Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
1976. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP £=> A gyermek érdeke a fontos Az országos tanácskozás előtt Népmüveliépzés giiÉiialan Látogatás a Nevelési Másfél éve nyílt meg Szolnokon, a Tiszáparti Gimnázium alagsorában a megyei tanács Nevelési Tanácsadó Intézete. Az eltelt idő alatt közel ezer gyereket vizsgáltak meg az intézet munkatársai, s egyrészüket kisegítő iskolába helyezték át. Ám a tanácsadó nemcsak ebből áll; ők tesznek javaslatot a gyámhatóságnak a gyermekek elhelyezésére, az állami gondozásba vételre, s iskolaérettségi vizsgálatokat is végeznek az óvodásoknál. — Mi előzi meg a tanácsadást? — kérdezem Nagyné Madaras Juditot, az intézet vezetőjét. — Minden döntést, javaslatot alapos vizsgálat után hozunk. A hozzánk érkező gyermekeket — akik között adódnak óvodások, középiskolások is, de a többségük általános iskolás — pedagógusok, orvosok vizsgálják meg, s a diagnózis alapján állapítjuk meg, hogy a gyermek szempontjából mi lenne a jobb. Maradhat-e az általános iskolában, vagy értelmi képességeinek inkább a kisegítő iskola felel meg. Az óvodásoknál azt nézzük meg; hogy iskolaérett-e a gyermek. Ha igen, akkor javaslatot teszünk, hogy hova írassák be, ha pedig nem, akkor azt tanácsoljuk, hogy töltsön el még egy évet az óvodában. — És a középiskolásoknak milyen tanácsolhat adnak? — Nálunk nem az értelmi képességek meghatározása áz elsődleges. Inkább nevelési tanácsokat adunk a szüleiknek, pedagógusaiknak, hogyan. milyen, módszerekkel alakítsák a fiatalokat. A középiskolásoknál többnyire magatartásbeli zavarokat figyelhetünk meg. Elkészült a Balaton-part nyári programja. A választéka gazdagabb a tavalyinál. Május végétől a szeptember 11-ig tartó 110 napos főidényben mintegy 360 kulturális és szórakoztató rendezvényt tartanak a tó üdülővidékének nyaralótelepein. A komolyzene híveit idén 65 hangversenyre hívják. A keszthelyi zenei hetek alkalmából 13 koncertet tartanak, míg Tihanyban és KörösTanácsadó Intézetben — Hogyan végzik a vizsgálatokat? — A legkisebbeknél játékos módszerekkel dolgozunk. Már az is érdekes adatot szolgáltat, hogy a gyermek milyen játékhoz nyúl, de a legtöbb információt a játszás közbeni mondatai, megnyilvánulásai - adják. Az iskolaérettségi vizsgálaton teszt-lapokat töltetünk ki, s műszerek segítségével állapítjuk meg a leendő első osztályosok értelmi képessegeit, figyelmének koncentráltságát, emlékezetének: tartósságát. A nagyobbaknál tantárgyi feladatokat is alkalmazunk. Emellett még minden esetben adatokat gyűjtünk a gyermek családfájáról. s gyakran végzünk vizsgálatot a szülőknél is. — Mi történik akkor, ha mégis tévednek? — Eddig még nem volt erre példa, s remélem nem is lesz. Végzetes lehetne a gyermek számára, ha tévednénk, s egyik iskolából a másikba, s utána visszakül. denénk. Ezért csak megalapozott vizsgálatok után mondunk véleményt, s minden tanév elején megnézzük gyerekeinket az új környezetükben, mintegy ellenőrizve a munkánkat. — Nehéz feladatra vállalkoztak, sorsokról döntenek. — Valóban. Nem is lehet másképp csinálni, csak a gyerekek iránti határtalan szeretettel. Az 6 érdeküket kell szem előtt tartanunk még akkor is, ha a szülőkkel majd minden esetben „közelharcot” kell vívnunk. A kisegítő iskola nem jelent zsákutcát. Ugyanolyan értékes tagjai lehetnek társadalmunknak az ott végzett gyerekek is, mint bárki más. hegyen együttesen 25 orgonahangversenyre kerül sor. „Régi muzsika — mai muzsikusok” címmel 17 további hangversenyt rendeznek a déli parton. Tihanyban is hat múzeumkerti hangversenyt rendeznek. Az ŐRI rendezvényein ösz- szesen 117 alkalommal szórakoztatják a könnyű műfaj kedvelőit a legjobb együttesek. énekesek. A bolgár irodalom Magyarország« Dr. Sztojcm Radar nyilatkozata Évszázadosnál régebbiek a magyar—bolgár irodalmi kapcsolatok. A két nép leghalandóbb, legjobb alkotói már a XIX. század derekán „vigyázó szemmel” figyeltek fe legymás litera- túrájának értékeire. Kazinczy Ferenc 1841-ben kötetet szentelt a bolgár irodalomnak, Szpiridon Palau- zov pedig 1360-tban Petőfi- monográfiát adott közre. A példáik korántsem társnél- külíeJk a későbbiekben sem, Valójában azonban a két nép felszabadulása teremtett méltó feltételeket a kölcsönösen . örömteli irodalmi felfedezésekhez. A bolgár irodalom magyarországi megjelenéséről, dr. Sztojan Ra- dev, a bolgár kulturális központ igazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. — A magyarországi könyvkiadók tervszerű munkával adták közre irodalmunk legismertebb alkotóinak legjobb írásait, Hrisztó Bote- ven kívül Ivan Vazov prózaíró, Vapcarov, Dimov, Sztanev, Dalcsev és más szerzők sora jelent meg magyarul. Csupán az Európa Könyvkiadónál körülbelül 70 szépirodalmi mű látott napvilágot, de a Kossuth, a Gondolat, a Móra, a Magvető, és a Zrínyi kiadó munkájában széles képviseletet kapott a politikai, az elméleti, a tudományos ismeret- terjesztő és más irodalom is. Elég, ha ezúttal Dimitrov válogatott írásainak kiadására, Tódor Zsivkóv válogatott műveinek közreadásába, a Bolgár Kommunista Párt történetének és más fontos művek megjelentetésére utalok. — Biztatóak a tervet is: hamarosan megjelölik a fiatal bolgár történész Vera Mutafcsieva: Cem szultán című szépirodalmi igényű történelmi krónikája, hogy csupán egyetlen példát mondjak. Hriszto Botev halálának századik évfirdulója alkalmából a bolgár és a magyar könyvkiadás közös munkájaként Petőfi—Botev címmel a két nép XIX. századi legnagyobb költőinek verseiből és prózájából készült válogatás, amelyet korabeli metszetek és festmények, valamint a legrégibbtől a legújabb kiadások illusztrációi díszítenek. A kötet jövőre az Európa Kiadó és a bolgár Otecsesztven Front közös gondozásában lát napvilágot Megyénk három gimnáziumában — a törökszentmiklósiban, az újszásziban és a tiszaföldváriban — ebben a tanévben kezdték meg a népművelési szervezési ismeretek fakultatív oktatását. A három iskola és a velük együttműködő közművelődési intézmények vezetői a napokban azt mérlegelték, hogy jó úton haladnak-e, közelítenek-e ahhoz a célhoz, amelyet a tagozat létrehozásakor maguk elé kitűztek. Mint minden új oktatási forma bevezetésekor, most A közeli napokban országos tanácskozáson is foglalkoznak ezzel a témakörrel Tatán. A tapasztalatok ösz- szegezése ilyen szempontból sem érdektelen. Melyek ezek? Mindenek előtt azt kellene kimunkálni, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettség nélkül is jövőt lássanak maguk előtt a népművelési tagozat növendékei. Elérhetővé kellene tenni számukra, hogy valamilyen tanfolyam elvégzése után szaktechnikusok lehessenek, s a magasabb képzettségű népművelők irányítása alatt dolgozhassanak. Nemcsak közművelődési intézményekben, hanem az általános iskolákban is nagy hasznukat lehetne venni, hiszen a korszerű oktatási eszközök gondozásával, kezelésével, s egyéb módon is elősegíthetnék a tantestületek munkáját. Amíg a tanultak gyakorlati alkalmazásának nincs meg a lehetősége, addig nem várható, hogy jó képességű gyerekek tömege jelentkezzen erre a tagozatra. Ma még korai volna erről beszélni. Ennek következtében a népműA képzés elemzésével erről az álláspontról kell elindulni, s mielőbb felszámolni sok gátló tényezőt. A kiforratlanság most még igen nagy terhet ró az oktatókra. Az ügyvitel tanításához például a tankönyvpótló jegyzet semmitérő. Ugyanakkor a tanulók jegyzetelő és fogalmazó készsége is sok kívánnivalót hagy maga után. Az ismeretis sokat jelent a tapasztalatok összegezése, a további út kimunkálása, hiszen a középiskolai népművelőképzés korántsem kiforrott. Olyan kérdésekre kell megadni a választ. hogy egyáltalán van-e jövője ennek a tagozatnak. szükséges-e, hogy megyénk három gimnáziuma minden évben indítson ilyen osztályt. S ezek mellett még számtalan megválaszolásra váró, intézkedést sürgető kérdés foglalkoztatja a névelőket — a jegyzethiánytól a tananyagok koordinációjához mutató zökkenőkig. vetési tagozaton kevés fiatal tudja követni az iramot, kevesen figyelnek fel közülük a világ tagozatukra vonatkozó dolgaira. Nem csoda, ha kevesen szánják el magukat arra, hogy népművelői pályán dolgozzanak. Pedig megyeszerte szükség volna rájuk, hiszen a főiskolai népművelőképzés körének szélesítése sem jelenti azt, hogy belátható időn belül a kisebb munkahelyeken is szakképzett emberek lesznek; a. közművelődési intézmények mellett az üzemekben, termelő- szövetkezetekben. Éppen ezért valamilyen továbbképzés után nagy hasznukat lehetne venni azoknak, hkik a gimnáziumban népművelési tanulmányokat folytatnak. Persze, nemcsak a szakemberképzés, a pályaorientáció miatt érdemel figyelmet ez a középiskolai tagozat A más irányú munkakörbe kerülők is ösztönzést kapnak arra. hogy a közművelődés buzgó pártfogói, széles látókörű közéleti emberek legyenek. A gimnáziumi népművelőképzés haszna tehát vitathatatlan, mindenféleképpen szükség van rá. anyag közlésén túl a nevelőknek nagy gondot kell for- dítaniok arra. hogy tudatos figyelésre, kifejezőkészségük növelésére késztessék a diákokat A' népművelési * tagozaton rossz a tananyag koordinációja is. A művészeti irányzatok például jóval később szerepelnek a magyarórákon, mint ahogy szóba kerül a tagozaton. Ugyanígy a fizika tanításában a vetítéssel kapcsolatos ismeretek. Más példákat is lehetne felhozni annak bizonyítására, hogy. a tananyag bizonyos fokú átcsoportosítására lenne szükség. A gimnáziumoktól senki sem várja szakképzett népművelők képzését. Ennek ellenére a követelmények szerint polihisztorokat kellene kibocsátani. Igen nagy és túlságosán sűrített a tananyag í A szakmunkásképzés kétévet felölelő anyagát például itt mindössze 15 órába zsúfolták. Mivel a tagozatról kikerülők szakemberek mellett dolgoznak, pontosabban meg kellene határozni, hogy milyen tananyag szükségeltetik szamukra és milyen mennyiségben. Elgondolkodtató az is, hogy a tantestületek nem minden tagja kezeli a többivel egyenrangúnak ezt á tagozatot. Az igazgatók vagy helyettesük kivételével nem látogatják például az órákat, pedig pedagógiai módszertani tekintetben esetleg segítséget adhatnának azoknak a közművelődési szakembereknek, akik a népművelési tagozaton- tanítanak. Megyei tapasztalatok szerint nagyobb gondot kellene fordítani a tanulók szelekciójára is. A jó beszédkészségnek, a hirtelen átváltó, gyors reagáló- és szervező- készségnek kiválasztási, irányítási Szempontnak kellene lenni a népművelői pálya iránti vonzódás mellett, Gyakorlatibb képzést Jó lenné, ha a közeli napokban megtartandó országos tanácskozáson a képzésben érdekelt és részt is vevő közművelődési intézmények is hallatnák szavukat, hiszen nem elméletieskédq, hanem nagyon is gyakorlati szakemberekre van szükségük. Ügy tűnik viszont, hogy ehhez a gyakorlati idő kevés. Ezért meggondolandó, hogy — ha másképpen nem lehet, akkor önkéntes alapon — szerveznek nyári gyakorlatot a népművelő tagozatos fiatalok számára, hiszen csak így. a kibocsátó és a fogadó fél együttes erőfeszítésével várható kellő eredmény. Simon Béla Y. G. I Balaton-part nyári programja Terhet növelő kiforratlanság T Kérem, elnök űr, fia mődjá- ■ ban állna végighallgatni, talán elmondhatnám azt a megfigyelésemet, hogy mi az, ami nap mint nap tönkreteszi az ember napját. Azt vettem észre ugyanis, hogy az ember, mihelyt kimozdul a négy fal közül, csak és kizárólag elégséges tanulókkal találkozik. Bemegyünk az üzletbe, ott álldogálnak az általános iskolában elégségessel éppen csak átcsúszott tanulók; mogorván maguk elé merednek vagy egymással foglalkoznak, éppúgy, mint az iskolapadban; felébreszthetetlenek. A múltkoriban a pénztárnál egy ilyen kislánnyal akadt dolgom; nem az a baj, hogy nem tud számolni, azt elvégzi helyette a gép, arra való, csak be kell ütni a zacskókra írt számokot. Hanem amikor visszaad, letesz elém egy végighasadt húszast. Mondom neki, legyen szíves, adjon helyette másikat, tőlem azt nem fogadják el sehol, ők pedig este úgyis beviszik a pénzt a bankba, ott majd kicserélik. Nem is válaszol, már tolja odébb a kosaramat és a pénzt, veszi a következőt. Mondom neki, legyen szíves kicserélni, én ezt nem fogadhatom el... mintha süketnek beszélnék, lepereg róla minden és képtelenség a leikéhez közelférkőzni, nem használ a szép szó, az ép ész, csak hallgat, mint aki megátalkodott. Es akkor az ember már reszket a dühtől és hazamegy és talál egy cédulát bedobva az ajtón, hógy kint voltak a házkezelőségtől, de hiába. Kérem, eatbec hetekig. Ember Máriái Egy tárgyalás jegyzőkönyvéből hónapokig könyörög, kérvényt ír, telefonál, hogy jöjjenek már ki, meghagyja a telefonszámát, de visz- sza nem hívják sosem, nem lehet megérteni, rniért nem bírják felemelni a telefonkagylót, megbeszélni egy időpontot, miért jobb nekik kijönni és dolgukvégezetlen távozni, nem ismerik az idő értékét, nem képesek beosztani a napot, hogy elvégezhessék feladataikat, szétforgá-1 csolják az időt, a magukét és a másét. és akkor az ember újabb beadványt ír, de választ nem kap, nem kaphat, mert képtelenek egy levelet megfogalmazni... csupa elégséges tanuló. Én tudom, hol vannak a kitűnőek, a jelesek, egyetemi tanszékekén vagy könyvtárakban vagy ipari irányító posztokon talán, nem tudom, velük nem találkozik az ember sehol, a mindennapi életre az elégséges tanulók nyomják rá egyéniségük bélyegét. És aztán gázszerelők dolgoznak a házban, és az ember kinyitja a frissen mosott bejárati ajtaját és belé van karcolva egy kereszt, mert az a lompos fiatalember, aki becsöngetettt, játékos kedvében nem bírt magával, nem bírt ellenállni a vonzásnak, amit a tisztára mosott felület gyakorolt rá, és úgy lép be az ajtón, hogy a fekete olajos kezenyomát is rajta hagyja, nem tanították meg rá, hogy a kilincset kell megfogni, nem az ajtó fáját, de- hát ezt nem is kell, nem is lehet az iskolában megtanítani, ez elemi tisztesség. És az embernek majd szétre- ped a mellkasa a dühtől, hogy azt hiszik, bármit megtehetnek, hiszen büntetlenül tehetik. És elvonulnak a gázosok és a lépcsőház fala tele van firkálva, - Saci, olvasom, és nyíllal átlőtt szíveket látok minden fordulóban, gyerekek — mondanám mosolyogva, de nem mondhatom és nem tudok mosolyogni, hiszen ezek azért csinálják, mert már nem gyerekek, mert kinőttek végre az iskolapadból, ahol hátul ültek, és azt hiszik, most már felnőttek, most már mindent szabad. És aztán jönnek a tatorozók, és üvegcsörömpölésre riadok, és látom, hogy egy jókedvű fiatalember kalapáccsal tör be egy ablaküveget, és akkor én ... elnök úr kérem ... 2Kerem elnök úr,, én csak any- ■ nyit mondhatok, hogy a Jóska jó gyerek, rendes gyerek, és nem szabadna lenézni őt azért, hogy csak anyagmozgató mi nálunk ég nem tudja választékosán kifejezni magát. Az a fiú annyit állt ki, egészen megvolt riadva, amikor hozzánk került, de tessék elhinni, hogy egy aranyos jópofa, csak hagyni kell, egészen felszabadult közöttünk. Hordja a ládát a szerelő után, mindig elfelejt belőle valamit, nem győzzük nevetni. Az emberek olyan kicsinyesek, kérem, a múltkoriban is kifogásolta az egyik lakó, hogy az ő kalapácsát kérték kölcsön és csupa mész volt, amikor visszakapta, hát tessék mondani, miért nem lehet kölcsönadni egy ka-, lapácsot, mi az, oltáriszentség? Mi á brigádban olyanok vagyunk, mint a testvérek, örülünk, ha valakinek jó kedve van, de az emberek olyan ér- tetlepek, a múltkor azért szólamlott fel valaki, bár ez nem tartozik ide, hogy beénekeltek a tatarozók az ablakán; csak egy napra állna be az ilyen a. hákáihoz, tudom, nem irigyelné többé. Csak égy bicskát kért a múltkor az egyik fiú, hogy egy drótot elvághasson hát nem azt mondta az a ssbászfőorvos, akinek a lakását tettük rendbe, hogy nem tart bicskát? És amíg egy létrát kapunk mert elvárnák, hogy mindenüvé mi cipeljük magunkkal, micsoda kifogásokat tudnak kitalálni! Azt mondja egy asszony, nem adja oda, mert néki az áll a kádban, azon szárítja az alsónemú#:.. megáll az ész. És én nem hiszem el, elnök úr kérem, mar a tárgynál vagyok, hogy a Jóska bevert volna egy ép ablakot, mi ismerjük egymást a brigádban, nincs rá bizonyíték," hogy az az üveg ép lett volna, különben is megcsinálja a biztosító, csak le kell vinni az üvegeshez a keretet, és amikor a tanárnő megpofozta azt a fiút... kérem, ón is szülő . vagyok, szülői munkaközösségi tag vagyok, rpert arra jó a munkásember ugye. hogy rendbe tegyen az az- iskolának ezt- azt, olyankor kedves apuka így, kedves apuka úgy, még csak ezt a kis vitrázst rakja fel, még csak azt a küszöblécet nézze meg, tmert képtelenek beverni egy szöget, de azért én sein estem a fejem lágyára, tudom, hogy a tanárnőnek ütni némi szabad, az iskolán kívül sem szabad, elmondták azt nekünk a szülői munkaközösségben, hogy ezért fegyelmi jár, az iskolában a tanárnő Sérn merné, ebben biztos vagyok, .csak nyeli “a mérgét, aztán otthon adja ki. a lakása ablakában, mert ott azt hiszi, ott mindent lehet. Kiokosítottak minket a szülői munkaközösségben, igen, kérem, a tárgynál vagyok, azt mondta az igazgató,, hogy a pofon a tehetetlen düh jelé, a pedagógusra vet rossz fényt, ha, tehetetlen, hát csak ezt akartam még elmondani, hogy a tanárnő sem állt kérem feladata magaslatán. Jövőt lássanak
