Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

M76. Január 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács megtárgyalta Tiszta víz AZ V. ÖTÉVES TERV Legutóbbi Olásén a Ml­a*i&ztertanács megtárgyalta a XNEB jelentését a kormány ■vízvédelmi rend eLijez esetnek végrehajtásáról, mindenek­előtt, hogy a legutóbbi elle­nőrzés óta hogyan változott a helyzet. A vizsgálat meg­állapította, hogy a négy év­vel ezelőtti és a korábban ho- :»ott kormányintézkedések Időszerűek és hatásosaik vol­tak, hiszen az ipar és a me­zőgazdaság jelentős fejlődése, és az országszerte nagyszabá- isú városiasodás következté­ben sem romlott vizeink mi­nősége, sőt egyes körzetekben javult is. Az ipar például ma 30 szá­zalékkal több szennyvizet bo­csát ki, mint 1970-ben, mégis sikerült csökkenteni a tisztí- tatian ipari szennyvíz meny- nyiségét, mintegy 20 száza­lékkal. Egyben a ma kibo­csátott szennyvíznek e^yhar­mada már biológiailag — tehát teljes értékűen — tisz­tított G mezőgazdaságban azonban ugrásszerűen meg­növekedett az utóbbi években a kibocsátott szennyvíz, kü­lönösen az úgynevezett híg­trágya mennyisége. Gyors ütemben szaporodtak ugya­nis a nagyüzemi, szakosított állattenyésztő telepek és saj­nos ezek szennyvizének elve­zetéséről gondoskodtak a leg­kevésbé. Nagyon veszélyes jelenség ez, mert ezek a te­lepek többnyire a talajvizet fertőzik. A nemesvámosi ser­téstelep megoldatlan szeranv- vízártalmatlanítása miatt pél­dául veszélybe került egész Veszprém ivóvíz-ellátása. Az utóbbi években számot­tevően emelkedett a tisztítat- lan városi szennyvíz meny- nyisége is, annak ellenére, hogy a tervezettnél gyorsab­ban nőtt a tisztító kapacitás. Hiába: a lakótelepek örven­detesen .gyors kiépülésével ■ a szennyvíz-tisztító telepek építése nem tudott lépést tar­tani. A városi csatornázási terv például a 4. ötéves terv 1 időszakában lök százalékra teljesült, de a csatornák vé­gén, a folyópartokon nem ké­szültek el a szennyvíztisztí­tók. Így a mezőgazdaság, és a városok fokozódó vízszeny- nyezése miatt a nagyobb erő­feszítések ellenére sem tisz­tultak vizeink. Ráadásul még soha nem fordított az ország akkora figyelmet erre a fel­adatra, mint éppen az utóbbi évékben. (Igaz, a külföldről érkező szennyeződés is emel­kedett.) ß városiasodás és a népgazdaság fejlődése éven­te 20 millió köbméterrel nö­velte a kibocsátott és tisztí­tásra váró szennyvíz mennyi­ségét. Jelenleg 1,3—1,4 mil­liárd köbméter szennyvíz ke­letkezik évente városainkban, az iparban, a mezőgazdaság­ban. Ezért számottevő ered­mény az is, hogy a vizek mi­nősége a korábbi szinten ma­radt. Segített ebben — nem utolsósorban — a Miniszter­tanács által elrendelt szigo­rúbb ellenőrzés és a szabály- sértők progresszív bírságolá­sa is, A befolyt bírságok tel­jes összege a korábbi évi 25—30 millióról 65—70 mil­lióra emelkedett. A 4. ötéves terv időszaká­ban befolyt bírság — össze­sen mintegy 200 millió forint — egy része a kormányren­delet értelmében visszajutott a vízvédelmi beruházások fe­dezésére a vízügyi alapba, il­letve a vállalatokhoz. A kor­mány most felhívta a figyel­met arra, hogy a továbbiak­ban a bírságok összegét tel­jes mértékben vissza kell ad­ni — megfelelő feltételekhez kötve — a beruházó vállala­toknak. A népgazdaság és a váro­sok fejlődése minden bizöny­nyal az eddigi ütemben nö­veli majd a tisztításra váró szennyvizet, ezért további erőfeszítések szükségesek, hogy élő vizeink minőségét akárcsak a mai szinten is tarthassuk. A javításihoz az eddiginél is több figyelem, munka és pénz kell. Ezért g vizek tisztaságának védelmé­re — központi alapból — kö­rülbelül négyszerié többet költünk majd az 5. ötéves tervidőszakban, mint a meg­előző években. (A feliadat je­lentőségét húzza alá az is, hogy az 5. ötéves tervtörvény — az eddigi köaéptávú ter­vektől eltérően — már kü­lön pontban irányozza elő a szükséges teendőket.) fi környezetvédelem azon belül a víztisztaság-vé- delem létfontosságát ma már szükségtelen bizonygatni. Tíz év elég ahhoz, hogy vizein­ket elpusztítsuk vagy hosszú életűvé tegyük. Ehhez az utóbbihoz a kormány és a vízügyi hatóságok fokozódó figyelme, a központi anyagi alapok bővítésé, a szabály- sértőkkel szembeni nagyobb szigor mellé nélkülözhetetlen a fegyelmezett, felelősségtel­jes és nemcsak a pillanatnyi érdeket tekintő munka is a városok, vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek részérőL Valamennyi helyi irányítószerv, a taná­csok és valamennyi állam­polgár önmagában és mások­kal szemben kialakított szi­gora a vizek védelme érde­kében — a társadalom va­gyona védelmében — felér ebben a feladatban a pilla­natnyi víztisztaságvédelmi berendezésekre rendelkezé­sünkre álló anyagi eszkö­zök duplájával. A fegyelem és a munka közbeni tudatos­ság itt is rendkívül értékes és jó hatásfokkal megtérülő befektetés. Gerencsér Ferenc 10. _________ A tervezett jövedelmekkel és vásárlóerővel összhang­ban a terv a lakosság anya­gi fogyasztásának 21—-23 szá­zalékkal történő növelését irányozza elő. Gazdasági helyzetünk, az egyensúly ja­vításának követelménye te­hát azt teszi lehetővé, hogy a lakosság fogyasztása éyes állagban 4—4,5 százalékkal emelkedjék. Az első két év­ben azonban a növekedés nem éri el az évi 4 százalé­kot. A későbbi években is csak akkor gyorsulhat, ha a hatékonyság és a gazdasági egyensúly a terv előirányza­tainak megfelelően javul. Az átlagosnál gyorsabb ütem­ben nő az anyagi jellegű szolgáltatások volumene, va­lamint a lakosság iparcikk­fogyasztása. Az 1000 lakosra jutó háztartási villamosgép 228-ról 243-ra; a hűtőszek­rény 218-ról 300-ra; porszí­vógép 154-ről 215-re; a te­levízió 227-ről 253-ra; a sze­mélygépkocsi 53-ról 84-re r.ő 1975- és 1980 között. Folytatódik a lakosság fo­gyasztására jellemző minő­ségjavulás. Gabonaneműek- ben a fogyasztás csökkenése várható, viszont húsfélesé­gekből, tojásból, tej- és tej­termékekből, zöldségből és gyümölcsből számottevően nő a fogyasztás. Tovább ja­vul a fogyasztási cikkek vá­lasztéka, javul minősége. A választék bővítése érdeké­ben — illetve a fogyasztói igények fokozott kielégítésé­ért — a jövőben is jelentős importot, biztosít a népgaz­daság. Ez utóbbit főként a szocialista országokkal foly­tatott árucsereforgalom bő­vítése teszi lehetővé. javításáért Az ifjúság Szolnokért — Szolnok oz ifjúságért Kiváló munkáért jubileumi zászló gasló teljesítmény elérése po­litikai, társadalmi téren, va­lamint a kulturális és sport­életben. — A Közgazdasági Szakis­kola KISZ-szervezete a KISZ VIII. kongresszusi határoza­tának szellemében jól szer­vezte, irányította és hajtotta végre a feladatokat — foly­tatta a városi pártbizottság első titkára. — Ezért érde­mesek a párt és a tanács elismerésére. Ezután Kukri Bélával kö­zösen átadta a zászlót és az oklevelet az iskola igazgató­jának, Zsidai Emilnek. A vá­rosi KlSZ-bizottságtól pedig külön jutalmaként — sport célokra felhasználható pénz­utalványt kapott az iskola. II jászberényi Kossuth Tsz-ben A kereskedelmi forgalom előirányzott és várható növe­kedése szükségessé teszi a kereskedelmi hálózat fej­lesztését. Tovább nő a bolti, illetve a vendéglátó alap­terület. A kereskedelem, az ellátás minőségének javítása érdekében tovább bővíti rak­tározó, illetve a hűtőkapaci­tását. A terv gazdasági lehető­ségeinkkel összhangban irá­nyozza elő azokat a beruhá­zásokat, amelyek a lakosság életkörülményeinek további javulását szolgálják. Fenn­tartjuk a nem termelő be­ruházások IV. ötéves terv­ben megvalósult magas ará­nyát. A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban az eddiginél is gondosabb, szigorúbb rangsorolás törté­nik a fejlesztési célok kö­zött. Ezért a rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és közműépítés, a főváros és a nagyvárosok tö­megközlekedése, az óvodák, az általános iskolák és a A zászló és az oklevél átadása utáni pillanat. Fejes Te­réz, az iskola KISZ-titkára boldogan mutatja fel a zász­lót, mellette: Sándor László, a városi pártbizottság első titkára látható Tegnap a szolnoki Vásár­helyi Pál Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépisko­lában hamarabb fejeződött be a tanítás, . mint máskor. Délben a nagy tornaterem megtelt ünneplőbe öltözött diákokkal. Az elnökségben helyet foglalt: Sándor Lász­ló. az MSZMP Szolnok vá­rosi bizottságának első titká­ra. Kukri Béla, a városi ta­nács elnöke ós Kanyó Sán­dor, a KISZ városi bizottsá­gának titkára. Sándor László köszöntötte az iskola nevelőit és diákjait, majd a következőket mond­ta: — Az MSZMP Szolnok vá­rosi bizottsága és a városi ta­nács Szolnok fennállásának 900. évfordulója tiszteletére elindította „Az ifjúság Szol­nokért — Szolnok az ifjúság­ért” elnevezésű mozgalmat. Az 1974. január 1 és 1975. augusztus 20 közötti időszak legjobban dolgozó KISZ alap­szervezetei részére jubileumi zászlót és oklevelet alapított. A versenybe a KlSZ-bizott- ságok és csúcsvezetőségek, a közvetlen irányítású alap­szervezetek és az iskolák KISZ-alapszervezetei nevez­hettek be. A jubileumi zászló és ok­levél elnyerésének feltételei a következők voltak; kima­Keverő- és présiizem épül Már az egyesült gazdaság keveréktakarmány-ellátását biztosítja majd a jászberényi Kossuth Tsz-ben létesülő ke­verőüzem. Az óránként 3 tonna keverék előállítására alkalmas üzem 5 millió 300 ezer forintos költséggel épül. Az üzemben előállított ter­mékből hiánytalanul ki tud­ják majd elégíteni a szövet­kezet takarmánykeverék igé­nyeit. Emellett jut bőven — évi 25 vagonnal — a háztáji földjükön gazdálkodóknak is. Kapcsolódó részlege lesz a présüzem, ahol minimális veszteséggel készül a hosszú időre tartósított abrakprésel- vény. A beredezéseket auto­mata vezérlőberendezéssel működtetik. Épül a trafóál­lomás és az üzemhez vezető betonút is. A keverő- és présüzem építése tavaly májusban kezdődött és ez év közepére lesz kész. Ezzel azonban még nem fejeződött be a jelentős beruházás. Jövőre elkezdik az üzemhez kap­csolódó takarmánytároló építését A 190 vagon ter­mény befogadására alkal­mas tároló létesítése 6 mil­lió forintba kerül. Bevált és mind többet té­rít meg az építésére fordított költségekből a tsz tavaly üzembe helyezett lucerna- szárító üzeme. A közel 7 millió forintos költséggel épült üzemben készült iu- cemalisztből saját igényei­nek kielégítésén kívül a szövetkezet tavaly 30 vagon­nal exportált szakmunkásképzés hálózatá­nak fejlesztésére fordítjuk. Más területeken a fejlődés csak kisebb lehet. A párt a legégetőbb szociális feladatá­nak a lakáskérdés megoldá­sát tartotta és tartja. Bizto­sítja például azt is, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s hogy az ipari köz­pontokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakás- helyzete még nagyobb mér­tékben javuljon. Cél, hogy minden három- és többgyer­mekes család néhány érven belül önálló lakáshoz jus­son. A következő 15—20 év­ben tervek szerint 1,5—2 millió lakás épül Magyaror­szágon, s lehetővé válik, hogy minden család önálló lakáshoz jusson. Az ötödik ötéves tervidő­szakban 430—440 ezer la­kás felépítését irányozza elő a terv. Ezen belül 150—160 ezpr lesz az állami lakások száma. A lakásépítésre az előző tervidőszakhoz képest mintegy 30 milliárd forint­tal több, összesen 105—110 milliárd forint áll rendelke­zésre. Ezzel — a lakásépítés ütemét tekintve — továbbra is az európai élvonalban maradunk. im bölcsőde, évada Fejlődik a lakáshelyzettel szorosan összefüggő kommu­nális ellátás is. A terv ki­emelt feladatként kezeli az óvodák bővítését, az általá­nos iskolák, és a szakmun­kásképző iskolák fejleszté­sét. A gyermeklétszám emel­kedése mellett is fenntartjuk az óvodai ellátás színvona­lát, s dinamikusan javítjuk a bölcsődei ellátást, első­sorban Budapesten, vala­mint a megyei városokban és az ipari centrumokban, összességében az ötöd;k öt­éves terv során az ezer böl­csődéé korúra jutó bölcsődei hely 98-ról 134-re emelke­dik. Ugyancsak kiemelten irányozza elő a terv a nap- köziotthonos ellátás fejlesz­tését. Tovább bővül a gyógy­pedagógiai. valamint a gyer­mek- és ifjúságvédelmi há­lózat. A szakrendszerű okta­tás fejleszt lse, a tanulók ok­tatási körülményeinek javí­tása érdekében jelentős rá­fordítással bővül az iskolai osztálytermek, diákotthoni férőhelyek száma. A közép­fokú oktatás szerkezetének további átalakítása, korsze­rűsítése érdekében új kö­zép- ós szakmunkásiskolái osztálytermek, műhelyter­mék, tanműhelyek és diák­otthoni férőhelyek létesül­nek. S tovább javul a szak­munkásképző intézetek . gé­pi- és műszerellátottsága. A felsőoktatásban a rendelke­zésre álló anyagi erőforrá­sokat főként a diákok szo­ciális ^látásának javítására és kollégiumok létesítésére fordítjuk Tovább fejlődik az. egészségügyi ellátás. A továbbiak során az Szállítójuk a Hatezer vagon fenyőfű­részáru érkezett tavaly az ÉRDÉRT Vállalat szolnoki telepére. A feladó kevés ki­vétellel a Szovjetunió volt, amelynek európai területéről csaknem hatvan fűrészüzem küldte a „deszkát” Záhonyon keresztül Szolnokra. A telepen gépesített — darukkal, targoncákkal fel­szerelt — brigádok várják a rakományok érkezését. A nyers fűrészárunak mintegy felét azonnal továbbítják, elsősorban Budapestre és a Dunántúlra, kis részét — 5—8 százalékát — szolnoki vállalatok kapják. A cél azonban azonos: kielégíteni az építőipar zsaludeszka igényét. A rakományok má­sik felét a telep több mint 10 hektáros területén ,.be- máglyázzák”, léc közé rakva egészségügyi intézményeik felújításával és bővítésével, a meglevő hálózat szerve­zettebb irányításával, az or­vostudomány új eredményei­nek alkalmazásával tovább javul a betegellátás és a be­tegségek megelőzése. A töb­bi között az ötödik ötéves terv során 6000-rel nő a gyógyintézeti ágyak száma. Bővülnek a szociális ottho­nok. Tovább fejlődik az üzemegészségügy. Előremutató lm • Az ötödik ötéves tery iránt méltán nagv érdeklődés a közvéleményben. Munkás- osztályunk, népünk mit kér­dez elsősorban az ötödik öt­éves tervről? Mindenekelőtt azt, hogy meddig jutunk a fejlett szocialista társada­lom építésében, hogyan ala­kul hazánk sorsa, mit ígér a következő öt év a dolgozó embernek. A kérdésre cse­lekvési programunk egyér­telműen megadja a választ: gazdálkodásunk külső felté­teleibe beállt kedvezőtlen, változások — a nyersanyag­ár-robbanás, a cserearány­romlás —, illetve gazdálko­dásunk belső fogyatékossá­gai ellenére lehetséges a gazdaság olyan növekedési ütemének biztosítása, ami megfelel a XI. kongresszus határozata, a programnyi­latkozat, a fejlett szocialista társadalom építése követel­ményeinek. Más szóval a,z ötödik öt­éves terv, a haladás, a fejlő­dés országunk, népünk to­vábbi felemelkedésének elő­remutató terve. Ezt tükrözik a terv irányszámai, gazda­ságpolitikai célkitűzései. 1976. január 1-vel új terv­időszakot kezdünk, de sike­res, bevált gazdaságpoliti­kánkat folytatjuk. Azt a po­litikát, amely alapján léi re­jött hazánkban a fejlett nagyipar, a fejlett szocialista mezőgazdaság, amely biztosí­totta dolgozó népünk élet- színvonalának folyamatos növelését. Azt a politikát, amely alapján az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött a népgazdaság: a tervezett­nél is nagyobb nemzeti jöve­delmet értünk el, erősödtek gazdaságunkban a fejlődés progresszív vonásai, nőtt a termelékenység, javult az ipar ■ szerkezete, megduplá­zódott a mezőgazdasági ter­melés növekedési üteme, di­namikusain fejlődött a kül­kereskedelem. Az ötödik ötéves tervben ennek a politikának a foly­tatása ölt testet, a cselekvési program irányszámaiban, koncepcióiban, munkásosz­tályunk, egész dolgozó né­pünk érdeke fejeződik ki. A terv céljai reálisak, alapo- zottelk. Joggal várhatjuk, hogy dolgozó népünk egyetértéssel, megértéssel fogadja a célki­tűzéseket és aktívan segíti azok végrehajtását. (Vége) Karvalics László Szovjetunió szárítják. Jelenleg több mint 10 ezer köbméter fát tárol­nak ilyen módon. Három­hat hónap elmúltával a kel­lően kiszárított fűrészárut elküldik a megrendelőknek, az Épületasztalosipári és Fa­ipari Vállalatnak és a TÜ- ZÉP-telepeknek. Az ÉRDÉRT ezen kívül kiskereskedelmi tevékenysé­get is folytat: a lakosságnak értékesít farostlemezeket, bútorlemezeket és állvány­fát. Ez azonban a tavalyi 368 millió forintos árbevé­telben „csak” 18 millió fo­rintot jelentett A szolnoki telep idei ter­vei megegyeznek a tavalyi­val: csaknem 120 ezer köb­méter fenyőfűrészárut sze­retnének fogadni és továbbí­tani a felhasználóknak. ( 6

Next

/
Thumbnails
Contents