Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

nw. ft SEOUÍOK MEGYEI NÉPEA* Tisza földvár on nines zeneis kola, de érek éta van zeneoktatás a művelődési házban. Képünkön: zongoraórán Jászberényben májusban Tudományos és kulturális hónap községében a fiataä basszjs­Jászberényben és a Jászság községeiben megkezdődtek a tudományos és kulturális hónap és a Székely Mihály zenei napok előkészületei. A jelentős esemény új vonása, hogy az idén Jászberény mellett a járás községeiben is számos rendezvényit tar­tanaik. Az egy hónapig tartó ren­dezvénysorozatban gazdag programot, nagy érdeklődés­re számottartó előadásokat ígér a Magyar Pedagógiai Társaság, a GTE, az Agrár Egyesület jászsági szerveze­te és a Közgazdasági Társa­ság. A korábbiaknál színesebb programja lesz a Székely Mihály zened napoknak. A hagyományos zenei rendez­vények mellett az idén má­jusban sor kerül a Friss An­tal országos gordonkaver­seny győzteseinek jászsági hangversenyeire is. Székely Mihály emlékének tisztelegve rendezik meg Jász­berényben és a járás több ták „találkozóját”. A világ­hírű énekes életútját mu­tatja majd be a „KI nyer ma” mintájára rendezett 90 perces műsor. A vetélkedőn szocialista brigádok „számol­nak be”, hogy közülük ki tud többet Székely Mihály- róL Méltó helyet kap a zen« napok programjában Rácz Aladár emléke is. Az idén először fiatal cimbalommű­vész-jelöltek — a Zenemű­vészeti Főiskola hallgatói — adnak hangversenyt Jászbe­rényben. Érdekes színfoltja lesz a zenei napoknak a né­pi zenekarok cimbalmosai­nak jászsági találkozója. A korábbi évekhez ha­sonlóan az idén is szép él­ményeket ígér az aranyfeo- szorűs kamarakórusok, a megyei munkáeénekkaxok ta­lálkozója. Május 9-én rende­zik meg a város és a járás általános iskoláinak kórus- találkozóját és nyitják meg Katona László grafikusmű­vész kiállítását. Ahádíszalóhi közművelődési tervek Alapos, körültekintő mun­kával készítettek közművelő­dési tervet erre az esztendő­re Abádszadokom. Az idén csinosítják a művelődési há­zat és sor kerül a berende­zések, a technikai fölszere­lés felújítására, bővítésére is. A könyvtárba — amely a tavalyi korszerűsítés, át­építés eredményeképp a já­rás legszebb, legtágasaibb könyvtára lett — beszerelik a hanglemez tár használatá­hoz szükséges hangtechnikai berendezéseket. Ebben a' munkában részt . vállalnak belőle a helyi társadalmi és tömegszervezetiek, gazdasági egységek is. A községben már eddig is szép eredményeket értek el a lionismereti mozgalomban. Többek között működik egy kitűnő néprajzi úttörőszak­kör. Az idén a községi kró- niikábóa hiányzó 5 év törté­netének megírása lesz a honismereti tevékenység kö- zéppomtjálban. A népművelés kiscsopor­tos formái az újonnan szer­vezendő szocialista brigád- vezetők klubjával, irodalmi színpaddal, filmklubbal bő­vülnek. Biatássarszal a szocialista országok életéről Mezőgazdasági szakemberek klubja EsmeretierjesztS munka Kisűfszálláson A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat kis­újszállási szervezete az elmúlt évben kettőszáz- huszcxnöt előadást tartott és százöt KRESZ-tanfólyamot indított. Az előadásokat — amelyeknek töbsége a tár­sadalomtudományok téma­köreiből hangzott el —több mint kilencezren hallgatták végig. Ezzel az eredmény­nyel, amely a megelőző évi­nek csaknem a kétszerese, Kisújszállás a megye váro­sai között a második helyen áll. Az idei munkaterv össze­állításénál a szervezet veze­tői első számú feladatnak te­kintették az iparban, a me­zőgazdaságiban dolgozók, s a fiatalok körében végzett tu­dományos ismeretterjesztés színvonalának emelését és szélesítését, mindenekelőtt a szocialista brigádmozga- lombam, a munkahelyi kö­zösségekben, s az ifjúsági klubokban. Elsősorban a tu­dományos-technikai forra­dalom legújabb eredményeit akarják minél előbb és mi­nél alaposabban megismer­tetni a munkásakkal, hogy a tudomány a hétköznapi munka szerves alkotórészé­vé váljék. A szakmai témák mellett időszerű politikai és gazdaságii kérdéseikről is szerveznek előadásokat. Eb­ben a témakörben kiemel­kedő helyet foglal el az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozataiból, s az ötö­dik ötéves terv előírásaiból adódó feladatok ismertetése, magyarázata. Az ifjúságról, de nemcsak az ifjúságnak szóló előadás- sorozatban többek között az ifjúsági törvényről, a csa­ládtervezésről, a család jog- 'ról, a társadalmi és szociális juttatásokról esik szó. Az ismeretterjesztő elő­adások negyedik csoportjá­nak témája a szocialista ha- zafiság és az internaciona­lizmus. Ezen belül kerül sor a Szovjetunió és a szocialis­ta országok életének, ered­ményeinek ismertetésére. A hazánkról szóló előadásokat országjáró kirándulások egé­szítik ki. Az előadások' szervezésén kívül a társulat aktívan részt vesz a város művelő­dési intézményednek munká­jában is. Kisújszállásán — az a hír járja — szinte nincs is olyan rendezvény, amely­ben ne működne közre a TIT. A Móricz Zsigmomd Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolával, a műve­lődési házzal, valamint a városi tanács vb művelő­désügyi osztályával közösen rendezik például a most zajló IV. biológus hónap programját Megalakították többek között a mezőgazda- sági szakemberek klubját, s a csillagászati szakkört is. A szervezet távlati tervei­ben nyelvtanfolyamok indí­tása szerepel, ami pedig a személyi feltételeket illeti: a továbbiakban növelik az előadók létszámát, erősítik a kapcsolatot a pedagógusok­kal, s az üzemék értelmiségi szakembereivel is. t. a Á művészeti nevelés műhelyei Világnézeti munka és íztésformálás az öntevékeny művészeti csoportokban A szocialista pedagógia a művészet által történő neve­lést az esztétikai nevelés egy részének tartja. Nyilvánvaló tehát, hogy az utóbbi fogal­ma szélesebb körű a népmű­velésben használatos művé­szeti nevelésnél. A népműve­lésben művészeti nevelésen elsősorban a művészet eszkö­zeivel történő nevelést ért­jük. de ennek nem csupán az esztétikai kategóriák fel­ismerésére, megértésére és befogadására való felkészí­tés a célja, hanem több an- náL Célja az egész ember nevelése-művelése. A művészeti nevelés fogal­ma a népművelők körében sem teljesen egyértelmű. Mint Maróti Gyula írja „Mű­vészet és népművelés” című könyvében, számos félreér­tés, bizonytalanság vár még tisztázásra. így többek kö­zött gyakran okoz félreértést a fogalom terjedelmének le­szűkítése a műkedvelő mű­vészeti mozgalom tevékeny­ségére. Nos. anélkül, hogy ebbe a hibába esnénk, vizs­gáljuk meg most az ebben rejlő lehetőségek kiaknázá­sát, mégpedig a világnézeti nevelés és az ízlésíormálás területén. „Csak” kedvtelésből A műkedvelés korra és nemre való tekintet nélkül azoknak az embereknek egyéni vagy csoportos mű­vészeti tevékenysége akik szervezett keretek között, szakemberek irányításával, rendszeres időközönként ta­lálkoznak egymással azért, hogy egyik vagy másik mű­vészeti ággal behatóbban megismerkedjenek és azt — bár nem hivatásból, hanem kedvtelésből — elmélyülten műveljék. Nevük nem elha­tároló; a csoport (színjátszó-, báb-, tánccsoport), a kar (ének-, zenekar), a kör (kép­zőművész-, díszítőművész­kör), a szakkör (fotó-, film­szakkör vagy klub) és az irodalmi színpad a legelter­jedtebb forma. Az sem lé­nyeges különbség, hogy egyes típusokban (például a képző- és díszítőművészeti körök­ben, a fotó- és íilmszakkö- rökben) egyéni alkotás, azaz új művészeti értékek létre­hozása a közvetlen cél, má­sokban (az ének- és zene­karokban. színjátszó-, báb-, táncegyüttesekben és az iro­dalmi színpadokon) pedig egyéni vagy csoportos elő­adóképzés, illetve az egy-egy mű, vagy megkomponált mű­sor művészi interpretálására való felkészülés tölti ki a fog­lalkozási idejük nagy részét. Az érdeklődés önmagában kevés Kétségtelen tény, hogy míg a különböző ismeretterjeszté- si formák, előadások, akadé­miai címen futó sorozatok, közösen látogatott irodalmi, művészeti programok látoga­tottságának jó része a „szer­vezettségtől”, az érdeklődés és az igény megelőző felkel­tésétől, esetleg ügyesen kap­csolt programoktól függ —- addig az öntevékeny csopor­tok működésének mozgató ereje éppen az érdeklődésből adódik. A szabad idő értel­mes kihasználásának ezt a módját, a különféle művé­szeti csoportokban folyó te­vékenységet tehát éppen a résztvevők belső igénye, ér­zelmi választása miatt sokkal könnyebb irányítani Nem biztos azonban, hogy mind­azok, akik örömmel jelent­keznek egy-egy képzőművé­szeti kör, pávakör vagy báb­szakkör foglalkozásaira, a szükséges készségeken túl is­meretanyaggal is rendelkez­nek. Vegyünk például egy pá­vakörben folyó munkát ala­pul. Az énekesek, citerások a közös dalolás, muzsikálás öröméért keresik egymást, szerveződnek csoportba. A televízió elindította pávaköri mozgalom fellépési, verseny­zési lehetőséget is biztosít számukra. Ám az eredeti dallamok kiválasztásánál, gyűjtésénél elengedhetetlenül fontos szerep hárul a veze­tőkre. Nem mellőzhető, hogy tudják-e a dalok éneklői, miért „szép” egy-egy apáik­tól hallott, öregek által őr­zött eredeti motívum. S az sem lényegtelen, hogy tisztán lássák, milyen szokásokhoz kötődtek ezek a fonókban, munka közben dúdolt dalok, s ennek társadalmi-történel­mi szerepével is tisztában le­gyenek. S mindezen tűi, Il­letve mindezzel együtt jó ha zeneesztétikai, zenetudomá­nyi imeretekből is kapnak annyit, amennyit az éppen feldolgozott dallamkincs megkíván. A kunszentmárto­ni és a szolnoki járás, vala­mint a mezőtúri pávakörök munkáját ismerve felvetett gondolataink nem megvaló­síthatatlanok, náluk a tuda­tosan összeállított gyűjtésből, műsorszerkesztésből, kapcso­lódó ismeretterjesztő előadá­sokból, csere-fellépésekből szervezett foglalkozások eb­ben az irányban folynak. Nem mellőzhető a pávaköri mozgalom honismereti jelen­tősége a hazafias nevelés, s a népművészet valódi kin­cseinek a „népieskedéstől az álnépiségtől” való elválasz­tása, az ízlésformálás szem­pontjából sem. A nevelési cél hasonló a díszítőművésze­ti szakkörökben is. Nem le­het mindegy a hímzőasszo­nyok számára sem, hogy kunsági vagy matyó díszítő­elemeket dolgoznak fel pár­náikon, térítőikén, különbö­ző tájegységek eredeti motí­vumait elevenítik fel régi minták, könyvek, múzeumi tárgyak alapján, vagy kerge- tőző macskákat, kókuszdió­val dobálódzó majmokat varrnak ki falvédőüí, dísz- párnának. A kézimunkázás készségén túl az alapanyag megválasztásában, a motívu­mok helyes használatában is­mét csak a népművelő, a szakkörvezető ízlésformáló tudatos tevékenysége a dön­tő. Az ő elvi munkáján, ügyes irányításán keresztül tisztázódik a szakköri tagok előtt az igazi népművészet lényege, válik el az ocsútól a tiszta búza. Az ismeretszerzés igénye Visszatérve a pávaköri mozgalomra, botorság lenne azt hinni, hogy honismereti- helytörténeti jelentősége csu­pán a népdalok felkutatásá­ban, életben tartásában van. Igen komoly újkortörténeti szerepet is betöltenek pél­dául a kubikos, a summás- dalok feldolgozásával. Itt még jobban következik a ze­nei anyag természetéből a történelmi ismeret igénye. S már csak egy lépésre va­gyunk a mozgalmi dalok elő­adásában, a munkásdalok közös éneklésében rejlő vi­lágnézeti nevelés lehetőségei­től. Például említsük a MÁV Járműjavító munkáskórusá­nak kezdeményezését ötle­tesen szerkesztett műsoruk dalokban beszéli el a magyar munkásmozgalom történetét Előadásukkal a megyét jérva egyszerre nyújtanak zenei élményt és történelmi isme­reteket A világnézeti nevelés és íz­lésformálás valójában min­den művészeti csoport mun­kájában érvényesíthető, sőt tudatos alkalmazása minde­nütt szükséges is. A terület speciális sajátosságaitól függ lehetőségeinek közvetlen, il­letve közvetett módja. Ka átgondoljuk a népi tánccso­portok, a bábszakkörök mun­káját, önként kínálkozik előbbinél a nemzetiségi tán­cok műsorain keresztül az internacionalizmus helyes el­veinek tudatosítása, utóbbi­nál a testvémépek mesejá­tékainak történelmi fűszere- zésű feldolgozása, betanítása és egy-egy rövid bevezetővel színesített előadása. Elemezhetnénk a vizuális művészeti körök közül az amatőrfilm- és fotószakkör lehetőségeit is. A helytörté­net, a munkásmozgalom ké­pi feldolgozásának, ismeret- terjesztésének módozataitól a különböző kultúrkincseink — népművészeti. képzőművé­szeti, régészeti emlékeink —• filmen, diasorozatokon törté­nő megörökítéséig, jelen éle­tünk hétköznapjainak, ünne­peinek bemutatásáig sok-sok lehetőséget rejtenek aktív szakköreink. Mint ahogy iga­zolja azt a martfűi művelő­dési központ fotókörének helytörténeti sorozata, a ci­pőgyár életét folyamatosan örökítő rendszeres munkája, művészeti dia-kollekciója. Vagy a Járműjavító filmkö­rének megyénk életével fog­lalkozó alkotásai, elsősorban a 900 éves Szolnok jubileu­mi rendezvényeit megörökítő film, de említhetjük az új- szászi filmeseknek a mun­kásélet szépségeit, örömeit és alkotását is. Végezetül szólnunk kell ar­ról az öntevékeny művészeti formáról, ahol a legtisztáb­ban érvényesülhet — éppen a kimondott szó közvetlen erejénél fogva — a világné­zeti nevelés. Az irodalmi színpadok munkájában épp ezért különösen nagy jelen­tőségű a műsorok gondos, tu­datos válogatása, szerkeszté­se. Két együttes munkáját emelhetjük ki követendő példaként. Az egyik a szol­noki Híd együttes, amelynek a magyar és a nemzetközi irodalom legjobb alkotásai­ból összeállított műsorai pár­tos elkötelezettségről, aktuá­lis politikai tájékozottságtól, állásfoglalásról tanúskodnak. A másik a tiszaföldvári Haj­nóczy Gimnázium Bányai Koméi diákszínpada, ahol a névadó munkásságát dolgoz­zák fel dicséretet érdemlő következetességgel, s ezzel a nagyközség kevéssé ismert irodalmi hagyományainak biztosítanak országos publi­citást. A közművelődés feladatai Pozitív példa tehát bőven akad, ám a lehetőségek ma­ximális kihasználásától még messze vagyunk. Nem vélet­len, hogy pártunk XI. kong­resszusa megkülönböztetett módon, az MSZMP KB pe­dig külön határozatban fog­lalkozott a közművelődés, s ezen belül a művészeti neve­lés kérdéseivel. Tudjuk jól. hogy a szocialista ember ala­kításának, formálásának alapvető motívumai közé tartoznak a műveltségi kér­dések. Az ideológiai meggyő­ződés függ a természettudo­mányos ismeretektől, a poli­tikai tájékozottságtól, az ál­talános történelmi, irodalmi, művészeti kérdésektől, sőt a teljesség nem nélkülözhet bizonyos fokú filozófiai, esz­tétikai, etikai jártasságot sem. Oktatási rendszerünk egymásra épülő fokozatossága magától értetődően az ál­talános iskola szintjén csak érinti ezeket a kérdéseket, de a középfokú oktatás szintjén sem foglalkozhat elégséges módon a szaktudományok minden területével. „A szocialista ember for­málása a társadalom fejlő­désének elengedhetetlen kö­vetelménye, és mind nagyobb tömegek igénye” — állapítja meg a közművelődésről szó­ló párthatározat. Ezért há­rul különösen jelentős fel­adat a közművelődési intéz­ményekben és az öntevékeny művészeti csoportok élén dolgozó néoművelőkre. Egri Mária—Hórész Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents