Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
197«,. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fellendül a tiszai bálázás Megépül a Déli kikötő Téö csendbe burkolózott a Tisza. A hajósok szabadságukat töltve tavaszig pihennek, a Tápén és Tokajban telelő hajókat pedig javítják. Látszólag áll az élet A MAHAKT szolnoki ügynökségének ■ helyiségében azonban egészen, más hangulat fogadja a látogatót Sztojanov Károly vezető számvetést készít az elmúlt esztendőről, rendezi a szocialista brigád naplóját és már az idei terveket, feladatokat állítja össze. Először a számokat nézzük. A MAHART-nak a Tiszán Szolnokon és Tokajban van ügynöksége. A folyón kilenc önjáró hajóval, egy vontatóval és négy uszállyal bonyolítják le a szállítást. A szolnoki ügynökség tavalyi szállítási terve 120 ezer tonna volt ezt teljesítették. Partnereik az Alföldi Szilikátipari Vállalat, - a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, de kapnak némi megrendelést, a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóságtól is. Az idén nagyobb feladatok várnak a szolnoki állomásra, mert állandóan növekszik a szállítási igény. A megyei tanács is ösztönzi a folyami szállítás fejlesztését, hiszen köztudott, hogy ez a legolcsóbb. A szolnoki ügynökség partnerei közül. az Alföldi Szilikátipar például ötven százalékkal több építőanyagot kíván szállítani, nagyobb mennyiségű kőszállítá- .... s i igényt jelentett be a Csongrád megyei Tanács, és több szállítást kér a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat is. Hogy ezeket ki tudják elégíteni, a MAHART átcsoportosítást tervez: a Dunáról hajókat irányítanak át a Tiszára, így elképzelhető, hogy az idén már megduplázódik a szállítási kapacitásuk. A folyami szállításhoz azonban nem elegendő csak a hajó. Az áruk kirakásához megfelelő rakpart, vagy kikötő szükséges és biztosítani kell a továbbszállítást is. Ez viszont Szolnokon egyre növekvő gondot jelent. Kikötő nincs, a jelenlegi rakpart kicsi, ráadásul veszélyes, és már csak ideiglenesen használhatják. A hajóállomásig vezető síneket pedig felszedik s ezzel megszűnik a vasúti átrakodás lehetősége. Ez pedig a folyami hajózás halálát jelentené. A megye vezetői szerencsére már előre gondoskodtak és elkészült az a terv; amelynek teljesítése révén ismét fellendül a tiszai hajózás. Délebbre, a Cukorgyár felé, 1984-ig megépül a Déli kikötő, s ehhez vasúti és közúti összeköttetést is teremtenek. Komorónál — ameddig a Szovjetunióból a széles nyomtávú vasúti vágány vezet — elkészül az Északi kikötő, és ez a két hely lesz a tiszai hajózás központja» (pataki) Térne a RiezisazdasÉg V. ötéves terve Tanfolyam A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa közös rendezésében tegnap tanfolyam kezdődött a gödöllői Agrártudományi Egyetemén. A tanfolyam célja, hogy résztvevői összefüggésében is megismerjék a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet, valamint a faipar V. ötéves terve sikeres megvalóGödöllőn eításának alapvető feltételeit, is egy akarattal, egy „nyelven” szolgálják végrehajtását. A tanfolyam megnyitóján dr. Romany Pál, mezőgazda-, sági és élelmezésügyi miniszter összegezte a IV. ötéves terv eredményeit, tapasztalatait, s vázolta azokat a tennivalókat, amelyeket a párt XI. kongresszusa az ágazat számára meghatározott. Negyven brigád — negyven cím Negyven szocialista brigád csatlakozott tavaly ahhoz a versenyfelhíváshoz, amelyben a jászkiséri MÁV Építő-Gépjavító Üzemében az 1975. évi terv megvalósításéhoz kérték az üzem dolgozóinak segítségét. Akkor negyven brigád több mint hatszázötven taggal készítette el és hitelesítette aláírásával vállalását A felajánlások között sok, az üzem eredményes munkáját meghatározó feladat szerepelt: a vasúti felépítmény karbantartását végző gépláncok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a gépek karbantartása, főjavítása, takarékosság az anyaggal, az energiával a balesetmentes munka. A napokban értékelték a brigádok 1975. évi munkáját Kiderült: a vasúti felépítmény karbantartói ötezer kilométer — a tervezettnél 500 k; lométerrel több — vasúti pálya rend ben tartásával teremtették meg a biztonságos vasúti közlekedés feltételeit Eredményes esztendőt zártak a gépjavító brigádok is. Terven felül felújítottak három, tehervágány-gépkocsit. A többletmunka értéke meghaladta a 2 millió forintot Átgondoltabb, jobb munkaszervezéssel a szocialista brigádok tavaly 1 millió 500 ezer forint értékű anyagól és energiát takarítottak meg. Az értékelés után elkészültek a címek odaítéléséről szóló' javaslatok. Az 1975 évi munkavensenyben elért eredmények alapján 12 szocialista brigád kapja meg az ezüstkoszorús, 10 brigád a bronzkoszorüs plakettet. A szocialista brigádzászlóval és a velejáró zöldkoszorús jelvénnyel 12 szocialista brigádot tüntetnek ki. Hat brigádnak első ízben ítélték oda a szocialista brigád kitüntető címet A jelvényekkel együtt több mint 100 ezer forint pénzjutalmat osztanak ki a munkaversenyben élen járó brigádok között. Iparszert termelés TiszaföEdvár a búzatermesztés gazdáia üti Kapcsolat tizenegy kutató intézettel Á búzát legtöbben a kedves növényeik közé sorolják. Ki azért, mert belőle sül a kenyér, ki azért, mert a sárguló kalászok látványát szereti. Akadnak persze olyanok is akik csupán csak a biztos jövedelem miatt termesztik. Szolnok megyét nem véletlenül nevezik az ország „leg- gabonásabb” területének, hiszen hagyományosan itt vetik a legtöbb kalászost, s ezek között Is előkelő helyen szerepel a búza. A ti- sraföldvári földeken is hosz- szú évek óta kiemelkedő eredménnyel termesztik, s 1973 óta a Lenin Termelő- szövetkezet az iparszerű termelési rendszer gazdája. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött a termelés, még most is található olyan gazdaság, ahol egy hektárról csak 20 mázsa búzát takarítanak be. Ezeknek az üzemeknek a száma három évvel ezelőtt jóval több volt, s többek között azért is1 alakult a Tiszaföld- vári Búzatermesztési Rendszer, hogy a rosszul termelő gazdaságok felzárkózzanak a többiekhez. A , Lenin Tsz szakemberei kutatni kezdték a hiányosságokat, és rövidesen megállapították, hogy az alacsony termésátlagban — a talaj és az éghajlati tényezőkön túl — jelentős szerepe van a túlhaladott, exten- zív agrotechnikának, a helytelen fajtaválaszvásmaik. Ezért & rendszerhez csatlakozó üzemeknél megvizsgálták: a talajok tápanyagellátobtsá- gáit, s kidolgozták — a ikö- lülményeket és az éghajlatot figyelembevevő — legmegfelelőbb technológiát. A legmodernebb módszert alkalmazzák, a műtrágya-dózist például számítógéppel határozzák meg, de természetesen felhasználják az illető üzem termelési tapasztalatait is. Az eredmények nem maradták el: a rendszerben gazdálkodók termőterülete a kezdeti hatezer hektárról 1975-ben 41 ezer hektárra nőtt. Az üzemek közös termésátlaga 1974-ben 41 mázsa volt, s ez azt jelentette, hogy azonos területet figyelembe véve, több mint 93 ezer mázsával nagyobb termést arattak le, mint az előző évben. (Ha ebből a többlet termésből csak kenyér sült volna, akkor Szolnok megye minden lakójának két kiló jutott volna belőle.) Az elmúlt évi termés gyengébb volt, de a vetés és az aratás jdőjárásiát figyelembe véve a hektáronkénti 38 mázsa nem megvetendő s az 1973-as esztendő igen jó aratásának eredményét miég így is hektáronként több mint 3 mázsával haliadja meg. Olyan gazdaság is akadt, ahol a tisza- földvári rendszerben eltöltött két éve alatt hektáronként 16 mázsával növekedett a búza termésátlaga. Az sem mindez», hoev mindez mennyibe terűi, hiszem modernebb, de drágább gépekkel dolgoznak, több műtrágyát, növényvédőszert hasznólnalk. A Tiszaföidvári Búzatermesztési Rendszer a költségeikkel is állja a versenyt, mert a hagyományos műveléshez viszonyítva az iparszeirú technológia hektáronként 200 forinttal olcsóbb. Ez a megtakarítás 1974-ben I millió 700 ezer, tavaly pedig több minit 4 millió forintot hagyott az üzemek, illetve a népgazdaság „zsebében”. Túlságosan kedvező lenne azonban a kép, ha a gondokról nem esne szó. A technológia összes .műveletét a KGST országaiból vásárolt gépekkel végzik, s a szalmaibetaikarítás kivételével nincs is baj velük. A bálázáshoz viszont egyelőre nincs megfelelő berendezésük, ennek beszerzése még a jövő feladata. Ez annál is sürgetőbb, mert az elégetett szalmával a búzaföldön megtermelt érték egynegyede elpusztul, ahelyett, hogy papír vagy trágya lenne belőle. Sípos István, a rendszer fő- agronómusa elmondta, hogy továbbra is lépést kívánnak tartani a tudomány és a technika fejlődésével, s ezért II kutatóintézettel szoros kapcsolatban állnak. A tőlük kapott információk, is hozzásegítik a Tiszaföldvári Búza- termesztési Rendszert a 20 százalékos termésnövekedés eléréséhez, s az export további bővítéséhez. B. A. AZ V. ÖTÉVES TERV Fejlődésünk mérföldkövei 7. Az ötödik ötéves tervben. foglalt iparpolitika az ipar- fejlesztés eddigi eredményeire és gyakorlati tapasztalataira épül. Ebből következik, hogy az iparpolitikai célkitűzések alapelvei lényegében változatlanok. Alapvető cél, hogy az ipari termelés fejlesztése segítse elő a hazai szükségletek magasabb szintű kielégítését, az ipari termékek nemzetközi verseny- képességének fokozását. Szelektív iparfejlesztés Az ötödik ötéves terv az ipari termelés 33—35 százalékos növelésével számol. A terv előírja, hogy az iparban a feladatokat erőteljesebb szelektív fejlesztéssel, a gazdaságtalan termelés megszüntetésével, magasabb szintű termelési struktúra elterjesztésével, a hazai és a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció bővítésével, korszerű vezetési módszerek alkalmazásával kell elérni. Igaz ugyan, hogy az ipar tervezett növekedési üteme az elmúlt ötéves terv tényszámainál valamelyest alacsonyabb. Az iparpolitika előbbiekben vázolt, új vonásainak, követelményeinek tükrében azonban nyilvánvaló. hogy a kitűzött cél megvalósítása a „minőségi követelmények” miatt nem egyszerű feladat. Tovább folytatjuk iparunk szerkezetének átalakítását, hogy jobban feleljen meg adottságainak és a követelményeknek. Ennek megfelelően az úgynevezett progresz- szív ágazatok fejlődési üteme az ipari átlagnál magasabb lesz. Folytatjuk a központi ipar- fejlesztési programok — alumíniumipari, petrolkémiai, számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását, befejezzük a járműgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elter_ jesztésének programját. A korábbiaknál nagyobb jelentőséget kap az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Az építőipar termelése — a népgazdaság igényeinek megfelelően — 30—33 százalékkal nő. A fő cél az, hogy szervezettebb, gondosabb munkával meggyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Erőteljesebben kell alkalmazni a korszerű technológiákat, ki kell használni az üzem. és munkaszervezésben, a munkaidő jobb kihasználásában rejlő lehetőségeket. A terv követelményként állítja az építőiparral szemben, hogy vegye elejét az építési költségek indokolatlan emelésének, s a műszaki színvonal emelésével, a termelékenység növelésével is segítse elő a különösen fontos beruházási, építési feladatok gyors megvalósítását, a felújítási, fenntartási és tatarozási munkák gondos végrehajtását. Az ötödik ötéves terv során a mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal nő. Ezen belül a növénytermesztés az átlagosnál jobban növeli termelését. Fokozza a mezőgazdaság, az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag szükségletének kielégítését, s termelési szerkezetének a fogyasztói igényekhez jobban igazodó korszerűsítésével biztosítja a lakosság kiegyensúlyozottabb ellátását, s növeli exportját. Az ötödik ötéves terv a szocialista nagyüzemek fő feladataként a hozamok erőteljes növelését határozta meg. Ennek érdekében célszerűbben kell hasznosítaniuk a meglévő technikai bázist — a gépeket, gazdasági épületeket, vegyianyagokat —, termelési lehetőségeiket. Ha valahol, akkor a mezőgazdasági üzemekben lehet számolni a takarékosságban rejlő lehetőségek kihasználásával is. A vegyianyagox, üzemanyagok, a takarmány felhasználása, a szállítási veszteségek csökkentése, a termőföld és a melléktermékek jobb hasznosítása milliárdos értékeket rejt. IparszerO mezőgazdaság Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista nagyüzemeknek a szarvasmarha állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs és szőlőtermesztésre, s hazai termeléssel fedezni keil az ország cukorszükségletét. A mezőgazdaság élenjáró szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytatják a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. Alapvető cél, hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek tovább növeljék teljesítményeiket, at közepesek egyre inkább zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepes szintet. A mezőgazdasági nagyüzemek tovább fejlesztik kiegészítő tevékenységüket, elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése érdekében. A terv számol a háztáji a kisegítő gazdaságok további fejlődésével is. Intézkedések segítik majd, hogy a tehéntartás csökkenő üteme mérséklődjön, a vágósertés termelés az utóbbi évek magas szintjén maradjon, a baromfi és kisállattenyésztés pedig növekedjék. Az erdő- gazdaságban telepítések mellett a kitermelés növelésére és a faipari felhasználásának fokozására orientál a terv. Ez utóbbi érdekében megkezdődik a fűrészipar rekonstrukciója. Ksrsierilb köz&i liáléza! A korábbi évekhez hasonlóan. az ötödik ötéves terv a közlekedés további fejlesztését irányozza elő. A szállítási, teljesítmény a népgazdaság szükségleteivel, s a nemzetközi szállítási igényekkel összhangban 33 százalékkal növekszik. Folytatódik a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a főútvonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos és Diesel-vontatásra. A közúti közlekedésben jelentős erőfeszítések történnek a főútvonalak bővítésére, korszerűsítésére a főbb csomópontok áteresztő képességének növelésére. A terv kiemelt feladatnak tekinti a tömegközlekedés fejlesztését, főként a fővárosban és az öt nagyvárosban. Előirányozza a budapesti metró további építését. A hírközlésben a rádió és televízió műsorvételének javítása, a telefonellátás fejlesztése, korszerűsítése, bővítése a céL Folytatódik a távhívás rendszerének bővítése. (Folytatjuk) Karvalics László Jászberényben Számvetés előtt Bár két hét még hátravan a zárszámadó közgyűlésig, a jászberényi Kossuth Tsz-ben már tudják: a szövetkezet 1975 évi árbevétele 76 millió forint, 6 millióval több, mint egy évvel előtte. A kedvezőtlen időjárás ellenére eredményes volt és 25 millió forintos bevételt hozott a szövetkezetnek a növénytermesztés. Legjobban a cukorrépa fizetett: a 180 hektáron termesztett növényből a hektáronkénti átlagtermés 444 mázsa volt, 44 mázsával több a tervezettnél. A cukorgyárnak szállított 800 vagon cukorrépa 5 millió 200 ezer forintot hozott tavaly a tsz kasszájába. Jelentős összeget, 12 millió ffprintot költöttek fejlesztésekre. Az előzetes adatok bizonyítják, hogy a befektetés megtérült. Gazdaságosabbá vált ,a termelés, javultak a dolgozók munkakörülményei, jövedelmük nőtt. A várható tagsági részesedés 18,5 millió forint lesz, az egy tagra jutó éves részesedés meghaladja a 30 ezer forintot TÖBB MINT SZÁZ ASSZONYNAK, leánynak tudnak munkát biztosítani 1975 áprilisa óta a tószegi Petőfi Tsz melléküzemágában. A Szegedről kapott fonalból a tíz M—159-cs szovjet lánccsévélőgép keresztorsót készít, naponta két műszakban mintegy 11—12 tonnát
