Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
m jmuAr L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 B mozdeüT- és vagonpark többsége korszerű AZ V. ÖTÉVES TERV Első a vasúti közlekedés biztonsága Pályakorszerűsítés és könnyű szerelvény fi MÁV-nál nem növekedett a balesetek száma A Issza! írtakon ' tavaly t5bí> mint húszezer személy sérült meg közúti baleset következtében. Közülük 1353-an * helyszínein vagy a kórházban meghaltak. A közúti baleseteik száma •oksaorosa a MÁV vonalain elöfordulóknak. Mégis az utóbbi időben a vasúti jobban magára vonta a. figyelmet. Gondoljunk a miskolci vonalon történt kisiklásra, a délegyházi, a nyékládházd vagy a szajoli balesetre. A felsoroltakból a MÁV-nak több mint tízennégymillió forint kára származott. Naponta ölezer vonat — A MÁV vonalain naponta átlagosan ötezer szerelvény közlekedik, ezek fele tehervonat. Az évente előforduló ütközések, kisiklások száma tíz—tizenkettő — közli Kummer István, a MÁV Vezérigazgatóság vasútüzembiztonsági osztályvezetője. — A tragédiák, legyenek azok közúti vagy vasúti balesetek, megdöbbentik az embereket. Különösen igaz ez akkor, ha vonatokkal fordulnak elő. Talán ez lehet az oka, hogy a felsorolt balesetek még mindig emlékezetben élnek, holott a MÁV vonalain nem lett több a baleseték száma. Azzal egyetértek, hogy azok súlyosabbak, mint korábban. — Miért? — A tárca az tít<3bb}-,években nagy gondot fordít a vasúti közlekedés korszerűsítésére, ezzel együtt a a,utazás biztonságára. A villamos és Diesel vontató járművek aránya jelenleg meghaladja a 85 százalékot és rövid időn belül egyeduralkodó lesz. A vonalainkon közlekedő személykocsik nyolcvan százaléka korszerű. Mindinkább általánossá válnak a nagyrak- súlyú, négytengelyes . teherkocsik, amelyekből évente átlagosan háromezret importálunk. — Az új technika új veszélyforrásokat hordoz magában? — Tudományosan keressük azokat a lehetőségeket, melyek segítségével növelhetjük a vasúti közlekedés biztonságát. Ezt szolgálják azok az intézkedések is, hogy minden balesetet a legapróbb . részletekig földolgozunk. A feltárt okok a megelőzést segítik, amiket, a vasúti dolgozók oktatásában is hasznosítunk. Az elmondottakkal összefügg a vasúti pálya rendszeres ellenőrzése, a biztosító berendezések, a járműpark állandó vizsgálata, a karbantartási munkák tökéletes elvégzése. A selejtes munkavégzés nálunk tragikus következményekkel járhat Ellenőrzés,Maggal — A megelőzés műszeres vizsgálatokat is feltételez. — A MÁV 1975-ben készítette, el az első ultrahangos vizsgálókocsdt, mely óránként 28 kilométernyi pályaszakaszt képes tesztelni. A berendezés filmszalagra rögzíti a sín jellemzőit, az esetleges torzulásokat, a belső hibákat. A rhérőkocisés vizsgálatok a törzshálózaton a leggyakoribbak,1 mert ezéken a vonalakon történik a forgalom 80 százaléka. — Ismeretes, a vonalrekonstrukció elmaradt a tervezettől és legalább 1600 kilométer pályát kellene átépíteni, hogy a korszerű jármüveket gazdaságosan kihasználjuk. Előtérben a vasúti szállítás — Ez a legégetőbb gondunk. Megjegyzendő, hogy a vasút reneszánszát éli, a közútról ismét a sínekre irányul a forgalom. Ez történik a nyugat-európai országokban es nálunk is érezteti hatását. Az NSZK-ban és Franciaországban a fővonalakon ma már kétszáz kilométeres sebességgel rohannak a szerelvények, Bologna és Róma között a közelmúltban kezdték egy korszerű vonal építését. A nemzetközi forgalomban hazánk jelentős szerepet tölt be. Nagyarányú az átmenő forgalom, amit csak úgy tarthatunk meg, illetve növelhetünk, ha ugyanolyan korszerű pályával rendelkezünk, mint a többi európai fővonal. — Az önök statisztikája szerint tizenötezer fővel csökkent a pályamunkások száma. Számos — a vasútépítéssel összefüggő — munkafázis még nincs gépesítve. Mi tehát a megoldás? — Olyan időtálló szerkezetű vasúti pályát kellene építenünk, mely minimális karbantartást igényel és nagy tengelynyomást elbír. A másik lehetőséget a könnyű szerelvényekben látjuk: azok nem veszik annyira igénybe a síneket, az alépítményt. Ennek köszönhető a népszerű „Piroska” vonatok kifejlesztése. Salamon Gyula KÖSZÖNÖM# JÓL — Mióta van ilyen hetyke bajsza? — Ha azt mondom, hogy amióta megszülettem, az sem túlzás. Mert amint kis pihe volt az orrom alatt, már így pödörgettem, ni. Ahogy édesapámtól láttam. Nézze, hogy rááll a kezem! Hajnali háromkor, amikor kelek, a pödrés az első. Amikor ez a futó beszélgetés élhangzott, már tudtam, hogy írni fogok a kun- madarasi Nagy Balázsról. Nem is azért, mert bajsza néhány emberöltővel ezelőtti őseinket idézte, inkább a szeme miatt, melynél — úgy éreztem — meg lehet melegedni. S egyébként is: előttem állt egy 28 esztendős fiatalember, de hacsak a szavait hallgattam, bölcs öregnek gondoltam. — Jónapot! — toppantam a kis nád tetejű házba. — Eljöttem, ahogyan ígértem, beszélgetni. Hogy van? — Köszönöm jól. — És miért van jól? Mi van a válasza mögött az érdekel. — Emögött bizony sokminden. Az is. hogy gyarapodni fog a háztájim, megellik a két tehén. Több lesz velük a gond. nagyobbítani fogom az istállót... De csak szeretünk velük kínlódni. A feleségem reggel feji a tehenet, szalad a tejjel a csarnokba, onnan haza, itt a két szép leány, egy fiú, van velük elég baja. S a válaszom mögött az is ott van. hogy az egyik leányka beteg, injekcióra visszük. De meggyógyul, már jobban van. Nagy öröm, hogy nőnek, cseperednek, okosodnak, hát hogyne lennék jól? Borzasztóan szeretjük őket. Van még más is: az ól nádas volt, arra cserepet tettem, csináltam kaput, a háztető végét újradeszkáztam ... Hát ezzel is többek lettünk. Most fizetésemelést várunk a kun- madarasi Kossuth Téeszben, ez is növeli az ember kedvét. És a munka: tehenész vagyok, hej, de szeretem az állatokat, a munkát! Háromkor kelek, dolgozom nyolcig, utána itthon tényr kedek, van egy kis szőlőm, oda is kimegyek, amikor az ideje van. Ha pedig elnyom a buzgóság. szundítok egyet. Délután ismét a jószágok közt teszek-veszek. Hát kell ennél szebb élet?... Igaz, én tudnék: szeretnék kint élni nyáron a pusztán az egész családdal. És ennek el is kell jönnie. A Nagyrét szélén, az kellene nekünk! Az lenne az én életem! Nézze csak ezt a pásztortaala- pot! Ez itt darutoll. Ezt viselném. Ez t a karikást. Akarok venni bundát, szűrt, ha lehet kapni... — Nem romantikus maga? — Nem. Nekem ez a természetes gyerekkorom óta. Édesapám is tehenész volt itt Madarason. Hétéves voltam, és már kijártam hozzá minden este, kint aludtam. Nappal pedig iskolába jártam. De a jószágok között jobban szerettem lenni, mint a padban. Így aztán csak hat osztályt végeztem, s 14 évesen már tehenész lettem. Fejtem: nézze meg a kezemet! Attól ilyen. Néha éjjel is hasogat, mert meg van erőltetve. Ma már gépi fejős van, így könnyebb. De én nem tudok máshogy élni. Mondják a komák, miért nem jössz Pestre, ide vagy oda, hagyd oda azt a régi életet! Hiába: nekem itt a jó a tehén és a Csibész kutya mellett — Ha néhány év múlva találkozunk a réten, s meglátom magát, akár a múlt században is érezhelném magam a szilaj pásztorok világában? — Nyugodtan. Olyan tehén vagy üsző nem született. amelyiket én nem tudok megfejni. Akármilyen vad, rugós... És én a szilaj életét is örömest élném ... — De a világ változik, méghozzá igen gyorsan. Maga még fiatal, megérheti, hogy a villanypásztor mindenhol felváltja a... — Az ember nem válhat fölöslegessé, akármilyen technikát találnak ki. Ügy hallottam, hogy itt a madarasi Nagyréten is létesül olyan Nemzeti Park-féle dolog: kunyhó, a régi életet bemutató környezet, régi magyar szürkegulya ... Hát ezt megpályáznám, borzasztóan szeretném. Úgy gondolom, a mások hasznára is lehetnék. De egy motor vázért jól jönne a modem életből. — A gyerekeit minek szánja? A fiút pásztornak? — Nem. ök azok lesznek, amihez kedvük van. Ki akarom taníttatni mind a hármat, ha kedvük, eszük lesz hozzá, még egyetemre is elküldöm őket. Éljék ők a saját világukat becsülettel. Én is azt csinálom. Körmendi Lajos Fejlődésünk mérföldkövei \ 3. Gazdaságpolitikán általában a népgazdaság irányítására és fejlesztésére vonatkozó nézetek, főbb célkitűzések, illetve a követendő irányok összefüggő rendszerét értjük, amelyek a hosz- szabb távra szóló gazdasági cselekvés alapját képezik. A gazdaságpolitika legfőbb elemei tehát a hosszú távlatú célkitűzések, melyek a gazdaságpolitikai koncepció magvát képezik és fő vonalaiban meghatározzák a gazdaságpolitika rövid lejáratú célkitűzéseit is. A gazdaságpolitikai célok érvényre juttatásában különösen nagy a szerepük a középtávú — ötéves — nép- gazdasági terveknek, mivel a célok megvalósításához az ötéves tervidőszak lényegesen nagyobb mozgáíi lehetőségeket biztosít, mint az éves terv. Elemzés és Irányvonal Az ötéves tervek kidolgozását — éppen az említett összefüggés miatt — mindig megelőzi két fontos mozzanat: a gazdasági helyzet elemzése és a követendő gazdaságpolitikai irányvonal meghatározása. A két mozzanat időben nem válik el egymástól, közöttük igen szoros a kapcsolat, hiszen a tényleges gazdasági helyzetből lehet következtetni az alkalmazott gazdaságpolitika helyességére, illetve a változtatás szükségességére. Mikor tekinthetjük helyesnek a gazdaságpolitikai irányvonalat? A gazdaságpolitika akkor helyes, ha az élet, vagyis a gyakorlati gazdasági tevékenység eredményei igazolják. A gazdaságpolitika eredményességéi mindenekelőtt a gazdasági növekedés üteme, az újratermelési folyamat zavartalansága, a gazdasági élet és az életszínvonal általános előrehaladása jelzi. A gazdaságpolitikai irányvonal pedig akkor érvényesül, ha a gazdaságpolitikai koncepció fő vonásai, a hosz- szú távlatra szóló és a gazdaság jellegét, a fejlesztés általános irányát meghatározó fő célkitűzések a gazdasági életben érvényesülnek. A gazdaságpolitika egyéb — kisebb jelentőségű és viszonylag szűkebb kölcsönhatásokat kiváltó — elemeinek ideiglenes háttérbe vagy előtérbe kerülése tehát nem jelenti a gazdaságpolitika érvényesülésének hiányát, és nem indokolja a gazdaságpolitikai irányvonal esetleges megváltoztatását. Az ötödik ötéves terv kimunkálása során sokoldalú elemző munka folyt annak érdekében, hogy feltárják a gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesülését, ösz- szehasonlítsák a gazdaság- politikai célokat az eredményekkel, feltárják a gazdaságban érvényesülő főbb folyamatokat, s megállapítsák melyek szolgálják a gazdaságpolitika fő céljait, s melyek ellentétes hatásúalt. Mit mutatnak a tapasztalatok? Népgazdaságunk fejlődését juttatja kifejezésre a nemzeti jövedelem egyenletes, a tervezettet is meghaladó növekedése. ,-A nemzeti jövedelem növekedési üteme a IV. ötéves terv egészében a tervezett 39—32 százalék helyett eléri a 35 százalékot. Gazdaságunk fejlődésnek pozitív vonása, hogy a termelés hatékonysága — tartalékaink fokozott hasznosításával — a tervezettnél is kedvezőbben alakult. A termelékenység kedvező alakulását egyaránt előmozdították a termelés technikai színvonalának javítására hozott intézkedések, az intenzívebbé váló munka- és üzemszervezési tevékenység, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének gyarapodása, valamint , az a széles körű, hatékony munkaverseny, amely a XI. konresszus, fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére széles kprb^n kibontakozött. Az említett tényezők együttes hatásának eredménye, hogy a termelés növelésének 98 százaléka a munka termelékenységének emeléséből származott Gyarapodásunk egyenletes A nemzeti jövedelem dinamikus növekedése megalapozta a tervezett beruházások végrehajtását, a fogyasztás növelését. A központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását Gazdaságunkon belül az ipar egészét jó irányú fejlődés jellemezte. Az ipar termelése a IV. ötéves terv időszakában a tervezett 32— 34 százalék helyett 37—38 százalékra emelkedik. A termelés növekedésének pozitív vonása, hogy a legkorszerűbb ágazatokban — a vegyiparban, energiaiparban, kőolaj-feldolgozásban, timföld-gyártásban, műtrágya- termelésben — az országos átlagot jóval meghaladja a termelés emelkedésének színvonala. Jól haladt a járműprogram és az olefin- program végrehajtása is, üto ellátás] gondunk Dinamikusan fejlődött mezőgazdaságunk. Gazdaságpolitikánk, szocialista építőmunkánk kimagasló vívmánya, hogy hazánkban szilárd és korszerű mezőgazdasági háttérrel rendelkezik a munkáshatalom. Hazánkban évek óta elegendő kenyér terem, a legtöbb alapvető élelmezési cikkből nincs ellátási gondunk, sőt mind több termékből exportra is tudunk szállítani. Mezőgazdaságunk összességében a csökkenő termőterület és egyre kisebb létszám mellett is évről évre növeli termelését. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági összeterme- lés évi átlagos növekedése 1.6 százalék, a harmadikban 2.7 százalék, a negyedik ötéves terv során a tervezett 2,8—3 százalék helyett 3,4— 3,6 százalék. Szocialista mezőgazdaságunk immár évek óta példáját adja annak, hogy gépesítéssel, talajjavítással, új korszerű növényfajtákkal a terméketlennek hitt homokon is nagyobb hozamokat lehet elérni, mint' húsz-harminc évvel ezelőtt a legkiválóbb földeken. A búza hektáronkénti termésátlaga, amely a világ valamennyi mezőgazdaságában az országellátó képesség legfontosabb mutatószáma, a felszabadulás előtti 14 mázsáról 37 mázsa fölé emelkedett. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban nem ritka a hektáronkénti 40 mázsa búza, a 100 mázsa kukorica és a 400—500 mázsa cukorrépa. (Folytatjuk) Karvalics László —------------------------) 1 makói találmány rajtja Zöldségtablena a fazékban Húslevest főznek a laboratóriumban. Sárgarépa, zeller, zöldség, petrezselyem illata terjeng a levegőben, megindulnak a gyomomedvek. Miként kerül a csizma az asztalra? Technológiai kísérletek és ímyenckedés ? Makón, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat telephelyén — ezek nem ellentétes fogalmak. Az elmúlt hetekben befejeződtek a tömeggyártási kísérletek, így már minden bizonnyal elindul egy szabadalmaztatási kérelem a Találmányi Hivatalba. A makói telepen levesporokat is készítenek. Az ötlet innen származik. A levesporban levő szárított zöldségfélék nehezebben pufiidnak meg, nem duzzadnak vissza a szárítás előtti méretükre. Mi volna, ha porrá őrölnék, s a port tablettává sajtolnák? Másfél centi átmérőjű tabletták formáját öltötte a sárgarépa, hagyma, zeller, petrezselyem. Két és fél évvel ezelőtt kezdték meg a kísérleteket, tavaly sikerrel mutatkozott be a termék a Szegedi Ipari Vásáron. Megindulta szabadni- mazási eljárás. Az újító (feltaláld ?) azonban tovább törte a fejét: — Tökéletes ízt. zamatot, színt adtak a tabletták — mondja Czirok Sándor, a telep vezetője az ötlet és gyártás atyja — csak esztétikailag nem volt az igazi. A leves zavarossá vált a feloldódó tablettától Valami jobbat kellett kitalálni. A jobb — a jelek szerint megszületett Ez pedig a granulátum. A szárított és porrá őrölt zöldségfélék egy természetes kötőanyaggal (a neve szabadalmi titok) keverik, majd a tarhonyagyártáshoz hasonló módszerrel granulátumot készítenek belőle Az újonnan kikísérletezett módszer előnye, hogy a szemcsék nem főnek szét a levesben, de a teljes ízt, illatot és színanyagot kilúgozza a forró víz. Tíz dekagramm granulátum körülbelül egy kiló zöldséget tartalmaz, de ami ebből kifő, az sokkal többnek felel meg. Ha például a levesbe aori- tunk negyed kiló sárgarépát, ugyanezt az ízhatást elérhetjük egy deka granulátummal. Áz eddigi laboratóriumi kísérletek alapján a különböző zöldségfélékből négy-négy gramm elegendő egy igazán jó húsleves elkészítéséhez. Ezeket az arányokat azok a háziasszonyok értékelhetik igazán, akik rendszeresen tömött szatyorral cipe- kedpek hazáig a piacról, vagy zöldséggel a boltból. A granulátum eltarthatóságát minimum hat hónapig szavatolja a gyártó üzem. A KERMI tüzetesen megvizsgálta a készítményeket, A szakvélemény fezerint a granulátum hozzáadásával készült lé kristálytiszta, az íz, illat és szín tökéletesen . kioldódik. Fél évvel ezelőtt kezdték el a kísérleteket, s ma már a tömeggyártás lehetőségénél tartanak.' A következő lépcső a Találmányi Hivatal s az igazi, a végleges: a fogyasztók igénye. Ez utóbbinál döntő lehet a tömött szatyor és a tízdekás zacskó közötti különbség. K. Gy. w *
