Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

1976. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Összkomfort lavórral Épülő lakótelep, sokasodó gondok cius 17-én (szerdám)' csőtö­réssel indult: a csapol*^ él­látó melegvíz vezeröjt kilyu­kadt. Az Ingatla>*ezelő vál­lalat szakemberei éjjel-nap­pali ime?tv4ggjtett munkával kijavitc^^j 18_án estére Et­J:o1 lehetett volna me­le,^víz — de nem lett. Ezen a napon ugyanis a lakótele­pet ellátó két kazán közül az újabb, a tavaly ősz óta üze­melő egység elromlott — ki­olvadt az ’egyik vízcsöve. Egyszerű lett volna szerelők­kel hozzálátni a helyreállí­táshoz, de mégsem. A kazán ugyanis még garanciális javí­tásra kötelezett, s csak a íor- galomba hozója nyúlhat hoz­zá. Értesítés tehát Budapest­re a Magyar Hajó- és Daru­gyárba, jöjjenek azonnal. Ér­tesítés vissza szombaton már­cius 20-án: jönnek. Nem jöt­tek. Illetve csak szerdán, 24-én, s csütörtökre kijavították a hibát. Miközben a garanciá­lis javításra vártak, elromlott a másik (az utolsó) kazán is. Pénteken éjjel például állan­dó robbanásveszélyben mű­ködött. Ezt újabb rohammun­kával az 1KV megjavíttatta, s szombaton ismét üzembe állította — a vezeték légtele- nítése miatt azonban ekkor még mindig több lakásban akadozott a fűtés. Melegvíz természetesen egy csöpp sem, hiszen egy kazánnal * jó, ha fűteni tudtak. Végül is tegnapelőtt elké­szült a másik kazán s ha (az ígéret óta) semmi nem jött közbe, ma ismét meleg van, s melegvíz — amiért egyéb­ként folyamatosan fizetnek a lakók. Fátylat a múltra? Több mint égv hét; kényel­metlenség, fagyoskodás, bósz­szankodás, idegeskédés. s le- vehetik a flÜHátr :7A- hWÄ- és melegvíz szolgáltatás, va­lamint a fűtés bizonytalan ideig szünetel.” Elmúlt, vége, nyugalom van. Egy lyukas csövet, egy kiégett kazánt csak nem vonhatunk felelős­ségre. az illetékesek mindent megtettek, igyekeztek, ahogy tudtak. Így tudtak. Fátylat a múltra. Lehetne is, ha a „minden rendben” azt jelentené bent a lakásokban is. amit az össz­komforttól elvárhatunk. Ha a nyolcadik-kilencedik emele­ten is akkor folyna a meleg­víz, amikor igény van rá, ha nem lennének lakások, ame­lyekben a műanyagtartozéko­kat is kioívasztja a radiátor fortyogó vize, ha más lakás­ban nem hősugárzóval kéne visszalopni a hiányzó mele­get, vagy ha a fázós gyere­kek, s az izzadó lakók beér­nék a szakszerű magyarázat­tal, miszerint a lakások hid­rosztatikai rendszere az egye­lőre be nem szerezhető nyo­máscsökkentő alkatrészek hi­ányában kiegyensúlyozatlan. A „lavinaindító” kilyukadt csőről pedig annyit: szakér­tő sem kell hozzá, hogy meg­állapítsuk, gondatlan, felüle­tes munkával készítették elő (egy éve) beépítésre. A vé­kony védőmáz alól kiüt a rozsda. Nem lehet .véletlen, hogy tönkrement, legfeljebb az, hogy éppen most. A ki­vitelező: az ÁÉV. LeMségek? Mondjuk ki nyíltan — a valóság mondatja velünk — a jelenlegi termokonténeres szolgáltatás félmegoldás. A véglegest a. közelben épülő új hőközpont beállítása jelenti. Csak még egy kicsit később. Mint Kukri Béla, a városi ta­nács elnöke elmondta, előre­láthatólag augusztusra léphet üzembe. Hogy hasonló eset addig se forduljon elő, arra teljes ga­ranciát csak egy tartalékka­zán beállítása adna — ez azonban drága. Jobb lesz a helyzet, ha jön az igazi ta­vasz, s csupán a melegvíz szolgáltatással lehet majd gond ... Megoldást azonban nem (mégsem!) a jó időtől kell várnunk. S végül néhány szót a két hónap után megindult lift­ről. A garanciális javítást végző Debreceni Finomme­chanikai Vállalat igazgatója Vajda János szerint a hibát már sokkal előbb (hetekkel) elhárították,, a. késést viszönt az okozta, . h;ogy a „beüzepae--, lésre” valaki (?) az illetékesek közül nem hívta meg a vál­latok Komáromi György, az IKV műszaki igazgatóhelyet­tese szerint viszont a lift a tényleges megindulása előtt két-három nappal készült el csupán, s • a hosszú állásidő nem volt indokolt. A debreceni vállalat igaz­gatója telefonüzenetében ígérte, hogy a felelősség kér­dését tisztázza — s erről ér­tesíti szerkesztőségünket. Egyben bejelentette azt is, hogy április 1-től Szolnokon megnyílik a vállalat szolnoki liftjavitó képviselete. Igriczi Zsigtnond Nincs messze Brandenburgtól Jászkisér Két üzem szoros kapcsolata öröm a lakás, főleg, ha új, szép és összkonifortos. Be­megy az ember a fürdőszobá­ba, megnyitja a pirosgombos csapot, folyik a forró víz, csa­var a kékgomboson: lehűti langyosra, aztán megmosdik, borotválkozik, felöltözik a la­kószobában. ahol a fehérre mázolt távfütésű radiátor kellemes meleget áraszt. Ez-, után beszáll a liftbe és _ ereszkedik a földszintre^ dúl a munkába. Nyi^'JC;tan Mindez együtt a ^10dellház modeU-lakásánah modell-la- kó.iával törtig- ,-gy Szolnokc^, a tjr< Csanádi korút es A József Attila út új, szép r* összkomfortos laká- eau'yQfj különböző variációk *s «veretesek a komfort-köz- t összetevőinek bizonyos Módosulásával. Ha minden rendben van, akkor például úgy van rend­ben, hogy egyenletes a hő­mérséklet. Az egyik lakásban egyenletesen 29—30 fok, a másikban 18, egyenletesen. Másutt, a magasházak felső emeletein a meleg víz a ritka vendég. A csapból legalábbis nem sokat remélnek a kevés­bé szerencsés lakók. Persze nem mindig, csak „csúcsidő­ben”. tehát reggel és este. — Amikor kell! fóendkívüli állásiét? Türelmesek a lakók, s meg­értették, hogy épülő, félkész lakótelpre költöztek. Végtelen türelmük mégis elfogyott —■ amikor a melegvíz és a fűtés is. A lakótelepen — szép csendben — kitört a rendkí­vüli állapot. Panaszosok ke­resték fel az Ingatlankezelő Vállalatot; a szerkesztőséget, tevéiben például Kálmán István, Csanádi körút 2., volt, aki „megszökött” a la­kásból, hazautazott a gyere­kekkel a nagyszülőkhöz. Köz­ben a hideg víz is elfogyott, s az, összkomfortot most már deliiizsonban, kannában hor­dáik kölcsönvízzel igyekezik félkomfortossá tenni a fárad­hatatlan lakók. Fáradhatatla­nok, mert (s ez a Csanádi körútiak ;,erénye”) a magas­házakban ezt megelőzően kö­zel két hónappal a lift is el­romlott. Ma, amikor e sorok megje­lennek, a tegnapi ígéretnek (reméljük) megfelelően is­mét fűtenek a radiátorok, is­mét folyik a melegvíz. — ahonnan eddig is folyt, s minden rendben lesz, már­mint úgy lesz rendben, ahogy... dp ezt már 'írtuk. Két Kazán — Két hiba Az említett „rendkívüli ál­lapot” . rendkívüli hibasoro­zat következménye volt. Már­Korszerűsítik a sertéstelepet Jászladányban, az Egyetér­tés Tsz-ben mintegy 2 millió forint értékű beruházással, bővítik,. korszerűsítik a ser­téstelepet. A 370 anyakoca tartására alkalmas sertéstelep eddig megosztva 2 különböző helyen, kedvezőtlen körülmé­nyek között üzemelt. A fej­lesztéssel egy tenyésztelepet hoznak létre, ahol az eddigi­nél 80-nal több anyakocát tarthatnak. Gépbemutató A GANZ Villamossági Mű­vek szolnolci gyárában az osztrák Festő cég magyaror­szági képviselői'két napon át film- és gyakorlati, bemuta­tóval egybekötött szakmai előadásokat tartottak. A cég szakemberei ismertették a sűrített levegővel üzemelő vezérlő berendezések elvi és gyakorlati működését. Az elő­adások kapcsolódtak a gyár­egységben alkalmazott auto­mata vaslemezvágó gépsor átfogó, részletes megismeré­séhez,, Az első megállapodás ta­valy jött létre. Egy szak­mai tapasztalatcsere alkal­mával tették szóvá: hasznos lenne a MÁV Építőgépjavító Üzem és az NDK branden­burgi Vasútépítés Technikai Üzem gazdasági kapcsola­tait, szociális — kulturális kapcsolatokkal kiegészíteni. Szóban egyeztek meg, félhi­vatalosan, de eredményesen. Néhány hét múlva Bran­denburgból elindult egy negyventagú csoport Jászki- sérre. Plasser típusú vasúti pálya építői, gépek kezelői, szerelői üdülni, „kikapcsolód­ni” jöttek 14 napra. A nyár közepén a jás/.kisériek vi­szonozták. a látogatást. A negyventagú csoportban a munkában élen járók, szo­cialista brigádok, a pályaja­vító gépek legjobb ismerői utaztak. A résztvevők szép élményekkel lettek gazda­gabbak. A szervezők a felis­meréssel: Jászkisér nincs is olyan messze Brandenburg­tól. A felismerés eredménye az a megállapodás, amely a két üzem között a napokban jött létre. Ezentúl — most már hivatalosan — minden évben nyolcvan jászkiséri dolgozó és ugyanannyi bran­denburgi vasutas részesül csereüdülésben. Önköltségi áron nyaralnak, egy személy kéthetes üdü­lési költsége alig éri el az 1000 forintot. Arról is szól a megállapodás, hogy a rész­vevők a munkában, a köz­életben kiemelkedő eredmé­nyeket elért, többségében fi­zikai és nagycsaládos dolgo­zók legyenek. A kulturális együttműködés keretében mindkét üzemben egymás életét, munkáját bemutató fotódokumentációs kiállítást rendezők. A sportolók — labdarúgók, asztaliteniszezők — 5 napra látogatnak el egymáshoz, barátságos mér­kőzésre. Rendszeressé teszik a kol­lektívák közötti kapcsolato­kat. Első lépésként szocialis­ta szerződést kötött a jász­kiséri üzem egyik szerelő brigádjával. Elönyisen a jövedelmezőbb, gyorsabban befeleződő beruházásoK hitelKérelme Tájékoztató a Magyar Nemzeti Bank idei feladatairól Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap tá­jékoztatta az újságírókat az MNB idei feladatairól. A bank munkájának elmúlt öt évi legjellemzőbb adatait összegezve elmondotta, hogy 1971 és 1975 között az MNB csaknem 70 milliárd forint beruházási hitelt folyósított, a vállalatok ugyanezen idő alatt 41 milliard forintot törlesztettek koráb­ban felvett beruházási hiteleikből. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok túlnyomó többsége rendben eleget tesz hi­tel-visszafizetési kötelezettségeinek, sőt az sem ritka, hogy a fejlesztési alapok kedvező alakulása esetén soronkívül- fizet­nek vissza hitelt. A devizagazdálkodással foglalkozva rámutatott, hogy az áruforgalmon kívül bevételeink jelentősen növe­kedtek. Gazdaságunk hely­zetét külföldön is kedvezően ítélik meg. A beruházási hitelekkel kapcsolatban utalt arra, hogy a népgazdasági terv 1970-ban 148—150 milliárd forint beruházást irányoz elő. A vállalati és szövetke­zeti beruházások ebből 73— 74 milliárd forintot érnek el. Ezekhez a beruházásokhoz a bank 20 milliárd forint hitelt folyósíthat, amiből az ipar előreláthatólag 7—8 milliárd, a mezőgazdaság és élelmi­szeripar 3—3,2 milliárd fo­rintot vesz igénybe. A bank kedvezményes fel­tételekkel nyújthat hitelt a többi között a lakossági szolgáltatásokat, a minden piacon gazdaságosan értéke­síthető árualapok bővítését szolgáló fejlesztésekre. a munkaerő-megtakarítást eredményező belföldi, vagy szocialista importból szárma­zó gépek vásárlására, az építőipari- és szerelőkapaci­tások fejlesztését célzó beru­házásokra, a gabona- és a cukoriparban a feldolgozó kapacitások bővítésére. a szarvasmarha- és sertés fé­rőhelyek korszerűsítésére, építésére, a gyümölcs- és szőlőtelepítés,: a zöldségter­mesztés, a hús- és tejfeldpl- • gozás, a fehérjegyártás léte­sítményeire. talajjavításra, vízrendezésre, üzemi tároló­terek bővítésére, nagy alap- területű ABC és iparcikk áruházak fejlesztésére. A beruházási hitelek álta­lános feltételei (lejárat, ka­mat, jövedelmezőségi' köve­telmények, saját forrás ará­nya) nem változtak. A jöve­delmezőbb és gyorsabban befejeződő beruházásokkal kapcsolatos hitelkérelmeket előnyben részesítik. Az exportcélú hitelekről szólva emlékezetetett arra, hogy a minden piacon ver­senyképes exportcikkek gyártását szolgáló beruházá­sokat a kormányzat az V. ötéves tervidőszakban 45 milliárd forint hitellel se­gíti. A Magyar Nemzeti Bank felhívására mintegy 300 javaslat érkezett, s az illetékes tárcák véleményé­nek meghallgatása után ed­dig összesen 18,7 milliárd forint hitellel kapcsolatos ja­vaslatot, illetve kérelmet fo­gadtak el. Ebből 11 milliárd forint hitel nyújtására a bank már a hitelszerződése­ket is megkötötte. Főként gépipari, vegyipari és élel­miszeripari vállalatok élnek a fejlesztés lehetőségével. Az Egyesült Izzó fényforrás­gyártásának fejlesztését ösz- szesen 4,5 milliárd, a Medi­cor Művek injekcióstű-gyár- tását 143 millió, a szekszárdi kukoricatermelési rendszer fejlesztését 234 millió forint hitellel támogatják. A bank kedvezményes fel­tételekkel nyújt forgóesz­köz-hitelt azokban az ese­tekben. amikor a vállalatok és szövetkezetek beruházás nélkül, kapacitásuk jobb'ki­használásával, esetleg a mű­szakszám növelésével emelik termelésüket, elsősorban a minden piacon versenyképes exporttermékek gyártását. Az ehhez szükséges forgó­eszköz-növekményt a bank nyolc évig terjedő hitellel finanszírozza. Különös fi­gyelmet fordít a bank azok­nak a vállalatoknak a kész­letgazdálkodására. amelyek jelentős mértékben használ­nak fel konvertibilis devi­záért beszerezhető anyago­kat és termékeket Így elő akarja segíteni, hogy az 1975-ben kialakult kedvező tendencia; az idén tovább folytatódjék. Ezután arról szólt, hogy külkereskedelmi mérlegünk a múlt év egészét tekintve, folyóárakon számítva ugyan, hiánnyal zárult, gazdasági fejlődésünk ilymódon rész­ben külső erőforrások bevo­nására támaszkodott, ez azonban nemzetközi fizetési helyzetünkben feszültségeket nem idézett elő. Külkereskedelmi árufor­galmunk tervszerű lebonyo­lításának és a bank deviza- gazdálkodásának külső felté­telei — megítélésünk sze­rint — 1976-ban jobbak lesznek az előző évinél — mondotta. — A szocialista partnereinkkel kötött kölcsö­nösen előnyös megállapodá­saink lehetővé teszik az ex­port és az import dimanikus bővítését. A múlt év máso­dik felében bekövetkezett fordulat folytatásaként tőkés cserearányunk további javu­lásával számolunk, s kedvez ez évi fejlődésünknek az is, hogy a népgazdaság készlet­helyzete az év elején több területen is jobb volt mint amivel az 1976. évi terv ki­alakításakor számoltunk. Végül arról úszóit, hogy a Nemzeti Bank az elmúlt években lényeges egyszerűsí­téseket hajtott végre ügyvi­telében. Különösen a lakos­sággal kapcsolatos ügyintézés és a vállalatok kiszolgálása javult. A lakosság jjturista- forgalmával összefüggő va­lutaműveletek decentralizá­lását kiterjesztették a valuta- csekkforgalomra is. Most már az OTP és az IBUSZ hálózata is a lakosság ren­delkezésére áll. Nemcsak az utazókért Több ét©! fogy Az új szolnoki vasútállo­más elkészültével nagyobb, kulturáltabb helyet kapott az Utasellátó Vállalat 36. számú vendéglátó egysége. A szolnoki vasútállomáson a korábbi 14 eladási hely helyett most egy II. osztályú étteremben és eszpresszóban, egy III. osztályú bisztróban és két pavilonban szolgál­ják ki a vendégeket A for­galom összetételében lénye­ges változást történt. Míg azelőtt a forgalom 73 szá­zalékát a szeszes ital adta és csak a többit az étel. ez az arány most megváltozott. A bevétel fele az ételek el­adásából származik, de az italforgalom 17 százalékát is különböző üdítők adják. A szolnoki állomás biszt­rójában például naponta 600—700 adag meleg ételt vásárolnak. Cukrászipari termelésük 21 százalékkal nagyobb, mint egy i évvel ezelőtt. Ismét összesen húsz pavilonba szállítanak süte­ményt a megyében. A város­ból is sok embert vonz az étterembe az új varázsa, az állomás nyüzsgése, forgata­ga. a kitáruló szép panorá­ma, az ízletes konyha és a figyelmes kiszolgálás. Bár a közétkeztetés vállalása nem szerepel az alapítóle­vélben. a Szolnokra bejáró dolgozók és diákok közül több százan reggeliznek az állomáson. Tej. péksütemény, szendvics állandóan kapható, sokan vásárolnak tasakos te­jet. A szolnoki állomás kör­nyékén levő munkahelyek dolgozói, az arra lakók kö­zül is sokan étkeznek az ét­teremben. Heti jegyzetünk Kincsének Nemecsekek „A mi közéletünkben nincsenek Nemecsekek.’* Ez a rendkívül szemléletes mondat egy hete hangzott el a kunszentmártoni járás KISZ-küldöttgyűlésén. Az egyik felszólaló, Fülöp Zoltánné, a tiszakürti általános iskola úttörőcsapat vezető tanára a közösségi munkáról ■beszélt okosan, szenvedélyesen. Hogy szemléletessé te­gye mondandóját, elmesélte: amikor küldött volt a XI. pártkongresszuson, látta, milyen nagy figyelem kísérte a fiatalokat, s mennyire egyenrangú partnereknek te­kintették őket. A kongresszus legfiatalabb résztvevője, egy húszesztendős tiszti iskolás fiú például ott ült Czinege Lajos honvédelmi miniszter és más magasrangú katonatisztek társaságában. Együtt, felelősséggel gon­dolkodtak nemzeti és nemzetközi kérdésekről. Ahogyan ez már hagyomány nálunk. Hagyomány: társadalmunk politikai, gazdasági, ide­ológiai és kulturális, szellemi öröksége. Haladó hagyo­mányokkal büszkélkedhet ifjúságunk, gondoljunk csak az 1848-as szabadságharc márciusi ifjaira vagy száza­dunk első felének munkásmozgalmi hőseire. Harmadik forradalmi tavaszunk, 1945. április 4-e óta eltelt 31 esz­tendőt a KISZ mai „veteránjai” már végigélték, for­málták, ég nagyszüleikkel, szüleikkel együtt új hagyo­mányokat is teremtettek. Például azt, hogy a mi köz­életünkben nincsenek Nemecsekek. A KISZ-nek igénye, hogy a magyar ifjúság forradal­mi hagyományainak örököse legyen. Az véletlen, hogy ilyen közel esett egymáshoz március 15., március 21 és április 4., három történelmi tavaszunk dátuma. Az viszont céltudatos törekvés, hogy fontos forradalmi hagyományaink a közgondolkodásban is méltó helyük­re, s egymáshoz testvéri közelségbe kerüljenek. Jól szol­gálják ezt a célt a KISZ kongresszusára való felké­szülés eseményei, a jelenleg is folyó forradalmi ifjúsági napok. És a városi, járási küldöttgyűlések, a Fülöp Zoltánná felszólalásához hasonló több tucatnyi meg­nyilatkozás, melyekhez ma és holnap újabbak csatla­koznak. Hogyan is mondta a kongresszuson Kádár János? „Erőnk egyik forrása, hogy pártunkban össze­forrottan él és együtt küzd a kommunista forradalmá­rok három nemzedéke.” Ezekben a napokban, hetekben a legfiatalabb nemzedék bizonyítja mindezt K. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents