Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
11W8. március 4. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP S FIZETÉSNAP Ä hónap első napjai jel«! (sápok: sokunknak fizetést osztanak ekkor. A tegnapi a többi hasonló közül egy kissé kiválik — az egészségügyi ágazat több mint nyolcszáz dolgozója kapta meg a korábbinál magasabb, rendezett fizetését. A közelmúltban hozott a Minisztertanács határozatot a bölcsődei gondozónők fizetésének rendezéséről, s ez a határozat vált most valóra. Szolnok megyében ez a bérrendezés 444 bölcsődei, 87 csecsemőotthoni gondozónő mellett 394 kisegítő alkalmazott jövedelmét is érintette, mégpedig a differenciálástól függően havi 100—300 forintos összegben. S csak még két szám, amely a jeles fizetésnapra biztosított, bértömeget jelenti: a korábbinál több mint kétszázezer forinttal több került a borítékokba, s erre a különbözeti az idén 2;'4 millió forintot biztosíTúl az összegszerű értékelésen más jelentősége is volt a tegnap valóra vált elvnek. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, népesedéspolitikánk támogatását is jelenti. Annak ellenére ugyanis, hogy a vitathatatlanul hasznos gyermekgondozási szabadságot igen sokan igénybe veszik, megnövekedtek a gondok, a követelmények a bölcsődékben, s ezek mind a gyermekeinkkel törődő gondozónőktől, mind a kisegítő dolgozóktól nagyobb erőfeszítést igényelnek. A bölcsődékben dolgozókéhoz hasonlóan sor került az óvodák alkalmazottainak béremelésére is. Szolnok megyében 983 óvónő részesült az életszínvonalukat emelő bérrendezésben. A tegnapi fizetésnap vastagabb borítékjai a jövő generációjának nevelésén fára- dozók munkájának nagyobb megbecsülését is kifejezik. I. Za. Régészeti expedíciók Szolnok megye egyike azoknak az alföldi területeknek, ahol a föld mélyén nagy tömegekben találhatók régmúlt korokra utaló emlékek. Az idén tavasztól őszig újabb régészeti expedíciókat indítanak. Szajolban újkőkori telep ásatására kerül sor. Jánoshidán folytatják a későbronzkori halomsíros temető feltárását. Tószegen védetté nyilvánítják a bronzkori ásatás területét, ahol 100 évvel ezelőtt kezdődött meg az első feltáró munka. A centenárium tiszteletére régészeti konferenciát rendez a szolnoki Damjanich János Múzeum. Miniszteri intézkedés Fiizetnormák Az 1976—77-es tanévre való felkészülés egyik mozzanataként az Oktatási Minisztérium és Művelődésügyi Közlöny 4. számában közreadta a tanév kezdéséhez szükséges, az általános iskolák első osztályától a középiskolák negyedik osztályáig egy-egy tanulóra megállapított füzetnormákat. A kereskedelem ennek alapján hozza majd forgalomba a csomagokat. Az időben megjelent intézkedés segítséget nyújt ahhoz, hogy az új tanév előtt tottak. Szolnokon A Budapesti MÁV Szinfoaikisok hangversenye Állj? Elsőbbségadás as óvodának! Tavaszi sétára Indulnak a cibakház! óvodások Egy mozi helyett kettő Elsőbbségadás az óvodásoknak Felújítások, átalakítások — Uj központ épül A moziüxemi vállalat szolnoki terveiből Hétfőn este az Országos Filharmónia rendezésében a Budapesti MÁV Szimfonikusok adtak hangversenyt a szolnoki Szigligeti Színházban. Közreműködött Miroslav Langer, fiatal, igen tehetséges csehszlovák zongoraművész. A zenekart a Szolnokon még kevéssé ismert Kemény Endre vezényelte. Szervánszky Endre 1947— 48-ban komponált vonószenekari Szerenádja színes, megkapó bevezetője volt az est programjának. A szerző a Bartók és Kodály utáni generáció magyaros stílusjegyeit sajátosan, egyéni módon tükrözd ebben a dallamos, ritmikus, invenció- gazdag, könnyen érthető darabjában. Kár, hogy az alsó vonós szólam nem volt teljesén egyenrangú partnere a felső szólam, a hegedűk eléggé egységes, tiszta játékának. Néhány helyen bizonytalan volt az indítás (például a második tétel elején és a tételt befejező finale előtt) és általában vékonynak, kevésnek bizonyult a basszus. Itt nem a hangerőre, hanem az intenzív meggyőzően tömör hangzásra, vonószenekari tónusra gondolok, mint például a szépen megoldott szordínós harmadik tételben, ahol mindez már jobban érvényre jutott. Prokofiev I. Zongoraversenye után Szkrjabin bál kézre írott Desz-dúr Nok- türnjét játszotta ráadásként Miroslav Langer. A darab előadása vitathatatlanul kimagasló zenei csúcspontja volt a koncertnek. E produkció nélkül bizonyára; hiányos maradt volna a kép az előadóról, annak ellenére — bármilyen furcsán hangzik is —, hogy a zongoraversenyt már előtte hallottuk. Szkrjabin Noktümje révén kiváló adottsággal rendelkező zongoraművészt és nem utolsósorban a muzsikust ismertük meg Miroslav Langer személyében. Gyönyörű hangszínnel, érzékeny differenciáltsággal, éi-ett könnyedséggel formálta meg ezt a minden valószínűség szerint Chopin által ihletett, technikailag is nem kis feladatot jelentő művet. Említést, érdemel a finom pedálkezelés és ezáltal is az a nagyfokú összefogottság, a csodálatosan gyöngyöző harmóniák. a sokszínű pianok érvényesülése a zenei mondanivalóban. Természetesen méltán aratott sikert Pro- kofjev Desz-dúr versenymű- vének fergeteges,; olykor játékosan szellemes zongoraszólamával is, melyet szintén fölényes biztonsággal, erőtől duzzadó temperamentummal, határozott, pregnáns ríímizálással adott elő. A hangverseny befejezéseként Brahms J.c-raoll Szimfóniája hangzott el a zenekar előadásában. A szimfónia tervével még 1854-ben foglalkozott Brahms, de a partitúra végleges mai formája csak húsz év múltán, 1876-ban készült el. Sajnálatos. hogy az egyes részletek, frázisok pillanatnyi szépsége dacára nem mindig sikerült a vezénylő Kemény Endrének és a zenekarnak ágy egymásra találnia, hogy ez egyértelműen a legfontosabbat, a karmester kizárólagos vezető szerepét segítette, szolgálta volna. Néha úgy tűnt, olyan nehézségeket okoz egyes részek technikai-zenei megoldása, hogy nem sikerült mindenkinek kellőképpen elszakadni, a szemeket bizonyos fokig függetleníteni a kottától, amely viszont alapfeltétele a meggyőző szuggeszt ív játéknak, vagyis a karmesteri irányításnak. Csakis ezzel magyarázható, hogy a karnagy maximális intenzitása ellenére is néhányszor időbeni pontatlanság volt érezhető a metrumot adó mozdulatok és a megszólalás, a felhangzó zene között. A szimfónia tételei közül talán a harmadik az, melyről külön is lehet szólni az előadást illetően. Ném kevésbé dicséretet érdemel a figyelemre méltó, igazán muzikális, kitűnő hegedűszóló, melyet a koncertmestertől hallottunk Brahms művében. Végül is elmondhat juk, hogy maradandó pillanatokat adott, élményt nyújtott a koncert a hallgatónak, és sikert hozott az előadók, a karmester, a szólista, a zenekar számára is. Egyed Ferenc — és az azt követő években —■ a kereskedelem a korábbinál zökkenőmentesebben szervezhesse meg a íüzetel- látást. Az ipar a füzetnormák és a minisztérium által megadott tanulólétszám alapján gondoskodik az .évi füzet- sziikségletrőL t A jövőben a tanulókat a normától eltérő füzetek vásárlására nem szabad kötelezni, ugyanakkor a boltok az előírtak szerinti füzetegy- ség-csomagokat árusítják. Az intézkedés tehát védi a szülőket a felesleges kiadásoktól. A pedagógusok tájékoztatják a tanulókat a füzetnormákról, egyúttal felhívják a figyelmet a füzetek takarékos használatára is. A készletek helyes elosztása érdekében a jövőben az iskolák és a körzetükhöz tartozó papírboltok vezetői kölcsönösen tájékoztatják egymást a várható igényekről. vevők és eladók viszonyát taglaló nyilatkozatokon, publikációkon elmélkedve az ember gyakran arra a következtetésre jut, hogy a vásárló immár hivatalosan is elfogadott titulusa a ,.Kedves vevő”. Tehát, ha belépek a bolt ajtaján, a küszöbtől befelé már nem vagyok szakibácsi, hapsi, pasas, mókus, suvernyák meg ilyesmi, hanem kifejezetten és egyértelműen kedves vevő vagyok. Mondjuk elindulok befelé, karomon a műanyag kosárkával, és a polcok között eltűnők az inspekciós föfi- gyelő ember szeme elől. Erre nem azt mondja a trécse- lő lá-nyoknak, hogy „kis- anyám, kocogjon csak valaki a Palkó után”, hanem azt, hogy „eredjen valaki a kedves vevő nyomába”... Esetleg hozzá gondolja még, hogy nem túl bizalomgerjesztő a pofa, de ' ezt ugyebár nem mondja ki, mert egy kereskedőnek sosem lehet ilyen álláspontja azzal szemben, aki a kereskedelem számára KEDVES. Szóval a hivatalos magatartás-forma felette megnyugtató, sőt bizonyos értelemben imponáló is. Az ember önérzetére mindenképpen kedvezően hat, hogy Valljuk be, nincseriek elkényeztetve a szolnoki mo- zinézők. A vadonatúj Tallinn moziban hideg van, a : „ Vörös Csillag” felújítása már hónapok óta húzódik, a „Tisza” épülete pedig kicsi — de főleg korszerűtlen. Ez tehát a jelen. S a jövő? A „Tallinn” fűtési gondjai kizárólag a tervező számlájára írhatók — vallják a megyei mozíüzemi vállalat illetékesei. Rossz a fűtőberendezés, ezért van a nézőtéren hideg, bár az előírt fűtőanyagmennyiség sokszorosát használják feL A kedvezőtlen hőmérséklet természetesen a nézőszámot is befolyásolja, így a „Tallinn” egyelőre csak „kiegészítő” mozi. A vem a hivatalos közbeszédben általánossá vált személytelen többest használják, hanem ennek egy finomabb, személyre utaló változatát. Ám a dolognak van egy nfm jelentéktelen szépséghibája. Tudniillik az, hogy ezt a barátságos, majdnemhogy családias megszólítás-formát több évtizedes vásárlói pályafutásom tapasztalatai szerint szemtől szembe nem alkalmazzák. Legalábbis nekem — és ezt nem szemrehányásképpen mondom — sosem mondta még egy boltos sem. hogy kedves vevő. ...Valahogy ügyesen mindig megkerülték a dolgot eleddig. Szinte iskolája alakult ki annak, hogy a vevőt hogyan kell. illetve hogy nem kell megszólítani. A legismertebb áthidalási forma az, hogy miután a vevő köszönt, s ezzel felhívta magira valamelyest a figyelmet, mereven és hallgatagon rátekintenek. A hosz- szas és átható fixírozás eredménye a sok éve bevált kemégoldás? A vállalat, s a tervező vitájában minden valószínűség szerint majd a bíróság dönt... Egyszerűbb a Vörös Csillag mozi ügye. A kivitelező Tempó KSz ígérete szerint márciusban befejeződik az előcsarnok felújítása. A körülbelül négyszázezer forint értékű munkát pár hónap múlva egy újabb követi: a Centrum Aruház dekorációs részlegének elköltözése után befedik a kert mozit, A legnagyobb változás előtt a Tisza mozi áll. Ha sikerül kivitelezőt találni még ez évben hozzákezdenek egy modem, kéttermes filmszínház kialakításához. A tervek szerint az egyik tereskedelmi gyakorlat szerint az, hogy ilyenkor a vevő, a kedves vevő szólal meg elsőnek. Legtöbbször alkalmatlankodásának tényét felismerve, kellő alázattal valahogy így: „Kéremszépen? F. Ilyenkor természetesen már nem kell megszólítani. Elvégre ö kezdte a csevegést. Elég csak kérdően rátekinteni és imitálni a figyelmet. Az illető nyilván megmondja mit akar, mert ugyebár ő akar valamit. Ha nyilatkozik, akkor megint nem kell mondani semmit. Elé kell tenni a pultra a portélcálcat, hogy nézegethesse. De tekintve, hogy nem moziban van a kedves vevő. a néz- gelődés folyamatát illően sietteti, ha ilyenkor a kereskedő számlablokkal és ceruzával a kezében cithatóan néz rá, A vevő előbb-utóbb megszólal ugyebár szelíden: „Kérném szépen”... Vagy csak így: ..Kérem!” Ekkor már mást nem kell tenni, csak leblokkolni az árut, és eltűnni vele a csomagoló iráretn egy hatvan-nyolcvan személyes gyermekmozi lesz, míg a kétszer akkora másikban az archivfifcnek és az F. B, K.-bemutatók találjak majd otthonra. A fenti beruházási terv bizonyítja, hogy egyre erősebb a moziüzemi vállalat azon törekvése, hogy minden korosztály, s minden réteg szórakozását egyformán biztosítsa. Ezt a célt szolgálja az az elképzelés is» hogy a vállalat tervezett új központjában egy nyolcvanszemélyes „mesemozi” is helyet kap. Ez az új közjpont a Keskeny János utca ós az Ady Endre út kereszteződésénél épül — ha a tervet elfogadják, s ha akad kivitelező. \ nyába. Az adás-vétel aktusa ezzel le van zárva, egyetlen szó és természetesen a megszólítás kötelme nélkül. Persze előfordulhat, hogy a szívósabb vevő mást is meg óhajt nézni, mint amit elébe adtak. Ilyenkor is megoldható a dolog szó nélkül. Csak fejjel egy rutinos nemet kell inteni, és a Icarokat kifelé fordított tenyérrel sajnálkozóan széttárni. (A fiatalabbak előbb tükörben gyakorolják!) A levett portékát jó rögvest visszatenni a helyére, különben a kedves vevő nem kopik le. Ha beszélgetést provokálna, sietősen ki kell menni a raktárba. Szóval a vevő így elvileg kedves marad. Ezt.azonban nem szabad közölni vele. mert akkor feltétlenül követelődző, munkaigényes vásárló lesz. Továbbá nem kerülhetők el más kifejezések sem. mint az. hogsi „txi- rancsoljon”, .,tessék kérni”, „szolgálatára”, netán a „köszönöm” sem. Ez szélsőséges esetben odáig is elfajulhat, hogy köszönni, sőt visz- szaköszönni is kell. A kedves vei^ő azért ilyen kedves mégsem lehet! Palatínus István KEDVES VEVŐ!
