Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
XXVTL évf. 29. sz. 1976. február 1., szerda Amgr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! JPr Ára: 80 fillér SrmecgssIlaapINcis G ondolkodásmódunk bizonyos esetekben mechanikus, elválasztja egymástól azt, ami összetartozik. Fogyasztóként „drágának” tart j uk a termékek, szolgáltatások többségét, termelőként viszont berzenkedünk, mert költségcsökkentésre, takarékosságra, az anyagokat, eszközöket jobban hasznosító termékek előállítására ösztökél a Lánsadialom bennünket.. Öt esztendő alatt több, mint nyolcvan százalékkal növekedtek az állami költségvetésnek a fogyasztóiár-támogatá- sokra fordított kiadásai. E forimttömeg — és a másféle támogatások — egy része tudatos éJefszínvomalpoJitikai döntések következményéként áramlik ki, a másik része ugyanakkor terhes kényszerűség ásta mederben folyik el, holott kerülhetne joibb helyre is. A megtermelt nemzeti jövedelem 75 százalékát elfogyasztjuk. Az idei népgazdasági terv a termelői árszínvonal 6,4 százalékos, a fogyasztói árszint 4,5 százalékos emelkedésével számol. Az ilyen és hasonló tények különösebben nem foglalkoztatják az átlagembert, ő csupán annyit jegyez meg azokból, amennyit mindennapi élete közvetlenül érzékeltet vele. Rendben van, fogadjuk el, hogy így van ez. Elkerülhetetlen azonban a de szócskával folytatódó eszmefuttatás. Mert hiszen afelett csak örvendezhetünk, ltogy ma háromszor annyi vilJamosenergiát használnak fel az iparban világításra, mint tizenöt esztendővel ezelőtt. Ez a mérleg egyik serpenyőjébe kerüL A másikba meg az, hogy kihalt műhelycsarnokokban órákig égnek a lámpák... Folytathatjuk. Van olyan nagyüzeme az országnak, s nem is egy, ahol pusztán az évi energiaköltség meghaladja a kétmilliárd forintot! Egyszázalékos megtakarítás — húszmillió forint! Ki kezdje? Többek között a gyártmánytervező, energiakimélő technológiák felkutatásával és allcaimazásával. Az anyagbeszerző, olyan félkészáruk vásárlásával, melyek nem igényelnek további megmunk álást. A munkás, aki nem hagyja bekapcsolva üresen mormogó gépét. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a termékben — az árujellegű szolgáltatásban — végső soron mindenfajta költség összegződik. Az is, ami indokolt, s az szintén, ami föJö6 volt. A negyedik ötéves tervben 70 milliárd forinttal bővültek az ipar termelő állóeszközei. A gépek, berendezésék egységnyi értékrp jutó bruttó termelés viszont kisebb, mint öt esztendővel korábban. Némely iparterületen — így a textiliparban, a műszeriparban — három, négy százalékkal Közrejátszik ez a költségek, s végső soron a termékek jövedelmezőségének, árának alakulásában? Szónoki kérdés. Minden hatással van erre. Az fs, hogy gyorsan és indokolatlan mértékben nőtt az alkamazottí létszám, s hogy roig 1965 -ben minden száz munkaórából hat- vanat, ma csak ötvenötöt számolnak el teljesítménybérben. Öreg. rossz rostákon, hullik át mindaz, ami alkotóeleme a teljes termelési költségnek, s így a kelleténél ritkábban akad fenn az, ami elkerülhető, megtakarítható, ami. fölösleges. A fogyasztón árszínvonal mozgása nem azonosítható azzal, hogy „nő” vagy „csökken” az életszínvonal: az ár a fogyasztás növekedését és szerkezetét befolyásolja, de csupán része az életszínvonalnak. Mégis, makacs tévhit, hogy „drágul az élet”, mert emelkedik az árszínvonal. Mintha a jövedelmek nem gyarapodnának! Hasonló tévhitek az üzemi, termelői köagondolkozásban is jelen vannak. Szívesen alkalmazott érv például, hogy a szocialista iparban a teljes termelési költségek 66 százalékát az anyagköltségek alkotják — az iparcsoportok egy részében ennél is magasabb az arány. így az élelmiszeriparban 80 százalék —, ha tehát drágulnak az anyagok, márpedig ennek vagyunk tpnúi, akkor a termelési ráfordítások is „automatikusan” nagyobbak lesznek. Csakhogy1:, mi és mennyi készül a felhasznált anyagból, az már nem fontos?! Hiszen — egyetlen tényt kiragadva — az acéllemezek 36 százaléka a feldolgozás sarán hulladékba jut. S aligha egyedül az acéllemezeknél fedezhetünk fel ily’ meghökkentő pazarlást! N em mindig kifejezője az ár annak, hogy a termék — vagy szolgáltatás — a társadalomnak ténylegesen mennyibe került. Ettől még a költségek — a ráfordítások — költségek maradnák. S ha ez nagyobb az indokoltnál, ha több, mint amennyit a megteremtett érték jogossá tenne, akkor megrövidítettük magunkat Sokszor csináljuk ma ezt mivel lassan, következetlenül, kényszerűen látjuk csak be: az ármegállapítás a — kitágított — műhelyfalak között kezdődik et M. O. 0 iéketanács állásfoglalása Tegnap az Országos Béketanács elnöksége állásfoglalását tette közzé, amelyben többek között kimondja. hogy az Angolai Népi Köztársaságot, amely függetlenségét súlyos áldozatok árán vívta ki, szervezett imperialista összeesküvés fegyveres beavatkozással meg akarja dönteni. A magyar békemoz- galom csatlakozik a Ré- ke-világtanács felhívásához és kifejezésre juttatva népünk mélységes felháborodását, a leghatározottabban elítéli a nemzetközi imperializmus Angola ellen indított fegyveres intervencióját, a dél-afrikai fajüldözők és az angolai belső reakciós erők összeesküvését a nép törvényes kormánya ellen. További támogatásunkról biztosítjuk a függetlenségét, szabadságát hősiesen védelmező angolai népet, az angolai népi felszabadítási mozgalmat. Követeljük az agresszió megszüntetését és az intervenciós csapatok azonnali kivonását Angola területéről — hangoztatja az állásfoglalás. Napirenden az ötödik ötéves terv ülést tarts!! a negyei tanács ib Soron kívüli ülést tartott tegnap Szolnok megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén a megyei tanács február 20-1 ülésének anyaga szerepelt: megvitatták a megye 1976—80-ig tartó középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét, a helyi tanácsok új szabályozó rendszerért., az 1976-os költségvetési és fejlesztési alaptervet és a Szolnok megyei Tanács idei költségvetési és fejlesztési tervét Ezt követően a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szóló megyei tanácsi határozat végrehajtásáról tárgyalt a testület A rendkívüli vb-ülésen meghívottként részt vettek a megyei tanács bizottságainak és a megyei tanácstagi .csoportoknak az elnökei is. __ nap hírei bői lm ■. Elutazott A. H. Pírzada, pakisztáni miniszter A. H. Pírzada Pakisztán Iszlám Köztársaság és tudományügyi minisztere tegnap befejezte magyarországi látogatását. Itt tartózkodása során tárgyalt az Oktatási Minisztérium vezetőivel, aláírta a Magyar Népköztársaság és a Pakisztán Iszlám Köztársaság első kulturális és tudományos együttműködési csereprogramját. Meglátogatott felső- és középfokú oktatási intézményeket. A Ferihegyi repülőtéren dr. Po- Unszky Károly oktatási miniszter búcsúztatta. Jelen volt A. Sattar pakisztáni nagykövet is. Elkészült a második szakasz Tegnap Gyöngyösön ünnepélyesen aláírták a „Testvériség” magyar—szovjet gázvezeték 2. szakaszának átvételéről szóló jegyzőkönyvet. A nagyjelentőségű dokumentumot E. V. Scsepkin, a Szo- juzzagrangaz magyarországi építkezésének vezérigazgatója« valamint Hangyái János, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati igazgatója, a, magyar átvevő bizottság elnöke látta el kézjegyével. A „Testvériség” gázvezetéken 1975-ben már 609 millió köbméter gáz érkezett hazánkba, a most elkészült Z. szakasz üzembe helyezésével az idén egymüliárd köbméter szovjet földgáz átvételére nyílik lehetőség. A szovjet kultúra hete A Népek Barátsága — a Szocialista Országok Budapesti Kulturális Központjának, a II. kerületi tanács szerveinek — rendezvénysorozata keretében tegnap megkezdődött a szovjet kultúra hete. A Marcibányi téri ifjúsági házban A. J. Bormotor, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese nyitotta meg az APN szovjet sajtóügynökség fotókiállítását. Ez a tárlat a szovjet ifjúság életébe enged betekintést, A következő napokban ugyancsak itt dokumentumfilmek, vetítettképes előadások Leningrádba, Moszkvába s a Szovjetunió más vidékeire vezetik el az érdeklődőket. A „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőn — szerdán és csütörtökön — a fővárosi, középiskolák tanulói vesznek részt Negyvenmillió társadalmi munkában Kibővített ülést tartott tegnap délelőtt a Hazafias Népfront szolnoki járási bizottsága. A napirend első részében a járási hivatal elnökhelyettese ^tájékoztatót mondott az ötödik ötéves terv szolnoki járási célkitűzéseiről. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításában milyen fontos a helyi társadatMegállapodás szovjet nagyberendezések szállítására Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Sz. Szkacskov, a SZU külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke tegnap Moszkvában kormánymegál- lapodást írt alá a szovjet nagyberendezések magyarországi szállításáról az 1976— 80-as évekre. A most megkötött egyezmény — emelte ki dr. Biró József — egy történelmi út folytatása. Az elmúlt harminc esztendőben Magyarországon több mint 50 ipari objektum beruházása valósult meg szovjet műszaki-gazdasági közre- működéssel. A Dunai Vasmű, a Dunai Kőolajfinomftó Vállalat,, a péti Nitrogénművek, a szegedi Földgázbontó Kombinát és a többi nagyfontosságú objektum mindmind együttműködésünknek egy- egy fontos állomását jelentik- A most aláírt egyezmény további 25 ipari objektumhoz rögzíti a mostani tervidőszakban a szovjet nagy- berendezések szállítását A lista igen változatos. valamennyi kulcsfontosságú területen — az energetikában, a fekete - és színesfém-kohászatban. o vegyiparban, az épitőanyagiparban síb. — előmozdítja, a népgazdasági programnak megfelelő fejlődést A többi között előirányozza a Dunai Vasmű további fejlesztését, a székesfehérvári Könnyűfémmű korszerűsítését A környezetvédelmi követelményeket szem előtt tartva a dunai, valamint a tiszai kőolajűnomító vállalatok szovjet szennyvíztisztítókkal gazdagodnak. Az egyezmény energiamérlegünk egyensúlyban tartásáról is gondoskodik. A két ország között korábban már egy sor megállapodás született, amelyeket, 1976—80 között valósítunk meg. Ezekben ugyancsak rögzítettük a szovjet műszaki-gazdasági közreműködéssel megvalósuló beruházásokat, s a munka így már megindulhatott. A kétezer kilowattos Kossuth-adó — Solt környékén épül — Magyarország egész területén lehetővé teszi a zavartalan műsorvételt. Egy másik megállapodás szerint Paks mellett ISSO-han üzembe helyezik az atomerőmű első blokkját, Bélapátfalván pedig nagykapacitású cementgyár épül. Á Tiszai Kőolajfipomftóban ebben a tervidőszakban előreláthatólag évente 3 millió tonna kőolajat dolgoznak feL F. A. A szolnoki MEZŐGÉP-nél Milliók, milliárdok - öt év alatt Bővítik a szolgáltatást — Gépalkatrészek 40 millióért Kimutatások, grafikonok. jelen lések halmozódnak a szolnoki MEZŐGÉP igazgatójának asztalán. Készül a beszámoló az elmúlt öt évben végzett, munkáról és tervezik a következő esztendők teendőit. Az elmúlt üt év »tett a vállalat — a szolnoki a tőszóid és besenyszögi üzem — dolgozóinak munkája nyomán 2 milliárd 387 millió forint bevételt ért et a tervezett 2 milliárd 162 millió helyett. Az éves termelési érték is sokat változott, hiszen 1970- ben még 296 millió forint volt, tavaly pedig már 526 millióra emelkedett. Különösen pozitívan értékelendő ez a fejlődés, ha figyelembe vesszük, hogy 1449 munkás foglalkoztatósával terveztek ezt az eredményt, de az öt mi erők összefogása és erősítése. A szolnoki járás eddig is szép eredményeket ért el a településfejlesztésben. A tizennyolc községből az elmúlt 16 év alatt — amióta a községfejlesztési versenyt meghirdették — 16 ért el előkelő helyezést Az eredmények tavaly sem maradtak el; az elvégzett társadalmi munka értéke az előzetes számítások szerint 40 millió forint körül van. Ez magasabb a megyei átlagnál Egy mondatban — Tegnap ünnepi társulati ülésen búcsúztatták a Fővárosi Operettszínházban a társulat saját kérésére nyugállományba vonuló igazgatóját, Szlovák Lászlót, és ugyanekkor iktatták be a színház új igazgatóját, dr. Malonyay Dezsőt. — Januártól új formátumban. új tartalommal jelenik meg a Nimród. — Natal ja Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljov személyében ismert szovjet balettművészek érkeztek Budapestre, Óv átlaga mtodőssae 1281 dolgozót mutat Mig 1970-ben egy munkás 245 ezer forintot termelt, tavaly az egy személyre eső termelés 408 ezer forint volt. Termékösszetétel szempontjából dinamikusan fejlődött a mezőgazdasági, gépek, berendezések' gyártása. Itthon és külföldön egyaránt növekedett a gabona-, és dohányszárító gépeik iránti kereslet. Dohán yszárútóböl tavaly negyvenet szállítottak Csehszlovákiába. Az épület- acél-szerkezetből a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia részére mintegy 2 ezer tanná készült. Az elmúlt tervidőszakban fejlesztették a mezőgazdasági épületek acélszerkezetének gyártását, hiszen felépült a szerkezetgyártó bázis. Így évente 350 ezer négyzetmétert tudnak készíteni, de gépesítéssel elérhető az évi 500 ezer négyzetméter is. Az öt év alatt nemcsak mezőgazdasági épületek készültek ezekből a szerkezetekből, «hanem óvodák — a szolnoki két jubileumi óvoda —, a megyeszékhely piaca csarnoka, és iskola is. A szárítóberendezések gyártásának fejlesztéséire a szolnoki .üzemben több mint 10 millió forintot költöttek. Először is felületkikészítésí technológiáit modernizálták. Többféle szárítónmsina készül a szolnoki vállalatnál: termény-, dohány-, zöldség- és szá- laslucemaszárítő. A tószegi Szemben is megkezdődött a rekonstrukció tavaly, a második félévben. A fejlesztés lényege: Tószegen ezentúl főleg exportra dolgoznak. Az idén már megkezdték a mezőgazdasági gépek „részegységeinek” gyártását, ’76- ban 1500, 77-ben 2 ezer, 80- ra 4 ezer készül. Tavaly az utolsó negyedévben kezdték a Diesel-rekonstrukciót. Az első ütem befejezési határideje 1976 június 30. Ezzel a fejlesztéssel egy év alatt 8 ezer nagy teljesítményű Diesel-motort újíthatnak feL A korszerűsítés második ütemének elkészülte utón már 10 ezer motort javíthatnak. A műszaki fejlesztés a negyedik ötéves tervben 14 mdllió 897 ezer forintba került. Egyenletes fejlődés tapasztalható az újítómozgalomban is. öt év alatt 380 újítást nyújtottak be, — ebből tavaly 117-et — 595-en pedig újítási javaslatot tettek. Az újításokkal elért vállalati eredmény 6 millió 375 ezer forint. Az ide! és a következő évék terveiről elmondható, hogy a, vállalat termelési értékét 1980-ig 700 millióra szeretné teljesíteni, 1976-ban 550 millió forintot terveztek. A fejlődés első lépéseként a termékszerkezet átalakítását, a szolgáltatások bővítését Jelölték meg. Ebben az évben már 6 ezer 850 Diesel-motor felújítását tervezik. Az idén szállítanak először gyártmányaikból a tőkés piacra, így az NSZK-ba most 8 ezer, Claas kombájnra felszerelhető rostát, 80-ig pedig összesen 40 ezret, i Ugyancsak NSZK-beli cég vásárolt szalmaszecskázót, Angliába pedig 10, Irakba egy terményszárítót szállítanak. Az E—2—95-ös típusú betakar i tögéph ez vágóasztal készül az NDK részére. Az idén 1500-at szállítanak belőle. Szocialista exportra 1980- ig 470 dohányszárítót készítenek. A Szovjetunióba négy komplett sertéstelep — egy telepen 40 ezer sertést tarthatnak — épületének acélszerkezetét szállítja a vállalat A hazai piacra 40 dohányszárítót, 6 ezer 500 tonna acélszerkezetet, valamint 40 millió forint . értékű mezőgazdasági gépalkatrészt gyártanak 1976-ban. Sz. E.
