affé­le időről időre ismétlődő rutinmunkaként kezelik. Korábban — nem is oly régen! — előfordult például, hogy az egyik vállalat egyszerűen kölcsönkérte és némi módosítással lemá­solta a szomszéd cég kollektív szerződését, mondván, hogy végülis minden szerződést azonos szempontok szerint kell elkészíteni, s ami jó a szomszédnál, az feltehetően jó lesz náluk is. Nem vitás: a kollektív szerződéseknek azonos elvek sze­rint kell készülniük. Ezek közül a legfontosabb, — mint már céloztam rá —, hogy a szerződések tükrözzék a vállalat előtt álló célokat és feladatokat, s olyan szabályokat, előírásokat tartalmazzanak, amelyek egyértelműen e feladatok végre­hajtása érdekében születtek, s amelyek — természetesen a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatosak. Mert ne feledjük: a kollektív szerződés kétoldalú megállapodás. Ami pedig az azonos elveket illeti: melyik vállalat nem bajlódik a munkaerőhiány miatt Nem csak azért, mert nincs elég — sőt egyáltalán nincs — szabad munkaerő, hanem azért is, mert a munkások és alkalmazottak jórészét éssze­rűtlenül foglalkoztatják. Melyik vállalat mondhatja el, hogy az általa alkalmazott ösztönzési eszközök, sőt, hogy a vállalati bérpolitika minden tekintetben, egyértelműen és kizárólag a legfontosabb gazda­sági tennivalókat segítik: a jobb terméléselőkészitést, a haté­konyabb termelésirányítást, a termékstruktúra rugalmas vál­toztatását, a takarékosságot a munkaerővel? Melyik az a vál­lalat, ahol megoldották az egészségesen differenciált kere­seti arányok gondját, ahol például az átlagosnál nagyobb a kedvezőtlenebb körülmények között, nehéz fizikai munkát végzők jövedelme, mint azoké, akik különösebb szakképzett­séget nem igénylő, és viszonylag kényelmes munkakörökben dolgoznak? Sikerült-e megnyugtatóan rendezni a teljesítményköve­telmények 'Sokat vitatott problémáját, bevezetni és alkalmazni a korszerű normákat, ami nem a bérezés segédeszköze, hanem szerv ’jgfcí'módszer? Mindezeket a feladatokat — ha úgy tetszik követelmé­nyeket — valóban úgy kezelhetjük, mint a kollektív szerző­dések elkészítésének mindenkire egyformán érvényes irány­elveit Csakhogy: ne feledkezzünk meg arról, amit „vállalati sajátosságként” szoktak emlegetni. Hogy például ugyanaz a bérforma az egyik helyen okos, racionális ösztönzési eszköz, a másik helyen pedig kifejezetten hatástalan. Hogy X válla­latnál másként, más módon, más célok érdekében kell meg­oldani a továbbképzést vagy egészen más megfontolásokból kell a munkaerővel takarékoskodni, mint Y vállalatnál. H em folytatom, mert a példák szaporítása nélkül is nyilvánvaló, hogy a kollektív szerződéseket nem lehet uniformizálni. S ezt a veszélyt elkerülendő, bizony komolyabban, sokkal komolyabban kell venni a kol­lektív szerződések vitáját hogy pontosabb legyek: demokra­tikus vitáját. Legyen erre idő és megfelelő alkalom, ne csak egv-egy gyorsan ledarált és unalmas termelési tanácskozáson. Legyenek ehhez megfelelő vitapartnerek: a vállalatnál hosz- szabb ideje dolgozó, sokat tapasztalt munkások és alkalma­zottak. és olyan vezetők, akik nemcsak — úgymond — „isme­rik a problémákat”, hanem dönteni is képesek. Akik felisme­rik, hogy a munkások, a beosztottak okkal-joggal és főleg hasznosan szólhatnak bele a vállalati gazdálkodás egy sor — őket közvetlenül érintő — kérdésébe^ V. cs. MA: Alapításának hatszázadik évfordulójára készül Mezőtúr Az előkészületekről tanácskozott • párt-végrehajtó­bizottság A beruházás indítása: 1976 Sorozatunk első része a Dunai Vasmű fejlesztéséről szól 3. oldal A rádió és a tv jövő heti műsora 4. oldal A tudós forradalmár Száz éve született Madzsar József Budai könyvkiadók a mohácsi vész előtt A legrégibb magyar ősnyomtatványok / keletkezésének körülményei, a magyarországi nyomdászat és könyvkiadás kezdetei 5. oldal Diáksport T. oldal Kádár János fogadta a Chilei Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, s Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta a Chilei Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, ame­lyet Volodia Teitelboim, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezet. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom idő-' szerű kérdéseiről, a két test­vérpárt együttműködéséről. Megerősítették az MSZMP és a magyar nép szolidari­tását a Chilei Kommunista Párttal, az egységbe tömörü­lő baloldali erőknek a fa­siszta junta elleni töretlen küzdelmével. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, as MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Nagy Gá­bor, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Módosítás a táppénzrendszerben Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tagnap ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügymi­niszter előterjesztését az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában foglaltaik végre­hajtására eddig tett és a jö­vőben tervezett intézkedé­sekről. A kormány jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnö­kének jelentését az 1976— Verseghy diáknapok Szolnokon A megyeszékhely most ha­todik alkalommal gazdája a Verseghy diáknapoknak, me­lyek alkalmat adnak arra. hogy a megye diákjai bizo­nyítsák a művészetekben való jártasságukat és bi­zonyságot szolgáltassanak arra, hogy gazdag az isko­lák kulturális élete. A Verseghy napok ren­dezvénysorozata vasárnap kezdődik, hétfőn folytató­dik. majd egyhetes szünet után március 21-én fejező­dik be. Holnapután lesz a diákszínjátszók, irodalmi színpadok bemutatója a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban. A szakmunkástanuló és szak­középiskolai kórusok hang­versenyét a vegyipari szak­középiskolában rendezik. Az ^Éneklő ifjúság”, kórusok — rádiófelvétellel egybekötött — hangversenye a Tisza par ti gimnáziumban lesz. Hétfőn az Irodalmi szín­padok és diákszínjátszók bemutatója folytatódik a művelődési központban. Az­nap lesz a szólóénekesek, fúvószenekarok, kamaraze­nekarok, szólóhangszerek és kamaraegyüttesek bemuta­tója is. Március 21-én mutatkoz­nak be a vers- és prózamon­dók, az ifjúsági éneklő kö­rök, a néptánc együttesek, a népi zenekarok, népi hang­szeresek, a folk- és pol-beat együttesek. Aznap lesz a diálctanácskozás is. 1980. évekre szóló magyar— kubai tervegyeztető tárgya­lásokról. A külügyminiszter jelen­tést tett dr. Erich Bielkával, az Osztrák Köztársaság kül­ügyminiszterével március 2— 3-án Grazban, illetve Szom­bathelyen folytatott tárgya­lásairól. A határmenti ta­lálkozó során a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a kétoldalú együttműködés helyzetéről és további fej­lesztéséről folytattak meg­beszéléseket A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a kormány állami nagyberuházásként hagyta jóvá a bélapátfalvi cement­gyár beruházási javaslatát. A kormány jóváhagyta az egészségügyi és a munkaügyi miniszter., valamint a Szak- szervezetek Országos Taná­csa előterjesztését a táppénz­fegyelem erősítése érdekében teendő intézkedésekről, va­lamint határozott a táppénz- rendszer 1977. január 1-én életibe lépő módosításáról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott a mező- gazdasági, élelmiszeripari ém erdészeti gépgyártás fejlesz­tésével, irányítási, szerveze­ti rendszerének korszerűsí­tésével kapcsolatos felada­tokról. A fővárosi tanács elnöke jelentést tett a budapesti ipari üzemek kitelepítésére vonatkozó határozat végre­hajtásáról. A Miniszterta­nács a Jelentést elfogadta, éa határozatot hozott a továb­bi intézkedésekre. Az Országos Találmányi Hivatal elnökének elóterjesz- iese alapján a kormány ren­deletben szabályozta a sza­badalmi ügyvivői tevékeny­séget. A kulturális miniszter Ja­vaslatára a kormány hatá­rozatot hozott a Magyár Nép­köz támaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitünte­tő címek 1976. évi adomá­nyozására. ­A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tegnap Martfűn Cipőgyári fiatalok küldöttértekezlete A nap híreiből Óvári Miklós látogatása Kaposvárott övári Miklós, s Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán és csütörtökön Ka­posvárra látogatott. A ven­déget Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első tit­kára fogadta. Övári Miklós elsőként a Palmiro Togliatti megyei könyvtárat kereste fel. Csütörtökön délelőtt részt vett és felszólalt a megyei párt-végrehajtóbizottság ki­bővített ülésén, abol Varga Péter első titkár Somogy gazdasági, társadalmi, poli­tikai, ideológiai és kulturá­lis életéről tartott tájékoz­tatót, majd a megyei párt­ós tanácsvezetők társaságá­ban a kaposvári tanítókép­ző főiskolát látogatta meg. A tanintézetben dr. Várko- nyi Imre főigazgató, a helyi párt- és KISZ-szervezet ve­zetői, a tanszékek képviselői részletesen ismertették mun­kájukat, terveiket. A tájé­koztató után a vendégek megtekintették az intézetet. Óvári Miklós kaposvári lá­togatásának befejezéseként a megyei pártbizottság szék­házában tartott értei miségi aktívaülésen Időszerű ideo­lógiai kérdésekről tartott előadást. Andrikó Miklós a Körösmenti Tsz-ben Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap a Körösmenti Tsz- ben folytatott munkamegbe­szélést a gazdaság vezetői­vel. Vincze Mihály, a pártbi­zottság titkára eredményes politikád munkáról számolt be. Hajdú Mihály, a szövet­kezet elnöke az időszerű mezőgazdasági munkák hely­zetéről tájékoztatta a me­gyei pártbizottság első tit­kárát. A megbeszélésen részt vett Szűcs János, a kunszent­mártoni járási pártbizottság első titkára. Előadás az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Akadé­miáján H Építők Rózsa Fo­ren« Művelődési Házában Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia szo­ciológiai intézetének Igazga­tója tartott előadást „A szo­cialista életmód formálásá­nak feltételei és politikai problémái” címmel. Dr. Komidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos-, közoktatási és kulturális osztályvezetője nyitotta meg az akadémiát, amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, valamint ideológiai, kulturális és tár­sadalmi életünk képviselői. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Koktél a lengyel nagykövetségen Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete csütörtö­kön a nagykövetségen kok­télt adott a budapesti Var­sói napok alkalmából. A koktélon ott volt dr. Molnár Ferenc kulturális államtit­kár, Somogyi Sándor, a bu- dlpMtt pártbijottiáf és Fartcasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese, valamint politikai és kulturális életünk sok más személyisége, továbbá a bu­dapesti diplomáciai testület több képviselője. Max Schwimmer kiállítása Grafikák. akvarellek, könyv-illusztrációk sorakoz­nak azon a kiállításon, amely csütörtök délben nyílt meg az NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjában Max Schwim­mer NDK-beli nemzeti díjas képzőművész munkáiból. A március 30-ig nyitva tartó tárlaton megnyitó beszédet Würtz Adám grafikusmű­vész mondott. Egy mondatban — Tíz hónap alatt építet­te fel a Hajdúszoboszlói Vá­rosgazdálkodási Vállalat a fürdőváros legújabb gyer­mekintézményét, a korsze­rűen felszerelt és berende­zett százhuszonöt személyes óvodát. — Az utóbbi évtizedben mintegy hatezer hektárnyi szántóföldi művelésre alkal­matlan területen telepítettek erdőt Tolna megyében, nagy­részt a tormelŐRZŐvetkezetek­Hétszáz cipőgyár! ifjú­kommunista képviseletében harmincnégy alapszervezet delegátusai gyűltek össze a martfűi művelődési köz­pontban megtartott küldött- értekezleten. A cipőgyár! fia­talok tanácskozásán részt vett Szabó Borbála az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Tisza Cipő­gyár művezetőnője. Az üzem KlSZ-bizottságá- nak titkára Czuczor Gyulá- né, beszámolójában elemezte a KISZ VIII. kongresszusa óta eltelt időszakot, érté­kelte a Tisza Cipőgyárban dolgozó ifjúkommunisták és az alapszervezetek munká­ját. Kiemelte, hogy az utób­bi két esztendőben nőtt a szervezettség, eredményes a fiatalok eszmei politikai ne­velése. Az 1975—76-os politikai képzési évben jól hasznosít­ható munkafüzetek és köny­vek biztosították a képzés sikerét. Fontos feladatnak te­kintik a politikai képzés megszervezését, ezt a hallga­tók évenként növekvő lét­száma is igazolta. A nevelő­munka lényeges területének tekintik a hazafiságra, a ha­zaszeretetre nevelést, a hon­védelemre való felkészítést. A tavaly Szolnokon megren­dezett országos Ifjú Gárda seregszemlén a cipőgyári gárdisták szakasza a második lett Az üzemben már hagyo­mánya van a különféle, ter­melést segítő ifjúsági verse­nyeknek. Az ifjúmunkások körében népszerű verseny- formák: a Kiváló ifjúmun­kás. a Kiváló ifjú szakmun­kás a Szakma ifjú mestere versenyek. A beszámoló to­vábbi részében az ifjúkom­munisták társadalmi mun­kaakcióiról, művelődési és sportolási lehetőségeiről szólt. Sok fiatal jelentkezett hoz­zászólásra, akik alapszerve zetük. szűkebb környezetül javaslatait, véleményét tol­mácsolták. A javaslatok a termeléshez, a minőségjaví­táshoz, a továbbképzéshez, a szabadidő hasznos eltöltésé­hez kapcsolódtak. X. S*. K.

Next

/
Thumbnails
Contents