Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

1978. február £ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj terv - új szabályozik (1) Miért kellett módosítani ? Mit hozott az egyesülés? Egy esztendő múltával ü jászapáti-jásziványi Vetetni Endre Tsz-ben kor remis, ha ugyanezt kö­veteli, igényli alapegységei­től, a vállalatoktól, minden termelőtől és fogyasztótól. Nos, ezért olyan mélyre­ható a szaibályozó rendszer módosítása, amely — jel­képesen szólva — a világ- gazdasági változásokat, kö­vetelményeket építi be abba a közvetlen gazdasági kör­nyezetbe, amelyben a válla­latoknak mozogni lehet, cse­lekedni kell. A közgazdasági szabályzó rendszer módosítása az V. ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan haladt. Köz­zétételük, a szabályozók konkrét mértékeinek meg­hirdetése mindemeilebt meg­előzte az V. ötéves terv or­szággyűlés elé történő be­terjesztését, törvénybe ikta­tását. Ez logikus és szükség- szerű is. A módosított sza­bályozók a nagyobb rend­szer, a népgazdaság új terv- időszakbeli fejlődését meg­határozó körülményéket tol­mácsolják a vállalatoknak, s ezek ismeretében kerülhet sor a felkészülésre, a vál­lalati gazdálkodás átállítá­sára. fl népgazdasági iktatását a vállalati ötéves tervek kidolgozása követi, s éhhez a munkához az új szabályozók nélkülözhetetlen információkat nyújtanak. Eb­ben az összefüggésben is szükség volt a szabályozók, elveinek, mértékeinek mi­előbbi ismertetésére és meg­határozására, hogy a vállala­ti vezetők — az új követel­mények szerint — számol­hassanak, keressék az ered­ményes gazdálkodás lehető­ségeit, kidolgozzák annak konkrét módszereit, intézke­déseit. (Folytatjuk) GaramvöTgyT István Nem magyarázat — ékszíj, csavar kell Eredményes esztendőt zárt a jászapáti—jásziványi Vele- mi Endre Termelőszövetke­zet Milyen egyszerű leírni ezt a már szinte elkoptatott mondatot S hogy a kijelen­tés mennyi munkát, hány ál­matlan éjszakát takar, ezt csak az tudja, aki maga is próbálta. Borbás János, a téesz el­nöke és Juhász Ferenc, az üzem párttitkára is meg­könnyebbült, amikor a zár- számadási beszámoló írásos anyagára rákerült az alá­írása. 1975. január 1-én három, egymáshoz hasonló, eléggé kedvező adottságú gazdaság azért választotta a közös utat, mert úgy érezték, hogy együtt még jobb eredménye­ket tudnak elérni. Már az egyesülés előtt is kooperál­tak: közösen építettek szárí­tót, mindhárman tulajdono­sai voltak a húsüzemnek és a Jásztej létrehozásában is részt vettek. — Már az első napon el­határoztuk — mondja a téesz elnöke —■, hogy minimum az egyesülés előtti legrangosabb gazdaság termelési szintjét kell elérni a 15 ezer hektá­ros egyesült üzemnek is. A három téesz már évekkel ez­előtt korszerűsítette vetészer- kezetét, így a 8 ezer hektár szántón nem volt nehéz sza­kosodni. A föld 39 százalé­kába búza, 23 százalékába kukorica került, a terület 21 százalékán pedig szálas ta­karmányokat termeltünk. Nem felejtkeztünk el az ipa­ri növényekről sem, cukor­répát például több mint 600 hektáron vetettünk. — A három téesz közős termésátlaga korábban búza­Zárszámadás Kunmadarason Tisztább, több, főbb víz Á szolnoki KEVIÉP munkája, fervei 8 Mzgaafasáil szer szerves része a népgaz­dasági tervezésnek, a nép­gazdaság ötéves és éves ter­vednek. Ebből szükségszerű­en következik, hogy időről- időre — elsősorban a közép- lejáratú tervidőszakok váltó­sakor — sor kerül a szabá­lyozók egyes elemeinek mó­dosítására- Ez történt a IV. ötéves tervidőszak megkezdé­sekor, s ezt a munkát, a közgazdasági szabályozó rendszer módosítását, össz­hangba hozatalát az V. öt­éves terv gazdaságpolitikai céljaival, ezúttal is el kellett végezni A szabályozók módosítá­sa tehát nem új, avagy szo­katlan jelenség. Ugyanak­kor az sem kétséges, hogy a mostani változtatások erő­teljesebbek, mint példának okáért az 197L éviek voltak. Pedig V. ötéves tervünk gaz­daságfejlesztési céljai — azok számszerűsített mérté­kei — előrehaladásunk fo­lyamatosságát hangsúlyoz­zák, etekintetben csak a ter­vezett növekedési ütemben van némi eltérés. A szabályozók széles körét — a termelői árakat, a vál­lalati jövedelem- és bérsza­bályozást, az érdekeltségi alapok képzését és felhasz­nálását, a fejlesztések, finan­szírozását, az importot és exportot egyaránt — érintő változtatásoknak ezúttal egyéb indítékai is voltak. A ÍV. ötéves terv szabályozó rendszerét 1969—1970-ben dolgoztuk ki, olyan időszak­iban, amelyet a viszonylag nyugodt világpiaci helyzet a nemzetközi kereskede­lem gyors növekedése, a tőkés infláció akkor még szerény üteme — jellemzett. A közelmúlt években olyan események következetek be a «világgazdaságban, amelyek a magyar népgazdaság fejlődé­sének, eredményes munkájá­vá Mezőgazdasági Ellátó 'Vállalat — az AGROKER — szolnoki egységében szocia- • lista btigádvezetőkkei, a munkaverseny szervezőivel, -.gazdáival” beszélgettünk a két évtizednyi múlttal ren­delkező, de mindig új ele­mekkel bővülő szocialista mozgatómról, arról, hogy vállalatuknál, a dolgozók „közérzetében” hozott-e vál­tozást a szocialista brigád­hoz tartozás? Az egész vál­lalatról, az egységes egész­ről beszélhettünk, hisz min­denki brigádtag náluk. A „fordulat évének” 1973- &t tartják, ’ ugyanis ekkor vált nyereségessé vállalatuk. A brigádmozgalam is fel­lendült, okos, józan vállalá­sok születtek, amelyek tel­jesítése jelentősen segítette az egész vállalat eredmé­nyes munkáját. Az AGROKER mezőgazda­sági gépeket, alkatrészeket, vegyszereket forgalmazó vál­lalat. Közvetlen kapcsolatban állnak a mezőgazdasági üze­mekkel, szövetkezetekkel, be­szerzői, bonyolítói, felvilágo­sítói munkájuk gyorsasá­gán, pontosságán sóik mú­lik. Gondoljunk csak az ara­tásra, a betakarításra, ami­kor a gépek teljes kapacitás­sal a földeken dolgoznak. Csak egy kis alkatrészhiba, máris tetemes a kiesés. Az AGROKER — ha j<S felkészült — gondoskodik egyebek között például az alkatrészei Iá tásróL Nagy György az alkatrész­részleg Petőfi Sándor szo­cialista brigádjának vezető­je így emlékszik a legutóbbi aratásra: — Hetvenezer alkatrészt forgalmazunk, mégis előfor­dul, hogy pont az hiányzik nak külgazdasági feltételeit is megváltoztatták, szigorí­tották. A még érvényben lé­vő szabályozó rendszer meg­próbált ugyan reagálná — gondoljunk az 1975. évi rész­leges termelői árrendezésre, az energiahordozók és üzem­anyagok termelői és fogyasz­tói árának felemelésére, egyes területeken a kon­junkturális export-árnyere­ség elvonására stb. — össz­hatását tekintve azonban a szabályozó rendszer válto­zatlan maradt, nem tudta a vállalati gazdálkodás — és a fogyasztás-szférájában érzé­keltetni a világpiacon zajló folyamatokat, azok konzek­venciáit. Ilyen köriTigények **** mondás és tarthatatlan hely­zet jött létre: csak a népgaz­daság egésze „tudott” arról, hogy a külgazdasági környe­zet alapvetően módosult. Egyúttal kénytelen volt vál­lalni és viselni az ebből származó pénzügyi — a nem­zeti jövedelmeket csökkentő — terheket és kiadásokat, valamint a tekintélyes kül­kereskedelmi hiányt, ugyan­akkor akarva-akaratlanul fenntartotta a gazdálkodó egységek számára azt az „üveghAd klímát”, amely megóvta azokat a negatív vi­lágpiaci hatásoktól. A népgazdaságfejlesztés V. ötéves terve nemcsak elő­irányzataiban számol a rea­litásokkal, a módosult kül­gazdasági környezet szigo­rúbb feltételeivel, követel­ményeivel. A terv fő —gaz­daságpolitika1 — céljai is ezt tükrözik: a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és a kül­gazdasági egyensúly javítása. Ha egyszer a népgazdaság egészének a megváltozott külgazdasági környezetben kell helytállnia és fejlődnie, célja és törekvése csaík ak­arni épp kellene. Változó a* igény. Szóval, időlegesen hi­ánycikk az a bizonyos, sok­szor filléres alkatrész, a ve­vőnek azonban nem magya­rázat, hanem ékszíj, akku­mulátor, csavar kell. Segí­tünk, ahogy tudunk. A nyá­ron is előfordult, hogy az éppen hiányzó áru pótlására száz hasonlót is megmutat­tunk, kalkuláltunk, selejte­zésre váró gépből kiszerel­tük, mintha rólunk lenne szó... De megtettük azt is például, hogy a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz- nek saját kocsinkkal a tele­fonhívást követő órában már vittük az alkatrészt a föld­re, ahol be is szereltük a gépbe. Sokszor munkaidőn túl te .. i Győrből, Komárom­ból ... A segítség öröm is, — így mondták. A Szocialista Kereskede­lemért brigád vezetője Mol­nár i István is hasonló példá­kat említ — A MEGÉV-mél, a köz­ponti ellátó vállalatnál gya­kori vendégek vagyunk. Sze­mélyesen hozunk hiányzó al­katrészeket, nem várhatunk míg leszállítják, hisz az két- háram nap is lehet Példák sorát hozza a nagy mezőgazdasági munkák ügye­leti napjairól, a szombat, vasárnapok állandó készen­létéről. Nagy Emőke a Vásárhelyi Pál brigád készülő szocia­lista szerződéséről beszél, amit a MEGÉV brigádjaival kötnek. — A kétoldalú megállapo­dás segíti a szolnoki AGRO­KER jobb ellátását, viszon­zásképp mi a központból jött teherkocsik azonnali kira­kását vállaljuk. Ez jelentő­sen csökkenti a szállítási költségeket, az állásidőt, gyorsítja a fuvarozást Joggal büszkék tavalyi ki­állításaikra: az öntözőgépék bemutatóját és jubileumi ki­állítás AGROKER pavilon­ját ők rendezték. A legjobb kollektíva a II. Rákóczi Ferenc brigád, amelynek Birkás Mihály a vezetője. Sofőrök, targonca- és gépvezetők szűkebb kö­zössége az övék. Kivívták a kétszeres kiváló címet: az üzemanyagtokarékosság, a gépkocsik munkaidőn túli karbantartása, kapcsolatuk a Bajosy-Zsilinszky úti iskolá­val, ahol sok-sok társadalmi munkát végeztek. T. Szűcs Etelka A két kunmadaras! ter­melőszövetkezet, a Kossuth és a Petőfi, az előbbi nevén 1975. január elsejével egye­sült Tegnap a termelőszö­vetkezet zárszámadó köz­gyűlésén értékelték az el­múlt esztendőt A közgyű­lésen részt vett Nánási László országgyűlési képvi­selő, az Elnöki Tanács tagja is. Kemecsi Imre a téesz el­nöke beszámolójában szép termelési eredményekről szólott A jő gazdaság eredmé­nyek elsősorban a szövet­kezet dolgozóit dicsérik. Kü­lönösen sokat tettek a szö­vetkezet szocialista brigád­jai. A zárszámadási közgyű­lésen sok szó esett az idei tervről, a beruházásokról A szövetkezet egyéb beruházá­sai közül kiemelkedik az eredményesen működő szá­rítóüzem mintegy 10 millió forinttól történő bővítése. bóZ hektáronként 38 mázsa volt — emlékezik a párttit­kár — de az 1974. évi ősz után csak 34,5 mázsát mer­tünk tervezni. Aratás előtt 40 mázsát mutattak a kalá­szok, viszont jött az eső, a gombás megbetegedés, s így csak fél mázsával több bú­zát takarítottunk be hektá­ronként, mint amire erede­tileg számítottunk. — Amennyi gondot okozott a nyár, annyira jól sikerült az ősz — derül vidámabbra az elnök arca. — Cukorré­pából a tervezettnél 100 má­zsával nagyobb, 480 mázsás hozamot értünk el. Sokat se­gített ebben a francia beta­karító gépsor is, hiszen 15— 20 százalék helyett legföljebb csak 5—10 százalék volt a veszteség. Jogosan büszkélkedhet a termelőszövetkezet az elmúlt évben kibővült gépparkkal, mert az elém tett listából az is kiderült, hogy jól gazdál­kodtak az erre a célra szánt több mint 13 millió forint- taL A K—700-as traktorok és az E—512-es kombájnok mellett autóbuszt is vásárol­tak. amelyet nemcsak mun­kába járásra, hanem kirán­dulásra is használtak a ta­gok. Kukoricából 51 mázsát szállítottak el egy hektárról, s a borsó termése sem adott okot panaszra. A szarvasmarha-tenyésztés már kevesebb örömet okozott a gazdaságnak. A tervezett évi 2600 liter helyett csak 2300 liter tejet adtak a te­henek. Az viszont biztató, hogy a szarvasmarhalétszám csak kettővel csökkent Az év utolsó két hónapjában hetenként már 14 hektoliter­rel több tejet adtak el, mint korábban, s ez a további tar­Honnan kapja a város, a község a vizet? Mi lesz a szennyvízzel? Aligha medi­tál valaki sokat ezeken a kérdéseken. A KEVIÉP (Ke- letmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat) munkáját is csak akkor veszi észre az ember, ha hirtelen kinő egy víztorony a földbőL Pedig jó néhány létesít­ményt adtak át a vállalat; jobban mondva a szolnoki főépítésvezetőség dolgozói Szolnok megyében is az el­múlt év során. Néhány adat illusztrációnak a tavalyi munkákhoz: 12 ezer köbméter be­tont dolgoztak fel, 164 ezer köbméter földet mozgattak meg. Az el­múlt évben 68,6 millió forint volt az üzem ter­melési értéke. Mintegy 7,6 millióval nagyobb ez a szám a tavalyelőtti ter­melési credményncL Mire a legbüszkébbek? Talán a szolnoki, Csanádi úti építkezésre. Hetek alatt pergett le a 3,5 millió forint értékű munka. Vízvezetéke­ket, távfűtővezetékeket, utót építettek. A másik nagy fel­adat a szolnoki vízmű építé­se, ami áthúzódik még erre az esztendőre is. Elkészült a vegyszerező, s épülnek a víztisztító medencék. Az eddig elvégzett mun­ka értékét 72 millió fo­rintra becsülik a veze­tők, akik elmondták, hogy nagyon sok a hu­zavona a vízmű építésé­nél. Néha hetekig állnak a föld­munkákkal, a „gazdátlan” telefonvezetékek, vagy az ismeretlen rendeltetésű, ha­sonlóképpen gazdátlan cső­kupacok miatt A gondok ellenére az építésvezetőség talékok feltárása nélkül is évi 150—200 literes hozam- növekedést jelent A szak­emberek viszont nem akar­nak itt megállni, hanem ku­tatják az előrelépés lehető­ségét, amelynek egyik leg­jelentősebb forrását a Hols­tein Frízzel történő keresz­tezésben már meg is talál­ták. — Jóval kellemesebb arról beszélni — jegyzi meg a párttitkár —, hogy a két fa­luban mindig lehet friss disznóhúst kapni. Igaz, hogy a húsüzemben feldolgozott, 50 vagont megtöltő áru leg­nagyobb része Szolnokra, a Szövetség áruházba került, de jutott azért belőle Jász­berénybe és nekünk is. Az elnök közben már a ju­hásza tról beszél. A következő ötéves terv­ben 20—25 százalékkal gya­rapítjuk az állományt, hiszen a sziken nevelkedett birka pecsenyebárányait nagyon kedvelik a külföldiek is. Ta­valy például legalább 3Q0 ezren lakhattak jól a jász­apáti birkából. De még en­nél is jobban fizetett a törzs- lúdtartás, mert a tojás ára darabonként 16 forint és en­nek 40 százaléka nyereség. — Mindent egybevetve — összegezi az elmúlt évet Borbás János — 1974-hez ké­pest 27,5 millió forinttal töb­bet termeltünk, s ez a tag­ságnak átlagosan 1500—2000 forinttal nagyobb jövedelmed jelentett — Nem volt rossz esztendő — teszi hozzá Juhász Ferenc — s az idén, ha még jobban megismerjük egymást, ennél is többet tehetünk le majd az ország asztalára. — braun — dolgozói „tartják" az előírt határidőket, nemcsak itt, hanem máshol is. Ezt mi sem bizonyítja jobban: ha­táridőre — méghozzá szűkre szabott határidőre — elké­szítették tavaly a 4 millió forintos milléri szivattyúte­lepet (Igaz a létesítmény még mindig nem állt mun­kába, ugyanis a GANZ MÁ- VAG dolgozói nem fejezték be a szivattyúk szerelését). A főépítésvezetőség az idei esztendőre 86 millió forint termelési értéket tervez. Folytat­ják Túrkevén a közmű- vesítési munkálatokat. Tavaly ugyanis átadták a 3,5 millió forint értékű szenny­víztisztító telepet, ebben az évben pedig elkezdik a 12 millió forint értékű csator­nahálózat építését, ök készí­tik majd Szolnokon a kis- gyepi Széchenyi lakótelep távfűtési csatornáit is. A Szolnok megyei Húsipari Vállalat 7 millió forintos csatornarendszerének építé­se szintén a szolnoki fő­építésvezetőség dolgozóira vár. A 86 millió forintos terv többnyire ilyen kis mun­kákból valósul meg — saj­nos. Sajnos, mert a főépítésvezetőségnek „nem profilba vágó” fel­adatokat is el kellett vállalnia, hogy ez a terv ne csak terv maradjon. Így például lakóházakat ala­poznak lakásépítő szövetke­zetek megrendelésére, ugyan­akkor a megyében jó né­hány helyen, vízügyi léte­sítmények építésénél nem igénylik a közreműködésü­ket. a. j. A karcagi téglagyár 60 millió forint értékű rekonstrukció keretében többek között 5 ezer köbméteres kör alakú agyagtárolót épít. Az új létesítmény értéke meghaladja a hétmillió forintot v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents