Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
I 1978. Január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szarvasmarhatelep 20 imiiiós íelúiílás a Tarwnii Tsz-ben Közel egy évig tartó próbaüzemelés után holnap garanciális vizsgálat Jászdó- zsán a Tarnamenti Tsz- ben ezzel beXej eződik a szarvasmarhalelep rekonstrukciójának első szakasza. A méreteit és hatékonyságát tekintve egyaránt jelentős rekonstrukció 20 millió forintba kerüL A rekonstrukció során 384 férőhelyes tehénistálló készült, tavaly februárban adták át. Korszerű felszerelésével — vezetékes fejőgépeivel. lengő lapátos trágyakihúzó berendezéseivel, nívó rendszerű önxtatóival — biztosítja a gazdaságos állattenyésztésnek valamennyi feltételét. Beváltak a próbaüzemelés során a telep többi létesítményei is. mint például az 5 ezer literes tejház. a korszerű hűtő-, szűrő- és fejőberendezések. Átadás előtt áll az 1 millió forint költséggel épülő . fürdő-öltöző is. Jó ütemben halad a kiszolgáló létesítmények I építése. A telep vízellátását biztosító, gazdag vízhozamú ártézi kúthoz egy hydrogló- buszt és egy tőrbe vízmüvet építenek. Rövidesen elkészül a telepet körülvevő kerítés, a telephez vezető és az üzemen belül a biztonságos közlekedést szolgáló 1200 méter betonút. A kiszolgáló létesítményekhez tartozik még a telep takarmányellátását biztosító falközi siló és a 30 tonnás mérleggel ellátott mérlegház. A telep teljes re- kostrukcióját az év harmadik negyedeben fejezik be. — i. a. — A TISZAMENTI VEGYIMŰVEKBEN június végére elkészül a 30 ezer tonna tárolására alkalmas nyersfoszfát raktár. A VÉGI’ÉPSZER dolgozói a raktár vasszerkezeti részét szerelik Karcagon felkészültek < a KlSS-taggyülésekre A KISZ IX. kongresszusára a múlt hónapban megkezdték a felkészülést a karcagi fiatalok. is. A városi KlSZ-biaofctság különös figyelmet fordít a taggyűlések tisztségviselőinek felkészítésére, valamint arra, hogy a kongresszusi dokumentumokat helyesen értelmezze a tagság. Fő célkitűzésük, hogy a választások időszakában tovább, növekedjék a KISZvezetőségekben a nőik, a fizikai dolgozók és a fiatal párttagok aránya. Karcagon 83 alapszervezet januárban és februárban taggyűléseket tart. Március 1— 13., között küldöttgyűléseken Választják meg a 18 üzemi, intézményi és vállalati KISZ- bizottságot. Március 28-án lesz a városi küldöttgyűlés, ahol 2100 fiatal képviseletében 95 választott küldött tanácskozik. MiiÉavMelem - munkásvédelem Fegyelem, ügyelem, oktatás és biztonsága műszaki feitélelek ......... . \ M ÉG A LEGALAPOSABB, legjobban átgondolt gazdasági térv is hiányos, ha azzal összhangban nem gondolnak a munkavédelem fejlesztésére' annak tervszerű javítására. A gazdasági tevékenység nélkülözhetetlen elemei a biztonságos munka műszaki feltételei, • olyan körülmények,. amelyek, megnyugtató védeldmét nyújtanak a dolgát végző embernek. Munkásvódeleín — munka- védelem. A szakszervezeti munka egyik, legnagyobb felelősséggel járó területe, hiszen a dolgozó ember biztonsága, egészsége, életének védelme, á munkavégzés nyugalmának megteremtése a feladat. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának munkatársai éppen a napokban értékelik a IV. ötéves terv időszakának munkavédelmi helyzetét, a gazdálkodó egységek vezetőinek és a szak- szervezeti szervek munkavédelmi tevékenységét, valamint megjelölik a további feladatokat. A számadás az újabb gazdasági tervidőszak küszöbén öt esztendőt ölel fel. Az elemzés egyben alapja is az V. ötéves terv munkavédelmi feladatainak. Szolnok megye az utóbbi öt esztendőben sok ipari telephellyel, üzemmel gazdagodott. Az új létesítményeket korszerű, szociális, egészségügyi helyiségek egészítek ki. Pozitív változásról, adhatnak Szánó öt a megyei vállalatok többségénél is: a munkahelyek egészségesebbekké, biztonságosabbá váltak. Különösen a vas- és fémipari, a vegyipari, a közlekedési- és szállítási vállalatoknál és a kereskedelemben Változtak észrevehetően — jó irányban — a munkafeltételek. Javítani való is akad bőven, főleg a helyi iparban, az egészség- ügyi és oktatási . intézményeknél, valamint a bőripar szociális ellátottságában. A javuló munkakörülmények hatásaiként kevesebb az üzemi baleset. Kevesebb, de van. A megtörtént balesetek kivizsgálása — a körülmények okainak felderítése — a felelősség megállapításán túl, fontos része egy újabb baleset megelőzésének. Sajnos, nem vált még megszokott gyakorlattá mindenhol, hogy a kivizsgálást jelentőségéhez mérten végezzék: rosszul felfogott elvként „felelőst,” „bűnbakot” keresnek, ezáltal a szükséges műszaki szervezési és egyéb megelőző intézkedések másodrangúvá válnak, esetleg el is maradnak. EZ A JÖVÖ IDÖSZAk egvik legfontosabb, balesetmegelőzést segítő feladata: a Szigorú, tényszerű kivizsgálás. A másik: az elméleti és gyakorlati oktatás színvonalának emelése. Huszonkilenc vállalatnál végeztek vizsgálatot, és megállapították, hogy a megtörtént üzemi balesetek 38 százaléka olyan dolgozókkal fordult elő, akik egy évnél rövidebb ideje dolgoztak abban a munkakörben, ahol a balesetet szenvedték. Jó gyakorlattá vált a munkavédelmi — üzemi biztonságtechnikai — szemle. Az ezen készült jegyzőkönyvekben minősítik a terület vezetőinek munkavédelmi tevékenységét, de a feljegyzések tartalmazzák a hiányosságokat, a veszélyforrásokat is. A modem üzemrészek sokasodásával korszerűsödött a gyártástechnológia is, amely nagy mértékben csökkentette a balesetveszélyes, egészségre ártalmas munkahelyeket. Egyes gyárak, üzemrészek fejlesztésekor azonban még mindig az tapasztalható, hogy a termelés fokozása, korszerűsítése mellett elmarad a dolgozók munkakörülményeinek javítása. Az átlagosnál kedvezőtlenebb a helyzet a költségvetésből gazdálkodó vállalatoknál, intézményekben, ahol a munka- körülmények tervszerű fejlesztésére megfelelő alap hiányában fedezetet nem tudnak biztosítani. Fontos szerepük van a munkavédelmi intézkedési terveknek a céltudatos fejlesztésben. Egy-egy jól készített tervből lemérhető, hogy a vállalat mennyiben gondoskodott a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, mennyit fordítottak a kulturáltabb munkahelyek kialakítására. A vállalatok többsége, például az Aprítógépgyár, a Cipő- és Háziipari Vállalat, a Hűtőgépgyár, a Tiszamen- ti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat szakított azzal a helytelen szemlélettel, hogy a tervek az orvosi vizsgálatok, a biz- tonságtechnürai szemlék rendjét rögzítsék, helyettük a tervben megtalálhatók az anyagmozgatás gépesítését, a nehéz fizikai munka könnyítését, a szellőzést, a fűtést, a világítást korszerűsíteni hivatott intézkedések. A kereskedelemben például az elmúlt négy esztendőben 11 millió forintot fordítottak az anyagmozgatás gépesítésére. Ez annál is fontosabb, mert ott a fizikai állományban lévő nők 90 százaléka anyag- mozgatással foglalkozik. Sok és nagy segítséget ad az a négyezer munkavédelmi őr, akik megyénk üzemeiben önkéntesen, társadalmi munkásként rendszeresen résit vesznék az őrjáratokban. Maguk ügyelnek az óvórend- szabályok betartására és intik, segítik egymást a veszélyek elkerülésére. A SZAKSZERVEZETEK munkavédelmi tevékenysége a IV. ötéves tervben fejlődött, hatásosabbá vált. Munkájuk eredménye számokban nem mérhető, annál inkább érezhető. Feladataik a következő évre, évekre* is erről az alapról „indulnak”. bővítve a még meglévő hiányosságok felszámolásával. T, Sz. E. AZ V. ÖTÉVES TERV FeiKtiésM RériiHHiivei A nemzeti jövedelem növekedése döntően a foglalkoztatottak számának változásától és a munka termelékenységéhek növekedésétől függ. Az elmúlt évek során az extenzív fejlesztés lehetőségei kimerültek. A következő tervidőszakban mindössze a foglalkoztatottak számának 60 ezerrel történő növelésével lehet számolni. S ha, mindehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy a növekedés egyéb hazai forrásait — a beruházásokat,. az energiát, a nyersanyagot — a korábbinál kisebb mértékben bővíthetjük, s hogy a világgazdasági folyamatoknak népgazdaságunkra gyakorolt kedvezőtlen hatásával sajnos továbbra is számolnunk kell, még egyértelműbbé válik, hogy a jövőben a termelés növelését teljes egészében a munka termel ékenységének növelésével biztosíthatjuk. Más szóval a gazdasági növekedés intenzív módszerének hatékonyobb alkalmazása a nemzeti jövedelem oldaláról is indokolt A termelékenység a tervezettnél gyorsabb emelkedése egyúttal biztosíthatja a nemzeti jövedelem tervezettnél nagyobb növekedését is. i felhalmozás és n fogyasztás A nemzeti jövedelmet az anyagi javak termelése során hozzák létre: az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, valamint a szállítás és hírközlés területén. A nemzeti jövedelem létrehozásában az egyes fő ágazatok részvételének arányából következtetni lehet az ország gazdasági szerkezetére, illetve az arányváltozásból a gazdasági szerkezetben bekövetkezett változásokra. Az előző tervidőszakok egyik jellegzetessége volt, hogy állandóan növekedett az ipap részaránya a nemzeti jövedelem termelésében. Ez a tendencia az ötödik ötéves tervidőszakban is folytatódik. 1975—1980 között a nemzeti jövedelem termelésében az ipar hozzájárulása 37—38 százalékkal növekszik az előző öt év együttes összegéhez viszonyítva. A mezőgazdaság hozzájárulása ennél kisebb ütemben — 16—18 százalékkal nő — ami a mezőgazdaság alacsonyabb fejlesztési ütemével indokolható. A nemzeti jövedelem teremt alapot á lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztáshoz, az ország termelő és nem termelő álló-, illetve forgóalapjainak növeléséhez, a felhalmozáshoz, illetve külföldi adósságaink törlesztéséhez. A fogyasztási és a felhalmozási alap között szoros az összefüggés: adott nagyságú nemzeti jövedelem esetért az egyik növekedése Szükségszerűen maga után vonja a másik csökkenését. Világosan kell azonban látni, hogy a fogyasztás és felhalmozás arányának változatlansága mellett is növekszik mindkét alap. ha nő a nemzeti jövedelem. Hiba lenne azonban, ha a fogyasztás és felhalmozás arányát ■ csupán technikai jeliegű arányosságnak tekintenénk. A fogyasztás és felhalmozás arányát ugyanis számos társadalmipolitikai megfontolás befolyásolja. és amikor ezt az arányt a kormány meghatározza, akkor mindezeket a tényezőket megfontolja. A két alap között szoros az összefüggés abból a szempontból is, hogy a felhalmozási alap folyamatos növelése a nemzeti jövedelem további emelésének egyik fontos feltétele és előfeltétele a lakosság életkörülményei • szakadatlan javításának, ugyanakkor a felhalmozási alap túlzott mértékű növekedése az adott időszakban veszélyeztetheti a lakosság anyagi és kulturális színvonalának fejlesztését. A fogyasztás és felhalmozás arányával kapcsolatban még egy fontos összefüggést érdemes hangsúlyozni. Mint ismeretes, a fogyasztási és felhalmozási alap közös forrása a megtermelt nemzeti jövedelem. A fogyasztási alap' és a felhalmozási alap tehát csak akkor növelhető, ha a nemzeti jövedelem is emelkedik. Ebből az következik. hogy a tervezettnél gyorsabban is növelhető, a fogyasztás és a felhalmozás, ha a nemzeti jövedelem emelkedése is gyorsabb a tervezettnél. Érvényes azonban ennek fordítottja is. Ha a nemzeti jövectelem a tervezettnél lassabban növekszik, akkor ennek következményeit vagy a fogyasztásban, vagy a felhalmozásban — esetleg mindkettőben — érvényesíteni kell. Amennyiben a megtermeltnél több nemzeti jövedelmet használunk fel, úgy a különbséget behozatali többlettel kell fedezni. Loláét gyorsabban is Az ötödik ötéves terv során — mint ezt már hangsúlyoztuk is — alapvető gazdaságpolitikai feladat az egyensúly fokozatos javítása és a fejlődés folyamatosságának biztosítása. Ez magában hordozza azt a követelményt, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének mértékét a belföldi felhasználás növekedése nem érheti eL Mindezt figyelembe véve a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedése ellenére a terv a belföldi felhasználás 24 százalékos növelését tervezi. Az ötödik ötéves terv a nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányát — a fogyasztás és felhalmozás arányát — lénygében az előző öt év átlagához közel- állóan írta elő. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem a belföldi felhasználásra eső részéből 73—75 százalék jut a fogyasztási alapra, 25—27 százalék a felhalmozási alapra. fi frabfei feliedért A nemzeti jövedelem felhalmozási része a társadalom termelő és nem termelő állóeszközeinek, valamint forgóalapjainak bővítésére szolgál. Más fogalmazásban a felhalmozási alap a nemzeti jövedelemnek lényegében az a része, amelyet a termelés bővítésére és a nemzeti jövedelem gyarapítására fordítunk. A felhalmozási alap növekedése teremti meg a népgazdaság további gyors fejlődésének lehetőségét, ami előfeltétele annak, hogy növekedjék népünk életszínvonala, javuljanak anyagi, szociális, és kulturális körülményei, lakásviszonyai, egészségügyi ellátása stb. összességében az V, ötéves terv során a felhalmozás a korábbi tervidőszakhoz viszonyítva 9—10 százalékkal nő. Nem közömbös azonban, hogy a felhalmozás milyen összetételben realizálódik, mert a felesleges készletekre fordított felhalmozási rész — legalábbis az adott időszakban — nem a felsorolt pozitív célokat szolgálja, hanem ezek elől köt le népgazdasági erőforrásokat. Könnyen belátható, hogy a felhalmozási alap adott nagyságán belül, ha a készletnövélésre fordított részarány magasabb az indokoltnál, akkor ugyanany- nyival kevesebb jut beruházási célokra. Az ötödik ötéves terv a felhalmozási alap növekvő részarányát tervezi felhasználni az állóeszközök bővítésére. Az állóalap növelés nagysága 10—11 százalék lesz. (Folytatjuk) Karvali.es László (Folytatás az u oldalról.) szabályozására is. így pél* dául az államigazgatási és az igazságügyi dolgozók kitüntetéssel adományozható jutalomszabadságának megállapítására, túlmunkájuk elszámolására, a szabad időáltalány meghatározására és n A\ órás munkahét bevezetésére. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének VII. kongresszusa után a szakszervezeti bizottságok sokkal több figyelmet fordítottak dolgozóik egészségvédelmére, mint az azt megelőző években. Ezt részben az is indokolta, hogy évről évre nő a közalkalmazottak között a nők aránya. (55 százalék, de néhány hivatalban eléri a 70— 75 százalékot.) Nem történt viszont lényeges javulás az elmúlt esztendőkben a béren kívüli juttatásaik körében. A köz- alkalmazottak jóval kevesebb kedvezményt kapnak, mint az egvéb ágazatok dolgozói. Munkahelyi étkeztetésükről például csak nagyon. Ölési tamil az SZU! elsÉlsége kevés hivatalban tudnak gondoskodni. Szűkre szabót* tak a segélyezési lehetőségeik is. Az állami költségvetési keretből erre a célra minden dolgozóra évente 60 forint jut. A hiányt a szak- szervezet költségvetésének kell pótolnia. Ezért a szak- szervezeti bevételeknek csali egy minimális része marad kulturális és sportcélokra. A Szolnok megyei közalkalmazottak 7—8 százalékának jut üdülőjegy évente. Az országos átlag jobb, mert a minisztériumoknak az egyéb országos hatáskörű szerveknek és a megyei tanácsoknak vannak saját üdülőik amelyeket dolgozóik rendelkezésére bocsájthatnak. (A tervek szerint ezentúl az alsóbb szintű hivatalok dolgozói is .pihenhetnék majd ezekben az üdülőkben.) A közalkalmazottak VII. kongresszusa továbbra iS a jövedelem színvonalának — a népgazdaság egészéhez igazodó — emelését, a bérarányok megszüntetését tartotta legfontosabbnak. A társadalmi juttatások terén pedig szeretnék elérni, hogy a köz- szolgálati dolgozók a termelési munkát végzőkhöz hasonló — ha nem is azonos — kedvezményeket kaphassanak. A megyebizottság ezt tűzte ki célul. Az SZMT elnöksége elfogadta a jelentést, és állást- foglalt abban, hogy a közeljövőben a városi tanácsok és a járási hivatalok vezetőivel tervezett konzultációs tanácskozásokon is hangozzék el a közszolgálati dolgozók é!et- és munkakörülményeiről szóló beszámoló. Ezután az S.ZMT vezető titkárának javaslatát, elfogadva az elnökség úgv határozott, hogy az első negyedév végén napirendre tűzi az évi bérfejlesztések végrehajtásának tapasztalatait. áttekinti hogyan használták fal különböző mun-, katerületeken az e célra fordítható összegeket. Ezt követően az SZMT elnökségé elfogadta első félévi üléseinek programját
