Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

\ 1976. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Véleménycsere a lakossággal Feljegyzések a tanácstagi beszámolókról Még néhány nap és befe­jeződik a széles körű véle­ménycsere, a tanácstagok és választóik évről évre ismét­lődő találkozója. Summázni, következtetéseket levonni, még korai lenne, ez a közel­jövő 'feladata lesz. Benyo­mások, pillanatképek, vé­lemények azonban máris bő­ven vannak, ezek össze­gyűjtésére vállalkoztunk. Panasznap Az atlétatrikós diákok az utolsó köröket futották a szolnoki kertvárosi művelő­dési ház nagytermében, ami­kor már szállingózni kezdtek az érdeklődők. A tornaórá­nak vége, az ideiglenes tor­naterem hivatalos helyiség­gé alakult. Margit néni, így ismerik Ágoston Gyulánét a Kertvá­rosban, ahol már majd húsz esztendeje, az egyik körzet ügyes-bajos dolgait intézi. (Húsz éve még villanyért kilincselt, utána vízért, jár­dáért, útért, majd telefonért, ABC áruházért, most a gáz- cseretelep van napirenden.) Míg sorolta mi mindennel gyarapodott a megyeszék­hely az elmúlt fél évtized­ben a kertvárosiak elisme­rően, egyetértőén bólogattak. Aztán megindult a javasla­tok, észrevételek egyéni pa­naszokkal tűzdelt áradata. Járda kell, tornaterem, gyógyszertár, gyermekorvosi ügyelet, módosítani kellene a reggeli buszjáratokat. Miért nincs még készen az új gáz- cseretelep, sok helyen kilö­völdözni a villanykörtéket, megrongálják a nyilvános telefont. \ Egy kicsit panasznap is volt? Igen. Sok mindent el lehet és el kell mondani eze­ken a fórumokon. De igaza volt annak a fiatalembernek, aki hazafelé menet bosz- szúsan megjegyezte, hogy amit egy telefonhívással el lehet intézni, azt ti cm kell feltétlen a nyilvánosság előtt szóvá tenni és a meg­oldást a tanácstól, a tanács­tagtól várni. Az első Sáfár Miíklósné a török­szentmiklósi MEZŐGÉP vál­lalat kisújszállási gyárának dolgozója a legutóbbi válasz­táskor került a kisújszállási városi tanács 60 tagú testü­letébe. A mostani beszámoló volt a premierje — telt ház­zal. Az csak később, az ösz- szesítés után derült ki, hogy a városban az ő körzetében voltak legtöbben kíváncsiak a tanácstag mondanivalójá­ra. Reális, közvetlen hangú beszámolót hallottak arról, hogy milyen változást hozott a város életében az elmúlt fél évtized. (Több mint 460 új lakást, vásárcsarnokot, üzleteket, presszót, tejivót, az öregeknek napközi ott­hont, két új kutat, a szak­munkásképző intézetnek új tanműhelyeket...) — Nem találkoztunk azóta. Köszönöm kedves, hogy az adócsoportnál tisztázta az ügyünket. — Az elsők kö­zött kért szót az asszony, aki nyilvánosság előtt akart köszönetét mondani. Miért? Hadd tudják a többiek is, hogy a tanácstagjuk az ilyen apró, egyéni ügyeknek sem rest utána járni. Még sokáig beszélgettek, vitatkoztak a peremkerületek ellátásáról. Többen megkér­dezték van-e esély arra, hogy a Sallai telepéhez hasonló bisztró és élelmiszerbolt épüljön a környékükön, hogy jobb és több szolgáltatás le­gyen a városban. — Igen — mondta a tanácstag és az új ötéves terv városi elképzelé­seinek ismeretében részlete­sen válaszolt minden kér­désre. Érdektelenség? Később, amikor Oláh La­jossal, a kisújszállási tanács elnökhelyettesével beszélget­tünk. a tanácstagi beszámoló tapasztalatairól, szóba ke­rült a lakosság részvétele, aktivitása is. — Feltűnt — és nemcsak Kisújszálláson —, hogy a város központjában élő em­berek voltak a legérdektele­nebbek. Tíz, húsz résztvevő­je volt ezekben a körzetek­ben a tanácstagi beszámo­lóknak. — Hát igen. Ok a legmo­dernebb lakások lakói, akik a legkulturáltabb környezet­ben élnek. Járda, üt játszó­tér, szennyvízcsatorna, gáz­vezeték, egy lépésire az üz­let, az iskola. Ügy tűnik, ha nincs kérésük, ha nem a házuk előtti járdáról van szó, akikor sokan már nem men­nek el a beszámolókra. A város egészének formálódá­sa, tervei, gondjai nem ér­deklik őket. Vagy egy ilyen találkozóra „csak” azért nem is érdemes elmenni, hogy el­mondják: jól érzem magam ahol élek? Látom, észrevet­tem, hogy fejlődik a város. Nagyon jól esne ilyesmit is hallani, és persze a javasla­toknak is örülnénk. Kritika és javaslat Kíváncsi lettem, hogy egy másik tanácsi vezető, mond­juk Fegyvemeken, miért tart­ja fontosnak a tanácstagi be­számolókat. — A legközvetlenebb mód­ja annak, hogy az emberek átfogó képet kapjanak, mennyit halad évről évre a községük, városuk. A beszá­molóban az is benne foglal­tatik, hogy a tanácstag sa­ját és a testület munkájáról is tájékoztassa a választóit De e,z csak az érem egyik oldala — mondta a végre­hajtó bizottság titkára. — Nem az aktákat sza­porítják a beszámolókon ké­szült jegyzőkönyvek. Ezek alapján összegezzük, rend­szerezzük és tartjuk nyilván a kéréseket, bejelentéseket, panaszokat. így ismerj üde meg az emberek véleményét, amely minősítése is a tanácsi munkának. Az őszinte köl­csönös információcserét tar­tom a legfontosabbnak. Hogy az emberek tisztába legye­nek a lehetőségekkel, jó ja­vaslataik, ötleteik lehesse­nek, tisztán kell látniuk azt is, mi a rangja, hol a helye a településnek a nagy egé­szében, mire futja a tanács erejéből, mire nem. Nem minden igény, javaslat tel­jesíthető, mégsem baj, ha ilyenek is elhangzanak a be­számolókon. Nemcsak hol­napra, a hoűmaputánokra is tervezünk. A gondokról is Szolnok város Tanácsának elnöke, Kukri Béla, a Költői Anna úti Általános Iskolá­ban találkozott választóival. A beszámolója —* mint a többi — az elmúlt ötéves terv eredményeiről szólt: ennyi és ennyi kilométer járda, villany, víz, gázveze­ték, új lakás, üzlet, óvoda... Hozzászólások, bejelenté­sek. Idős asszony emelkedett fel a iskolapadból. Azért mondott köszönetét, mert a legutóbbi beszámolón tett be­jelentése „nem veszett el", mert nemcsak a saját pana­szát orvosolták, hanem a köz érdekében elmondott javas­latának foganatja lett. Egy másik. „Csupán” elis­merés. Épül, szépül a város. Rohamosan fejlődik, nem le­het nem észrevenni. Jóleső érzés látná, hogy gyarapo­dunk. Közérdekű bejelentés: bezárták ismét a Május 1. utca sarkán az élelmiszer­boltot. Hónapokig zárva volt. Nehogy megismétlődjön. „Maszek” panasz nem volt, a közösség érdekében tett felszólalás annál több. Köz- tisztaság, parkosítás, turista­forgalom, társadalmi munka felajánlása. K K. si/vsl lovai é’üé a iák, min! a férfiak fl feliül szalma: a iaiíiás A KSH összefoglalója a nők helyzeíéröl 5,7 A KSH összefoglalva közreadta a nők helyzetéről és an­nak változásairól szóló adatait. E számok is tükrözik, hogy hazánkban a felszabadulás óta eltelt három évtizedben a nők történelmileg kialakult hátrányos megkülönböztetése sok vo­natkozásban megszűnt vagy legalábbis enyhült. Hazánk 10,5 millió lako­sának több mint fele, 51,5 százaléka nő. Ez az arány az elmúlt négy évtized alatt lé­nyegesen nem változott. Ezer férfira 1082 nő jut. A nők aránya a 30 évesnél fiatalab­bak között alacsonyabb, az idősebbeknél magasabb,- mint a férfiaké. Ez abból is adó­dik, hogy a nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. A férfiak átlagéletkora ha­zánkban 66,9, a nőké 72,6 év, vagyis egy fiú és egy lány születésekor a leány várha­tóan 5,7 évvel tovább él, mint a fiú. A nemzetközi statisztikák a többi ország­ban is hasonló helyzetet mu­tatnak, a nők általában min­denütt öt-hat évvel túlélik a férfiakat. A legmagasabb életkort a svédek érik el, itt a férfiak 72, a nők átlag 77,4 évig élnek. Az országok többségében több a nő, mint a férfi, ami­ben nemcsak a nők hosszabb életkora, hanem sok helyen a férfiak háborús veszteségei is közrejátszanak. A Szovjet­unióban és az NDK-ban 1157 nő jut 1000 férfira. Néhány országban viszont kevés a nő. A férfiak túlsúlya Indiá­ban a legnagyobb, ahol csu­pán 929 nő jut 1000 férfira, de kisebbségben vannak a nők Kubában (956) és Auszt­ráliában (990) is. Hazánkban a 15 éves és idősebb nők 64 százaléka há­zas, 16 százaléka hajadon és majdnem ugyanennyi az öz­vegy. Az utóbbiak száma 1975 elején 685 000, ötször annyi, mint az özvegy fér­fiaké. A magyar családok mint­egy kétharmadában van gyermek. A gyermektelen, valamint az egy-két gyer­mekes családok aránya 1949-től napjainkig emel­kedett, a 3 és többgyer­mekes családoké csökkent. A családtervezés az utóbbi évékben általánosabbá vált. Hazáinkban az aktív -kere­sők 44 százaléka, szám sze­rint 2 millió 235 ezer nő. A szellemi pályák közül a leg­nőiesebb a tanítói hivatás, ahol az oktató-pedagógus gárdának 87,4 százaléka a gyengébb nemhez tartozik. A gyógyszerészek körében is túlhaladta a 70 százalékot a Tfök aránya. A fizikai szak­mák közül a fonás-szövés 93,8, a szabás-varrás 89,6 százalékban női- munka. Száz villamosgép-, rádió- és tévé­szerelő közül 38 tartozik a női nemhez. TAVASZ 1975 A Pécsi Balett vendégjátéka Szolnokon Kedden este a Szigligeti Színházban vendégszerepeit a Pécsi Balett. Betegség miatt műsorváltozás történt, így a Tavasz 1975 került műsorra. Az est koreográfus- rende­zője, az európai modem ba­lett egyik reprezentása, Eck Imre volt. Mind a négy kom­pozíciót Edk egyre inkább a szabad asszociációkra való törekvése jellemzi, különö­sen a Bulgakov nyomán ké­szült Moliere urat. Ügy vél­jük Eck ebben a koreográ­fiában áll legközelebb maj­dani önmagához, — legaláb­bis kifejezés tablójának sze­rény ismerete alapján erre következtetünk. Eck most bemutatott koreográfiája, le­tisztult, mindenki számára jól érthető. Mégis, a rangos koreográ­fia ellenére is — helyen­ként — csalódás-félét érez­tünk. A megvalósítás „ho­gyanja” miatt. Mintha fá­radt lenne ez a műsor, vagy talán némi „görccsel” került a szolnoki közönség elé. A pécsiek mentségére még egy­szer leírjuk: eredetileg ter­vezett műsorukat sorozatos megbetegedések miatt nem tudták bemutatni. Az est egy két gyengébben sike­rült mozzanatából szükség­megoldásokra is következte­tünk. A Játék — Prokofjev ze­néjére — a kar olykori szét­esése miatt nem adta vissza maradéktalanul a tetszetős koreográfia minden szépsé­gét. A zárószámnál — a Ta-. vasz, Hacsaturján muzsiká­jára — hasonló érzésünk volt, különösen a tételnyitó belépéseknél. Az említett Möllere űr és a Kötelékek című kompozí­ciók előadása idézte a Pécsi Balett táncosainak reméljük még sokáig tartó „aranynap­jait”. Bretus Mária ezúttal is bizonyította, hogy a mo­dem balett klasszisa. A Kö­telékekben — az est másik ragyogóan előadott darabjá­ban — Paronai Magdolna brillírozott. Hetényi János enerváltabb, darabosabb volt partnerénél — a Mohere úrban nyújtott teljesítmé­nyére gondolunk — de így is a műsor egyik erőssége volt, Kuli Ferenc és Kör­mendi László társaságában. Összegezve: láttuk már a Pécsi Balettet jobb „for­mában” Szolnokon is, de az elmondottak ellenére úgy véljük, minél többször sze­retnénk a Szigligeti Színház színpadán ünnepelni a pécsi táncosokat. Eck Imre elmon­dotta, hogy többször és szí­vesen eljönnének hozzánk, mert tapasztalatai alapján mindig érdeklődő és értó kö­zönséggel találkozott. — ti — 150 ezer látogató A budapesti Csehszlovák Kultúra mérlege 4 Eredményes év HEB vizsgálatok a Jászságban Az elmúlt esztendőben a budapesti Csehszlovák Kul­túra 357 rendezvénnyel já­rult hozzá a népeink közötti hagyományos barátság el­mélyítéséhez, egymás jobb megismeréséhez — közölte Oldirich Tesarik, az intéz­mény igazgatója azon a saj­tótájékoztatón, amelyet szer­da délelőtt tartottak a Nép- köztársaság úti helyiségben. Mint elmondta, előadásaikat, kiállításaikat, hangversenyei­ket több mint 160 000-en lá­togatták. Ugyanakkor a filmtárból kikölcsönzött 532 filmet több mint 113 000-en tekintették meg. Az idei év programját úgy állították össze, hogy eleget tudjanak tenni a mind élénkebb ér­deklődésnek, az ország min­den tájáról befutó felkérés­nek. A tervek szerint szeptem­berben csehszlovák—magyar barátsági napokat tartanak Heves megyében. A távlati tervekben szerepel még do­kumentum-kiállítás megnyi­tása a Csehszlovák Kommu­nista Párt megalakulásának 55. évfordulója alkalmából, és több ismertetés, beszámo­ló a CSKP XV. kongresszu­sának munkájáról, eredmé­nyeiről. A jászberényi járási- váro­si Népi Ellenőrzési Bizottság 1975-ben 29 fontos témát vizsgált meg. A lakosság áruellátását, a szolgáltatások javítását segí­tette, néhány vizsgálatával pedig a népgazdaságot és a vásárlókat károsító vissza­élést, hiányosságot tárt feL A kereskedelmi szervek a NEB javaslatára intézkedése­ket hoztak az üzletek hűtő- kapacitásának növelésére. A népi ellenőrök hívják fel a figyelmet az áruk szavatossá­gával, a vásárlók érdekvédel­mével kapcsolatos hiányossá­gokra. A várt eredmények nem maradtak el. A boltok készletében mind kevesebb a lejárt szavatosságú áru. Minimálisra csökkent a fogyasztókat megkárosító súlycsökkentés, többlet­számlázás. A közérdekű bejelentések többsége a szolgáltatásokkal függ össze. Ennek alapján megvizsgálta a NEB a város köztisztaságának, a lakások karbantartásának helyzetét, a vízbekötéssel, az áramszol­gáltatással kapcsolatos pana­szokat. Országosan is egye­dülálló kezdeményezés volt, és sok érdekes tapasztalatot hozottá repülőgépes növény- védelem vizsgálata. A gazdálkodás hatékony­ságának növelését szol­gálták a beruházások és fejlesztések megvalósítá­sát ismertető NEB vizs­gálatok. Az áruszállítás helyzetét, a repülőgépes a növényvédelmi munkák szabálytalan számlá­zását, a téeszekben a lovak törvénysértő eladását vizsgál­va a társadalmi tulajdon vé­delmével, az állampolgári fegyelemmel kapcsolatos je­lenségekről szóltak. Sok érdekés tapasztalatot hozó vizsgálatuk során a népi ellenőrök az anyaggazdálko­dás egyes kérdésein belül a fő hangsúlyt a takarékosság­ra helyezték. Közérdekű, fon­tos témához nyúltak a terme­lés előkészítésével, a gyárt­mánystruktúrával. a beruhá­zásokkal, a fejlesztésekkel kapcsolatos felméréseikkel. A vizsgált gazdaságoknál szerzett tapasztalatok bárhol használhatók. A vizsgálatok hatására gyors— a hiányossá­gok és visszaélések megszün­tetését és megelőzését szolgá­ló — fontos intézkedések szü­lettek. I. A. J,

Next

/
Thumbnails
Contents