Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
/ 19T6. márdta TflL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ ÉPÜLETBE KÉPZELT BETON A mixer t^^rfályálwi & Ba0lt^S06 5^^ kavarog. Végy különböző l^zemnagyságú kavicsot (kyftetőleg 10 tonnán felül), szórj hozzá cementet (ez rA legyen kevesebb egy tonnánál), öblíted meg víz- 7/A~ Jól vegyítsd el az elemeket A furának tűnő recept a nagyüzemi be tanké- «zítésnek s egy brigád munkájának summája. És a mixer? „Mixernek” a sárga színű, forgó tartályos teherautóit becézik. Ilyenen szállítják a BVM szolnoki gyárában készült betont az építkezéseikre. Azt a betont, amit a városok és községek lakói emeletes házakba öntve látnak. Csillagosra fagyott este — a gyárban második műszak. „A B-üzembe...” — mondják a bejáratnál amikor az Allende brigádot keresem. A műhelycsarnoknál megtátog- nak a portások kutyái. Ugatásuk a vibrátor zajától nem faallik. A művezetői irodában gyülekezik a kis társaság. „Nem mindenki lehet itt — Vízi Jenő, V. Nagy József, V. Nagy Józsefné, Kecskés Ferenc, Sütő Lászlóné és Berényi Ibolya hiányzik, ők tartják a frontot” — mondják, s bizonyítékul óriási dobbanás billegted meg a naptárt a falon. „Csak lecsúszott az adag a surrantó- ba” — hallom a megjegyzést. Lassan átmelegednek a hidegtől szederjes kezek és felenged a hangulat is. Sütő László a brigád vezetője így kezdi a beszélgetést: — Három éve dolgozunk ebben a „felállásban”. Ti- zenketten vagyunk, betont készítünk, méghozzá nem is keveset. Egy esztendő alatt több mint 50 ezer köbmétert. „Fantasztikus” mondanám csodálkozva, de Strauss Péter a brigád legifjabb tagja közbevág: . — Tavaly «0 ezret! — és már számol is. — A 60 ezer köbméter 66 ezer .keverésnek” felel meg. Mi csak úgy mondjuk, hogy „keverés” vagy „adag” mert a betont adagokban készítjük. Tavaly értük el a nagy, történelmi — gyártörténelmi — csúcsot. Egy nap alatt 665 adag hullott ki a surrantó- ból Jöttek is a gratulációk, meg az érdeklődők: hogyan sikerült? Tényleg, hogyan ? Szabó Ignác keresi a választ: — Változott tavaly a gazdaság ... s változtattunk mi is a dolgokon. Úgyis mondhatnám, most alkalmazkodunk. Jó példa erre a takarékosság. A keverőtorony- ban hosszú szalagrendszeren jön föl a kavics. A szalagok járhatnak üresen, akár éjjel-nappal is. De ne járjanak, ha erre nincs szükség. Igaz, csak néhány villamos motorról van, de egy év alatt tetemesre rúghat az elpazarolt energia mennyisége. S ha már a motoroknál tartunk: a brigád felújított egy kiselejtezett dömpert. Ilyen dömpereken szállítjuk a műhelycsam okba a betont. Vitték volna beolvasztani — most vidáman furikázik az anyaggal. Csak hát észre kellet venni... A következő félóra az észrevételeké. Apró-cseprő dolgokat sorolnak fel, ért így lehetne, art úgy. Lehetetlen, hogy a minőséget ne említsék. Kozák János művezető így beszél: — Az építőipar megszigorította a minőségi követelményeket s ez érthető is — hisz időtálló épületeket kell emelni. Az építkezések, vagy az elemgyártás nem állhat le a beton rossz minősége miatt. Tehát nagyon kell figyelni az összetevőkre, pontosan adagolni a cementét, elegendő legyen a kötésgyorsító, ellenőrizni a nedvességtartalmat. Egy-két kupac betonnál ez gyerekjátéknak tűnik, de 60 ezer tonnánál, már komoly figyelmet igé- nyéL Tudják milyen érzés, reggel fáradtan, karikás szemmel menni haza. a műszakból. Ismerik milyen, ha., 31 napot megszakítás nélkül dolgozik valaki. Ez akkor fordult elf? amikor a 24 emeletes toronyházat építették Szolnokon. A csúszózsaluzás miatt folyamatosan kellett a beton. — Univerzális szakember- képzés. Ez az amit meg akarunk valósítani. Nehezebb munkáknál így tudjuk váltani egymást, hiányzás esetén pedig könnyebb megoldani a helyettesítést. De könnyebb a tanulás is: gépkezelői tanfolyamokra járunk. Én például most készülőik a .technikusi képesítőre. — szól ismét Strauss Péter. — Az idén azon a mínusz 20 fokos téli napon, az átázott adalékanyag összefagyott — meséli Fazekas Ferenc. — Gőz kéne, azzal át lehet melegíteni — gondoltuk — de honnan? Irány a műszakiakhoz. Telefon, csővezeték, szelep és már jött is a gőz a fagyott anyag alá. Nem kellett leállni. No, persze volt olyan is, hogy vitatkoztunk. A cementmérlegeknél változtattak egy dolgom. Ott kerültünk nézet- eltérésbe, hogy a mi véleményünk szerint ez a változtatás nehezítette a munkát. Visszaszerelték az eredetire ... Sütő László brigádvezető arról beszél, hogy a tanulásnak a sokoldalúságon kívül még egy jól kigondolt célja van: — A Kecskés Feri menyasszonya kerül hozzánk majd ha feleség lesz, mint gépkezelő. Most őt is tanfolyamra járatjuk, mert kell a képzett szakember. Miért? Ott kezdem, hogy a gyári termékskála eggyel bővülr a Spandeck elemmel. Ezt amerikai licenc alapján gyártjuk, nos ehhez az elemhez szeretnénk készíteni majd a beton alapanyagot. Persze eddig sóikat kell tanulnunk, rengeteg gépet, műszert meg kell ismernünk, hogy „kezesebb” legyeft a beton. Meg hát azért .is, hogy érdemesek legyünk érré a munkára. Hajnal József MSZBT-aktivisták tanácskozása (folytatás az L oldalról.) tézeti MSZBT-tagcsoportok mimikájában akkor, amikor egy-egy költségesebb propa- gandaanyag beszerzéséről volt szó. Az elmúlt 1975-ös esztendő a tagcsoportok életéiben is jelentős jubileumi év volt Ekkor ünnepelte a Magyar— Szovjet Baráti Társaság is a megalakulásának 30. évfordulóját, hazánk felszabadulásának és a fasizmus felett aratott győzelemnek 30. évfordulójával egyetemben. A jubileum számos, ötletesnél ötletesebb MSZBT- rendezvényre, . eseményre adott alkalmat, s ezek között nem csupán a közös ünnepi, baráti megmozdulások szerepeltek, hanem a munkában kézzelfogható bizonyságát adták a két nép barátságának. A sikeres rendezvények sorában említette dr. Boros Ottóné a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetél- kedősarozatot, amely számtalan tagot megmozgatott. Az orosz nyelvi tanfolyamok 1973-ban kezdődtek megyénkben, s az elmúlt évben összesen 606 hallgató vett részt 39 tanulócsoportban. Az MSZBT-munka megyei sajátosságairól szólva elismeréssel illette a Szov- jet-Észtországgal kiépült testvérkapcsolatokat, amelyek sokat tettek a két nép barátságának elmélyítéséért ugyanakkor a megyei pártbizottság állásfoglalása értelmében a további kapcsolat- felvételre csak az új, 1978— 79-re tervezett együttműködési megállapodás után lesz Végül beszélt a barátsági munkával kapcsolatos jövőbeli tennivalókról , elvekről. Kiemelte, hogy a „társadalmi rendszerünk erejének növelése a legnagyobb hozzájárulás, amit a ' barátság elmélyítéséért tehetünk.” Tagcsoportjaink minden munkahelyen legyenek élharcosai a tervfeladatokraak, következetes végrehajtásának. Szólt arról is, hogy barátságunk eszmei alapja a marxizmus—leninizmus eszmerendszere, ezért elkötelezettségünk kiállást is jelent eszméink mellett A szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítése érdekében tagcsoportjaink feladata, hogy bővítsék, szélesítsék a barátsági munka hatókörét, s fordítsanak több figyelmet az ifjúság nevelésére. Az értékelés után a vitában tizenegyen szóltak hozzá. Többen beszámoltak a tagcsoportjaiknál végzett mu*»ka színességéről, tartalmasságáról, s azokról az egyéni kezdeményezésekről, amelyek nyomán élő, eleven kapcsolat alakulhatott ki az egyes munkaihelyi kollektíváik tagjai és a szovjet emberek között Az országos elnökség képviselője, Hernádi Lás kló felszólalásában elismerően nyilatkozott a megyében végzett MSZBT-munkáróI, majd három ügyvezető elnöknek elismerő könyvutalványt nyújtott át. Az értekezlet zárszavában dr. Boros Ottóné hangsúlyozta, hogy az MSZBT-munka nem önmagáért való ’ mozgalom, hanem az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtását segíti elő, Hasznos a havazás a mezőgazdaságnak Jól értékesül majd a kedden lehullott hó a mező- gazdaságban, a talaj felső rétege ugyanis nem volt átfagyva és az olvadásnál a hóié akadálytalanul felszívódik a talajrétegekbe, nem folyik le a megfagyott rögök mellett az alacsonyabb fekvésű területek felé — mondotta Dunai Sándor az agrometeorológiai központi szolgálat osztályvezető-helyettese, a márciusi nagy havazás hasznáról. További előny, hogy a csapadék egyenletes felszívódása csökkenti a tavaszi belvízveszélyt, ami az elmúlt években is nagy károkat okozott a mezőgazdaságban. Érdekes, hogy a rendkívül csapadél:szegény tél ellenére sem volt túlságosan nagy szükség a mostani csapadékra, tudniillik csak egészen ritkán fordul elő, hogy az őszi kiadós esők ilyen sokáig eltartsanak a talajban. Idén ez történt; 1975 október-novemberében olyan nagy esők áztatták át a földeket, hogy márciusra a párolgás révén sem illant el túlságosan sok nedvesség a talajból. Ezt jelzi, hogy a havazás előtt a talaj nedvességtartalma általában országosan 70 százalékos volt. ami kedvező értéknek számít A felső félméteres rétegben csak a Duna-Tisza köz egyes vidékein csökkent 60 százalékra a víztartalom, ennél kisebb értéket csak a rosz- szabb vízgazdálkodású nagy- kunsági-körösvidéki földeken mértek. A márciusi havazás azért is jól jött, mert a tavaszi vetéseket megelőzően közvetlen vízutánpótlást kapott a talajnak a legfelsőbb rétege, amelybe rövidesen a mag kerül fii tennék az Aprítógép- gyárban Meghúzni még egy csavart, s jöhet a próbaüzem! Készül a harmadik P—6-os típusú hidegfolyató prés a jászberényi Aprítógépgyárban. A Mátravidéki Fémmű lesz a gazdája MINŐSÉG ÉS MÓDSZEREK Fillérekből a forint Most, amikor gondolataimat rendszerezni próbálom, önkéntelenül eszembe jut, hogyan beszélt munkájáról egy fiatal tiszafüredi munkás az Alumíniumárugyár- ban. „Hát nézze meg, nem szép?” mutatta a készülő holland teáskanna alumíniumtestét. A sablont; amire a formálandó alumínium rákerül; gép forgatja, ám a szerszámot; amely az edény tetszetős, modern, végső formáját megadja; a munkás irányítja. Nem remeghet a keze, épp a megfelelő szögben, épp a megfelelő erővel — különben takaros teáskanna helyett selejtet gyárt. Miért is jutott mindez eszembe? Mert össze akarom fogni és rendszerezni a legfontosabb és figyelemre legméltóbb dolgokat, amelyek a munka, a gyártás során a termék minőségét meghatározzák- S ahogy szaporodnak előttem a papíron a szempontok, úgy jövök rá magam is, szinte alig van a termelés — bocsánat a fellengzős szóért: az újat alkotás — folyamatának olyap momentuma, amely valamilyen Űton- módon, n£: fp^rie.íjssze a termék minőségjévéL' Tudom, a tiszafüredi munkás sem gondolt rá, hogy gz a viszony, amely közte és a munkadarab között kialakult, tulajdonképpen minőségvédelem. Mégis így igaz, mert nem mindegy, nagyon nem mindegy, vajon örömét leli-e a munkás abban, amit éppen csinál. Imi a legolcsóbb E gondolatig; amelynek igazát igazán nem kell külön bizonyítani, úgy jutottam el, hogy a rendszerezésre meglehetősen szokatlan szempontot választottam. Art bizonygatni, hogy munkánk minőségétől, termékeink eladhatóságától, exportképességétől az előttünk álló években szinte az egész ország sorsa függ — szinte már közhely. Am a minőség javulására adódó sok-sok lehetőség közül vannak olcsóbbak és vannak drágábbak. Most, meglehet önkényesen épp e szerint próbálom sortba fűzni, mit is tehetünk. A termék minőségét, a selejt mennyiségét alapvetően meghatározza a gyártók közhangulata. Aki úgy tud beszélni munkájáról, mint a példában említett tiszafüredi munkás, annál nem számít csodának, ha jószerivel szinte selejtmentesen tud dolgozni. Az, hogy egy-egy munkásnak milyen, ahogy mondani szoktuk, a „hozzáállása”, az egyebek kört a munkahelyi légkörtől is függ, annak valamennyi tényezője végső fokon befolyással van a munka minőségére. A munkahelyi légkör fogalmába átvitt értelemben persze beletartozik az is, keil-e a munkásnak anyagra, eszközre várakoznia, vagyis az, hogy a gyáron belül milyen a belső szervezettség. Könnyebb a technológiai fej- gyeimet megkövetelni akkor, ha a munkás látja: mindazok, akik munkáját elősegíthetik; összehangoltan. szinte a keze alá dolgoznak. Tehát nem véletlenül érzi úgy: neki is „oda kell tennie a magáét”. Sokhelyütt ha minőségről esik szó, előszeretettel hivatkoznak a kooperáló külső partnerek maga után még sok kívánnivalót hagyó munkájára, arra, mennyi gondot okoz, ha az ottani trehányságokat itt kell korrigálni. Arra is van azonban már példa, hogy 1— szocialista szerződésben — rögzítették a kooperáló partnerekkel azokat a minőségi követelményeket, amelyeket az alkatrészt, alapanyagot gyártó „közreműködőnek” meg kell tartania azért, hogy a végterméket előállító gyár munkáját megkönnyítse, a minőség javításához hozzájáruljon. Ezt is meg lehet és meg kell szervezni. Példát megyénkből a Hűtőgépgyár ad erre, ők Dunaújvárosból már válogatva kapják az acéllemezeket A minőségjavftásnak még mindig legolcsóbb módszerei között kell szólni az ellenőrzés korszerűsítésének szükségességéről Kézenfekvő például, hogy nem mindegy kik, milyen -képzettségű emberek, milyen lelkiismeretesen ellenőriznek. Bizonyos vagyok benne, hogy a jobb minőséget garantálja, ha az ellenőrnek nagy szakmai tapasztalata, s nem utolsósorban tekintélye van. Segít az is, ha a minőségi ellenőrzést úgy kezelik, mint magát a termelési folyamatot — azaz azt is igyekeznek időről időre fejleszteni. Nem költséges, de nehezebben megvalósítható minőségjavító módszerekről is érdemes szót ejteni Nem mindenütt ismerték fel még például azt, mekkora szerepe van. az információnak a minőségben. Míg a gép mellett dolgozó munkás csak arra tud ügyelni, hogy az épp keze alatt lévő munkadarabot kifogástalanul készítse el, ad_ dig másoknak, az erre hivatott szakembereknek kell folyamatosan gondoskodniuk a termék fejlesztéséről, korszerűsítéséről. Mindehhez tudni kell, mégpedig folyamatosan, azt, hogy mi meddig korszerű. Ahol ennek a divat a meghatározója — például a Tisza Cipőgyárban — ott a divatirányzatokat, ott, ahol a műszaki fejlődés az alapvető, — például az Aprítógép gyárban — ott ennek változását, haladását kell nyomon követni. lm» még eleső, de nem egyszerű Ismerni ke® az igényeket, nyitott szemmel, változtatásra mindig készen kell figyelni a környezetet, amely a terméket fogadja Informálódni kell tehát, és informálni Tudatni a gyártó szakemberekkel a munkásokkal minden lényeges, a gyártás minőségére ható tényezőt, s a változtatás igényét is, hiszen csak velük együtt, az ő ötleteik felhasználásával lehet igazán jó minőségű terméket előállítani. S van még egy terület, amelyen a gyártó és a gyár-. tást tervező irányító együtt^ működhet, ez a Dolgozz hibátlanul .munkarendszer. A hibák feltárása, elkerülésük módszereinek felkutatása ugyanis elsőrangú minőség- javító tényező. Mert e munkarendszerben nem egyszerű, en és csupán hibátlan munkáról van szó. Mint ahogy az egyik konzervgyárban szellemesen a DH-t még egy H- val toldották meg: dolgozz hibátlanul, hatékonyan. A hiba kijavítása ugyanis nem azonos a hiba elkerülésével, vagy a hibái orr ág Biegszün- tetéséveL Imi drágább, de megéri Végül ejtsünk néhány szót olyan módszerekről is, amelyek kétségtelenül költségesek. Ha világpiaci méretekben akarunk versenyképesek maradni, ezek alkalmazása is elkerülhetetlen. Megfelelő informáltság, a szinte már hibátlan terméket eredményező munkarend csupán előfeltételei,' különösen hosszabb távon a minőség fokozatos javításának. jfp.v Mostanában egyré többet beszélünk a gyártmányszerkezet szükséges átalakításáról. Hovatovább úgy tűnik, mintha új kampányról lenne szó. Pedig e dolog lényege épp ennek ellenkezője. A mi? nőségiavításnak ugyanis egyik legeredményesebb módszere a gyártmánjrstruk- tűna folyamatos átalakítása, szinte állandó korszerűsítése. Jó példáért sem kell messze mennünk, elég ha visszatekintünk arra, mit gyártott, s mit gyárt ma hűtőgép gyanánt a jászberényi nagy gyár. A struktúra átalakítása ugyanis nem jelenti tétlenül a gyártmányok teljes cseréjét Persze, ha a termék gazdaságtalan, s az más forrásból, például előnyös importból pótolható, akkor gyártásáról érdemes lemondani A gyártmányszerkezet úgy is változhat, ha az, amit termelünk alapvető funkcióját tekintve nem változik meg, ám az igényeknek, a változó körülményeknek jobban megfelelővé válik. Nagy hatással lehet a minőségre a technológia, a gyártás korszerűsítése is. Ha egy olyan munkafázist amelyet korábban kézzel kellett elvégezni, most automatára teszünk át, nemcsak gyorsabb, minőségében is más lesz a termék. S ha a .gvártás folyamatának valamely lépcsőjébe úgy !rfV»rül beavatkozni, hosrv minőségromlás nélkül a költség kisebb lesz. ez is minőségi tényező, hiszen az ugyanolyan, de olcsóbb áru versenyképessége növekszik. Munkahelyi légkör, szervezés, DH munkarendszer, gyártmányszerkezet és gyártásfejlesztés — mind mind és a most fel nem soroltak is úgy hatnak a minőségre, mint ahogy fillérekből énül a forint. A hasonl-'t talán ötletszerű, ám céltudatos. Mert ha egy-egv a minőséget befolyásoló tényező csupán néhány fillérrel emeli a termék értékét — a sok-sok filérből forintok sokasága rakódik egymás mellé. Jrömböczky Péler
