Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
\ Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Jóváhagyták az áj bonvédelmi törvényt — A környezetvédelemről szóló törvényjavaslat vitája Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Készt vett a tanácskozáson Lösonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal. Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai. valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, kegyeletes szavaikkal emlékezett meg a február 19-én elhunyt Kovács Pál országgyűlési képviselőről, Békéscsaba nyugalmazott tanácselnökéről, a Magyarországi Szlovákok Demokratikús Szövetségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál emlékének — amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítették — a képviselők néma felállással adóztak. ^ Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi — 1975 decemberében tartott — ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter pedig az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot, 2. Az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot, 3. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépiparnak és a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. Ezután megkezdődött az első napirendi tárna tárgyalása. Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. teken — a felkészítés —ldCzinege Lajos beszéde Czinege Lajos honvédelmi miniszter expozéját mondja A törvénytervezet szerves része annak a jogalkotási tevékenységnek, *— kezdte beszédét a miniszter — melyet társadalmi fejlődésünk folyamatában végzünk. Jelenleg határos honvédelimd törvényünk, az 1960. évi IV. számú törvény — annak idején — megfelelően szabályozta az ország fegyveres védelmével kapcsolatos alapvető feladatokat. Az elmúlt több minit másfél évtized alatt — összhangban a társadalmunkban végbement általános fejlődéssel —, a honvédelem területén is lé- rreeges változások történtek. Hazánkban az elmúlt évtizedekben alapvető — pozitív — változás ment végbe. A honvédelem valóban egyre inkább az egész nép ügye; a haza védelméért érzett felelősség mélyen gyökerezik a társadalom minden rétegében. A hon védelme nemzeti üggyé,-az egész nép feladatává, mindmapi munkájának részévé vált. Ifjúságunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget kötelezettségének a liadssregben és a határőrségnél. A fegyveres erőink tartalékos államán ya — szóra nem érdemes töredék kivételiével — becsülettel tesz eleget honvédelmi kötele- zettségónek a továbbképzéseken és gyakoritokon. Elismerés, köszönet illeti a tartalékosokat, családtagjaikat, munkahelyeiket az állampolgári kötelesség tömeges, kimagasló teljesítéséért, illetve segítéséért' A polgári védelemről szólva szintén kimagasló eredményekről tudunk beszámolni. A különböző szak- szólgálatoüíbain — túlnyomó többségükben eltérő jellegű napi munkájúk mellett — több százezren vesznek részt a polgári védelmi feladatok végrehajtásában. Csupán 1975-ben százezren indultak a jubileumi versenyem. Fontos, mondhatnám nétkülöz- h etettem szerepe van annak a honvédelmi nevelésnek, oktatásnak, előképzésnek, amelyet fiataljaink a 'különböző szintű iskolákban, az úttörő mozgalomban. a Kommunista ifjúsági Szövetségben, majd a Magyar Honvédelmi Szövetségben kapnak. A tanácsok és tanácsi szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, mindennapi tevékenységük szerves részéként, egyre hozzáértőbbén végzik a honvédelemmel összefüggő murájukat. A tanácsok, filebve az irányításuk alatt dolgozó szervek, sok ezernyi állanapolgár közreműködése biztosítja készenlétünk, mozgósításunk — hazánk katonaföld- najzi helyzetének —. megfelelő szinten, tartását. A honvédelem erejét,, képességét nagymértékben meghatározza az állám anyagi-műszaki patenciáljia, illetve az, hogy — szükség esetén — milyen szervezetten és mennyi idő alatt tudja a honvédelem közvetlen szolgálatába állítani. Az ipar technikai felszereltségének. jellemzői közül egyet emelek ki: az erőgépek és villamos motorok teljesítőképessége másfél évtized alatt 5 millió kw-ról csaknem 11,5 millió kw-ra nőit. A mezőgazdaság szempontjából különösén jelentős, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek többségükben erős, jól szervezetit és vezetett, niűszakilaig megszilárdult gazdaságokká váltak Á mezőgazdaságban már több mint 90 százalékban gépi vonóerőt alkalmaznak. A közlekedési ágazat fejlődését jellemzi, hogy a szállított áruk súlya 1975-ben már elélte a 670 millió tonnát. Legdinamikusabban a közúti szállítás fejlődött, amely az összes szállított áru 75 százalékát érinti: a közúti teherszállító járművek száma 3,5-szeresére nőtt. Az elmúlt másfél évtized nagy változásokat hozott a fegyveres erők ás testületek éleiében is. Dolgozó népünk áldozatos munkával megteremtette és rendelkezésünkre bocsátotta mindazt, ami a haza fegyveres védelmének — a kor követefliményei szerinti — ellátásához szükséges. A lehetőségek hatékony felhasználásával fegyveres erőink és testületjeink jelentős fejlődésen mentek át. Racionális átcsoportosítások történtek a fegyveres erőkön és testületeken belül; kialakultak és megszilárdultak szervezeti kereteik. Engedjék meg, hogy a Magyar Néphadsereg fejlődéséről, helyzetéről részletesebben. szóljak. Néphadseregünk — a népünk által hozott nem kevés áldozat árán — korszerű haderővé vált; harci képessége növekedett; harckészültségének színvonala emelkedett. M éginkább kibontakozott szocialista jellege. Hivatásos állományunk megfelelő felkészültséggel rendelkezik. hozzáértően, végzi munkáját. Tiszti állományunk mintegy 50 százaléka rendelkezik felsőfokú (katonai főiskola, egyetem, akadémia) végzettséggel; 70 százalékának közép- és felsőfokú politikai végzettsége van. A tiszthelyettesi állomány 55 százaléka beosztásának megfelelő iskolai képzésben részesült. Természetesen munkánk nem hibátlan. Még magasabb színvonalra kell emelni a hadsereg alaprendeltetésével közvetlenül összefüggő terúieképzés, a harckészültség érdekében — végzendő munkánkat . A társadalom általános fejlődésével összhangban folyamatosan emelkedik hivatásos és sorállományunk polgári dolgozóink életszínvonala, szociális ellátottsága. A laktanya a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számára emberi hajlék is, ezért jelentős erőfeszítéseket tettünk — és elhatározott szándékunk ennek következetes folytatása. Elért eredményeink alapján jó kildismereiitel elmondhatjuk, hogy néphadseregünk, — a személyi állomány áldozatos munkája, lehetőségeink célszerű felhasználásé eredményeként — minden tekintetben erősebb lett Képes és kész a szovjet hadsereggel, a testvéri szocialista hadseregekkel együttműködve szocialista hazánk, társadalmi rendünk, a szocialista közösség érdekeinek fegyveres védelmére. Egész személyi adományunk nagy örömmel fogadta, s új erőt merített a jövő feladatainak megoldásához, pártunk XI. kongresszusának megállapításából, rmszermt: „a Magyar Néphadsereg egész személyi állománya méltó a nép megbecsüléséire”. — Az elmúlt évtizedben végbement fejlődés rávilágított arra, hogy jelenlegi honvédelmi törvényünk nincs összhangban megnövekedett lehetőségeinkkel és a mai kö vrtelmén vekkel. Ezért számos kiegészítő rendszabályt kellett hozni, amelyek azonban nem tudták megszüntetni a honvédelmi törvény hiányosságait, nem pótolhatták az átfogó szabályozást. A honvédelem átfogó, újbóli szabályozását szükségessé teszi, hogy egy esetleges agresszió esetéin a fegyveres küzdelmet a hadsereg vívja, de a háborút — szoros szövetségi. rendszerben — a nemzet; ez az egész társadalom legteljesebb erőkifejtését igényli. Azrúj honvédelmi törvény rendeltetése, hogy a szocialista társadalom széles és szilárd talajon, a fegyveres erők ■ és testületek fejlődésének, magasfokú készültségi színvonalának figyelembe vételével előrelátóan, hosszú távra rendezze a honvédelem minden fontos kérdését. ■ Fokozott figyelmet fordítottunk az. éddig nem rendezett kérdések szabályozására. — Űj vonása a javaslatnak. — mondotta — hogy szabályozza a honvédelem irányítási rendszerét; a legfelsőbb államhatalmi szervtől a fővárosi, illetve megyei szervekig meghatározza a honvédelemmel kapcsolatos irányítási feladatokat. Az alkotmány rendelkezéseivel összhangban rögzíti az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak az ország védelmével összefüggő jogkörét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanács létrehozásáról és feladatairól szól. — A Minisztertanácsnak kiemelkedő szerepe van az ország védelmére való felkészítésben : különösen az anyagi-gazdasági erőforrások biztosításában, valamint az állami és gazdasági szervek felkészítésének összehanfioláA Magyar Néphadsereg - rendszeresein részt vesz a népgazdasági építőmunkában. Jelenleg 12 zászlóalj dolgozik a kleméit nagyberuházásokon. Munkájuk jelentőségét mutatja, hogy va- • lamdvel több mint 10 év alatt 20 milliárd forintnyi értékét hoztak létre. Ezen túlmenően a hadsereg rendszeresén részt vesz a népgazdaság más területeinek megsegítésében is, elsősorban a mező- gazdaságban. sában, az ország mozgósításának elrendelésében. Nagy jelentőségű, hogy mindezt most tövényi szinten szabályozhatjuk. — A tanácsok és tanácsi szervek vonatkozásában a javaslat egyrészt azt a tevékenységi kört rögzíti, amelyet jelenleg is ellátnál;, másrészt lehetőséget ad hatáskörük további, indokolt bővítésére. A törvénytervezet szabályozza a gazdálkodó tevékenységet .folytató szervek és személyek ezzel kapcsolatos kötelezettségeit — béke időszakra és rendkívüli helyzetre egyaránt. A haza védelmének társadalmi ügyként való felfogásából és gyakorlatából kiindulva jelenlegi javaslatunk törvényi szinten kívánja rendezni a társadalmi szervezetek honvédelemmel összefüggő tevékenységét. Várható, hogy a törvényjavaslatnak az állampolgárok közvetlen kötelezettségeire és jogaira vonatkozó rendelkezései kerülnek majd a közvélemény érdeklődésének középpontjába. Több új rendelkezést tartalmaz a javaslat ebben a vonatkozásban is. Az állampolgárokat érintő változások közül hangsúlyozottan a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtartamát 36 hónapban rögzíti, a tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők. reális szükséglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szoglálati idő fenntartását. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak sor— Fontos, mondhatni politikai kérdés, hogy a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő állampolgárok, családjának szociális ellátásáról, támogatásáról a közösség messzemenően gondoskodik. A törvényjavaslat amellett, hogy megerősíti a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik eddigi jogosultságát, kedvezményeit, alapot teremt érdekvédelmük szélesítéséhez, életkörülményeik további javításához. (Az érdekvédelmi rendelkezések nagy részét a törvény végrehajtására kiadásra kerülő minisztertanácsi rendelet tartalmazza.) — Megragadom az alkalmat. hogy az új honvédelmi törvény előterjesztése alkalmából is kifejezzem a közvetlen honvédelmi munka területen dolgozók köszönetét katonai szolgálatát — az említett maximumon belül — 18 hónapban tervezi megállapítani. A törvényjavaslat ezenkívül lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek — egyéb okiból is — 24 hónapnál rövidebb szolgálati idő megállapítására. Egyrészt lehetővé vált1 a hadkötelezettség egész tartama alatt teljesíthető tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamának 25 százalékos csökkentése; másrészt a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet kö-, vetelményeihéz igazítva rugalmasabbá és 'differenciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti behívás helyéit csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosz- szabb időtartamú továbbképzés céljára, ugyanakkor néhány napos gyakorlatra, ellenőrzésre gyakarabban is behívhatók. A férfiak hadkötelezettségének felső korhatára jelenleg — a tiszteket leszámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — az átlagos életkor közismert növekedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a hadseregben szélesedett a modern fegyvereket kiszolgáló személyzet köre. ahol nem any- nyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Röviden szólnom kell a nőket érintő hadkötelezettségről. Ez változatlanul kivételés jellegű, csak a meghatározott szakképzettségűeket — például az egészségügy és híradás területén dolgozókat — terheli, 45 éves koruk betöltéséig. Üj a javaslatban, hogy ehhez béke idején a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettség fűződik. — Ismeretes, hogy azok ai hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem. vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget —• amelyet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt élő — törvényi szintre ajánlja emelni; a fizetési kötelezettség időtartama pedig — a sorkatonai szolgálat törvényben javasolt időtartamával összhangban — a végrehajtási rendeletben 24, illetve 16 hónapban kerül megállapításra. munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek. egész dolgozó népünknek azért az áldozatos munkáért, amellyel biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a haza védelméhez szükségesek. Köszönetét mondunk a legfelsőbb pártós állami vezetésnek a világos iránymutatásért, a sokoldalú gondoskodásért. Kö- szönetünket fejezzük ki a területi párt-, állami, társadalmi szerveknek, önöknek képviselő elvtársak, a nap mint nap megnyilvánuló érdeklődésért és megbecsülésért, a segítőkészségért. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az üzemekben, gazdaságokban, intézményekben, iskolákban, az ifjúsági szövetségben éa (Folytatás a 2. oldalon^ fiz ifi törvény rendezi a honvédelem minden fontos kérdését fi honvédelmi köfeiezetíslief teljesítők hozzátartozóinak fokozott érdekvédelme
