Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Ára: 80 fillér XXVII évt. 65. sz. 1976. március 17., szerda A MEG Y El PÁRT B I Z O TTS Á G É S A MEG Y EJ TANACS LAPJA I Hiányzó lépesofoicoSc D icsérjük olykor ünnepeljük az új, a korszerű techni­kát, áim bánni vele még nem mindenkor és minden­ben tudunk, pedig a modem gép, berendezés, eljárás sokat lendíthet a gyár, a vállalat, az iparág fejlesztésén. A befogadásnak, a zavartalan beillesztésnek ugyanis feltételei varmaik. Ami általában ki is derül, csak az a baj, hogy sűrűn utólag. Akkor, amikor beváltatlanul maradnak az új eszköz­höz eljáráshoz fűzött remények. Népi ellenőrök vizsgálata, mutatott rá: az útépítő és út- favító gépláncok teljesítményét lényegesen befolyásolja az előkészítő és kiegészítő berendezések hiánya, elavultsága. Mi­nisztériumi elemzés bizonyította: a nagy termelékenységű , «építőipari gépek kihasználtsága a naptári időalapnak mind­össze húsz, huszonöt százalékát teszi ki. A textilipar egyre növekvő gondja: a gyárakban tömegesen beáramló új-tech­nikához, technológiához nincsen elegendő képzett ember. Az érintettek ilyenkor magyarázatot keresnek, s ha kö­vetkezetesek, ha valóban szembenéznek a tényekkel, meghök- kenve látják: lépcsőt építettek a föld felszínéről az első eme­letre,^ onnét a másodikra, csak éppen itt-ott hiányoznak a lépcsőfokok. Mert valamiként elfelejtődött vagy a tervezés lazáiban mellékesnek tűnt, hogy az új berendezéshez nem fe­lel ^ meg a korábban használt nyersanyag; a ke­zelőszemélyzet technikai ismeretei elavultak, a legkisebb üzemzavar elhárításához sem elegendőek; a továbbfeldolgo­zó gépek, szalagok nem győzik azt a tempót, amelyet a meg­előző gyártási fázisok diktálnak 1. . Szinte hihetetlen a pél­datár, bizonyságául annak, hogy a legkorszerűbb eszköz vagy eljárás is csődöt mondhat, ha nem készítették elő, nem szervezték meg beillesztését a termelési folyamiatokba. ^ Tavaly 141 milliárd forintot költöttek el a szocialista szektorban be ruha zásokra, s ennek az összegnek nagyobb ré­szét. 77 milliárdot a vállalatok, a szövetkezetek saját hatás­körükben adták ki. Bizonyára rengeteg olyasmire, ami nagy haszonnal és együttesen szolgálja az össztársadalmi és a helyi érdekeket. A közúti járműgyártás néhány területén, a vegyiparban, a műszeriparban, a villamosenerge-tikai gép­gyártásban kézzelfogható bizonyítékait találhatjuk meg an­nak, mit ér a hiánytalanul megépített lépcső, azaz a befo­gadási képességgel összehangolt új technika. Ezeken a terme­lőhelyeken ugyanolyan vezotök és beosztottak dolgoznak, mint másutt, vagy mégsem ugyanolyanok? Nem lehetőségeik, hanem eredményeik különböztetik meg őket. ök ugyanis nem pusztán tenni akartaik, hanem úgy tenni, hogy annak haszna mielőbb mérhető legyen. Fogalmazásbeli csupán a különbség? Aligha. Ott, ahol a fejlesztés függetlenedik a feltételektől, ahol a korszerűség elvont, mert a tárgyi környezettel nem egyeztetett fogalom­má válik, könnyen vélik célnak az újat. S ha megvan, ha elérték, zavartan tapasztalják: nem tudnak mihez kezdeni vele. Raktárak, gyárudvarok, műheiysarkok válnak ilyenkor temetővé, jobb esetben átmeneti szállássá, bizonyítva: pénzt költeni könnyű, jól tenni ezt már felkészültséget követel. Ne tagadjuk: gazdasági életünk némely részterepén még csali az előbbihez értenek. Költik a pénzt, büszkélkednek az újdonsá­gokkal, majd igyekeznek —: a gyakorlati kudarcok láttán — az egész ügyet mielőbb elfeledtetni. Magyarázat persze min­dig akad, de ez nem kárpótol az elmaradt haszonért, a fö­löslegesen kiadott forintokért A z ötödik ötéves terv nem tesz lehetővé nagy Iramú haladást az állóeszköz-fejlesztésben. S ezért hallatla­nul megnő a lépcsőfokok, a hiánytalan lépcsőfokok jelentősége. Azaz az összehangoltságé, az előkészítő szerve­zésé, ami felöleli a dolgozók továbbképzését éppúgy, mint a technológia felüvizsgálatát, a termelési folyamat csomópont­jainak kritikus elemzését, mindazt, amit egyeztetett fejlesz­tésnek és termelésirányításnak nevezünk. Először fejleszteni s azután igazgatni az akadozó, surlódó részeket — nos, eb­ben már elegendő tapasztalatot szereztünk. A tapasztala­tokéit a tandíjat is megfizettük. Indokolt tehát, hogy a szer­vezettség magasabb osztályába lépjünk. Természetesen, hiány­talan lépcsőfokokon. M. O. MA: Korszerű telep, modern technológia A Szoktóká ÁJtanni Gazdaság tehenészétét bemutató cilkk befejező 3. aliöaJ A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal A gyermekemlékektől ez Elektráig Verseghy diáknapok Szalinakan A tv képernyője előtt Jegyzetek a televízió elmúlt heti műsorából 5. oldal Minden évben kiváló Korszerű termelés, kimagasló eredmények a Kdzéptiszaí állami Gazdaságbas (Tudósítónktól.) A Közáptiszaii AJtami Gazdaság határa két járás és tizenhárom község 60 kilo­méter átmérőjű területét fog­lalja magába A megye leg­nagyobb állami gazdasága 15,5 ezer hektáron gazdál­kodik, sok tízezer emberszá­mára állítja elő az állati és .növényi termékeket. Terüle­tének zöme szikes és réti agyagtalaj, mélyfekvésű, bel­vizes terület, eredményei mégis kimagaslóak, a legjob­bak közé tartoznak a megyé­ben. Az elmúlt évben csak­nem 318 millió forint terme­lési értéket állított elő, 41 százalékkal többet mint öt évvel korábban. A termelékenység 43.5 a vállalati eredmény 72.4 százalékkal haladta meg 1970 eredményét. A gyors ütemű és jövedel­mező gazdálkodást — objek­tíve kedvezőtlen termőhelyi adottságai ellenére — az eredményezte, hogy korsze­rűsítették a termelést, az üzem és a munkaszerveze­tet, hatékonyabban gazdál­kodtak az élőmunkával, fo­kozták a munka termelé­kenységét. Jellemző példa erre, hogy a termelékenység évenkénti átlagos növekedé­sének üteme 8,5 százalék. A rmmkaerő jobb kihasználása nemcsak a termelés gazdasá­Színvonalas, minőségi munkát A megyei tanács vb ülése Túrkevén Sza’wok megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága teg­napi ülését Túrkevén, az AFIT XVII. számú Autója­vító Vállalat telepén tartot­ta meg. Az ülésen — ame­lyen többek között az AFIT munkájáról, szolgáltatói te­vékenységéről is tárgyaltak — részt vett Barta László, a megyei pártbizottság titkára és Kovács Béla, az Autó- fenntartó Ipari Tröszt ve­zérigazgatója. A XVII. számú AFIT köz­pontja Túrkevén van,' hoz­zátartozik még a szolnoki, a békéscsabai és a gyulai kar­bantartó állomás is. A IV. ötéves tervben kétszeresére nőtt az árbevétel', a vállalat a lakossági szolgáltatást há- romszoroásra növelte. Uj szolgáltatásként bevezették a szolnoki és a békéscsabai telepen a személygépkocsik gépi mosását, a személy-, és a kisteherautók műszeres vizsgálatát munden telepen, a túrkevei üzemben pedig a személyautók üléshuzatá­nak javítását és a kocsik laprugóinak felújítását. Az V. ötéves tervben a vállalatnál a vb határozata alapján, tovább kell bővíteni a lakossági szolgáltatást, tö­rekedni kell a színvonalas, minőségi munkára. Huszár István látogatást tett a XV. kerületben Huszár István, az. MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese — Kurucz István­nak, a budapesti pártbizott­ság oktatási igazgatósága ve- , ze tőjével — kedden egész- napos látogatást tett a fő­város XV. kerületében. Magyar elnök o WFUNA élén Dr. Bimm Mihály nrofesz­szart, a Magyar ENSZ Tár­saság főtitkárát választották meg az ENSZ Tátrsaságok Világszövetsége (WFUNA) elnökévé a világszövetség végrehajtó bizottságának március 13—15-én tartott végrehajtó bizottsági ülésén Ccnfben. A WFUNA új fő- tilkára Frank Field, az An­gol ENSZ Társaság igazga- tója lett. Dr. Simon Pál hazaérkezett Varsóból Dr. Simon Pál nehézipari miniszter hazaérkezett Len­gyelországból, «hol tárgyalá­sokat folytatott Maciej Wi- rowsisj wp'il&p gfejjf&gtz §\ 1190 híreiből • á. ■ '■ • itekkv reí a kétoldalú vegyipari együttműködés fejlesztésének távlati leihetőségeiróL Tanácskozás a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Tegnap az ÉDOSZ szék­házában a mezőgazdaság idő­szerű feladatairól tanácskoz­tak a MÉM vezetői, a me­gyei tanácsok elnökhelyette­sei. valamint az országos élelmiszeripari vállalatok és trösztök vezetői. A tanács­kozáson részt vett dr. Ro- rruíny Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsi hi­vatalának elnöke és dr. Bí­ró Ferenc, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese is. Az értekezleten felhívták a figyelmet arra, hogy a ked­vezőtlenné fordult téli idő­járás okozta kiesést haté­kony munkaszervezéssel kell behozni, s a télvégi, kora­tavaszi munkákat az üze­meknek kifogástalan mtnő- tégbe» fceS flg&rega&fc. hogy megalapozzák a jó ter­mést. A tanácskozáson foglalkoz­tak az állattenyésztés hely­zetével; bejelentették, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kidolgozott új intézkedési terv elkészült. A tej-felvásárlás, örvende­tes mádon, egyes területeken növelcszik: februárban az el­múlt év azonos időszakához képest például Borsod me­gyében csaknem 10. Szolnok megyében 8, Győr-Sopron megyében pedig 7 százalék­kal nőtt a tej-felvásárlás. KGST rákkutatók tanácskozása Kedden az Országos Onko­lógiai Intézetben megkezdő­dött a KGST közös rákkuta­tását irányító szakemberek kétnapos tanácskozása. Az eszmecserén — amelyet dr. Sehultheisz Emil egészség­ügyi miniszter nyitott meg — elemzik az elmúlt évben elért eredményeket, megha­tározzák a rákkutatás főbb kát a területeket, ahol külö­nösen fontosak a közös ak­cióik. A szocialista országok rákkutatással foglalkozó, tu­dósai egyébként számos al­kalommal cseréiül ki ta­pasztalataikat, terveiket, a mostani tudóstalálkozó — a KGST-tagországok meghatal­mazottjainak tanácskozása — azonban összefogja, koordi­nálja a szocialista országok­ban folyó kutatói tevékeny­séget A tanácskozáson. — ame­lyen N. N. Blothin akadé­mikus, a moszkvai Rákku­tató Intézet igazgatója . és több más Európa-hírű tudós is részt: vesz, különös figyel­mei. fordítanak a rák gyógy­szeres kezelésével összefüggő kérdésekre. Egy mondatban — Marjai József kűlügy­minisztériumi államtitkár magyar—szovjet külügymi- nisztériumi megbeszélések folytatására kedden Moszk­vába utazott. — Baranyában egymitíi- árd forintot költenek az V. ötéves tervben ivó- és szennyvíz közmüvek fejlesz­tésére, kétszer annyit, mint <u almáit tervidószakbaa. gössógát segítette élői, hanem az állami gazdaságok mun­kásainak keresetét is jelen­tősen növelte. A munkások évi keresete csaknem 30 szá­zalékkal volt magasabb, mint az ötéves tervidőszak elején. Érdemes szót ejteni a gazda­ság erőfeszítéseiről, amellyel országosan is a legjobbak közé zárkózott fel. Termelé­si szerkezetét úgy alakította ki, hogy lehetővé vált a kor­szerű technika alkalmazása, a termelő eszközök hatékony kihasználása. Jelentős lépés volt a kerületek számának csökkentése, ugyanis koráb­ban hat, jelenleg négy kerü­let működik, összevonták a mély- és magasépítési üze­met Korszerűsítették a veze­tési és szervezési mun­kát, a szervezeti és mű­ködési szabályzatot, továbbá a belső információs rendszert. Javították a belső ellenőrzést és a társadalmi tulajdon védelmét Az új gazdálkodási körül­ményekhez való igazodás, a tervszerű béruházás a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés jövedelmezőségét egyaránt emelte. Néhány pél­da erre: öt év alatt a ke­nyérgabonatermelést 266 va­gonnal emelték, lucerna­lisztből 527, búza- és rizs­vetőmagból 157 vagonnal ér­tékesítettek többet 1975-ben mint a tervidőszak első évé­ben. Kiemelten fejlesztették a szarvasmarha és a halá­szott ágazatot. A szarvasmarhák számát kétszázzal növelték. A 46 millió forint költséggel fej­lesztett szarvasmarlia-te­nyésaetben az egy tehénre jutó évi tejhozam — a ge­netikai veszteségek ellenére — meghaladja az évi három­ezer litert. A 811 hektáros halászati ágazat, hektáron­kénti halhús-hozamát több mint 300 kilóval növelték. A sértés tenyészet évente mint­egy 100 vagon i űzött sertést adott a népgazdflEágnBk. A juhászát, továbbá a mesterséges vadkacsa- tenyésztés ugyancsak je­lentősen segítette az ál­lattenyésztés eredmé­nyességét. A gazdaság ötéves mérle, ge számot ad ara-ól is, hogy a taisizarüságne való törekvés — a tenrnc'iésen kívül — milyen egyéb előnyökkel járt. A kerületek összevoná­sa például kedvezően hatott az adminisztrációs munka racionalizálására. Egyszerűsí­tették az egységek eszámolá- si rendszerét. Több terüle­ten lehetőség nyílt a munka­köri feladatok kapcsolására. A gazdaságban imljlnóücat áldoztak szociális és egész­ségügyi célokra, munkavéde­lemre. A dolgozők lakásépí­tési támogatást kapnak, óvodát, bölcsődét építettek, megteremtették a tanulás, a művelődés lehetőségét. A szo­cialista brigádmozgalom elő­mozdította a termelés fejlő­dését, a brigádok öt év alatt 10 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek. A nagyüzem eséllyel küldte el pályázatát a Minisztertanács illetve a SZOT Elnöksége Vörös Ván­dorzászlajának elnyerésére. Alapot ad erre, hogy az el­múlt tervidőszak minden évében elnyerte a Kiváló cí­met, illetve a miniszteri di­cséretet Három városrészben Több ezer lakás épül Karcagon E2toészü8t Karcag távlati fejlesztési terv©, amelyben igán fontos helyet fogtad, «el a lakásépítés. Az el­múlt öt év alatt Kar­cagon 620 lakás felépítését terveztéie. A családi házak gyorsabb ütemű építésével ezt a tervet 825-re teljesítet­ték. Az ötödik ötéves terv­ben a reális lehetőségekkel számolva 925 lakás felépí­tése a cél. Ebből állami la­kás 125, OTP társas 120, szö­vetkezeti 140, KISZ és egyéb szövetkezeti 100, családi erő­ből felépítendő lakás 440. A tanácsnak lakásépítésre mintegy 54 millió forintja van. A távlati tervek három nagy beépítési területre, há­rom városrészre koncentrál­ják a lakásépítéseket A vá­rosközpont további építése és befejezése erre ez ötéves tervre vár. A Kossuth téren és környékén több száz la­kás épül, A 2—5 szintes épü­letek egységes városképet nyújtanak majd. A kórház mögötti úgynevezett Nagy­várakért nagyon alkalmas ar­ra, hogy ott korszert lakóte­lep épüljön. A 110 hektár­nyi területen 600 épületben 1840 lakást terveznek felépí­teni, hétezer ember részére. A kisföldék — kertvárosi körzet különösein az ott lévő ipari üzemek munkásainak adhat majd otthont, ahonnan könnyebben elérhetik mun­kahelyüket és kellemes kör­nyezetben élhetnek. 137 hek­táron 674 épületben mintegy ezer lakás készül majd el, a környezetnek megfelelően la­za beépítéssel. Ott csaknem négyezer ember talál majd otthonra. Halszáz aÉps Iskolai Me Jászberényben újabb léte­sítménnyel, egy 600 adagos iskolai konyha átadásával javítottak a gyermekélelme­zés helyzetén. A létesítményt a voOit mezőgazdasági, szak­iskola konyhájának átalakí­tásával hozta létre a városi tanács, 70 ezer forintos költ­séggel és a lakosság több minit 10 ezer forint értékű társadalmi munkájával. Hasznosítottak, ezenkívül 64 ezer forint értékű elfek­vő készletet, felszerelést, — a főzőüstöket, tüzelőberen­dezéseket és a régi konyha básocúó értárt berendezése: it A 600 adagos konyha te­hát a „rejtett tartalékok" feltárásának, az ésszerű gaz­dálkodásnak az eredménye. Az iskolakonyhán a 3—6 éves korú napközis óvodá­soknak főznek. Üzembe he­lyezésével lehetővé vált, hogy — Jászberényben első ízben — a mintegy hatszáz óvodás- gyeraknek külön, és életko­ruknak megfelelő ételeket főzzenek. A városi tanács egy ételszállító gépkocsi be­állításával is gondoskodik arról, hogy az óvodások ide­jében megkapják a finom

Next

/
Thumbnails
Contents