Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

1976. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 — Tiszaszentimrén az általános iskolában, a hajdani szenespincéből a szülök és a község gazdasági egységei tár­sadalmi munkával nagyszerű pinceklubot „varázsoltak” az iskola úttörői, kisdobosai szá­mára. A legtöbb szak­kör itt tartja foglalkozá­sait, de otthona a klub a rajösszejöveteleknek is. Az úttörőcsapat tör­ténetének nevezetes do­kumentumai szintén a pinceklubban kaptak helyet. Képünkön az egyik raj foglalkozásán az úttörőcsapat fotóal­bumát nézegetik a paj­tások Műhelytitok Harsán?! Gábor előadóestje Szolnokon ♦ Harsányt Gábor sokarcú színész. Volt Nehru és Láng Vince, Kodály Zoltán és Kakuk Marci, Vitók Pál és Viktor Edmann — „komoly” és „komolytalan” szerepek váltakoznak pályáján. Nagy­szerűen énekel, táncol, vív, lovagol; a sportolók csel­gáncstudását, a kritikusok jellemformáló erejét dicsé­rik, s kényezteti a közönség is. Harsányi sztár. A siker szerencsére nem ártott a fiatal színésznek, megmaradt olyannak, ami­lyennek megismertük, ami­lyennek megszerettük. Teg­napelőtt Szolnokon, a Ság- vári Endre megyei Művelő­dési Központban „Műhelyti­tok” címmel szerényen, ked­vesen vallott hivatásáról, s — meglepetésül — nemcsak mint színész, de mint író, sőt mint zeneszerző is be­mutatkozott. Az est házi­asszonyit, Mikes Lilla invi­tálására elmondta „Szorító- ban” című novelláját, amely egy pillanatkép az egykori színinövendék életéből. A szigorú tanár az első néhány szó után mindig félbeszakít­ja a Petőfi Arany Jánoshoz írott levelét szavaló hallga­tót, míg végül beleunva a sikertelen próbálkozásokba, elküldi kávéért. Mindez ter­mészetesen már a múlté, s Túri Ferenc őrnagy, a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola tanára, az „Okta­tásügy Kiváló Dolgozója” a párt hívó szavára vonult be, annak idején a hadseregbe. Katonapedagógusként is hosszú évek óta dolgozik e fontos területen. Érdekes és szép életforma, egész embert kívánó munka az övé. Láthatóan feszélyezte, hogy magáról kellett vallania. Tu­dom róla, hogy szakmai, po­hogy mennyire az, azt be­bizonyította a verses levél remek tolmácsolása. A kö­vetkező számot, Vámos Mik­lós: Cédulák című novellá­ját Mikes Lillával közösen adták elő, majd a műsorban közreműködő Hajdú Júlia zongorajátéka után Harsányi Gábor Gregory Corso Há­zasság című versét mondta el. A második rész Rónay György „In Matris memó­riám” című versével kezdő­dött, amelyet drámai erővel az idegeket korbácsoló zak­latottsággal tolmácsolt a művész. A következő elő­adott vers Henry Michaux: Cselekedni érkezem egyben Harsányi színészi hitvallása is. A műsor záróakkordja Fejes Endrét, s a színész és az író barátságát idézte. Előbb Mikes Lilla a Víz­ágyú című novellát mondta el, majd a Jó estét nyár, jó estét szerelem Viktor Ed­mann figurájáról írt drámai sanzont — mint saját szer­zeményt — énekelte el Har­sányi, tragikusan groteszk hangvételben, A szolnoki nézők a kitűnő műsorból még közelebbről megismerhették a sok arcú, s önmagát mindig teljesség­gel adó színészt, T. G. kötöttség, s ezt meg kell ér­tetnünk velük, — Mit tart a katonapeda­gógus munkájában legfonto­sabbnak? — A legfontosabb? Az em­berszeretet, a bizalom és az őszinteség. Az, hogy a tanár mindig szoros érzelmi kap­csolatban álljon hallgatóival és egyenrangú partnerként kezelje őket. Igyekszem so­Már az óvodában Oroszt, németet és angolt tanulnak Pécs óvodáiban játékos módon ismerkednek a ki­csinyek az idegen nyelvek­kel. A TIT kezdeményezésé­re — egy sikeres kísérlet után — most tíz óvodában indult meg az angol, a né­met és az orosz nyelv be­szélgetés formájában történő oktatás. Alapozó tanulásnak számít ez, s célja, hogy eb­ben a különösen fogékony időszakban kialakítsák a gyermekek nyelvérzékét, megkönnyítve számukra a későbbi módszeres, folya­matos nyelvtanulást. Az angol, német és orosz nyelv oktatása úgynevezett felmenő rendszerben törté­nik, vagyis az óvodában megkezdett programot átvi­szik az iskolába. Az általá­nos iskola első és második osztályában, amikor az el­sődleges feladat az anya­nyelvi írás és olvasás elsa­játítása, a gyerekek átmene­tileg csupán „nyelvi gondo­zásban” részesülnek, majd a harmadik osztálytól kezdve órarend szerint — de már magasabb színvonalon — tanulják az óvodában vá­lasztott világnyelvet. A katonapedagógus Város születik A síkos aszfaltcsík két ol­dalán hóhegyek. De mégis a toronydaru uralja a tájat Hatalmas felkiáltójel: vala­mi készül. A daru alatt gőzfelhő: ide, ide még, kiabálnak a mun­kások. A vezetéket tovább viszik a vastraverzek között. Olvasztják a havat, hogy az ácsok zsaluzni tudjanak. Épül a 6 ezer lakásos Széchenyi város, a szolnoki Kisgyep helyén. 1919. május 2-án Szamuely, a nemzetkö­Tegnapi és Szolnok kietlen városré­szét ma is Kisgyepnek mond­ja a köznyelv. Fotózni kellene, mert Szolnok Mária Valéria tele­pe a végnapjait éli. A szkré- perek pusztítva építenek. Két világ ütközik: a vályog­falak hajdani Magyarorszá­ga és napjaink alkotó lehe­tősége. 1969-ben részletes rende­zési terv készült erre a te­rületre. A Kisgyepen öt, hat falu nagyságú új városrész épül, 20 ezer lakos számára. Távolban még állnak a putrik, de a városrendező építészek, a közlekedésterve­zők, a közműtervezők, a zöldterület-tervezők, a víz-, és a csatornázás, a gázter­vezők-, a távfűtéstervezők, — és sorolhatnánk — doku­mentált képzeletében már nyoma sincs a régi Kisgyep­nek» A daru alatt hatalmas gö­dör. Dehogy gödör: a 343 la­kásos szalagház földalatti része. Szaknyelven, résalap. A vasbetonoszlopokra össze­kötő gerendákat tesznek, így alakul a gerendarács, építik a fogadószintet. Erre jöhetnek majd a debreceni házgyárból, jönnek is nem sokára, a házgyári lakások. Nem sokára, így írtam, mert a szerelés legkésőbb április elsején megkezdődik, de mi minden kell még ad­dig ... Egy-egy főutca képe a tervrajzok alapján valahogy már-már kirajzolódik ben­nem: tízemeletes szalaghá­zak, majd öt és háromszin­tes polygon épületek ... Amott egy iskola, aztán északabbra még egy, össze­Kojtol a hó, perzsel a gőz, tűz és víz marakodik. A vashoz odaragad a kéz. Nagykesztyűs munkások hordják a zsaluanyagot, — várják a betont. Az építő­ipari vállalat két hírneves ácsbrigádja, Farkas Gyula és Tóth Imre brigádja küsz­ködik a téllel. Jön a beton — ezt hallom mindenhol —, igyekezni kell. Kétszáz köb­méter betont akarnak két nap alatt beépíteni, persze éjjel-nappal, megállás nél- küL zi vörö6 ezred, a bihari zász­lóalj és a tengerészdandár élén, itt vívta harcát az utol­só hídfőért, a vörös városért. Ezen a néhány száz hektá­ron tüzeltek utoljára az 1919- es vörös fegyverek, augusz­tus második napjára virra­dóra. Kemény föld ez, de már csak szikes. Most is csata folyik itt — az 1919-es foly­tatása, de másfajta. Évek óta tart, észre sem vettük talán... mai csaták Az elmúlt évek során már a szakemberek százai dol­goztak a leendő Széchenyi város tervein. A LAKÓ­TÉR V, a Debreceni Tervező Vállalat, a MÉLYÉPTERV, a Debreceni Postaigazgató­ság, a VÁTI, — megint csak hosszú felsorolás következ­hetne — mérnökei, techni­kusai, közgazdászai. Öt évvel ezelőtt kezdőd­tek a tereprendezési mun­kák, épültek és épülnek az utak a Törökszen tmiklós nagyságú új városhoz. Három és fél milliárd fo­rintból kell ezen a 230 hek­táron okosan gazdálkodni. A hatalmas beruházás bo­nyolítója a Szolnok megyei Beruházási Vállalat. A generál kivitelező a me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. A napokban az épít­kezés látványosabb része is megkezdődött. sen négy... s mindenütt tornászó gyerekek, hatalmas tornatermek. Az áruházak hol lesznek, kérdezem Vincze Béla főépí­tésvezetőtől. Egy itt, ahol állunk, a másik három meg a város különböző pontjain. És ez a nagy épület? Amott lesz a hajlaton túl: 1500 négyzetméteres ven­déglő. Szerteszét négy ki­sebb. A házak előtt ezek a pa­rányi valamik? Földalatti garázsok. Nyolcezer gépkocsi elhelyezéséről, parkírozá­sáról kell itt gondoskodni. Ezek az üres terek? Nem lesz az üres. A város terüle­tének körülbelül egyötöde park lesz, körülbelül 48 hek­tár. Mit jelent egy műszak? Métereket, tonnákat, — fá­radtságért cserébe. A DÉL­ÉP Vállalat az úthálózattal és a közművekkel küszkö­dik, a FÖLDÉP a résalapo­zással — ők talán —, túlon­túl is, mert a tervektől, a határidőktől. elmaradtak. Szinte minden perc számít, mert a monumentális terv­láncolat „szeme” csak egy helyen „szakadjon” el, he­tekre, hónapokra üres já­ratba kerülhet egy-egy válla­lat, egy-egy szakma. Az első lakások összesze­relése után .már dolgozni kezdenek a víz, gáz, és vil­lanyszerelők, az asztalosok, a lakatosok, a festők, stb ... Munkára vár a liftszerelő vállalat, a posta, a Gelka . .. (Egyébként a hatalmas épít­kezésnek már van tclefon- számg, de telefonja még nincs .) Az építkezés tíz éve nap­ra, órára van beosztva. A mostani gödör helyén ez év végére, amikor talán újra leesik a hó, jól fűtött lakások várják a Széchenyi- város első lakóit. Tanúhegyek, papírból Általában haragszunk a papírokra. No, már megint egy aktaköteg, mondjuk. Farkas Gergely építésve­zető szobájában tanúhegye­ket láttam, aktákból. óh, ez csak egy tizede az ösz- sz esnek, vagy annyi se, mondta az építkezés vezető­je Aztán megtudtam a gond­ját is, persze nem ez set egyetlen, de jellemző, — va­lamiféle könyvtári kartoték­rendszert kell kidolgozni a több százezer különféle, faj­ta terv katalogizálására. Né­hány év múlva, amikorra a tervek összegyűlnek, más­képpen lehetetten lesz nap­rakészen tartani az új város dokumentációját Tavaszvárók a hómezőn Jelenleg háromszáz egy­néhány munkás dolgozik a havas kietlenségben, de szá­muk hamarosan megduplá­zódik. Idejön az építőipari vállalat Vágó Miklós és Tol­vaj István vezette hírneves két komplex-kőművesbri- gádja, ők szerelik majd ösz- sze a Debrecenből érkező „lakásokat”. A nagy tapasz­talatai Tamasi Mihály bri­gád segítkezik majd nekik. Az URH rádióláncolat nemsokára működni fog. Az utak megtelnek a házgyár termékeit szállító hatalmas jánművekkeL A napokban a mamimén- íális beruházás vezérkara megtárgyalta az építkezés legfontosabb feladatait A referátumokból a kü­lönböző műszaki intézkedési tervekből kiderül: most már több ezer szakember dolgozik a Széchenyi-város telepítésén. Számok: 1976-ban 450 la­kás, 1977-ben 508 lakás, 1978-ban 666 lakás, — és így tovább. Még valami, ami nagyon megkapott: a tanácsülés nagy tapasztalatai mérnökö­ket, közgazdászokat bízott meg, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne csökkenteni a lakások árát Ez sem utolsó szempont. Tiszai Lajos A gödörtől a városig Mit jelent egy műszak Összhangban a tantervi követelményekkel NEB-vizsgálatok a taneszköz-ellátásról litikai. pedagógiai ismereteit folyamatosan a munka mel­lett szerezte. — A mi nemzedékünknek kevésszer adódott, hogy hosszabb időre beülhessen az iskolapadba. Mégsem szabad megállni a félúton, ma is ál" landóan tanulni kell, lépést tartani az új ismeretekkel. Munkánkban egyre inkább előtérbe kerül a pedagógia, a pszichológia. A mi peda­gógiánk sajátosságát az ad­ja, hogy a fiatalok a férfivá válás időszakában kerülnek a hadseregbe. Itt olyan tech­nikával találkoznak, és olyan bonyolult körülmények kö­zött teljesítik feladataikat, amelyek sajátos pszichológiai terhet jelentenek. Jellemző, hogy fiataljaink egyre nehe­zebben viselik a kötöttséget. A hadseregben pedig nagy a kát együtt lenni a hallga­tóimmal, mert ezek az al­kalmak a megismerés és a nevelés jó lehetőségeit biz­tosítják. Fontosnak tartom a példamutatást. Ami nehéz: nagy korkülönbséggel is megérteni a húszévesek gon­dolkodásmódját. — Mj adja a legnagyobb örömet? — A mi munkánk sok ap­ró sikerből és kudarcból áll, és eredménye csak hosszú távon jelentkezik. A vizsga is fontos mérföldkő, de majd csak a gyakorlat, az élet dön­ti el, miként sikerült felké­szíteni hallgatóinkat. — Hosszú ideje végez párt- munkát, jelenleg is párt­alapszervezeti titkár. Hogyan tudja munkája mellett a sok­irányú politikai feladatokat is ellátni? — Szeretem csinálni, szin­te véremmé vált a mozgalmi munka. Sajnos sok lemon­dással is jár, mert mind­ehhez idő kell. A napot pe­dig nem lehet megnyújtani. — Elégedett? — Igen, elégedett vagyok. Szeretem munkámat, a hi­vatásomat. Szeretek a fiata­lokkal foglalkozni, önma­gámmal azonban nem va­gyok elégedett. Szeretnék még többet tenni, korszerűb­ben tanítani és nevelni. T. Gy. Milyen a taneszközén átás az általános iskolákban? Ho­gyan igazodnak az oktatási segédeszközöket gyártó és forgalmazó szervek az isko­lák igényeihez, milyen lehe­tőségeik vannak az iskolák­nak a taneszközök rendelte­tésszerű használatára, kar­bantartására? A jászberényi járási-városi Népi Ellenőr­zési Bizottság tizenegy köz­ségi általános iskolában tar­tott vizsgálataival keresett választ e kérdésekre. A té­mával kapcsolatban a járási hivatal művelődésügyi osztá­lyán és négy községi tanács­nál is vizsgálatot tartottak a népi ellenőrök. Az iskolák éltek az önálló kö'tségvetési gazdálkodási joggal, maguk határozták meg, mennyit költenek fo­gyó- és állóeszközök beszer­zésére. A helyi tanácsok költ­ségvetésében is fontos helyen szerepel a természettudomá­nyos taneszközök vásárlása. Jelentős az a segítség is, amelyet a megyei tanács és a helyi gazdasági és társa­dalmi szervek nyújtanak e tekintetben az iskoláknak. Jászapátiban például üze­mek anyagi támogatással nö­velik az iskolák költségve­tésének összegét. A Hűtőgépgyár Jászfelső- szentgyörgyön több mint 800 ezer forint értékű társadal­mi munkával szerelte fel a központi fűtést az általános iskolában és a művelődési házban. A vizsgálatok során az is ki­derült, hogy az iskoláik több­ségében hiányoznak a tanesz­közök rendeltetésszerű hasz­nálatához szükséges feltételek. Nem kielégítő az iskolai könyvtárak helyzete sem. Kevés az ismeretterjesztő könyv, a lexikon. A könyv­állomány elhelyezése sem megfelelő. A NEB a vizsgálatok ta­pasztalatait összegezve ja­vasolja: a járási hivatal hív­ja fel a községi tanácsok fi­gyelmét arra. hogy költség- vetésükben továbbra is biz­tosítsanak megfelelő össze­geket az iskolák taneszköz­ellátására. Szertárépítéssel, belső átalakítással, toldalék­építéssel oldják meg az el­helyezését. Az iskolák ve­zetői gondoskodjanak a tan­eszközök ésszerű használatá­ról, megóvásáról, szorgal­mazzák az öntevékeny szer­tárfejlesztési akciók szerve­zését. — illés —

Next

/
Thumbnails
Contents