Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
1978. március X SZÓLÍTOK MEOra NBPLAS 3 Munkábssi a déliííános műszak Tiszafüred, Magyar Hajőés Darugyár. Este 3 óra felé jár az idő. Otthon ilyenkor az emberek már kényelmesen elhelyezkednek a tévé előtt Itt: nehéz vasakkal dolgoznak, 6ivít az élköszörű, szikracsóva repül az él alól, fehéren villannak a hegesztés fényei, marógépek, esztergák pörögnek szorgalmasan, a függődaru játszi könnyedséggel emelgeti a tonnányi vasszerkezeteket Csak egy pillanatra állt meg az EU—500-as eszterga, hogy a rajta dolgozó két szakmunkás ellenőrizze: hol tartanak az 5 tonnás daruhoz készülő rugófej forgácsolásával.- (Felső képünkj 70 tonna terhelést kapnak a próba pádén az dttonnás portáldaru kerekei, illetve a rugószerkezete. Sári Ferenc és Dara! László a nyomás megindítása előtt ellenőrzi a beállítást TI3GGVŰLÉS UTAH A közös munka eredményei Uánpf árt megyénkben ■ CÜG1 Cl l a párttagsági könyvek cseréjét megelőző időszak eseménysorozata: megtartatták az összevont beszámoló taggyűléseket, a küldöttértekezleteket az üzemi, hivatali páxtvezetőségek. A Szolnok megyeá Tanács Vasipari Vállalatánál különös jelentőséget adott a munka értékelésének, hogy az idén ünnepük a vállalat fennállásának 25. évfordulóját így aztán a jubileumi készülődés jegyében, hangulatával értékelték a pártvezetőség és az alapszerve- zetek egyéves munkáját, a vállalat gazdasági tevékenységét, és határoztak az idén, illetve az ötödik ötéves tervben megoldandó feladataikról. A beszámolóban ismertetett adatok azt mutatják, hogy a vasipari vállalat az elmúlt öt esztendőben dinamikusan fejlődött: a termelés a tervezett 30,6 százalékkal szemben csaknem 43 százalékkal nőtt és ezt mintegy 93 százalékban a termelékenység emelkedése révén érték el. Ez azt jelenti, hogy amíg 1970-ben 122 millió forint volt az éves termelési értékük, addig 1975-ban ez az összeg már elérte a 130 millió forintot. Különösen az 1975-ös év feladatai állították nagy erőpróba elé a vállalat vezetőit és munkásait. Megfelelő műszaki fejlesztéssel, munkaszervezéssel különösképpen az akkumulátor, az ereszcsatorna és a vasszerkezeti termékek gyártásában értek el jelentős eredményeket, összesen több mint 20 millió forintos termelésfelfutást. Intézkedéseik következtében több mint 1 millió forint értékű megtakarítást értek el. „Nagy részük volt ebben a vállalat szocialista brigádjainak, a vállalat kommunistáinak, a feladatokat szívesen vállaló pár- tonkivülieknek” — hangzott el a taggyűlésen. És ahogyan a beszámolóban is megfogalmazódott, meg ahogyan a vitában felszólalók is vélekedtek: „Ott és akkor sikerült jó eredményeket elérni, ahol a gazdasági vezetők a politikai vezetőkkel együtt, közösen igyekeztek az elérendő célokat meghatározni, együtt dolgozták ki a végrehajtás módozatait. Ha a politikai munka elsődlegességéről beszélünk, nem azt jelenti, hogy a politikai vezetésnek a szakmai vezetés helyébe kell lépni, hanem azt, hogy a gazdasági irányításban, a tervezésben elsősorban a politikai, társadalmi célokból, érdekekből kell kiindulni, ezeknek kell megszabniuk a gazdaságfejlesztés főbb irányait” E célok vezették a vasipari vállalat párt- és gazdasági vezetőit, és most ennek tulajdonítják eredményeiket. A vitában felszólalók — köztük Sándor László, a szolnoki városi párt- bizottság első titkára — elismeréssel szóltak a vállalatnál dolgozó kommunisták munkájáról. Az is kiderült viszont, hogy a jó munka eredménye meglátszott a kereseteken is: 1974-hez képest a vállalatnál tavaly az átlagbérek 5,9 százalékkal növekedtek. Az összevont taggyűlésen Ismertetett ötödik ötéves tervre szóló cselekvési programiban többek között ez áll: „Fontos feladataink közé tartozik a gazdaságosság; a hatékonyság, a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése; az igényeknek megfelelő gazdaságos termékszerkezet kialakítása, termékeink minőségének javítása; a joltíb üzem- és munkaszervezés; ésszerű kooperáció, az egységek további szakosítása; a műszaki színvonal emelése; a belső tartalékok feltárása, a meglévő kapacitás jobb kihasználása; a lakossági szolgáltatás fejlesztése”. Számokban kifejezve: céljuk, hogy az ötödik ötéves tervben a termelésük 42—45 százalékkal növekedjen (ennek 90 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzon), a lakosság részére végzett szolgáltatás mennyisége pedig 40—50 százalékkal le-; gyen több. A Vila során hangzott, hogyan lehet ezt a célt elém L Mindenekelőtt: több ember vegyen részt szakmai továbbképzésben, hogy mindenki értője, „mestere” legyen a rábízott munkának. Emellett fokozni kell és színvonalasabbá kell tenni a gazdaságpolitikai agitáció« munkát, mert ez jelenleg nem kielégítő a vállalatnál. Jobban, ésszerűbben felhasználná a vállalati fejlesztési alapokat, és az eddigieknél méginkább számítaná az emberek kezdeményező készségére, a szocialista brigádokra, a szoci»,- lista munkaversenyre. Így mondták a „vasipariak” : rajtunk múlik, hogy valóra válnak-e terveik. T. V, Á gazdagodás útján A tiszaroffi Aranykalászban 1 Szolnok megyei Tejipari Vällalatnfil Tib tárt Miit tavaly Csomagoló-adagolQiépek őriznek Magyar—szovjet mezőgépipari együttműködés A magyar mezőgazdaságban alkalmazott gépek, berendezések több mint fele importból származik, közöttük meghatározó szerepe van a szovjet típusoknak. A két ország mezőgépipari együttműködésének 27 éves múltja van. A Szovjetunió már a 40-es évek végén több géptervet és gyártási dokumentációt adott át Magyarországnak, egyebek között a DT—413 lánctalpas traktorét, amely ugyanolyan „alapgép” lett hazánkban, mint például a szovjet dokumentáció alapján gyártott SZJS —1.8 vontatott szecskázó. A nagyüzemek gépesítésénél azóta is felmérhetetlen segítséget jelentene!; a szovjet gépek. A több mint 14 ezres kombájnpark döntő hányada SZK típusú. A kapcsolatok gyors ütemű fejlődésére jellemző, hogy az 1950—58 közötti időszakban évente átlagosan szállított 1 700 mezőgazdaság géppel és 150 traktorral szemben, 1959—73. között már évente 6 000 gép és több mint 4 000 traictor érkezett. 1950. és 1973. között összesen 62 ezer erőgépet és 92 ezer mező- gazdasági munkagépet hozott be a magyar külkereskedelem a Szovjetunióból. Az V. ptéves terv időszakában tovább bővül az együttműködés: a Szovjetunió több mint 40 féle traktor. illetve mezőgépipari termék, a magyar mezőgépipar pedig 15—16 féle gép- és berendezés szakosított &&&& vátei& t A magyar élelmiszerfeldolgozó ipar húsz év alatt nem fejlődött annyit, min* az elmúlt öt esztendőben. Különösen érezhető ez a dá- mamikus fejlődés a Szolnok megyei Tejipari Vállalatnál, annak ellenére, hogy a központi üzemiben és még néhány részlegnél szűk helyen, rossz munkakörülmények között dolgoznak a munkások. Épp ezért a karcagi új üzem építése mellett terveznek a megyeszékhelyen is egy modem tejüzemet. A, 375 millió forintos beruházás előkészítése már folyamatban van, a „pontot” — remélhetőleg — még ebben a hónapban a tervek végére teszik. Az elmúlt esztendőt sikeresen zárta a tejipari vállalat. Különösen a takarékosság területén ért el figyelemre méltó eredményeket: a tervezett 2.5 millió forintot 400 ezerrel túlteljesítette. Tejet, tejterméket folyamatosan, a vásárlók igényeinek megfelelően szállított az üzletekbe, mennyiségi kifogás nem volt. Fogyasztót károsító minőségi reklamáció sem akadt, mégsem elégedettek maradéktalanul a mánőséggeL Tavaly három új tejcso- rruagológépet állítottak munkába. ezek azonban nem váltak be. A közeljövőben éjfe&ik az NDK-bóI két téir ade golő-csomagoló, azok üzemibe helyezésével enyhülnek gondjaik. Színién van új tejföl- és túrócsomagoló- gépük is. Egy jellemző adat: amióta a negyed kilós étkezési túró megjelent az üzletekben — épp az új gép jóvoltából — 30 százalékkal több túró fogy. Harmadik hónapja gyártják a trappista sajtot Szolnok megyében. A kisújszállási üzem 4,6 vagonnal küldött belőle március 1-ig a kereskedelemnek. Exporttermékeik továbbra is kapósak, a kunszentmártoni tejüzemből például az idén 35 vagon fehér sajt indul Ku- waifcba, Szíriába. A tervidőszak értékelégéből kiderült sok egyéb adat is. Például az, hogy rendeződött a tejipari munkások keresete, öt év alatt 33 százalékos bérfejlesztés volt a vállalatnál, ezzel 1975-ben elérték a 30 ezer forintos bérszintet. Javulnak, ha nem is máról holnapra, a szociális és munkakörülmények is. Jászberényben az idén befejezik az öltözők, mosdók rekonstrukcióját, amely másfél millió forintba kerül. A karcagi új üzem egy év múlva már teljes kapacitással dolgozik, ott korszerű, szociális épületek várják majd a dolgozókat Szegény embert még az ág is húzza. Azt hiszem, ez lehetett a legfinomabb megjegyzés Tiszar off on, amikor az Aranykalász Tenmelőszö- vetkeaedben aratás előtt néhány héttel legalább 100 vagonra való búzát eforótt az 1974-es árvíz, 1 Tennivalóbon nincs hiány A gazdaság egyébként valóiban a gyenge adottságú üzemek közé tartozik: az átlagosan 15 koronás földek egyharmada ráadásul árterületen van. A termelés szerkezetét a körülményekhez keil szabni, s aki itt jó eredményeket akar elérni, annak van mit tennie. — Nem véletlen tehát — mondja Forgó István, az elnök —, hogy az 1974-es esztendő árvize az irányítás szervezettét ás megmozgatta: abban az évben tértünik át a területi vezetésről az ágazati rendszerre. Az átszervezés óta fele annyi szakember irányítja a munkát, s az eredmények mégsem romlottak, hanem inkább javultak. Ez annak is köszönhető, hogy a két fő ágazat a növénytermesztés éé az állattenyésztés élén a szakmérnök áll. Még ennél is jóval lényegesebb viszont az, hogy lerövidült az „intézkedési lánc”, s mindenki szemé- Ivesen felelős a saját területéért. — De evyéb előnyt is említhetek. A területi szervezés például nem tette lehetővé a gének csoportos munkáját. elosztáskor minden vezető magának kérte a legtöbb berendezést. mondván, hogy a másik dolga jobban ráér. Ez megszűnt. Fontossági eemrendet állítottunk fel a teendők között, s ezzel esy csapásra megjavult a, gépek kihasználása. A téesz két egymásból legtávolabb eső pontján telepet hoztunk létre, és oda csoportosítottuk a környéken veteitt növények műveléséhez, betakarításához szükséges erő- és munkagépeiket Így év közben nem „húzgáljuk.” összevissza a traktorokat, vetögé- pekert, kombájnokat mind a lehető legjobb helyen van. — Ez főképp a növénytermesztők munkáját kany- cyítL — Értem, mire céloz. Nálunk is az állattenyésztés a kevésbé eredményes ágazat Ennék ellenére, vagy éppen ezért fejlesztésére egyre nagyobb súlyt fektetünk. A természeti körűiményeket — legelőket, szálastafcaimány- termő területeket — jobban kihasználjuk: szarvasmarha és juh tartására rendezkedünk be. Amire sajáit erőnkből nem futja, ahhoz segítséget kérünk, a juhászat«* közösen fejlesztjük. A vegyes h asznosí tású szarvats- msTha-áliomájnyimk tbc és brucella mentes: tenyész- an vág-előállító gazdaság lehetünk. Négy gazdaság közösen — Említette, hogy Tíszaburával közösen. — Igen, négy Tisza melletti község — a gyendafi, a burai, a bői és a raffi — termelőszövetkezete elhatározta, hogy minden nemű például a tiszab urai téesszel tevékenységben kölcsönösen segíti egymást. — Említene néhányat? — Az anyagbeszerzés. a munkaerő esetenkénti átcsoportosítása, a gépek közös használata, segítség a ter- ményszárftáában. Konkrétabban: a tiszaburaialkreaik van iucéuTiaUezt- üzemük, rsefcünfc tánca, fgy a Etette* tőlük kapjuk. Amikor nekik gyömöksszedéshea ember keH, akkor az asszonyok nagy része oda megy dóL- gnan*. Az utánpótlásról is gondoskodnak — Perez» a saját házunk táján is van még mát javítaná a szervezésen. Tavasztól minden tennivalóra — különösen „csúcs” idején — több variánst dolgozunk kL Legegyszerűbb példa erre az. hogy az esőben sem állnak meg a növénytermesztő brigádok: ha az egyik munka nem haladhat, már jó előre ott lesz az utasítás, mihez kezdjenek az emberek. Bevezetjük a „rugalmas” munkaidőt is. Ebben tulajdonképpen semmi újdonság nincs, annyi az egész, hogy a férfiak rnű- saakkezdésé* a Nap felkeltéhez, befejezését pedig a Nap nyugtához igazítjuk. Nem télen kell tíz—tizenkét órát tölteniük a gazdaságban, hanem akkor, amikora sürgető munka is ezt kívánja. — És az állattenyésztők? — Róluk sem feledkeztünk el. A tehenészeiknél bevezetjük a két műszakot, a munkások egyik fele hajnaltól délig, másik pedig délitől estig dolgozik majd. A szükséges létszámról és az utánpótlásról a napokban kezdődő tanfolyamon gondoskodik. A jászapáti szakiskola paíranáilásával a téesz legjobb állattenyésztőinek előadásait hallgathaj'ták meg a résztvevők. Ide jönnék a burai és a gyendai tehenészet mostani és a leendő dolgozói is. braus «■* * X Sa. E.
