Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

1976. február 10.

SZOLNOK MEGTFI NÉPLAP

JÁSZFÉNYSZARU TERVEZ (1.)

Városias igények

K eresztől-ícaEiiS bebaraft- golom JászfényszaruL Nagy, kényelmes házak, személyautók, a kertekben fóliasátrak. .. Eszembe jut, amit Fónagy László, a népfront községi elnöke mondott.

— Én itt születtem, jóformán az egész életemet Jász- fényszaruban töltöttem, s mióta a népfront létezik, itt próbálok tesrmi valamit a községért Sokszor jön egy- egy rokon, régi ismerős, aki évtizedekkel ezelőtt elkerült tanén, s amikor végigmegy aiz utcákon, tátva marad a szája. Tagadhatatlan a fejlődés. De az lelkesít bennünket legjobban, amikor a lakosságtól, az itt élőktől kapunk elismerő szavakat Minit például legutóbb, a tanácstagi beszámolókon.

Tanácstagi beszámolón hangzóit el

A novemberben, decemberben megtartott tanácstagi beszámol ókon nem volt hiány az elismerő szavakban, ezt a jegyzőkönyvek is tanúsítják. Példaként Rusaj László szavait idézem.

— Mi, a Zrínyi utca lakói megköszönjük a tanácstagnak a segítségét: járda épült most már víz is van. Meg vagyunk elégedve a tanács munkájával, egyetértünk Jászfényszaru fejlesztésének módjával, üteméveL

Jártomban-keltemben magam is tapasztalok gondokat amelyeket — mint később megtudom —, a lakosok is megemlítettek. Vonattal érkeztem, az út mellett várom az autóbuszt, amely bevisz a 3—4 kilométerre levő községbe: esik az eső, éles szél fúj. Rimóczi Imre kérte a tanácstagi beszámolón, hogy a távolsági autóbuszok is forduljanak az állomás elé, hiszen a váróteremben jobb várni. Megyek a községben: nyakig sáros vagyok. A Sal- lai utca lakói kérték, hogy a Szamuely és a Petőfi utcát kössék össze járdával. Elég, ha a tanács anyagot biztosít, ők megcsinálják társadalmi munkában a járdát A tamáasháza előtt várom a szolnoki autóbuszt: újra és újra nekem támad a széL Zsámboki Nándor mondta a tanácstagi beszámolón: „Szükség lenne egy autóbusz-váróteremre. Most a szabad ég alatt áznak-fáz- nak az emberek”.

Betoppanók Kócztán Miklós irodájába, a községi tanácshoz.

— Hogyan készülnek e község tervei?

— Földolgoztuk a novemberi, decemberi tanácstagi beszámolók anyagát, valamint a tanácsüléseken elhangzott interpellációkat. Ez

az alapunk. Én csak 1975.

november 1 óta vagyok vb- titkár, de azóta is gyötrődtem néhány gond miatt.

— Például?

— Baj van a szolgóltaitás- sal Ezt a saját „bőrömön” is tapasztaltam.

— Hogyan?

— Elmondjam? — mosolyog a vb-titkár. — Nos, rendben van: látja a frizurámat? A feleségiem nyírt meg. Azután: «te, amikor hazamegyek, nekiülök porszívót javítani. Ninos megoldva Jászfényszaruban a háztartási kisgépek helyszíni javítása. Vagy: nem lehet szódavizet kapni. Eddig az ÁFÉSZ csinálta, de megszüntette a gyártást — szabálytalan módon! Első itteni tanácsülésemen ez a téma már közügy volt Hált ilyen apróságok is részei az 1976- os, sőt, a község ötéves tervének. Ezek most készülnek, a februári tanácsülésünkön ismertetjük a pénzügyi lehetőségeiket a lakosok képviselői vet és javaslatokat kérünk tőlük, mit valósítsunk meg elképzeléseinkből.

— És hogyan születnek « elképzelések?

— A zöme már régen előjegyzett tervünk: a szolgáltat óh áznak, óvodának, lakásépítő szövetkezet házainak, strandfürdőnek, vágóhídnak az építése. Sorolhatnám az élet szülte igényeket Néhány apróbb ötlet azonban néha furcsa módon jön világra. Locsoltam a virágaimat, s eszembe jutott, hogy milyen kihalt a község egy- egy „nagyobb” névnap (Erzsébet, Katalin, sfcb) előtt. Persze, mert mindenki virágért utazott Jászberénybe vagy Hatvanba, hiszen nálunk nincs virágüzlet. Morfondírozik az ember: van egy községi kertészetünk két fűthető üvegházzal, miért ne állíthatnánk: föl egy virág- pavilont is, . nem kerülne sokba. A tervkészítéskor ez, már napirenden lesz.

fiz Igényeket az élet szüli

Jegyzetfüzetemben szaporodnak az adatok, a véleményeik. No meg az igények. Az igények hosszabb listája helyett azonban elmélkedjünk inkább az igények megváltozásáról. Erűnek a végiggondolásában Török Sándor tanácselnök segít.

Több mint 500 (zömében fiatal) nő kapott munkát a kaiapgyárbam. Megoldódott Jászfényszaruban a fogítal- kaztatottság gondja. Az asz- szonyok a háztáji termelésből jöttek, ahol a szarvasmarhák száma 720-ról 500- ra, a sertéseké 7 és fél ezerről 4 ezerre csökkent az

utóbbi években. Gondok támadtak a húsellátásban, az asszonyok igényük a félkész ételeket is, az étkeztetést... Jött a bölcsődei, óvodai gond... Alapvetően új gondokkal, igényekkel kell tehát szembenézniük a község vezetőinek, akiket a lakosok a tervkészítéssel megbíztak. A hétezer lakosú község gondjai, igényei, mi tagadás, egyre városiasabbak.

Összefogás: újabb forintok

— A jászfényszaruiak évről évre felhívták magukra a figyelmet példás összefogásukkal. Folytatódik vajon?...

— őszinte legyek? Most eléggé pesszimista vagyok — mondja a tanácselnök.

— Pesszimista?

— Igen. Eddig az üzemekkel remekül szót értettünk. De ezt most valahogy veszélyeztetve látom a körzetesítés miatt: az ÁFÉSZ központja Jászberényben lesz az egyesülés után. A vegyesipari szövetkezeté is elkerül a jelek szerint. A kalapgyáré Pesten van. Hamarosan csak a Béke Tsz-nek marad itt a központja. Nézze, nagyon jól tudom, hogy szükség van az egyesülésre. Csakhát a koordináció ezután sokkal nehezebb lesz és ez befolyásolhatja a község fejlődését. Mi itt hozzászoktunk az öles léptékhez: szörnyű lenne topogni.

— Valami megoldás. .1

— Keressük. Én 1967 óta tudom, hogy nem „feretről” keH. várni a „mannát”, hanem itt helyben is elő lehet teremteni. Kilenc esetből nyolcszor „dobogón” Is voltunk a területfejlesztési versenyben. Ez hajtott bennünket Nos, a lakosság ezután is segít, ettől nem félek. Inkább a koordinálástól.

— Szeretném, ha hangosan gondolkozna.

— Arra számítok, hogy az idén sem kapunk több pénzt „föntről” mint tavaly. Évente volt 700 ezer forintunk fejlesztésre Nos, eibből kell a legszükségesebb dolgokat előteremteni. Csakhogy ebből az összegből az év végére általában 4—5 máffió lett. Koordinálásból, no meg felsőbb tanácsi hozzájárulásból. Látták, hogy önerőből is sokat teszünk, hát segítettek. De erre mi sohasem számitofctunk, mindig kellemes meglepetés volt, ha kaptunk valamit.

(FOLYTATJUK)

Körmendi Lajos

Búcsú — vizit után

Tekintete most is úgy siklik végig az ágyakon, mint máskor, simogatóan és bíztatóan. Csak hosszabban pihen meg egy-egy gyerekarcon, a púira takarót markoló, sápadt kezecskén. Meren- gőbb, mintha emlékei között kutatna . ..

Becker Ilona nagyon fiatalon jegyezte el magát hivatásával. Egy gyerekkorában átélt szomorú családi esemény hatására döntötte el; gyermekorvos lesz.

— Járványként sepert végig abban az esztendőben és szedte áldozatait a skarlát — mondta —. Bennünket sem került el a halál kíséretében járó betegség — akkor még ismeretlen volt az antitoio- tikus kezelés. Először hároméves húgocskámat ragadta el. Édesanyámat a temetésére öltöztették, amikor a láz ötéves öcsémet is megölte.

Tizenhét éves volt, amikor felvették az egyetemre, huszonhárom. amikor diplomával a kezében gyógyítani kezdett, fizetés nélkül. A budapesti Fehérkereszt gyermekkórházban dolgozott nyolc évig, utána lett tiszteletdíjas gyakorló orvos.

Az egyetem utáni évekről és negyvenhárom éves gyermekorvosi pályafutásáról megható rajongással, meggyőző hivatásszeretettel beszél.

— Elmondhatom, hogy kegyes volt hozzám az élet. Csaknem fél évszázadon át azt tehettem, amire vágytam. Gyerekeket gyógyítottam, szenvedésükön enyhíthettem, életükért harcoltam.

Jászberényben 1954 óta gyógyít Akikor kapott megbízást a gyermekosztály megszervezésére, ami nem volt könnyű. A tanácsi kórházban 20 gyermekágy volt, pedig sokszor 80—100 gyerek várt felvételre.

A volt főszolgabírói épületért kilincséit a tanácsnál, felszerelésekért, berendezésekért a város két nagy vállalatánál, és az akkor még Budapesten székelő Nemzetközi Vöröskereszt szervezetnél. Eredmény: Jászberényben ma 50 ágyas gyermekosztályon (gyermekkórházban) gyógyítják, korszerű körülmények között a kicsinyeket.

— Hány gyereket vizsgáltam meg, gyógyítottam, adtam vissza az életnek munka- /társairrumal együtt a pályafutásom alatt? Nem tudnám megmondani, pedig sok kis betegemre emlékszem. A sápadt arcocskákra, a lázban égő szemekre, a kezemet görcsösen szorító, forró kezecskékre. És az első mosolyra, ami azt jelentette, hogy kis betegeim túl vannak a krízisen. Ezek a mosolyok győztek meg annyiszor arról, hogy érdemes volt tennem azt, amit tettem és érdemes lenne újból élőről kezdeni mindent.

* * *

A vizit után rendezett rövid ünnepségen a virágcsokrokat szorongató főorvosasz- szony elbúcsúzott a munkatársaitól és a gyermekkórháztól. Búcsúzott, hogy 43 éves gyógyító munkája után elkezdje jól megérdemelt pihenését, nyugdíjas éveit.

— illés —

fiz adózás

a lakosság érdekelt szolgálja

Interjú dr. Bereczki Lajossal, a megyei tanács elnökhelyettesével

Adó. Nagyon sokféle véleményt hallani róla. Vannak, akik megkérdőjelezik a szükségességét, mások olyan jelentéktelen „tehernek” tartják, amelyről nem is érdemes beszélni. Vannak, akik sokallják, s következtetéseikben odáig jutnak, hogy az utóbbi időben a túlzott adóztatás miatt csökkent a háztáji zöldségtermelés, állattartás és a kisipari szolgáltatás.

— Mi a helyzet valójában? Mi a célja, az alapja, milyen a rendszere a lakosság adóztatásának, mit jelent a társadalomnak és hogyan érinti az emberek jövedelmét. Erről beszélgettünk dr. Bereczki Lajossal, a megyei tanács elnök- helyettesével.

— Az adópolitikának két

oldala van, társadalmi és gazdasági. Az adófizetés a lakosság összefogásának egyfajta megnyilvánulása is, hiszen „az összeadott” forintjaikból fejlődik, gazdagodik a település, ahol élnek. Mire használják fel, abba a tanács választott testületedbe delegált képviselőik útján bele is szólhatnak. S egy-egy esztendő múltával a tanácstagok, tanácsi vezetők különböző fórumokon számot is adnak mi lett az összegyűjtött forintok sorsa.

Ha gazdasági szempontból

vizsgálódunk, az adó a tanácsi költségvetés nagyon jelentős bevételi forrása. Az a község, ahol jó az adófizetői morál, gyorsabban fejlődik, előbb épít óvodát, orvos lakást ... Sőt, ha nagyobb a saját bevétele már könnyebben kap felülről támogatást, s könnyebben megtalálja az utat a vállalatokkal való együttműködéshez.

— Hányán fizetnek adót a megyében?

— Kétszáznegyvenezren, de számuk ebben az esztendőben az ebadók bevezetésével harmmcezerrel több lesz.

— Milyennek tartja a lakosság adófizetési készségét?

— Jónak. Az adófizetők

90—95 százaléka felszólítás nélkül eleget tesz a kötelezettségének. Ehhez az is hozzájárul, hogy zömében reálisak az adókivetések. Az ellenőrzések után az adótételeknek (számuk több mint 400 ezer) tavaly csupán 5 százalékát kellett helyesbíteni.

— Ss az adófizetők által kért módosítások?

Tv-adó épül Győrött

Győrött; is szaporodnak a

panaszok a tv-adások vételére, illetve a kép minőségére. A vételi viszonyok megjavítására a városban kisteljesítményű, 1 kilovoltos adó épül 15 millió forintos költséggel. A soproni postaigazgatóságtól kapott információ szerint az adó 1979-re késéül el.

Tiszafüreden

Jubileumi

úlierirendezvéjiyek

A tiszafüredi járás úttörő- cisapatainaik vezetői és a járás KISZ-szervezeteinek csúcstitkárai a napokban közösen megbeszélték, hogy ebben az esztendőben miként dolgoznak együtt.

A járási úttörőelnökség ismertette a 30 éves jubileumi rendezvénysorozatát, amely a KISZ-esek, az úttörők számára egyaránt gazdag, változatos programot ígér. A jubileumi rendezvények leg- rangosabbja a járási úttörő- találkozó lesz májusban Tiszafüreden. Erre a találkozóra mintegy 1500—2000 fiatal érkezik, s kiállítás is nyílik a járás úttörő honismereti szakköreinek gyűjteményeiből.

— 1972-ben négyszázan, 1974-ben csak kétszáznegyvennégyen éltek panasszal. Véleményem szerint azonban ennél többen vannak, akik sérelmesnek, aránytalanul nagy tehernek érzik adójukat. Igaz, hogy a megye egy adófizetőjére jutó évi 540 forint nem nagy összeg. Ha két kereső van a családban az összjövedelmüknek mindösz- sze 1,2—1,4 százaléka. De előfordulhat, hogy többféle adó (ház, háztáji, gépkocsi, eb, stb.) összefut egy családban. Csak azt tudom mondani, ha bárki fs méltánytalanul soknak tartja az adóját, bizalommal forduljon a helyi tanács ügyintézőjéhez, ha jogos a panasza mindenképpen orvoslásra talál

— Az adóktvetS és az adófizető között mióta a világ világ örökös ellentét van. Pedig ma, ebben a társadalomban a céljuk elméletileg azonos. A befizetett adó a közösséget gazdagítja — és mégis.

— Igen, de baj csak akkor van, ha az ügyintéző jogtalan adót vet ki. Ritkán fordul elő. De ha az ellenőrzési mechanizmus jól működik, ki is tudja szűrni ezeket A túlkapások ellen mindenkor meg kell védeni az adófizetőket az alaptalan vádasko- dókkal rágalmazókkal szemben pedig a pénzügyi hatóságok mellett lépünk feL

— Az adó megállapításának az önkéntes adóbevallás az alapja. Mi a biztosíték arra, hogy megfelelnek a valóságnak az önként szolgáltatott adatok?

— Általában megbízhatóak és reálisak az adóbevallások. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs szükség a rendszeres, folyamatos ellenőrzésre. De ez nem lehet bizalmatlanságból fakadó zaklatás. Mégis az a tapasztalatunk, ha valahol általános ellenőrzést, vagy feltáró munkát végeznek, ezt általános felháborodás követi. Pedig téved, aki azt hiszi, — és ezt a ellenőrnek is udvariasan meg kellene mondaniuk, — hogy

A karcagi Déryné Művelődési Központ tavaly februáriban a város szocialista brigádjai r észére kultúrál is versenyt hirdetett. Kétszáz brigád nevezett a versenybe, 'három csoportban (általános, ipari és mezőgazdasági) folyt a vetélkedés.

A művelődési központ és a könyvtár népművelői havonta klubfoglalkozásokat tartottak a brigád vezetőknek, és felhívták a figyelmüket azokra a lehetőségekre, amelyek kihasználásával a brigádkö- zössógek tartalmas kulturális életet élhetnek. A Május 1. Termelőszövetkezet szocialista brigádjai munkahelyükön ismerkedhettek meg Tóth Endre íróval, képzőművészeti kiállításokat rendeztek, a berekfürdői Üveggyár brigádjai komolyzenei előadásokat hallgattak, és otthont adott a igyár Paul Luthein észt grafikusművész képeinek is. A december 31-el záruló verseny értékelése a napokban megtörtént. A három csoportban versenyző brigádok teljesítményét-külön értékelték.

Az első csoporthoz tartozó brigádok között első helyezett a Tál aj művelési Kutató Intézet Hámán Kató szocialista brigádja lett. A másoezeknek valamiféle mindenáron való adóztatás a következménye. Akkor is, ha az ólban hat sertést, vagy a kertben 50 négyzetméteres fólia sátrat találnak.

Tudjuk, hogy az elmúlt években jónéhány kis jövedelmű, szolgáltató kisiparos; lakatos, fodrász, cipő- és ruhajavító visszaadta az ipar- engedélyét A megyei tanács felülvizsgálja a szolgáltatás helyzetét és egyes szakmákban adómentességet, vagy engedményt biztosít. Különösen azokon a helyeken, ahol a lakosság ellátása szempontjából létfontosságúak ezek £ kis műhelyek.

— A legtöbb ellentmondás, tévhit a háztáji, a kisegítő gazdaságok körül kering.

— A megyei tanács vb s február 20-i megyed tanácsülésnek olyan javaslatot tesz, hogy a mezőgazdasági lakosság adója egy fillérrel se emelkedjen a tavalyihoz képest Egyébként ezen a területen is a lehető legdifferenciáltabb adóztatást igyekszünk megvalósítani. Azzal is, hogy a jobb adottságú földeken termelők magasabb adót fizetnek és, azzal is. hogy az idegen munkaerőt foglalkoztató nagyjövedelműek bevételének jelentős hányadát progresszív adóztatással elvonjuk. (A megyében ez mindössze 19 mezőgazda- sági termelőt érint) Rövid időn belül tisztázni fogjuk az adó szempontjából is a háztáji fogalmát Különösen ott van probléma, ahol a megváltott háztáji után esztendőről esztendőre kiegészítő jövedelemként — munka nélkül — megkapják a háztáji termékének az értékét, amely után sok helyütt adót sem fizetnek. Igazságtalanságokat szül ez azokkal szemben, akik a háztáji földjükön termelnek, sertést, baromfit, szarvasmarhát tartanak és ráadásul a megváltott háztáji termékeinek hiánya nagyon érzékenyen érinti a lakosság gyümölcs- és húsellátását. Nem elsorvasztani kell a háztáji gazdaságokat, hanem sokféle módon és eszközzel: istállóépítéssel, korszerű berendezésiek vásárlásához nyújtott hitellel, vetőmaggal, kedvezményes áron kapható táppal... segíteni.

K. K.

dik és harmadik helyen a városi kórház Imre József és Lenin szocialista brigádja végzett

Az ipari és ipari szövetkezeti csoportban az első három helyet a FELISZ brigádjai érdemelték ki. Első a Haladás, második a Békéért és harmadik a Tyereskova brigád. A negyedik helyezett a KÁSZ Anód brigádja lett

A harmadik csoportban a mezőgazdasági brigádok között az első helyen ketten osztoztak, a Május 1. Termelőszövetkezet Béke és Bihari János szocialista brigádjai. A második és harmadik helyezett a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi üzemének Vörös Csillag és Hámán Kató szocialista brigádja, a negyedik a Május 1. brigád lett.

Mindhárom csoportban az első díj egy kétnapos kirándulás Budapestre, illetve Esztergomba. A. második helyezettek egynapos budapesti kiránduláson vesznek részt, a harmadik február 1. és május 31. között a Déryné Művelődési Központ minden rendezvényére dí?~v»”tes belépőt kapnak. A negyedik helyezettek jutalma 500—500 forintos könyvutalvány.

Kétszáz brigád nevezett Kiosztották a díjakat

A karcagi szociálissá brigádok kulturális versenyéről