Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

1970. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Zeneoktatás a megyében Az egyik gond: kevés a tanár Agyak a falóé A váci Szőnyl 1 Tibor Kórház gyermek- osztályának koraszülött részleget alakítottak ki. A falra függesztették a kosárágyakat, hogy gazdaságosan kihasználják a rendelkezésre álló helyet DÉLUTÁN! AKCIÓ Kfflsaia eJtaSig A rádió rendszeresen fog­lalkozik zenei életünk ak­tuális kérdéseivel. A közel­múltban Szokolay Sándor zeneszerző is szót kért. Vé­leménye szerint hazánkban „a zensoktatás, de az egész zenei nevelés veszélyben van. A tanárhiány s az ebből fa­kadó „túlterheltség”, a mennyiségi és minőségi rom­lás generációkra kihat, — amelyet egy intézkedés, de az intézkedések összehangolt sora sem tud rövid idő alatt helyrehozni”. Szokolay Sándor vélemé­nye elgondolkodtató akkor is, ha megyénk példáját' ele­mezzük. Igaz. hogy egy ilyen kulturális hagyományokban viszonylag szegény, egészén a felszabadulásig gazdasági­iig is elnyomorodott megyé­ben nagy fejlődést lehet re­gisztrálni, viszonylag muta­tós számadatokkal lehet elő­hozakodni, de a további fej­lődés biztosítéka korántsem csak az eredmények súmmá- zása. Sokkal inkább a ta­pasztalatok elemzése, a to­vábbi út kimunkálása céljá­ból. Az állami szervek haté­kony segítségének köszön­hetően megyénkben hat ze­neiskola, s három kihelyezett tagozat van. Ezekben az in­tézetekben 2241 gyermek ta­nul. Ezen túlmenően nyolc községben és egy városban a művelődési otthonokban is szerveztek zenei tagozatokat, melyeknek 514 növendékük van. Közülük 162 Tiszafüre­den. Ügy tűnik, hogy Füre­den megérett a helyzet egy kihelyezett tagozat létesítésé­re. Az említetteken túl 49 tanuló zeneoktatói munka- közösségekben gyarapítja is­mereteit. A zeneiskolák. —a jő Ré-. pességű munkásgyermekek körét kivéve — nem folytat­nak propagandát, hiszen a személyi és a tárgyi feltéte­lek eleve csak egy meghatá­rozott létszám foglalkoztatá­sát teszik lehetővé. Az ér­deklődés ennek ellenére nagy. Hátha még az igény­felkeltés tudatossá és terv­szerűbbé válnék! A körülmé­nyek azonban feleslegessé teszik ezt. Kevés a tanár, s kevés a tanterem. Megyénk­ben 76 kinevezett és 33 „uta­zó” zenetanár tanít Az ..utazó” tanárok száma meglehetősen nagy. Közülük sokan Budapestről járnak le városainkba. A szakember- hiány miatt foglalkoztatásuk létkérdés. Zeneiskoláinkban főleg a vonós és a fúvós tan­szakon van tanárhiány, de egyre inkább ez jellemző a zongoratanításra is. Mellesleg szólva a közeljövő sem ke­csegtet érdemi változással, hiszen az idén a debreceni főiskola zongora szakán mindössze egy-két hallgató végez. Nem tréfás kedve, hanem a helyzet józan meg­ítélése mondatta a. pécsi szakiskola igazgatójával, hogy ha zenetanárt akarsz szerezni, akkor „kérd el a főiskolától a felvételin meg nem feleltek névsorát”. Me­gyénk zeneiskolai igazgatói is ilyen megoldásokra kény­szerülnek. Növekszik a képe­sítés nélküli zenetanárok száma, akik ugyan pedagó­giai főiskolán folytatják ta­nulmányaikat, de mégsem hangszeres tanárok lesznek. A tanárhiány azért is gon­dot okoz. mert a zeneisko­láknak kell ellátni az ének­zene tagozatos általános is­kolák hangszeres oktatását, s a munkaközösségek okta­tómunkájának ellenőrzése is vállukra nehezedik. Közismertek általános is­kolai gondjaink, — közöttük a tanteremhiány. Kétségte­len, hogy a fejlesztésnél ezt az iskolatípust kell előnyben részesíteni, mégis elgondol­kodtató zeneiskoláink álla­pota. Szolnokon például kö­zel hétszáz gyermek és kb. harminc tanár számára mindössze tíz tanterem — közülük kettőnek ablaka sincs — áll rendelkezésre. Nem csoda, hogy esetenként a nevelői szobában is taní­tanak, Karcagon ugyanígy az igazgatói irodában és a gondnok szobájában is. Mindennek ellenére a ze­neoktatás iskolarendszerűvé tételében előrehaladás ta­pasztalható. Egyre rendsze­resebbé válik a zenetanárok továbbképzése is/A? Megyei pedagógus továbbképző inté­zettel karöltve egy-egy szak nevelőinek továbbképzése eddig évente két alkalommal történt. Most a debreceni fő­iskolában Hajdu-Bihar me­gyei tanárok bevonásával kí­sérletet folytatnak az év közbeni folyamatos tovább­képzésre. A következő tan­évtől kezdve megyénk ze­netanárai is így gyarapíthat­ják ismereteiket. Mindez nem feledtetheti azonban, azt, hogy az alapok ápolására az eddiginél több gondot kellene fordítani. Méginkább erre-a következ­tetésre jutunk, ha az általá­nos iskolák énekoktatását' is figyelembe vesszük. Sajnos, ott az a legelhanyagoltabb szak. Pedig nevelési céljain­kat — gondoljunk az érzel­mi hatásokra — nélkülözhe­tetlenül szolgálja. Simon Béla Pest megyében Oj raaüzra saraira Is Még ebben az évben több múzeum nyílik Pest megyé­ben. Szentendrén házat vá­sárol a megyei múzeumok igazgatósága, amelyben Bar- csay Jenő Kassuth-díjas fes­tőművész alkotásait állít­ják ki. A tervek szerint itt mutatják be a Ferenczy Károly múzeum tulajdoná­ban lévő Barcsay-festmé- nyeket, a szentendrei mozaik vázlatait, előtanulmányait és a művésztől kapott alko­tásokat. A város főterén ál­ló, kereskedők háza néven ismert műemlék-épületben alakítják ki a szentendrei szalont. Már megkezdték az üzletek kiköltöztetését, s he­lyükön, valamint az emele­teken kialakított termekben a város képzőművészeinek alkotásaiból nyílik állandó kiállítás. Ugyancsak a duna- kanyarbeli városban hozzák létre a népművészetek há­zát — egy régi épületben. Itt a Pest megyében talál­ható gazdag népművészeti anyagot tekinthetik meg az érdeklődők. A váci Vak Bottyán mú­zeum feladata a megye munkásmozgalmi hagyo­mányainak, dokumentumai­nak gyűjtése s bemutatása. A helyszűkével küzdő mú­zeum azonban már nem tud­ja ellátni feladatát, ezért bővítik épületét. Ugyancsak nagyobb lesz a nagykőrösi Arany János múzeum is. Az alföldi városban ezenkí­vül megnyitják a kékfestő házat, amelyben bemutatják az ősi mesterség korabeli műhelyét és eredeti munka­eszközeit. • Orosz szakos tanároknak Nyári továbbképzés A nyári szabadságból két, két és fél hétét ÍIÍKI orosz szakos nyelvtanár egészen bizonyosan hasznosan, kel­lemesen — ahogy mondám szokfas — aktív pihenéssel fog eltölteni. Az Országos Pedagógiai Intézetben elké­szültek a nyelvtanárok ha­gyományos nyári tovább­képző tanfolyamainak ter­vei, ezekben a napokban már a részletes napi progra­mok formálódnak. A sok éves gyakorlatnak megfele­lően az idén is az orosz nyelvi , tanfolyamok iránt várható a legnagyobb érdek­lődés. Az OPI-ben számol­nak ezzel: a tavalyinál mint­egy 150—200-zal több, pon­tosan 800 pedagógusnak hét tanfolyamot szerveznek jú­nius végi kezdettel. Az ál­talános iskolai tanároknak Debrecenben, Hódmezővá­sárhelyen, Szombathelyen és Zalaegerszegen, a középisko­lai tanároknak Mosonma­gyaróváron és Szegeden in­dul tanfolyam. — Mindenki érti a fel­adatát? Huszonnégy órakor a parancsnokok tegyenek je­lentést az eseményekről. Jó munkát! Felbúgnak a kocsik motor­jai, elkezdődik az akció. A közbiztonsági razziában részt vevő több mint száz rendőr és önkéntes rendőr hamarosan elfoglalja helyét az ellenőrzési pontokon. Fekete fuvar Márkus Menyhért törzs- őrmester csoportja Szanda- szöllősön, a Kiss János ut­cában teljesített szolgálatot. Elkérték a gépjárművezetők jogosítványát, a forgalmi engedélyt és a menetlevelet, ■majd megvizsgálták a gép­járműnek műszaki állapotát is. A 19. sz. Volán Vállalat két Skoda típusú teherautó­jának is szabályosan adták az „állj!” jelzést, de legna­gyobb meglepetésre mit sem törődve a rendőrök szándé­kával —- ők tovább robog­tak. Miután a rádión segít­ségül hívott URH-kocsi be­érte a Skodásokat, kiderült* hogy miért akarták elkerül­ni az ellenőrzést. A kocsikat öt-öt köbméter sóder ter­helte, méghozzá az Aszfalt­útépítő Vállalat telepén, ke­rült a platóra. Hogy hová akarták vinni? „Csak ide, Szandaszöllősre”. Egy ma­szek építkezőnek — jutá­nyos áron. A délutáni for­duló ezúttal nem volt kifi­zetődő. Csigó István és Tóth József fekete fuvarja a rendőrkapitányságon ért véget... Mi mulat az íródban? Kázmér István százados feladata volt, hogy bsoport- jával ellenőrizze a szolnoki szórakozóhelyeket és vendé­geit. Ezúttal a Múzeum Ét­terem és az Árkád presszó vendégeivel akadt dolguk a rendőröknek. Az étteremben a szokásos kép: tömeg, cigarettafüst, zeme-bona — és itallal meg­rakott asztalok. Mindez ter­mészetes szombaton este. Ám korántsem az, hogy fia­talkorú fiúk fogják a poha­rakat. Igaz, nem ők, hanem a társaság egyik idősebb tagja rendelte a feleseket. A rendőrök nem voltak szűk­markúak „a megrendelővel” és a csekktömbből jutott egy-egy lap a kiszolgálónak épp úgy, mint az üzletveze­tő-helyettesnek. Fizetett az Árkád presszó nagystílűén mulatozó egyik vendége is. Fűnek-fánák kérte az italt, a részegek nemtörődömségével szórta az ötszázasokat. Hajnalban még egy számlát rendezett — St kijózanító állomás ke­zelési költségét. Józanod 5 fejjel, keseregve számlál - gatta a pénzét — mennyi maradt a harmincézerböl... Telefon a 097-re — Rendőrség? Azonnal jöjjenek, a cukor,gyári Strand vendéglőben meg­szórtak egy férfit.. Az ügyeletes azonnal in­tézkedett A járőrkocsiban megszólalt a készülék: Bá­lint László őrnagy csoportja menjen a helyszínre. Tanúkihallgatás. A vendé­gek sorra jegyzőkönyvbe mondták a látottakat Pil­lanatok alatt játszódott le az egész. Szóváltással kez­dődött, dulakodtak, késpen­ge villant, majd a fiatalem­ber kirohant az ajtón. Mire a vendégek felocsúdtak, már csak a távolodó motorke­rékpárt látták. Lassan, apró részletekből állt össze a kép. — Máskor is volt itt ez a fiatalem­ber. — Gyula á keresztne­ve. — Ha jól tudom, a Nyírségbe való. — Itt la­kik valahol Szolnokon ... Két óra múlva Jakab Gyu­la 20 éves segédmunkást az ágyból húzták ki a rend­őrök. Nem értette, mit akar­nak tőle, ő nem csinált sem­mit. Mikor azonban a tőrkés. is előkerült, alább hagyott a tiltakozása... A Szolnok járási-városi Rendőrkapitányságra éjfél körül érték be a csoportok. Jelentések hangzottak ; fel­jelentésekről, előállítás ókról, intézkedésekről. Lassan ki­kerekedett az összesített je­lentés is. A közbiztonsági akció alatt ötezer embert igazoltattak Szolnak város és járás terü­letén. Hét személyt törvény- ellenes magatartásuk miatt előállítottak. Érvénytelen, vagy „otthon felejtett” sze­mélyigazolvány, valamint la- káscímfoej elöntés elmulasztá­sa miatt több mint harminc embert büntettek meg. Kö­zel ötven esetben alkalmaz­tak helyszíni bírságot a szabálytalanul közlekedő, il­letve kifogásolható műszaki állapotú járművel utaz;ó gép­kocsivezetők ellen. Hetven­öt gépjárművezetőt szondáz­tak meg ■— egysem volt it­tas. , , T. K. L. Gál István jelenléte Várakozni kell, Gál István most éppen nem ér rá, nincs is a téesz székházában. Róla szeretnék portrét írni. Nézelődöm a szobájában, utá­na a községben is, Tiszaroffon. Las­san múlik az idő mindaddig, amíg ... A fotel Jaj, kérem, de restellem magam! Látja, hogy nézek ki? A karfa he­lyén elkopva, kiszakadva a huzatom. De én mondom, Gál István az .oka! Mert mindig jön-megy, siet, ledobja magát belém, — mindig csak belém —, hát hogyne kopnék, kérem szé­pen? Mert akiket ilyenkor meghall­gat, azok a másik három fotel vala­melyikébe ülnek, mindig másikba, és mondják a magukét. De ebben is benne van Gál István keze: ő mond­ta az egyik brigádgyűlésen, hogy „ne­künk nem a bólogatójáncsokra van szükségünk”. Hát az emberek jön­nek is hozzá, rakják a magukét. Én meg csak nyövök, köpök. Jaj, ké­rem, hogy miért nem kerültem én egy nyugodtabb helyre?!... Egy tankönyv Jobb ha nem hallgat arra a bú­tordarabra! Az. mindig csak sír-rí, nyikorog ... Azt hiszi az a buta fotel, hogy más nem kopik? Dehogynem! Maga Gál István is. Vagy itj: vagyok például én. Látja? Rongyossá olva­sott. Igen, igen, jól látja: most a mar­xista-leninista esti egyetemre jár. Sőt, megsúghatom magának, ha itt végez, akkor nekivág a mezőgazda- sági szakközépiskolának, utána a most végzett egyetem szakosítójá­nak. Egyébként? Egyébként bognár­mester. A családi ház Ó, ha tudná azt a sok huzavonát! Néha úgy éreztem magam, mint a Luca széke. Mert óál István még 1967-ben megálmodott engem, ami­kor megnősült. De valahogy nem ke­rült sor a felépítésemre. Piszkosul bele volt merülve a KISZ-munkába. Ajaj! Még Tiszasülyön kezdte, az ál­lami gazdaságban, Görbemajorban. Addig-addig, hogy egy járási kultu­rális versenyen másodikok lettek a tanyai fiatalok. No, amikor hazake­rült Tiszaroffra, folytatta: addigra úgy rákapott a mozgalomra, mint más a cigarettára. Hát ez volt az én vesztem! Igaz, egyszer ott akarta hagyni a KISZ-t. Dehát... Egy év. alatt há­rom titkár is volt, jöttek a Zűrök, egyszercsak hipp-hopp, megválasz­tották a téeszben titkárnak. Persze, a fiatalok egy része nem szavazott rá, mondván, hogy nős, nem törődik majd velük, erre felébredt Gál Ist­vánban egy amolyan csakazértis ... Huszonnyolc esztendős korában me­gint eszébe jutott, hogy építkezni kel­lene. No, abbahagyja a KISZ-t. Volt már két gyermekük, pártvezetőségi tag volt a tiszaroffi téeszben, a köz­ségi párt-csúcsvezetőség tagja, a mű­velődési ház társadalmi vezetőségé­nek, a sportkörnek, MHSZ-nek is, a járási KISZ-bizottságnak is tagja . . . Hát, bizisten kihűl bennem a szoba, mire felsorolom! Mit gondol, mi történt ekkor? Nem hiszi el: megválasztották a közsági KISZ-csúcsvezetőság titkárává. Most 31 éves. még mindig KISZ-tag. En­nek ellenére én is itt vagyok. Hát, még nem az igazi rajtam minden, de már nem panaszkodhattam Gál Ist­vánra. Tudja milyen sokat 'bíbelődik velem? Főleg nyáron: kora hajnaltól késő estig dolgozik az ünnepnapo­kon, hogy végre rendben legyek. Lassan-lassan majd kerítést is húz elém.,. A ceruza Mondta már. magának Gál István, hogy a mezőgazdáság kiváló dolgo­zója? Nem? Ja, még nem találkoz­tak? Majd kérdezze meg tőle! Meg, hogy mit csinál esténként? Ne gon­doljon rosszra: oktat a marxista-le­ninista esti középsikolában itt, Tisza­roffon. Politikai vitakört vezet, a té­eszben politikai oktatást, mostanában pedig szarvasmarhatenyésztő betaní­tott munkásokat akarnak képezni, őket is tanítja majd. Mire kíváncsi? Értem: 1974 tava-^ szán lett a termelőszövetkezet párt­titkára. Válságos időszak volt. Akad­tak fegyelmezetlen tagok, a pártve­zetőségnek nem volt elengendő te­kintélye ... Néha majdnem kitört a hegyem, olyan kemény dolgok vol­tak. Most már egészen más a hely­zet. Persze az írni való több: Gál Ist­ván február 1-től a község megbízott pártiátkára. A kályha Bizony, meleg időket éltem át itt a szövetkezetben! Amikor úgy lát­szott, hogy már minden rendbejön a fiatalok^körül a téeszben, a KISZ- ben, akkor egyszerre minden elrom­lott. Volt úgy, hogy a fiatalok össze­vesztek. Mások nagyon jól dolgoztak a mozgalomban, de a műhelyben, föl­deken annál kevésbé: a KISZ-t akar­ták meglovagolni. A fő baj akkor tá­madt, amikor a rossz adottságú tisza- rofíi téesz nem fizetett. A fiatalok készültek fölszedni a sátorfájukat. Gál István meghívta az elnököt, párttitkárt, beszéljenek a jelenről, a jövőről. Mégis sokan elmentek, per­sze, akkor már érződött a Tisza II. elszívó hatása is. És a másik ... Pártvizsgálat, utá­na egy viharos közgyűlés, amikor a tagság leváltotta a vezetőséget. Ez volt Gál István igazi tűzkeresztsége: ő vezette a közgyűlést. Hű, még most is melegem lesz, ha erre gondolok! Pedig most hideg van ebben a szo­bában. Nem fázik? Gál István Megjött. Zavarban vagyok: khm ..; izé. .. mit is akartam? Merthogy paár készen lennék a portival. A portréjával. Körmendi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents