Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

1978. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 T ejclőtáp — házhoz Új kezdeményezés Jászapáti! Naponként 22—23 ezer li­ter tejjel, 4 eaar pohár tej- ' föllel, 3—4 mázsa félzsíros étkezési túróval fordulnak ki Jászapátiban a Jásztej üzem­házának kapuján az autók. A termelőszövetkezeti társu­lás 'formájában működő tejtermék feldolgozó üzem egyik jó példája annak, mi­ként lehet összefogással mi­nőségben és mennyiségben nagyobb választékot nyújta­ni egyik alapvető élelmisze­rünkből a tejből. Az üzemház az utóbbi esz­tendőben gyarapodott: 13 millió forintos beruházással új szociális épülettel, kazán - házzal bővült, de jelentősen bővítették a munkatermeket is. Az NDK-ból és Svájcból származó tejcsomagoló gépek mellett modem tejföl- és túróadagoló, -csomagoló gé­pek végzik a munkát Jog­gal büszkék lemezpasztór berendezésükre is, amely a legmegbízhatöbban tesz ele­get minden előírt követel­ménynek: plusz 80 Celsius fokra hevíti, majd mínusz 10 fokra hűti csomagolás, érté­kesítés előtt a tejet. A Jásztej társulás igazga­tói tanácsa a napokban új kezdeményezésről tárgyalt: a háztáji tejelő-szarvasmarha tartóiknak kívánnak ösztön­zést adni a tejhozam növe­lésére. Az üzem ugyanis jó­val több tejet, tejterméket tudna feldolgozni, piacra kül­deni, ha lenne ^nyersanyag”, ba több lenne a begyűjtött tej. Kiszámolták, hogy 1978. januárjában körzetük háztá­ji gazdaságaiból egy tehén­től átlagosan 220 liter tejet vették át a begyűjtők. In­nen indult a kezdeményezést a tejhozam fokozására teje- 1 ótápot juttatnak a tenyész- jőfcnek. Akik tehenenként I^mezpasrfőr berendezés. Csomagolás elüti minden csepp tej átfolyik csövein egy hónap alatt 190 fiter te­jet értékesítenek, 50 kjlo- {gnamm, akik eiiérik a 250 li­tert, 100 kilogramm tejelő- tápot kaphatnak. A társulás úgy határozott, hogy. -hitel­ben .is,ad, tápot, illetve elő­legként hashoz, tanyához szállítja a nehezen beszerez­hető takarmányt. Szállítási szerződést kötöt­ték már a jászberényi Ta- kannányéartékesitó váUa&ai­tál, az biztos ft ja, s szállítja a 6—700 mázsa táptakar­mányt havanként a kijelölt helyekre. Még egy újdonságról tájé­koztattak az ' ütemben: meg­kezdték a juhsajt gyártását Jászapátibáih isi" A népszerű, keresett tejtermék minden bizonnyal'‘sok család asztalá­ra eljut T. Sa. E. AZ OBSITOS VSrtjefi meoÄflvel OTflk raamkózt Tömök Tamással, KISZ az Allan* Építöipairi Válla- zert* lát KISZ bizottságának ob-/ betud. sites titkárával. — Milyen volt az etrmJK Hz esztendő? — Gyönyörű. Aa egész. Münden gondjával, bajával együtt 1954—56 -ig tagja vol­tam a DlSZ-nék, utána pe­dig a gtanázd urnában alapító tagja a KlSZ-nek. Érettségi után segédmunkás lettem az ÁÉV-mái, egyetemire készül­tem. Nem sikerült, elektro­műszerész lettem, szocialis­ta brigád vezető, és persze katona. Ekkor vették fel a pártba is. Hát így kerültem vissza ugyanahhoz a munka­padhoz, ahonnan etoner.tem. És hamarosan KISZ titkár­rá választottak. . — Sikerült megalapozni ■ KISZ tekintélyét. Néhány konkrét példát... — Fiatalok... lakásgond..'! Nem kell kommentár, ugye? Nos, ma Szolnokon a Thököly úton építettünk háromszor negyvenkét lakást. Mi vol­tunk a tervezők, beruházók, kivitelezők, sőt, mi osztot­tuk szét őket a KISZ-esednk között. Arra járok, nézem, mit mondjak? Klassz érzés. Főleg, ha hozzátesszük, hogy az ÁÉV terveiben ezek a la­kások nem szerepeltek. Más: az idén harmadszor rende­zünk nyári építőtábort, s az itt dolgozó 800 fiatal elhe­lyezése. ellátása a KISZ fel­adata. Vagy: évente, minden március 21-én kaptunk le­hetőséget a fiatalok legjobb­jainak jutalmazására (mi­niszteri kitüntetés, kiváló dolgozói. És tavaly. Lénia szCEtetésénék évfordulójára * bizottságunk szerve- egy kammumstsa szem- aroelyen 'rrújndeiiM melózott az igazgatótól a portásig. És egy utolsó ada­lék a KISZ tekintélyéhez: az igazgatói tanácsban a KISZ- nek ugyanodyan szava van, mint a jelenlevők bármelyi­kének. — Most a szákszervesett bizottság titkára lett — Mit tegyek? Már 35 esz­tendős vagyok. Időben, kell távozni, amikor úgy érzem, már nem tudok újítani. Jó az utódom, most fejtágítón van, majd ő... Én pedig ezentúl nem csak a fiatalok, hanem minden osztály érde­keit képviselem. — Milyen szb-tttkár sze­retne lenni? — Hm.;: Milyen is?..'. Nem akarók az események után kullogni, s olyan titkár lepni, akit az aláírása után fizetnek. Egy biztos: a szak­szervezet tekintélyét már nem kell megalapozni. Te­hát folytatom az eddigi munkát. Persze, mindenki­nek van egyéni elképzelése, nekem is: én máshogy irá­nyítom majd a munkát, a munkatársakat. Tudod, kévés időt akarók az íróasztalnál tölteni. Kimenni a melósók közé, elémenni a problé­máiknak! Engem azért fi­zetnek. hogy ezeket megöl d-- jarrv őket, pedig azárt. hogy az építkezésen dolgozzanak. És még valami: a szakszer­vezet rendezvényeit csakis munkaidő után akarom le­bonyolítani. Minék magya­rázzam? Ezzel is segítem a váMaUdot. a termelést. — Az nagyon érdekelne, hogy. — Tudom, tudom,. 1 Az ér­dekli, hogy most, miután megkaptam a KISZ-ben az oly;: tol, hátat fordítek-e ne­kik? — Pontosan. — Nincs záróra, semmifé­le redőnyt nem húztam te! Elvégezhettem a KISZ köz­ponti iskolát, jó nagy batyut hoztam magammal az elmé­letből. Utána elvégeztem a marxista—leninista egyete­met, majd ennek ifjúságpo- littiikaá speciális tagozatát... És az a gyönyörű tíz év! Tagja maradtam a KISZ- nek, én is vállaltam felada­tokat, hogy jövőre ismét megérdemeljem a tanköny­vet. — Kétszer nőtt az építő­ipar kiváló dolgozója. Elé­gedett? — Elégedett lennék, ha több időt tudnék otthon töl­teni a családommal, bizo­nyára ezt mondaná a felesé­gem is. Van egy ötéves fiaim: társalogni kell vele, m egbeszélni mi minden tör­tént az oviban... Török Tamás. az ÁÉV KISZ bizottságának obsitos titkára reggelente még min­dig a KISZ iroda kulcsát ké­ri el, itt 'alk aszta ja fel a ka­bátját, pedig van fogas a szakszervezeti bizottság iro­dájában is. — Tudod mikor volt ret­tentő rossz érzésem? A kül­döttgyűlésen. amikor az én munkámat értékelték. Bele­gondoltam: azt a hétszázat! Holnap letelik. Körmendi Lajos Gazdaság és agitáció Jegyzetek tiszafüredi tapasztalatokból Üj ötéves tervet kezdtünk, új célokat tűztünk — tű­zünk magunk elé.- Ezek kö­zött kiemelkedő szerep jut a. gazdaságpolitikai, gazda­sági feladatoknak. A terve­zés, az előkészület különbö­ző szinteken, különböző fá­zisban tart, egyben viszont mindenhol egyforma a hely­zet: az V. ötéves terv induló, 1976-os évéből már lassan eltelik az első negyedév. Ezt azért kell hangsúlyoz­nunk, mert az éves terv ará­nyos részének mindenhol teljesülnie kell, függetlenül attól, hogy a középtávú ter­vezés befejezéséig még hé­hány hónap hátra van. A szerzett tapasztalatok alap­ján mondhatjuk, hogy r.Sm jól teszik ott, ahol a közép­távú tervezés befejezésére 'várva, „merő óvatosságból” az elmúlt évet másolják, és amolyan „minden jó, ha a vége jó” megszokásból, a „majd behozzuk” rossz gya­korlatában bizakodnak. Min­den terv végrehajtásának biztos alapja a pontos, jó kezdés, és ez fokozottan ér- , vényes az V. ötéves tervre. Ní-m titok, hogy a világgaz­daság és népgazdaságunk megváltozott körülményei között különös jelentősége van a tervezés realitásának, és hogy minél több jogos társadalmi igényt tudjunk a megvalósíthatók közé sorol­ni, az döntően attól függ, hogy az induló 1976-os év­ben hogyan alapozzuk meg azokat. A területi és az üze­mi pártszervezetek cselek­vési programjaik elkészítésé­nél erre alapoztak és most a gazdasági vezetéseken a sor, hogy terveikben ezele a cé­lok megfogalmazódjanak, a termelés során realizálódja­nak. Azonosulni tfldatilsf, érzcSüiiSeg A célok megvalósulásában döntő szerep jut a termelő embernek, a szocialista bri­gádoknak, a szakmunkások­nak, a betanított és segéd­munkát végzőknek. E szerep érvényesülése pedig annak, hogy a termelő ember ho­gyan azonosul tudatilag és érzelmileg a célokkal, fela­datokkal. Ismeri-e azokat, azok összefüggéseit, hatását saját és mások életére, üze­méré, a népgazdaságra. Eb­ben a tudati és érzelmi azo­nosulásban a fő szerep a gazdaságpolitikai agitációnak jut, amelynek minden üzemi párt- és gazdaságvezetés munkájában folyamatosan, és aktuálisan előtérben kell állnia. Ennek különös jelen­tősége van a tervidőszakok kezdetén. A gazdaságpolitikai agitá­ció módszerei kimerithetet- lenek, és a jól beváltak, is­mertek alkalmazása mellett új módszerek beveztése lé­nyegében az adott üzem sa­játosságaitól. az ott dolgozók leleményességétől függ. Tiszafüreden. ebben az iparosodó, mindig változó nagyközségben is napiren­den vannak ezek a tenni­valók. Lényeges különbség van az önállóan, vagy a vi­szonylagosan önállóan gaz­dálkodó üzemek, és a rend­szerint kisebb létszámmal dolgozó, más városban levő központból irányított üzemek között. Pedig a termelés, az üzem nagyságától függetle­nül az ott dolgozóknak is­merniük kell feladataikat, hogy azonosuljanak azokkal. Azokban az üzmekben el­fogadható vagy jó a gazda­sági agitáció, ahol a munkát külön e célra alakult agitá- ciós csoport szervezi. Így van ez például az Alumí- niumárugyárban, a Hámán Kató Termelőszövetkezetben, az ÁFÉSZ-nél és az KSZ- ben. Ami sok és ami kevés Legnagyobb hagyománya a szóbeli agitáció formái közül a pártnapoknak, a brigádgyüléseknek és a ter­melési tanácskozásoknak van. Nagy az eltérés azon­ban ezek rendszerességében, gyakoriságában. Míg pél­dául a Háziipari Szövetke­zetben havonta tartanak ter­melési tanácskozást, addig az Alumíniumárugyárban, a Hajó- és Darugyárban, a KSZ-ben negyedévente vitat­ják meg gazdasági feladatai­kat. A Költségvetési Üzem­ben félévente, az Erdőgazda­ságban, az ÁFÉSZ-nél éven­te, a Hámán Kató Termelő- szövetkezetben kampányfel­adatok' előtt kerül erre sor. A gyakorlat a negyedéven­kénti tanácskozások összehí­vásának helyességét igazolja, ennél gyakrabban rendezni sok, ritkábban kevés. A brigád gyűléseket általá­ban havonta tartják, de ezek mind tartalmukban, mind pontosságukban csak a szo­cialista brigádoknál megfe­lelőek. Egyébként is — he­lyesen— a termelési felada­tok teljesítésében üzemeink alapvetően a szocialista bri­gádokra alapoznak, amelyek száma évről-évre nő. Ott ahol már legalább 5—6 szo­cialista brigád van, bevezet­ték a szocialista brigádveze­tői; termelési feladatokat tárgyaló megbeszéléseit. Változóan megvalósuló tartalommal, de általánosak a politikai vitakörök, ahol sokszor szerepel napirenden népgazdasági vagy helyi gaz­dasági téma. A szóbeli agi­táció módszerei között saj­nos nem kap elég szerepet az egyéni agitáció. Időigényes­sége miatt háttérbe szorul, pedig ha célszerűen alkal­mazzák, sokszorosan haté­konyabb. Az írásos agítácfórA! Az írásos agitáció formái közül elterjedtek az üzemi híradók, a faliújságok, ke­vésbé a brigád — vagy csar­nok-híradók. Általános prob­lémájuk, hogy sokáig marad­nak rajtuk a cikkkek. hírek, és így veszítenek aktualitá­sukból, hatásukból. Ahol szerkesztő csoport felelős a híradókért, ott azok élők és frissek, jól segítik a terme­lést. Üzemi újságot csak a nagyobb üzemek készítenek, azok is központilag az „anyagyárban” jelennek meg, így hatásuk, szerepük attól függ, ímak-e „helyi” témáról. Az ÁFÉSZ sokszo­rosított üzemi híradója pél­dául éppen helyi aktualitá­sa, konkrétsága miatt jó ha­tású. Példáján felbuzdulva nagyobb üzemeink a tanács­csal közösen „Rotaprint” sokszorosító gép vásárlását tervezik. Üzemeink sajnos nem élnek eléggé a jól idő­zített röplapok készítésével, terjesztésével, és nem alkal­mazzák a jól megválasztott, jól elhelyezett megfelelő ér­telmi — érzelmi hatást ki­váltó jelmondatokat sem. Nagyobb gazdasági egysé­geinkben olyan gond is van, hogy a több száz dolgozó nem ismeri kellően más üzemrészek munkáját, nem tudja saját tevékenységét jól beilleszteni az tizem egészé­be. Ez gyengíti kötődését, ragaszkodását is munkahe­lyéhez. Ennek felismerése el­sőként az Alumíniumáru- gyár, a Hajó- és Daru­gyár, a Hámán Kató Tsz vezetőit arra ösz­tönözte, hogy a gazdaságu­kat. üzemüket bemutató, megfelelően kivitelezett ál­landó kiállítást rendezzenek. Hasonló meggondolásból foglalkoznak több üzemben üzemi dokumentációs anyag készítésével, amelyben már olyan egyéb módszereket is alkalmaznak, mint a film, a dia. Például Tiszafüreden Kézenfekvő ezek után a kérdés: milyen hatással van a gazdasági agitáció a ter­melésre Tiszafüreden? Egy biztos: csak azokban az üze­mekben tudtak jelentős gaz­dasági fejlődést elérni, ahol ezzel a munkával is törődtek. Elképzelhetetlen lett volna például az Alumíniumáru- gyár 50 millió forintos ter­melési eredményét 4 év alatt 150 millióra növelni a tech­nikai feltételek minimális javítása mellett, jól szerve­zett agitáció nélkül. De a társadalmi — gazdasági fel­adatok megoldása sem kép­zelhető el enélkül. Jól bizo­nyítja ezt, hogy a nagyköz­ség dolgozói, lakói, megis­mervén a település előtt álló feladatokat, az 1970. évi né­hány százezer forint helyeit 1975-ben 6 milliót meghala­dó értékű munkával járul­tak hozzá a település fej­lesztéséhez. És. hogy ebben a lcgközvetlenbb emberi igé­nyek kielégítése (óvoda, böl­csőde, park stb.) volt a mo­tiváló, egyben azt is bizonyí­totta. hogy a jó agitációnak a köz és az egyén együttes érdekeltségét kell tudatosí­tania. Tóth Lajos az MSZVP tiszafüredi bizottságinak titkára Zagywarékas pfildäjöra Jászladánybó! az idén húszezer liba A fekete, felázott szántóföldek mellett rét, legelő húzó­dik, itt-ott megszakítva vízzel teli gödrökkel. Március dere­kán Zagyvarékas határában élénk fehér faltok tűnnek feL Libáik százai bóklásznak a felengedett földön. Rékas híres libáiról, a főleg exportra hizlalt, nagy testű baramfik hozzáértő ne­veléséről. Rendszerben gaz­dálkodna!;, llbatenyésztési módszereik beváltak. Jászladány, a szomszéd község is gazdag hagyo­mánnyal rendelkezik a liba- nevelésben. Az Egyetértés Termelőszövetkezet vemtől — épp a hagyományok miatt — úgy határoztak, hogy bő­vítik baromfi ágazatukat, a csirkenevelés mellett az ed- gimél rendszeresebben elkez­dik a libatenyésztést, méghoz­zá a rékasá rendszer szerint. Ez ugyan nagyrészt nélkülö­zi a „házi tömök” mimikáját, de nem zárja ki. Az április elejéin induló zabos libahiz­lalás ugyanis a dúsított ta­karmányozáson alapul. A kétszer tépett libákat — kö­rülbelül 18 hetes koruktól — három hétig zabbal dúsított eledellel táplálják, lábon hizlalják. Foglakoznak még tömött és húsliba-nevel issei is. A tömés is változott a 10—20 évvel ezelőtti módhoz képest: igaz, házaiénál a téesz-tagok végzik, de nem kézzel, hanem tömő géppel majd’ minden esetben. A termelőszövetkezetben eddig harmincán jelentették be, hogy szívesen vállalkoz­nak az ptthoná lifoatöm tere. F„gy-egy asszony 50—100 libát képes ellátni. A jászfladányi Egyetértés Tsz az idén 20 ezer liba ne­velését vállalta a réfcari rendszer szerint Már ebben az évben kialakítják az öt­ezer férőhelyes libanevelőt, de 1980-iig — az V. ötéves terv befejezéséig — tervez­nél; egy 5 ezer négyzetméte­res alapterületű liba-utóns- velőt is. Ezzel lehetőség nyí­lik saját törzsállomány tar­tására, a keltetéstől a szállí­tásig minden feltétel megte­remtésére.

Next

/
Thumbnails
Contents