Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
1978. február L SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP Kongresszusi előkészületek Nagyszabású társadalmi megmozdulás Interjú a népfront megyei titkárával A következő hónapokban országszerte politikai fórumok sokaságán váltanak majd szót a népfront aktivistái a közös tennivalókról, választják újjá a helyi és területi szerveiket és készülnek a mozgalom VI. kongresszusára — A megyében mikor kezdődnek és hogyan követik egymást az események? — kérdeztük Oláh Jánostól a Hazafias Népfront megyei bi- j zottságának titkárátóL Kezdődnek a íalugyiílések — Az országos tanács közelmúltban hozott döntése szerint a kongresszus szeptemberben lesz, de már a felkészülés napjait éljük. Két hét múlva, február 15-én kezdődnek és május 31-én fejeződnek be a falugyűlések, a városi, körzeti és a tanyai népfrontgyűlések. Májusban kerül sor a megye hét városában és két járási székhelyű nagyközségében — Tiszafüreden és Kunszentmártonban — a küldöttértekezletekre. Ügy terveztük, hogy a megyei küldöttértekezletet júniusban rendezzük meg. — Mit vár a hónapokon át tartó eseménysorozattól? — Én inkább nagyszabású társadalmi megmozdulásnak mondanám, hiszen a népfrontmozgalom politikai tevékenysége az egész társadalmat átfogja és cselekvésre mozdítja minden rétegét a különböző foglalkozású és világnézetű emberek millióit. Eleven, a társadalmi feladatainkat segítő politizálást várunk ezektől a fórumoktól. A kongresszusi előkészületek számvetést is jelentenek. Az új feladatok meghatározása mellett szólnunk kell arról is, mit tettünk az elmúlt négy esztendőben. Szeretnénk, ha minél többen bekapcsolódnának ebbe az értékelő munkába, elmondanák milyennek tartják a népfront. tevékenységét a falujukban, a városukban, ahol élnek. Minden őszinte szót: kritikát és javaslatot szívesen fogadunk. Biztos vagyok abban, hogy a beszámolók készítőinek bőséges és magvas mondanivalójuk lesz, hiszen eseménydús volt társadalmi életünk a legutóbbi kongresszusunk óta el- telt négy esztendőben. A pártkongresszus, a felszabadulási, kongresszusi munkaverseny, az országgyűlési képviselőválasztások, megye- székhelyünk nevezetes évfordulója pezsgővé tették a politikai életünket, fokozták a tömegek aktivitását. Sokoldalú .segítség — Mi a népfront munka kulcskérdése? — Igaz, hogy minden időszaknak megvannak a sajátos problémái, kiemelkedő jelentőségű feladatai, amelyekre jobban kell koncentrálni. A népfront — amely a szövetségi politika kerete — úgy szolgálhatja legjobban a fő politikai célokra irányuló összefogást, ha mozgósítani tud, ha hozzájárul ahhoz, hogy a közös cselekvésre kész osztályok és rétegek szocialista módon gondolkodjanak és éljenek. Munkánk kulcskérdése, hogyan tudjuk legjobban a tervek valóra váltását segíteni. Munkaverseny felhívásaink éppúgy, mint a településfejlesztéssel, gazdasági kérdésekkel kapcsolatos ismeretterjesztő előadássorozataink ezt a célt szolgálták. A tanács és a népfront együttműködésének serkentője volt a közösen szervezett társadalmi munka, amelynek értéke tavaly a 210 millió forintot már meghaladta. Eddig is kötelességünknek tartottuk, hogy segítsük a társadalom demokratikus légkörének alakítását, a közéleti aktivitás kibontakoztatását, számtalan nyílt fórum szervezése fűződik a népfronthoz: munkások vezetők találkozója, országgyűlési képviselők , és a tanyai lakosság téli esti beszélgetései, a tanácstagok klubja, a nők fóruma, de említhetném a cigánylakossággal szervezett jól sikerült találkozókat is. Munkásak, nők, fiatalok — A kongresszusi előkészületek során mennyi aktivista közreműködésére számíthatnak a megyében? — Igaz, hogy ilyenkor megsokszorozódik a hétezer Szolnok megyei aktivista száma éppúgy, mint az évente ismétlődő tanácstagi beszámolók idején, amelyek szervezésében és lebonyolításában aktivistáink alaposan kiveszik a részüket. Bízom benne, hogy az elkövetkező hónapokban a népfront fórumain is így lesz. Azt mondtam, hogy eleven politizálást várunk a falugyűlésektől, népfrontgyűlésektől, küldöttértekezletektől. És ezenkívül még valamit, azt, hogy a közös eszmecserével összekötött választásokon a mozgalom tapasztalt tisztségviselői mellé és köré az eddiginél nagyobb számban felzárkóznak majd munkások, nők és fiatalok. K. K. ü uolin mesterei Háromszáz gépkocsivezető indult a versenyen - Tegnap tartották a döntőt Lehet tanulni az „öreg rókáktól” A felemelt zászló a hibátlan gyakorlatot jelentette Versenylázufk volt az első perctől kezdve. Harmincán feszengtek az asztaloknál, hanmincan bíztak benne, hogy ott lesznek az elsők között Látszólag könnyű volt a dolguk, hisz a versen yszámofcból nap mint nap vizsgáznák a forgalomban. Kivétel a politika — és ez volt a legnehezebb — vélekedtek. A kérdések a XI. pártkongresszus, a negyedik ötéves terv és az ifjúsági törvény körül csoportosultak. A verseny neve: Ki minek mestere; a versenyzők a 7. sz. Volán gépkocsivezetői voltak. Háromszáz indulóból a legjobbak mérték össze erejüket a tegnapi döntőn. Az elmélet: KRESZ és műszaki ismeret a gyakorlat, vezetés volt A KRESZ tesztlapok kitöltésére negyven, a műszakira harminc perc á!Jt a versenyzők rendelkezésére. Képes ábrákon forgalmi helyzetek, útkereszteződéseik, kanyarodó járművek. Kinek van elsőbbsége? Fogak morzsolták a ceruza végét... Melyik a helyes válasz, hová tegyem az x-et? A gyakorlatin sem volt könnyebb dolguk. Nap mint nap vezetnek, ismerik a gépkocsi fordulóképességét, mégis... A zászlókkal jelölt pályán élesek voltak a kanyarok, szűkek a „garázsbejárók”, a palló pedig, amelyen meg kellett állni keskeny és rövid. A vezetőfülkéből nem Is láthatták pontosan, hogy rámegy az elsőkerék, vagy nem? Minden az ügyességen múlott A kocsi leheletnyi billenőséből lehetett csak érezni, hoar « deszka ott lapul a kerék alatt. Egy rutinos „öreg róka” mutatta be a gyakorlatot Az efső csapatból csak hárman tudták hibátlanul utána csinálná. Balázs Mihály, Urbán Frenc és Ponyokai István. A többiek fejcsóválva beszélték a történteket íme egy töredék: — Hát komám ezt nem gondoltam volna. Ott szúrtam el, hogy ... Láttad az öreget? A rutin ... Hiába no, lehet tőlüik tanulni. Az eredményhirdetésre, s a jutalmak átadására délután került sor. Első helyen Ponyokai István végzett, a másodikon Neményl Sándor, a harmadik Urbán III. Ferenc lett lK.b Á város messze van Óballai jegyzetek Másfél évtizede kétségbeesett levelet kapott a szerkesztőség a Törökszentmik- lóshoz tartozó Óballáról: „nincs meg télire a kenyerünk”. Minden a feje tetején állt A tsz-ben a hozzá nem értés, a széthúzás volt az úr. Gyomosan „sírtak” a földek. ÄRVA LEGELSŐK A régieket keresem. A tsz alapítókat. Egy-kettő még itt él közöttük. Nagy Emil tanyagazda, nyugdíjba készül, Nádas Béla is. Bódi Vince, a Tiszatáj Tsz ellenőrző bizottságának elnöke, Öballa tanácstagja. A többiek, akik annak idején mindig a másnaptól féltek? Elköltöztek. ki ide, ki oda. A város határában szép új házak állnak, ott építkeznek az óballai fiatalok. A hajdani faluszélen meg a fejfák szaporodnak. Elöregedtünk, mondják az asszonyok. És a kenyér? Értik a másfél évtizeddel ezelőtti nagy kérdést. Szép sütet, felelik és viszik a boltból. Mellévaló? Van minden, áh, nem úgy van már mint akkor, van minden, mondják — és dől belőlük a panasz. Nem kenyérkérdésről van szó, de súlyos gondjaikról. PEST MESSZI VAN A néhány utcás, 113 házas település közepén öreg harangláb. Minden délben meghúzzák a harangot. Szól a rádió, harangoznak. Ilyenkor mindig átkiabálnak a haran- gozónak: — legalábbis ez a szóbeszéd — „Hé, Pesten már dél van”. Jó, jó, megyek már, replikázik vissza a harangozó, húzom én is, az a kis különbség nem számít. Pest messzi van ... Törökszentmiklós is mesz- szi van? Ide látszik a kéttornyú templom, meg a gabonasiló. Az egyszem óballai köz- kútból piszkos, zavaros víz jön, — már amikor. A kút szivattyúja ugyanis... Idézem Bódi Vince tanácstagot: „Tíz éve mondom, kérem, követelem, hogy legalább vizünk legyen. Az sincs. Munka után Püspökibe meg Miklósra járunk vízért. Vagy két éve még a tanácsi lajtkocsi hozta ki a vizet mindennap. Mibe került ez? Abból a pénzből már rendbe lehetett volna végképp hozni a kutat. Háromezer literes hidrofor kellenne... Tíz éve rágom a város fülét A műszaki osztályon éppen háromszor veszett el a kérelem. Elveszett, mondták, adjak be másikat Majd újra... Lesül már a képemről a bőr. A tanyasiakkal együtt négyszáz ember inna ebből az egyszem kútból __ S EGÍTSEN, tanító ór A település szélén öreg iskola. Csak egyetlen tantermét használják. Szőke László 28 éve tanít itt Már csak tizennyolc gyerekem van, mondja. Két elsős, öt másodikos, négy harmadikos, hét negyedikes ... Harapófogóval szedem ki belőle a szót Aztán megered: életem legrosz- szabb napja volt, amikor a Néplap cikke megjelent, mert nyíltan feltártam, milyen elkeserítő viszonyok uralkodtak Óballán, tizenöt éve. Meg akartak verni, el akartak zavarni panaszolja. Kit igazolt az idő, tanító úr? Akkor minden másképpen volt, rosszul esett... És most? Nyolcszor operáltak vesekővel, az orvosok azt mondták, hogy a víztől van. De amúgy — toldja meg — tényleg jó. Nézzen végig a fogasokon: látja ezeket a szép, elegáns kabátokat. Nézze meg a televíziót, a szemléltetőeszközöket. Jól felszerelt ám az iskola... Kétségbeesett fiatalasszony: segítsen, tanító úr, vigyük gyorsan a gyereket orvoshoz. Miklósra. (Hetente egyszer rendel Óballán az orvos.) A Trabant nekipöfög az útnak a beteg gyerekkel. Visszafelé jövet három-négy gázpalackot hoz... az öregeknek. Augusztus óta nem hordanak ki gázt a „faluba”. A Tempó Szövetkezet már nem vállalhatja. NYIKORGÓ KEREKEK Talicskát, biciklit tolnak az öregek. Mennek a darálóba. Messzi van. Majd talán itt is lesz. Bálint Andrásné: Nézzük a tévét, hát mondják, hogy így a háztáji, meg úgy. Hogy milyen fontos! Hát mi már nem bírunk jószággal se foglalkozni, pedig ráérnénk. De ki állja ezt a strapát... A ballaiak szorgalmas emberek. A kiskertekben rengeteg zöldség terem, de tönkre is megy évről évre, mert nincs aki felvásárolná, panaszolják. Az udvarokban pulykák. A piac 12 kilométerre, nem tudják mivel bevinni, eladni. Felvásárló nincs. KÖNYV ÉS SZÉN Valamikor úgy volt, hogy a boltos összeírta, kinek hány mázsa szén kell télire... a tsz kocsija kihozta a törökszentmiklósi telepről, szét- mérták. A járási művelődési autó hetente filmet visz Óballára. A könyvtáros házhoz hordja a könyveket. Már tudja, kinek, mi kell, mikor jöhet a csere. Milyen a vegyesboltban a kínálat kérdem. Egyik boltos jön, a másik megy, válaszolt a tanácstag. Mire lehetnék még kíváncsi ezek után? A műút nekifut a Tisza gátjának.- Nincs tovább? Óballát talán végleg elnyűt- te az idő? Dehogy. Az ott élők szinte kivétel nélkül téesz-tagok, igyekvő, dolgos emberek, vagy nyugdíjasok. Miért vagyunk mostoha gyermekei a városnak? — kérdezték. Nem egy ember mondta, nem kettő, nem három, nem tíz... Nem kérdezték, megállapították. Hiszem az igazukat A huszonhat éve itt küszködő Szőke László tanítóét, Bódi Vince tanácstagét, Bálint Andrásnéét, Nagy Istvánné- ét és a többiekét... Megkérdeztem: közigazgatási státusát tekintve most mi is Óballa, hiszen tanácsi kirendeltsége sincs. Telep, mondták, telep, pedig nézza meg, rajta vagyunk még az autós térképen is. Bizonygatták, hogy léteznek a térképen. Erre persze döntőbb bizonyíték is van: a munkájuk, a földek termése. IGAZ-E AZ IGAZ A városi tanács elnökhelyettese, Kóródi Antalné, a tanács kereskedelmi, pénzügyi és műszaki szakembereitől feljegyzést kért az óballai panaszok ügyében. Szecsei József, a termelés- ellátás felügyeleti osztályvezetője elmondotta, hogy a szervezett árufelvásárlást — kínálat hiánya miatt — Óballán tizenöt évvel ezelőtt megszüntették. A panasz jogos, legalábbis formailag, ezért a tanácsi szervek kapcsolatba léptek az ÁFÉSZ illetékeseivel, hogy hetente kétszer menjen ki a felvásárló Óballára. Kérdés persze — ez is jogos! — hogy lesz-e most elég kínálat? A gázpalackokkal összefüggő huzavona tovább tart. Az ÁFÉSZ vállalja a szállítást, értékesítést, de a biztonsági intézkedéseknek eleget kell előbb tenni, számos engedélyt meg kell szerezni. Az óballai daráló épül, talán a tavasszal már működik is. A szénszállítás? Megoszlanak a vélemények. Nem köz- igazgatási feladat, az igaz, de fűteni Óballán is kell. A ■ „vízkérdésben” Előhegyi István, a műszaki osztály vezetője nyilatkozott Teljes mértékben elismeri az óballaiak keserveit, az „egyszem kút” tényleg többször rossz, mint jó, amikor elromlik, javítják. Jelenleg is rossz. Az új hidroglobust tavaly márciusban megrendeltük, mondja, visszaigazolták (ÉPTEK V.) december 31-re, de szóban hozzátették: lesz, ha lesz... A javítgatás semmit sem ér ... Arról a műszaki osztály vezetője nem tud — néhány éve áll az osztály élén — hogy a tanácstag kérelmei elvesztek volna... VAN-E MEGOLDÁS Ténykérdés, hogy Óballa településfejlesztési szempontból Törökszentmiklós egyéb — tehát nem központi! — belterülete. Nem tanyacsoport tehát, hanem egyéb belterület, ahogy Surján is az. A városnak — anyagi erejéhez mérten — kötelessége az alapszint ellátásról gondoskodni, és a középtávú fejlesztési terv, az éves tervek keretében az óballaiak számára is fokozatosan biztosítani kell mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a város egyéb belterületén igyekeznek megteremteni. A legégetőbb kérdés a fő ivóvíz. Ez nem óhaj, hanem parancsoló szükségszerűség. A városi tanácsnak — a fejlesztési tervei keretében — sürgősen meg kell találnia a megoldást, hogy az Óballán élő emberek elegendő vízhez jussanak. Az óballaiak panaszainak Jogossága tehát sorra beigazolódott, a cselekvő segítő- szándéknak kell következnia. Tiszai Lajos Holnaptól Kedvezményes ruházat! vásár „Talpra állt" a torony ház Pécs megújuló szigeti városrészében „talpraállt” az ország legmagasabb, huszonöt emeletes lakóépülete, amelynek technológiája újdonságnak számít nálunk. Ez a feszített vázszerkezet hazai főpróbája, amely a jugoszláv IMS-Belgrád és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szellemi tulajdonát képező, szabadalommal védett eljárásokkal valósult meg. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a február 2-án kezdődő és 15-lg tartó téli vásár országos árualapja 10—15 százalékkal több a tavalyinál, összesen 800—850 millió forint, az engedmény 20—40 százalék, amelynek alapján a lakosság 300 millió forintot takaríthat meg. Az országos árualap 36 százaléka felsőkonfekció termék, 32 százaléka darab- és divatáru, 20 százaléka lábbeli, 12 százaléka pedig méteráru és lakástextília. Az előzetes Információk szerint az elmúlt évhez képest a mostani vásárban vidéken több felsőruházati konfekciót, divat- és darabárut, Budapesten pedig több méterárut és lábbelit, főleg csizmát és bundacipőt kínál olcsóbban a kereskedelem. A kedvezményes vásárba bevont cikkek körét, az árengedmény mértékét a kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek szokás szerint saját hatáskörben jelölik ki, így a választék és az engedmény sem lesz egységes. Központi előírás viszont, hogy a meghatározott cikkeken, s az árakon a vásár ideje alatt nem változtathatnak a vállalatok. * * I »