Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ára: 80 fittéi XX VII. évi. 58. sz. 1978. március 9., kedd MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEG Y El T A NÁCS LAPJA Személyre szólóan M ind az tpad munkások, mind pedig a szövetkezett parasztok, mezőgazdasági dolgozók körében növe­kedett az érdeklődés a gazdasági kérdések iráni Ebben döntő szerepe annak van, hogy a párt nyíltan az ország közvéleménye elé tárta gazdasági helyzetünket, a nehézségeket előidéző ökoikat. Az eddig végzett tömegpolitikai munka eredménye, hogy a társadalom tagjainak túlnyomó többsége magáénak vallja a fejlett szocialista társadalom építését, vállalja az ezzel együttjáró személyes erőfeszítéseket Ez annak meg­értéséből fakad, hogy a dolgozó ember érdeke egybeesik a PÁTI társadalmi céljaival. A pártszervék- és szervezetek agitáatós, tömegpolitikai munkájában eddig fő szerepe a párttaggyűléseknek, párt­napoknak. üzemi tanácskozásoknak, a szövetkezetekben a zárszámadásoknak volt. Ezek a fórumok alkalmasak arra, hogy aránylag rövid idő alatt nagy tömegekhez eljusson a párt szava, s a közvélemény megismerkedjen a párt gaz­daságpolitikájának legfontosabb összefüggéseivel A töme­ges agitáció képes arra, hogy a nagy társadalmi célok meg­ismertetésével lelkesedést, cselekvési elhatározást váltson ki száz- és százezrekből Az új ötéves terv — amelyben a párt XI. kongresszu­sán jóváhagyott gazdaságpolitika testesül meg — napjaink­ban már túljutott ismertetésének időszakán, s megvalósítás szakaszába lépett. A pártszerveknek és szervezeteknek nem csupán lépést keli tartaniuk az idővel, hanem irányítaniuk kell működési területük ügyeit is. Ez viszont azt követeli, hogy az üzem, a szövetkezet, a gazdaság dolgozóinál legalább egy lépéssel előbbre járjanak. A pártmunka mód­szereit tekintve ez azt jelenti, hogy „váltaniuk” kell tö­megpolitikai munkájuk módszereiben és tartalmában. Amíg eddig az ország előtt álló feladatokról szóltak, addig nap­jainkban már kisebb csoportokkal kell foglalkozniuk, üze­mük. munkahelyük problémáiról, feladatairól. ' A következő időszak a pártszervezetek számára nem könnyebb, hanem lényegesen nehezebb lesz az eddiginél. A tömegpolitikai munkában az okozza a gondot, hogy a népgazdasági szinten megfogalmazott feladatokat konkreti­zálniuk kell, meg kell határozniuk hogy az egyes munka­helyeken hogyan kell az adott célt elérni. Napjainkban már kévés politikai haszonnal jár a központilag megfogal­mazott feladatok puszta el ismétlése. A munkásokkal, szö­vetkezeti tagokkal azt kell megtárgyalni, hogy az egves munkakollektívákra, és személy szerint az egyes dolgozók­ra milyen feladatok hárulnak az országos gondok meg­oldásából. A párt központi vezetése példát mutatott a gondok, a nehézségek kendőzetlen feltárásában. Az ország lakosságá­nak túlnyomó többsége azért is bízik a pártban, látja, nagy felelősséggel irányítja társadalmunkat. Ez a nyíltság és őszinteség jellemezze a munka-kollektívákkal és az egyes dolgozókkal való helyi beszélgetéseket is. A kővetkező években a termelési egj'ségek gazdálkodá­sára az lesz a jellemző, hogy sok mindent más módon, újszerűén kell végezni. Az új viszont mindig hordoz ma­gában bizonyos kockázatot, egyebek mellett az átmeneti jövedelemcsökkenés lehetőségi is. A meggyőzésnek ilyen esetben sem rosszak a kilátásai, hiszen az esetleges jöve­delemcsökkenést a későbbiek során éppen az új, többnyi­re nagyobb nyereséggel értékesíthető termékek pótolják. De sor kerülhet a gyárakon belüli munkaerő-átcsoportosításra vagy egyes elavult technikával dolgozó üzemek leállításá­ra is. Jól tudjuk, nem könnyű a megszokott üzemtől, ösz- szekovác6olódott kollektívától elbúcsúzni. 3e ha a népgazda­ság érdeke — tehát az egész társadalomé — úgy kívánja, meg kell tenni. Ezekről a személyeket érintő kérdésekről őszintén szabad csak beszélni, és a meggyőző szó minden esetben párosuljon körültekintő gondoskodással. H a napjainkban a feladatok, a tennivalók konkrét meghatározása kerül a tömegpolitikai munka hom­lokterébe. ne feledkezzünk meg arról, hogy a párt életszínvonal-politikájával kapcsolatos agitációban ts a konkrétságra, a helyi életkörülmények fejlődésének bemu­tatására törekedjünk. M. S. M A Akik felmentést kértek Még egyszer * létszámstopról 3. oldal Régiből új — elégségesből jeles? Megváltozott ' körülmények a kisújszállási művelődési házban 5. óddal Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának vezetésével va­sárnap este hazaérkezett Moszkváhól a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely ré3zt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán. Kádár Jánossal ér­kezett Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Cyenes András, a Központi Bizottság titkára, a küldöttség tagjai. A pártküldöttséget a Nyugati pályaud­varon Blszkn Béla, Gáspár Sándor, Lázár György, Óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Győri Imre át Pullai Árpád az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, Brutyó János, a* MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Benkei András belügymi­niszter, Púja Frigyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és dr. Berecs János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt B. D. Sevikin, a Szov­jetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kunszentmártoni bundák Japánba Jelentés fejlesztések i Pannónia Szóroekikészíté ftKatotái A szocialista szerződés 1971-ben született meg. Hogy a benne foglaltak megvaló­sultak, azt ma már az égbe nyúló kémény, a hatalmas műhelycsarnok és a vízto­rony is bizonyítja. Knnszentmártonbsa egy ’ korszerű, a nyugati pia­con is versenyképes ter­mékeket előállító szőr­mefeldolgozó és szőrme­konfekció üzem működik. A szocialista szerződés megkötése után az újabb lépésre akkor került sor, amikor az építők tucatnyi markológépe elkezdte az alapok készítését. Amilyen hamar felépült az új mű­helycsarnok szőrmekikészítő részlege, olyan gyorsan el­készült a „második ütem” a konfekció, a bundavanroda. Helyükre kerültek az áztató kádak, s beszerelték az alagútszárítót is. A kikészítők — ahogy itt mondják — már 1974-ben beleöltözhettek az új tágas műhelycsarnok egyik részé­be. Sőt, tavaly már a végle­ges technológia szerint ké­szültek a szőrmék. A kon- fékciórészleg 1976. január el­sejéig a régi maloffnépűlet- ben dolgozott. Az idei esz­tendőt azzal köszöntötték a* üzem szerelői, hogy átszál­lították a varrógépeket a végleges helyükre, az újak mellé, — mert új varrógé­peket is kapott a gyár. A folyosókról bekerültek a ha­talmas, világos csarnokba az állványok, a mintákat már ezeken tárolják, s a szabá­szok is új asztalokon dolgoz­hatnak. A megváltozott viszonyo­kat jól tükrözik a gyáregy­ség termelési eredményei, tervei. Míg 1973-baav 14 500 szőrmebundát készítettek, az idén már 48 ezer ezőrmebun- da hagyja el az üzemet. A kiszállított termékek nagy részét exportálják. Érdekes­ség, hogy Japánba is kerül belőlük. A létszám a terme­lésnek megfelelően alakult: a kezdeti 100—200-ról 900-ra emelkedett, s lassan közeli a végleges 1060 felé. A beru­házás utolsó fázisa, a 25 millió forint értékű iroda és szociális épület még ebben az évben elkészül. Helyet kap majd itt az orvosi ren­delő, az 500 személyes kony­ha és étkezde, valamint az öltöző. Az épület átadását május elsejére tervezték az építők, de a határidőt augusztusra módosították, mert a kemény tél, s nem kevésbé az anyagbeszerzési gondok megnehezítették munkájukat. Szemrehányás azonban nem érheti őket, mert a szerződésiben kije­lölt határidő 1977 december 31-re szól — tehát még így is „idő”-ben vannak. A 236 millió forintos be­ruházásból már csak ap­ró részietek hiányzanak. Az említett épületen kívül tervezik még egy szennyvíz- tároló és egy vízgáztalanító felépítését is. a j. Képviselők ' a honvédelmi törvényjavaslatról Változatlan társadalmi és politika! alapokra, az alkot­mány honvédelmi rendelke­zéseire támaszkodó, a honvé­delem egész rendszerét a mai kor követelményeinek megfe­lelően szabályozó törvényja­vaslatról tanácskoztak hétfőn Pap János elnökletével az országgyűlés honvédelmi, va­lamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagjai. A törvényjavaslat megalkotása a legteljesebb összhangban van kormá- ‘ nyunb következetes nemzet­közi és honvédelmi politiká­jával — mondotta egyebek között Czincge Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, aki az új honvédelmi tör. vény megalkotásának szüksé­gességéről, az elfogadása ese­tén bekövetkező főbb válto­zásokról, a törvényjavaslat néhány jellemzőjéről adott tájékoztatási a két bizottság együttes ülésén részt vevő képvi&élófrattfc. 4» «Unttal A nap híreiből ülésen ott volt és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke, részt vett dr. Mar­kója Imre igazságügyi ál­lamtitkár, Madarast Attila pénzügyi államtitkár és dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese. Vállalati demokratikus fórumok A Nehézipari Mtntaztéri­umbam tegnap tartotta alakú, ló ülését a vállalati demok­ratikus fórumok működésé­nek tárcaszintű ellenőrzésére létrehozott társadalmi bizott­ság, amelyben a szakmai szakszervezetek;, a miniszté­rium, az iparági trösztök és a. nagyvállalatok 11 képvise­lője vesz részt. Az alakuló ülésen elfogad­ták munkaprogramjukat, amely szerint rendszeresen etet mmsk * xfctiaM* to mokratfflcus fórumok tanács­kozásain, a tapasztalatok alapján értékelik a tröszti és a vállalati vezetők munkáját, és lehetőségeket keresnek a kialakult legjobb módszerek elterjesztésére, általánosítá­sára. Munkájuk középpontjá­ba állítják azokat a feladato­kat, amelyeket a nehézipari miniszternek az üzemi, mun­kahelyi demokrácia tovább­fejlesztéséről és feltételeinek biztosításáról most kiadott utasítása határoz meg. Jskolaszínház A Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ és s kecskeméti színház, újszerű kezdeményezésként, tavaly iskolszínházat hozott létre. A sikeres kezdeményezés most folytatódik. Vasárnap újra nyitott az iskolaszínház. A Jstfvetodést kftuxnt színháztermében Sophokles Antigoné cimű tragédiáját matatták be. elsőként főisko­lásoknak. A kecskeméti szín­ház főrendezője, Ruszi József által rendezett darabot tíz alkalommal játsszák majd a megyeszékhelyen és más vá­rosokban a színházművésze­tet kedvelő diákoknak. Egy mondatban — Tagnap Budapestre ér­kezett dr. Rene Anillo Capo­te, a kubai külügyminiszter első helyettese, aki magyar- országi tartózkodása során aláírja az 1976—80. közötti magyar—kubai kulturális együttműködési munfcatervet és a Külü gyrnúiisztáriurnban megbeszéléseket folytát idő­szerű nemzetközi kérdések­ről valamint a két ország kő. zötti kapcsolatok fejlesztésé­ről — Hazaérkezett bulgáriai hivatalos látogatásáról a Ka- rakas László miniszter vezet - to munkaügyi bQtoötfefe Á művészet és a művelődés új otthonai A kulturális tárca ötéves terve A közművelődési felada­tok magasabb szintű ellátása érdekében az ötödik ötéves tervben jelentős mértékben korszerűsödnek a kulturális létesítmények. A fővárosi, megyei és városi nagyberu­házásokról, újjáépítésekről tájékoztatta ma a Fészek klubban dr. Marcali László kulturális miniszterhelyettes a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezető­ségének tagjait. Elmondotta, hogy befejeződik a Vigadó újjáépítése, sor kerül az Ál­lami Operaház nagyrekonst­rukciójára, s előkészítik az Erkel Színház bővítését és újjáépítését is. Tetemes ösz- szeget biztosítanak múzeum­fejlesztési célokra, és képző- művészeti alkotásokra is. A kulturális tárca tervé­nek jellemzője, hogy az ötö­dik ötéves tervben rendelke­zésre álló pénzösszegnek megközelítőleg kétharmad részét fordítják építkezések­re, jelentős objektumokkal gazdagodik a kulturális te* rület Nagy figyelmet élvez* nek a komplex közművelő­dési intézmények, s előtérben álló feladat a munkástelepü­lések művelődési otthonai­nak megépítése, a meglevők bővítése. Az ötödik ötéves tervben fontos beruházások kerülnek tető alá vidéken ist Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon megyei műve­lődési központ épül. Komlók Mohács, Kiskunfélegyháza. Szeged, Dunaújváros. Gö­döllő, Százhalombatta, Buda­keszi és Dombóvár pedig művelődési központtal gaz­dagodik. Ezen kívül megyei könyvtárak, ifjúsági és mű­velődési házak épülnek aa ország több pontján. Egyetemisták, ^iskolások a kflzmflrelMéséit Kéinapos tanfolyam a Tiszaligetben Eszmecsere a szünetben A jászberényi Tanítóképző Főiskola népművelés szakos hallgatói egy hete üzemláto­gatáson vettek részt az Ap­rítógépgyárban. A gyár dol­gozóival együtt készítették elő az „egyetemisták, főis­kolások a közművelődésért1* akciót, amely napjainkban van kibontakozóban. A főis­kolások életközeiben tanul­mányozzák a munkahelyi népművelést és a brigád- mozgalmat, ugyanakkor se­gítséget adnak a szocialista brigádoknak abban, hogy kulturális vállalásaiknak kellőképpen eleget tudjanak tenni. Ezen a jó úton halad­nák a DATE mezőtúri gé­ptoaett karának hallgatói ta, akik annyi előnyt élvezhetnek a jászbe­rényiekkel szemben, hogy az üzemi gyakorlatokon köz­vetlen kapcsolatba kerülnek • dolgozókkal, de eddig még szervezett kulturális támo­gatást nem adtak a brigá­doknak. Ez az előzménye annak a tegnap kezdődött kétnapos tanfolyamnak, amelyet a me­gyei KISZ-bizottság és a megyei művelődési központ közösen szervezett ötven fő­iskolásnak a szolnoki ttsza- ligeti KTSZ-táborban. A ta­pasztalatokat a gyakorlat­ban hasznosítják majd £ fóUkoiásőífc

Next

/
Thumbnails
Contents