Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
1976. március IT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vezeték fieSyett mn Mezőgép-szállítási szezon Folyamatosan érkeznek a gépek Vasúton és országúton megkezd ód ott a tavaszi mezőgép-szállítási szezon; érkeznek a külföldi gépek, és a hazai gyárak is most teljesítik az első negyedévre szóló megrendelések hátralevő tételeit. A fővárosi és » vidéki kereskedelmi központokban nagy a forgalom. Az AGROTRÖSZT tájékoztatása szerint hiánytalanul megérkeztek a telepek- jre, Illetve résziben már a megrendelő üzemekbe is a tavaszi vetéshez szükséges reumán gyártmányú, SPC—6- 06 kukorica-vetőgépek, amelyek rövidesen munkába állnak a földeken. A telepek 500 gépet vettek át, a raktárakban levő további 40 géppel együtt maradéktalanul kielégítik a mezőgazdaság igényeit. A munkagépek közül a nagy teljesítményű traktorokhoz szükséges modern KLC-minlájú ekék első. idei nagyobb szállítmánya már a telepeken van, ugyanúgy átvették a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat által gyártott Kombi 8.8 mintájú cukorrépa magágy- előkészítő gép első idei sorozatát is. A tavaszi szállításokhoz szükséges pótkocsikból elegendő a készlet, több mint 1800 van a raktárban. Jó ütemben érkeznek a műtrágyaszóró gépek is,' amelyeket az üzemek az átvétel után nyomban a földekre irányítanak. Az első negyedévre szerződött 300 gépből 280 már a megrendelőknél van. A Szovjetunióból az első negyedévre visszaigazolt tíz görd ülő-ön tözőberendezés szintén a termelők rendelkezésére áll. A budapesti Rádiótechnikai Gyár az idén tovább bővíti az úgynevezett telefon- volnal-pótló URH-techn lkával ellátott berendezések gyártását, elsősorban a fokozódó külföldi igények kielégítésére. E berendezések legnagyobb vevője a görög posta, és újabban Algéria, pakisztáni, iraki cs iráni intézmények is rendeltek belőlük. A rendkívül gazdaságos telefonvonal-pótló berendezések egymástól távol fekvő falvakat, településeket vagy intézményeket köthetnek össze. A telefonvonal létesítéséhez ugyanis 25 méterenként kell oszlopokat felállítani, így például 30 kilométeres távolságon a légvezetékes telefonvonal kiépítése több millió forintos költséggel jár. Az URH bérén- dozéses vonal azónban csak körülbelül ennek tizedrészé- be kerül, s minden körülmények között biztonságos, hiszen vihar, esőzés stb. ném tesz kárt benne. 1 TEJÚTON (2) Korszerű telep, nődéin technológia A tehenek egyenként lépnek fel az automata vezérlésű fejőkarusszelre A Saoflndki ÁStaml GazdaBég Piroskai tehenészeti szaikiteLepére nem könnyű bejutni. Amikor az ember az első kerítésein, belül tudja magét, akikor fehér köpenyt, és csizmát kell húznia, s a feriőtienítö oldatos kézmosás sem maradhat eL Innen aztán eljuthat a látogató a tömbépüiet irodájába és a tárgyaló üvegfalán keresztül megnézheti az NDK-bóá importált karusszelt, és ha éppen . jókor jött, a fejőst is. A második kerítésen túlra kórokozók: egyáltalán - nem, s Idegenek is csak ritkán juthatnak be. k ember helyett a gép A fejőfcarusszel működését Jávoresik Sándor telepvezető-helyettes magyaráz- za. — A termestő istállóból az élővárakozóba, onnan pedig a karáimrendszer által vezérelve egyenként lépnek fel a tehenek a fejőáHásokra. Automata berendezés leköti őkét, ugyancsak automata adagolja eléjük a tejelő pót- abrakot A karusszelt egy vezérlő pultról leirat irányítani. Általában 12 perc alatt fordul körbe, ennyi idő alatt fejűnk meg negyven tehenet. A fejes egyébként szkítán. automata vezérlésű: az üvegfalú tejcsövet fotócella világítja át, s ha a csőben áthaladó tej mennyisége csökken, azaz a tehén tőgyéből szánté már teljesen kiszivattyúzta a tejest a berendezés, akkor a fotócella „parancsára” a fejes leáll. Az embereknek csak az a dolgaik, hogy megmossák ' az éltet tőgyét, feltegyék: a fe- jökdyhakjet, és utóíejés után levegyék. A karusszel belső körében hárman dolgoznak, közülük az egyik a 19 éves Munkácsi Ferenc, saarvafsrnarhate- nyésztö szakmunkás. — Ilyen fiatalon más szakmában nemigen keres az ember havi három és fél ezer forintot Nem ezért jöttem Ide, hanem mert tanyai születésű lévén kottán meg- iszereittem az állatokat. De a pénz is számít, hiszen abból él az ember. Ehhez a gazdasághoz különben teljesen véletlenül kerültem: egy barátom csábított ide. Nem bántam meg az biztos! Tiszta helyen dolgozom, fizikai munka alig van. Az éretiségi nem akadály — Fejni sokféleképpen . lehet, de mi nemcsak a tehenet ismerjük, mart ha így lenne, akkor nem sokat tudnánk, hanem a gépekhez is értünk. E nélkül nem is bánhatnánk velük. így aztán az embernek nem szabad |iesesa. Jómamn péidátíl harmadikos vagyok a töröksaentimklósi szakkö- zápnaksalában, de érettségi után is itt maradok. Ahol sok a gép ott feltétlenül kéül lenni szerelőnek is. Tóth Zoltán azonban már a bemutatkozáskor meglepő bőssel szolgál. — Szakmám szerint mezőgazdasága gépszerelő vegyek, de a betanított fejő- munkási oklevelet is megszereztem. Mindig vonzott az új, s amikor a műhelyben keresték ide az embereket egyből jetarntkeztam. Addig csak a növénytermesztés gépeit ismertem, most viszont, ha szükség lenne rám, csak át kellene öltöznöm, és be tudnék áltoi fejni Hapi nyolc óra munka Jávorcski Sándor szerint ez a modem szaktejiep sokoldalúan képzett embereket követei összesen harminc- ketten dolgoznak itt, ebben viszont benne van a két portás is, akik váltják egymást, valamint három agrármérnök és a két technikus. Egy-két év múlva már jóval többen lesznek a technikusok, de ez tulaj dóéiképpen megegyezik a munka igényességévei — Néhány hónappal ezelőtt a tehenészek még itt is tizenkét órát dolgoztak — mondja Szőlősi János, a gazdaság igazgatója. — Azóta bevezettük a lépcsőzetes munkakezdést és a munkanap fényképezés felmérésed alapján kiszűrtük a hiányosságokat. lyfost már napi 8 óránál többet senki sem dolgozik a telepen. Távolabbi célunk tofiy bsyeaeeftüa tt 2 ezer 300 órás évet. wni 45 órás munkaJvetakmek felelne meg. Előreláthatólag ezek a tervek 1977-ben valósulnak meg. — Termelési emedmé- nyeinkkel sem vagyunk teljesen elégedettek. Eddig legnagyobb gondunk az volt, hogy 3,9 négyzetméter is- tálláterület jutott egy állatra, s ez bizony 'mozgási igényéhez képest kevés. A fejlesztésre élköltött 20 millió forintban jelentős költségét képvisel az a karárn- rendsaer is, amelljtel az egy szarvasmarhára jutó mozgási felületet 10 négyzetméterre növeltük. A hozam emelését célozza az is, hogy vizsgáljuk a takfirm;inyozási rendszert, tökéletesíteni szeretnénk. A tudományos intézetek segítségével 1980-ra el akarjuk érni a tehenenként! 4 ezer 600 literes évi tejtermelést Egyre lit lej Az állomány szaporodása alapján — a produktivitás jó: a tehenek 86—91 százaléka egészséges borjúnak ad életet, s a két elles közötti időszak sem több 380—390 napnál — 1976 végére 710, 1980-ra pedig 850 tehenük lesz. Ä tejtermelés, ami egész munkájuk eredményét jelzi, hasonló módon alakul. Az elmúlt évben 2 millió 350 ezer liter tejet adtak el az 1974. évi 1 millió 940 ezer literrel szemben. Az idén várhatóan két és fél millió ember ihat majd egy-egy liter, a . Szolnoki Állami Gazdaságban termelt tejet. I (Vége) Skm« Ágoston BÚTORGYÁRIAK Á női géppuskás raj Túlzás nélkül azt állítani, hogy a területi parancsnokság egyik beosztottja egyértelműen tiltakozott, de azért olyan képet vágott, mintha tömjénfüst szivárgott volna valahonnan. — Persze, persze, kellenek a nők a munkásőrségbe, de miért éppen géppuskás rajt akartok alakítani belőlük? Az egész országban nincs ilyen... — Kevés a férfi, s az aszszonyokkal a Tisza Bútorgyárban önálló géppuskás szakasz alakulhatna — repli- káztak a gyáriak, — Egy bázis, egy pártszervezet, egyszóval minden előnyükre szolgál. Lehettek volna más egységben lövészek, híradók, vagy egészségügyiek, de az asszonyok is ragaszkodtak a bútorgyári kollektívához. A női géppuskás raj egyszerre tette le az esküt. Rapai Imre, a munkásőr század parancsnoka azóta is elégedett velük: — Csak jót tudok mondani a rajról. — Mivel kenyerezték le a főnöküket? «— évődök Vereb Józsefnéval, a raj parancsnokával. — Nem' lehet azt Tekenyerezhi, szigorú velünk szemben. S a munkásőrségbe: különben sem szokás a lekenyerezés. A bútorgyár egyik csarnokában beszélgetünk. Vége a reggeli időnek, a művezető szó nélkül odaáll Verebné targoncájához, s végzi helyette a munkát. — Ilyen figyelmesek és megértők - mindig a munkatársai? — Aki a közösségért bármi 1 keveset tesz, az megérti a munkásőrök helyzetét ..— vélekedik Rapai" lenre. — S a többség ilyen. — Megértő lenne velünk szemben mindenki, ha látná, hogy mi van a munkásőrségben — vág közbe Verebné. — Néhányan azt hiszik, hogy csak flangirozni megyünk. Azt nem tartják számon, hogy hány szabad szombatunk, meg vasárnapunk megy el a kiképzéssel. Jő húsz kilő a géppuska. Menkó Lajosné az oldalára tapint. — Mire lehúztunk vele három kilométert, csupa kék lett az oldalam. Férfias munkát követel egy ilyen gyakorlat, hiszen a géppuska mellett cipelnünk kell a géppisztolyt, a gyalogsági ásót, a gázálarcot S mellesleg a harcfeladat által megszabott tempóban. — Mi késztette önöket arra, hogy belépjenek a munkásőrségbe? — A férjem is munkásőr volt, gondoltam» hogy többet együtt leszünk. Meg aztán a pártszervezetből is kértek bennünket, s mi igent mondtunk — mosolyog Verebné. Csupa derű az egész asszony, kiegyensúlyozott életvitel sugárzik róla. — Kérdezték, mennyi ideig vállalom? Azt feleltem, hogjr 1990-ig leszek munkásőr. — Nem túl hosszú szolgálat lesz az? — Miért? Mindössze negyvenötödik évemet töltöm akkor. — Én csak 82-ig vállaltam, — szól közbe Menkóné — de én már most negyvenéves vagyok. — S hogy telik a szolgálat? Verebné villámgyorsan válaszol : — Először azt hittem, csak azért olyan segítőkészek velünk szemben, mert nők vagyunk. Aztán láttam, hogy mindenki az mindenkivel szemben. A munkásőrségben nem azt nézik, hogy ki igazgató és ki segédmunkás. A feladat kollektív ellátása a fontos. Az őszinte emberséget valójában ott éreztem meg, az buzdított arra. hogy kérjem felvételemet a pártba. — Hogyan fogadták a férfiak a női raj szemezését? — .Először nem túlzott örömmel. Féltek, hogy lerontjuk a szakasz eredményeit. ■ v — S nem így történt? Menkóné arca kisimul az örömtől: — Kiválót lőttünk géppuskával. — Nem félték tőié? — Először bennünk volt a félsz. Kézigránátdobáskor még most is. — Miért? Á két asszony egymásra néz, aztán Verebné mégis válaszol: — Attól félünk, hogy nem robban fel. — Én meg azt hittem, d nagy dörrenéstől tartanak. — Képzelje, egyszer nem robbant fel a kézigránát. S utána egyetlen asszony dobása után sem. Sírtam volna. ha nem lettek volna ott a férfiak. Nem is ebédeltünk. Menkóné bűnbánóan bólogat, de ismét előhozakodik az aduval: — Géppuskával viszont kiválót lőttünk. Gondolatban a gyakorlótéren jár. — Többször kellene lőnünk. — Én pisztollyal és kispuskával az MHSZ-ben gyakorolok — mondja Verebné. — Balkezes vagyok, ki se nézik belőlem, hogy kispuskával meglövöm a 90 kört — Nem is biggyeszti le senki a száját a zászlóaljban, hogy „lányok”, — mit tudnak azok?" — Változást hoztak az egységbe a nők — bizonygatja a századparancsnok. — Nemcsak azért, mert előttük megválogatják szavaikat a férfiak, hanem azért is, mert precízebbek az asszonyok. Szolgálat átvételénél olyan mulasztásokat is észrevették. amikre a férfiak éveken át nem figyeltek fel. A raj egyik tagja kismama, egy pedig «betegség miatt leszerelt. Így került a női rajba Kalocsai Józsefi — Legalább ó cipeli a géppuskát — mondja a század- parancsnok. — Csak addig — míg az előképzésükből ismét nem jönnek a lányok — szól közbe a rajparancsnok. — Nem vagyunk mi alább valóbbak a férfiaknál. Szolgálatba sem osztottak be bennünket. Mi kértük azt is, hiszen nem dísznek mentünk mi oda. — S ami a munkahelyet illeti? — Itt Is példásan kell ellátni feladatunkat. Nem azért vállaltuk a munkásért pártmegbízatást, hogy ellógjunk a munkából... Pillanatnyi csend következik. Sokat mondd, minden szónál kifejezőbb csend. Simon Béla A „vörös kakas” elölt Tűzrendészet! eMírzés a Jászságban Szombaton délben az üzemekben leáll a munka, elnéptelenednek a műhelyele A rendre ilyenkor portás, vagy az éjjeliőr vigyáz, ö intézkedik, ha kell, tűz esetén is. De vajon tudják-e a portások mi a teendőjük, ha felüti fejét a „vörös kakas”? S a tűzoltók oda tudnak-e jutni a tűz közelébe? Betartják-e a vállalatok a tűzrendészet! előírásokat? Ezekre keresett választ a Szolnok megyei Tűzoltó Parancsnokság a szombat délutáni ellenőrzésem .-»semmi sincs a helyén Á Hűtőgépgyár Jászbol- dogházi radiátor üzemének portása fújta a „kötelmeit”: tűz esetén értesíti a jászberényi tűzoltóságot, nyitja a kapukat, intézkedik, hogy megközelíthető legyen a tűi fészke. Hogy a tűzoltók valóban tudnának-e oltani — ez már kétséges. Az üzemi körséta előtt a portás előre bocsátotta: nálunk minden rendben van, csak semmi nincs a helyén ... Hogy mennyire így Igaz, erről az ellenőrzést végző Kerekes Gyula őrnagy sűrű sorokkal teleírt jegyzetfüzete tanúskodik. A csomagoló előtti folyosón össze-vissza pakolt késztermékek nehezítik a mozgást. A kézi tűzoltó készülékeket nem a megfelelő helyre tették, némelyik az elébe rakott holmiktól megközelíthetetlen. A legkirívóbb eset a nagy csarnokban: gázzal teli palackokkal bástyázták körül a poroltó feéMüIékefc _____ 4 D e sok más apró dolog Is jegyzőkönyvbe kerül: rögzí- tetlenül tárolt gázpalackok, olajos rongyhalom az udvar közepén, nyersanyaggal körülrakott megközelíthetetlen tűzoltócsap stb. Tűzbiztonsági szempontból ugyancsak sok hiányosság derült ki a jászladányi Vegyesipari Szövetkezetről is. Az autószerviz műhelyeiben a kézi készülékeknek csak a helyét jelölik táblán. Ha mégis van. az használhatatlan vagy olyan helyre tették, ahol nehéz elérni. (A kazánházban például erős vasrácscsal „védik”.) A fényező műhelyben működőképes ugyan, de ember legyen a talpán, áld tűz esetén eltépi a három milliméteres drótot, amellyel odakötözték. Poroltó, de minek? *A szövetkezet 1. sz. telepén más volt a hiba. Az éjjeliőrnek — akire jó ideig várni kellett míg valabon- eaa (neia a telepről j elő; került — fogalma sem veit hogy mit kell tennie, ha tüzet észleL Nem ismerte a kézi tűzoltó készülékek használatát, sőt azt sem tudta, hol található az egyes üzemrészek áramtalacító kapcsolója. Pedig milyen könnyen üthet ki tűz a telepen ... Hogy miért? Például a lakköntő helyiségben nagy mennyiségű tűzveszélyes folyadék párolgóit a lezáratlan edényekből, éppúgy, mint a csoma- golóban. Ä párolgó, tűzveszélyes gázokkal telített helyiségben egyetlen elektromos szikra elég a robbanáshoz.— „Maid utána nézőnk” Gondatlanság? Vggy * tűzrendészet! előírások „mellőzése”? Az egyik portás mint mondta, figyelmeztette már az üzem vezetőit a tűzrendészet! előírások betartására. „Majd utána nézünk” — volt a válasz. Pedig inkább elébe kellene... Az üzemek ellen — ahol szabálytalanságot tapasztaltak az ellenőrzés során — szabálysértési feljelentést tesz a Szolnok megyei Tűzoltó Parancsnokság. Talán így utána, illetve elébe néznek az Illetékesek a „vörös . kakasnak”. wii.-.i- L.i.d.u ük
