Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

mi a véleménye? A közvéleménykutatás sok-sok formáját ismerik és használják egy-egy ország, szűkebb terület lakos­sága véleményének megismerésére és megismerte­tésére a nagyközönséggel. Nagyérdemű közönséget is írhattam volna, hiszen egyik-másik érdekelt cég működése, különös figyelemmel a kérdésekre, nagyon is hasonlít a cirkuszhoz. Meghökkentő dolgokat kérdeznek olykor. Lesz-e világháború jövőre? — kérdezik tíz- vagy százezer embertől, s a válaszok megoszlása arányában világgá kürtölik: az emberek ennyi és ennyi százaléka egy év múlva világháborúra számít! Arra már nem adnak választ, hogy mit is kellene tenni a háború veszélye ellen. A közvéleménykutatás persze, lehet nagyon is fontos és a kérdésekre adott válaszok arányaiban valóban kifejezheti egy-egy területen élők általános véleményét, s ennek alapján egyszerűbbé, egyértelműbbé válnak a tennivalók is. A köz- véleménykutalásnak ezt, a közösség, a társadalom számára hasznos formáját alkalmazzuk mi is. Az ifjúságpolitikai és a nőpolitikái törvény megformálásában például a közvéle­mény széles rétegének kérték a véleményét A most készülő környezetvédelmi törvény tei-vezetét szakemberek százai, társadalmi szervezetek tagjainak ezrei vitatták meg. Furcsán hangzik a gondolattársítás, de igaz: nálunk a leg­nagyobb, leghatékonyabb közvéleménykutató intézmény a Hazafias Népfront. Sajátos helyzete, szervezete alkalmassá teszi, hogy a társadalom minden rétegéhez, korosztályához eljusson, a legfontosabb, legaktuálisabb országos és helyi gondokról, tennivalókról összegyűjtse az emberek véleményét, s lehetősége van arra is, hogy a tapasztalatokat, javaslatokat az illetékesek asztalára tegye: tessék, ez az emberek véle­ménye, s ezek lehetnének a tennivalók. Természetesen, a köz- Véleménykutatás nemcsak országos méretekben alkalmas a tennivalók felmérésére, a helyi vizsgálódások is igen hasz- no6 tanulságokkal szolgálhatnak. Egy-egy város, lakóközösség véleményének ismerete is sokat segíthet a közösség előbbre- lépésében. Érdemes például felidézni és másutt is alkalmazni az egyik legutóbbi közvéleménykutatást. A Hazafias Népfront a fővárosban arra a kérdésre ke­resett választ, hogy mi az emberek véleménye a tanácsi ügy­intézésről? Kiderült, tiogy a hivatalos papírok beszerzése még mindig sokáig tart. A közismert 30 napos határidőt esetenként többszörösen is túllépik. Ahhoz például, hogy egy életveszé­lyessé vált épület összes hivatalos papírja elkészüljön, leg­kevesebb 230 napra van szükség. Egy építési engedély be­szerzéséhez annyi eljárás szükséges, hogy a törvényesen elő­írt 30 nap alatt nem is lehet a végére jutni. Arról nem is beszélve, hogy szakértő legyen a talpán, aki a hivatalos pa­pírok útvesztőin keresztül tud vergődni. A megkérdezettek nagy többsége bírálta a „hivatalos emberek” udvariatlan hang­nemét, s azt is, hogy a felvilágosítás, a tájékoztatás a helyi tanácsoknál nem elég részletes, néha többször is el kell menni a tanácshoz, mire kiderül, hogy az ügyben mit, mikorra, ho­gyan kell. beszerezni, kitölteni Érd dies és figyelemre méltó, hogy alaposan meglassúbbodott a lakásbejelentés. Azelőtt be­jelentkezést minden rendőrőrsön elfogadtak, mo6t viszont mindenhonnan a tanácshoz kell menni, ahol viszont nem készültek fel megfelelően az új munkára és az eredmény: sorbanállás. Sok helyen felteheti a kérdést a lakosságnak a Népfront: mi a véleménye a tanácsi ügyintézésről? Hiszen életünk mindennapjai szorosan kötődnek a tanácsok állam- igazgatási, hatósági tevékenységéhez S természetesen, nem lehet közömbös, hogy az emberek ügyét egyszerűen, gyorsan intézik e vagy nem. R endszeressé, hasznossá tehetik tehát a helyi társa­dalmi szervek a közvélemény összegyűjtését a leg­fontosabb helyi gondokról, tennivalókról. Termé­szetesen úgy, hogy ez ne maradjon egyszerű kérdezz-felelek játék. A válaszok ismeretében tovább lehet lépni, csakis így válik a közvéleménykutatás hasznossá, a köz véleményét, aka­ratát valóban tükrözővé. K. S. MA: Munkásküldöttek A jászberényi Hűtőgépgyár és a szolnoki Tisza Bútorgyár igazgatói tanácsának egy-egy munkásküldötte beszél a tanácsban végzett munkáról 3. oldal Tűrű tűrű seprű, tűrű Játékok a régi tanyákon 5. oldal Ölési tarlón az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az állami kitüntetésekről. A jogszabály egységes rendszer­be foglalja az állami kitünte­tések körét, alapításuk és ado­mányozásuk általános szabá­lyait. Hatályon kívül helyez­ve a korábbi törvényt, újra szabályozza a Magyar Nép- köztársaság rendjeleit és ki­tüntető címeit, amelyek ala­pítása és adományozása az Elnöki Tanács alkotmányos jogköre. Az Elnöki Tanács Szoci­alista Magyarországért ér­demrend elnevezéssel új ki­tüntetést alapított polgári és katonai személyek részére a szocializmus építésében és védelmében hosszú időn át végzett kiváló munka, ki­emelkedő társadalmi közéleti tevékenység elismerésére. Felhatalmazta a Miniszter- tanácsot, hogy szabályozza a miniszterek és a tanácsok ál­tal alapítható, illetve adomá­nyozható kitüntetésekkel kapcsolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az elmúlt évi állam­polgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait, megállapítot­ta, hogy az Illetékes állami szervek a szocialista törvé­nyesség és humánum köve­telményeinek megfelelően végezték munkájukat Az Elnöki Tanács végül bf- rákat mentett fel és válasz­tott meg. A nap híreiből Befejeződött a KGST bizottsági-ülés Tegnap este jegyzőkönyv aláírásával Budapesten be­fejeződött a KGST könnyű­ipari állandó bizottságának 26. ülése. A négynapos ülé­sen tárgyaltak arról, hol tart a KGST-országolc együttműködésének elmé­lyítését és a szocialista gaz­dasági integráció továbbfej­lesztését célzó komplex programban kitűzött felada­tok teljesítése a könnyűipari ágazatban. Az ülésen elfo­gadták a könnyűipari állan­dó bizottság hároméves munkaprogramját és az 1976-ra vonatkozó munka­tervét. Szintén 1976-ra szab­ványosítási ütemtervet fo­gadtak el. Beszámoló hang­zott el egyes sportszerek gyártásának szakosítására és kooperációjára vonatkozó szerződés megkötéséről. Dr. Marőthy La szír a VI. kerületben Dr. Marőthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi 'U/cítságának első titkára Lgnap látogatást tett a fő­város VI. kerületében. Rész.t vett a látogatáson dr. Vida Kálmán, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának osztály- vezetőié. Elhunyt Czóbel Béla Életének 93. évében el­hunyt Czóbel Béla. a Magyar Népköztársaság Zászlórend­jével kitüntetett, Kossuth- díjas, kiváló és érdemes mű­vész. a XX. századi magyar festészet kimagasló képvise­lője. Hét évtizedes alkotó pályája során felbecsülhe­tetlen értékű életművel gaz­dagította képzőművészetün­ket. Halála kulturális éle­tünk pótolhatatlan vesztesé­ge. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének közgyűlése Tegnap tartotta XI. köz­gyűlését az MTESZ a Ker­tészeti Egyetem nagytermé­ben. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A közgyűlést — amelyen mintegy 300 szakember volt jelen — dr. Ajtai Miklós, a szövetség elnöke nyitotta meg. majd dr. Valkó Endre főtitkár tartott beszámolót az MTESZ múlt évi munká­járól és vázolta a feladato­kat. Megnyílt a könyvhónap Tegnap Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen megnyitották a 19. alkalom­mal megrendezett Országos Mezőgazdasági Könyvhóna­pot. A megnyitón részt vett dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, dr. Márta Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Postás Sándor a debreceni városi pártbi­zottság első titkára és dr. Ács István, a városi tanács elnöke. Aktívaértekezlet a MÁV munkájáról Több mint -négyszáz vasúti dolgozó — állomások, cso­mópontok gazdasági vezetői, szocialista brigádok képvi­selői — részvételével teg­nap Budapesten aktívaérte­kezletet rendezett a MÁV Budapesti Vasútigazgatósá- ga. A bevezető előadást Ur- bán Lajos a MÁV vezér­igazgatója tartotta. Ezután Tóth János buda­pesti vasútigazgafo értékel­te az eddigi munkát, a szol­noki vasúti csomópontét is. Ünnep és Munkaértekezlet Egységgyillés a munkásőrség megyei törzsénél Az egyseggyúlés résztvevői A megyei törzsben és a közvetlen szakalegységekben szolgálatot teljesítő munkásőrök tegnap esti egységgyűlésükön értékelték tavalyi munkájukat és megszabták idei feladatai­kat. Az ünnepségen megjelent dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Árvái István, az SZMT vezető titkára, Oláh János, a HNF megyei bizottságának titkára, a társ fegyveres erők több tisztje, és a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet csapatok képviseletében Szkacskov és Bi- kovec alezredes. Kiss István, a munkásőrség megyei parancs­nokának helyettese nyitotta meg az egységgyűlést, majd Posta Mihály megyei parancsnok tartott beszédet. — A munkásőr parancsno­kok és a munkásőrök fegyel­mezett magatartásukkal, szorgalmas munkájukkal, jó példát mutatnak a pártmun­kában, a közéleti tevékeny­ségben és a termelő munká­ban egyaránt, — hangsú­lyozta beszéde elején a me­gyei parancsnok. — Mindé-, zek következtében a munkás- őri pártmegbízatás társadal­mi elismerése és megbecsü­lése mind a munkahelyeken, mind a közvéleményben 1975-ben is növekedett. A ta­valy végzett munka is iga­zolta, hogy a munkásőrök, parancsnokok pártmegbíza­tásukat politikai elkötelezett­séggel, meggyőződéssel, fe­gyelmezetten teljesítik, ön­zetlenségük ösztönzően ha­tott dolgozó társaikra a XI. pártkongresszust és hazánk felszabadulása 30. évforduló­ját megelőző és az azt kö­vető politikai kampányban is. — Mindezek elismeréseként Jubileumi zászló a Volánnak Az ifjúság Szolnokért, Szolnok az ifjúságért moz­galomban végzett kimagasló munkájukért a Volán 7. sz. Vállalat fiataljai kapták meg tegnap a városi pártbi­zottság és a városi tanács ál­tal létesített jubileumi zászlót és oklevelet. . Az ünnepségen Kukri Béla. a városi tanács elnöke megköszönte a segítséget, amellyel a vállalat fiataljai hozzájárultak a város fejlő­déséhez. Több mint 22 ezer köbméter földet szállítofíak el a fiatalok a város külön­böző részéről, összesen 1 mil­lió 438 ezer forint értékű társadalmi munkát végez­Egy mondatban — A. H. Pirzada pakisz­táni oktatás- és tudomány- ügyi miniszter dr. Polinsz- ky Károly oktatási minisz­ter meghívására pénteken hazánkba érkezett — Január 26-tól 30-ig ren­dezték meg Budapesten a magyar—lengyel kulturális ■és tudományos együttműkö­dési vegyesbizottság V. ülé­az országos parancsnok elv­társ az elmúlt évben harmine munkásőmek és parancsnok­nak adományozta a Haza Szolgálatárért Érdemérem ki­tüntetés különböző fokozatait — említette meg a továbbiak­ban Posta Mihály. — A párt­szervek, üzemek, termelőszö­vetkezetek vezetői is elisme­réssel szólhattak a munkás­őrök 1975. évi munkájáról, magatartásáról, önzetlénségé- ről, a társadalmi életünk kü­lönböző területein való helyt­állásáról — hangsúlyozta. A megyei parancsnok ki­emelte, hogy a nevelő mun­kában a jövőben is nagy sze­repet biztosítanak az alegy­ség-gyűléseknek, melyek tar­talma és légköre jelentősen elősegíti a munkásőrök kom­munista nevelését Elismerés­sel szólt az úttörőcsapatokkal és az Ifjú Gárdával kialakult kapcsolatokról. Az állomány harckiképzéséről, a harcké­szültségi feladatok végrehaj­tásáról elismeréssel szólt a megyei parancsnok. Arról is beszélt, hogy a megyei és az egységtörzsekben szolgálatot teljesítő munkásőrök jól megismerték a kiképzési ok­mányokban foglaltakat azo­kat helyesen értelmezték és elsajátították a részükre elő­írt ismereteket Posta Mihály dicsérettel szólt a megyei törzs közvet­len hír és ellátó szakalegy­ségek állományában szolgá­latot teljesítő elvtársak mun­kájáról. Befejezésül az idei feladatokat elemezte. Ezután került sor a szocia­lista munkaversenyben kivá­ló munkát végzett munkás­őrök kitüntetésére. Kiváló parancsnoki jelvényt kapott Tuka Sándor híradó szakasz­parancsnok, akinek szakasz.a megkapta a legjobb Közvet­len .Szakalegység címet Ki­váló Munkásőr jelvényt ka­pott: Matus András, ifj. Má­tyás János, Varró István, Földi László, Sághi Gyula, Bíró II. József és Cs. Farkas János. Dicsérő oklevelet nyolcán kaptak. A kitünteté­seket Posta Mihály,- a mun­kásőrség megyei parancsnoka adta át. Dr. Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság titkára kö­szöntötte ezután az ünnepé­lyes egységgyúlés résztvevő­it. — Az ünnepi egységgyű­lés az évzárás és az új fel­adat meghatározásának szer­ves része, egy kicsit ünnepe is a munkásőrségnek. Ünnep és munkaértekezlet. Talán így lehet legtalálóbban jellemez­ni a mai egységgyűlést is. Ün­nep, mert a munkásőrök lel­kes helytállására emlékezünk, munkaértekezlet, mert szám­adás történik a végzett mun­káról, — kezdte beszédét a megyei pártbizottság titkára. — A visszapillantás azon­ban nem a múlt értékelése akar lenni csupán, — foly­tatta, — hanem a holnap fel­adatainak megfogalmazása is. Kérdés: jelentős vagy csu­pán mozgalmas volt az 1975- ös esztendő? Az ünnep per­sze mindig fényesebb a hét­köznapoknál, de a járási, vá­rosi egységgyűlések értéke­lései már igazolták, hogy megyénk munkásőrei dereka­san helytálltak a munkában, a közéletben, a munkásőri kötelezettségek teljesítésében. Ezért van az, hogy közel két évtizeddel a munkásőrség megalakulása után nagy tisz­telet övezi munkásőreinket, mondotta a továbbiakban dr. Majoros Károly, majd így folytatta: — Megtisztelő kötelességem teljesítem, amikor átadom Önöknek a megyei parancs­nokság törzse és közvetlen alegységei részére és Önökön keresztül a megye valameny- nyi munkásőrének eddig vég­zett nagyszerű munkájukért a megyei pártbizottság elv­társi üdvözletét Gratulálok teljesítményeikhez, és továb­bi sikereket kívánok. Pár­tunk megyei bizottságának szilárd meggyőződése, hogy eddigi eredményeik, gaz­dag szocialista hagyománya­ik, képességeik és akaratuk biztosíték az 1976-os’ kikép­zési év feladatainak megoldá­sához is. A megyei pártbizottság tit­kára a továbbiakban a XL pártkongresszus határozatá­ból adódó feladatokról szólt, majd befejezésül a követke­zőket mondotta: — Meggyőződéssel valljuk, hogy a munkásőrök szocialis­ta hazafiak, akik szeretik ha­zájukat, munkájukkal, maga­tartásukkal bizonyítják ezt, és egyben hűek a proletár internacionalizmushoz. És ez így van rendjén, hiszen a nemzeti haladás és a szocia­lista nemzetköziség egymás­tól elválaszthatatlan. ■ A megyei pártbizottság ti1£ kára beszéde végén húsz munkásőrnek adta át a Szol­gálati Érdemérmet, három­nak pedig a Munkásőr Em­lékérmet és Emléklapot. Ezt követően az Űjvárosi Iskola úttörőcsapata köszöntötte az egységgyűlést, majd a lesze- relők és a tartalékállomány­ba vonulók nevében Fülöp Dezső búcsúzott elvtársaitól. A szovjet katonák üdvözletét Szkacsko alezredes tolmá­csolta. Az ünnepélyes egy­séggyűlés az Internacionálé- val ért véget. & B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents