Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
1976. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Középfokon is lehet Az újszászi Szabadság Tsz |ó kezdeményezése Zenekedvelők klubja a túrkevei Városi Könyvtárban A túrkevei Városi Könyvtár zenei részlegében, hetente kétszer, 420 lemez közül válogathatnak a zenekedvelők. Képünkön: Rada Illésné, a zenei részleg vezetője kiválasztja a látogatók által kért zeneszámot Képek Finnországtól Japánig Gyermekrajz szakkör Jászalsószentgyörgyön Néhány hete levelet és huszonkét, általános iskolások készítette linóleummet- szetet kaptunk Jászalsószemt- györgyről. „A mellékeit kis albumot a szakkör a Magyar Úttörő Szövetség megalakulása 30. évfordulójára készítette, illetve állította össze legjobb anyagaiból. Születés- napi ajándék. A szakkör működéséről, eredményeiről hosszú volna írni, hiszen három ■ év óta rendszeres a működésünk Oklevelek, jutalomtábor és az alkotás belső öröme kíséri a gyerekeket ..Az elküldött grafikák tizennégy kis alkotója annyi ötletet, humort, őszinte lelkes hitet sűrített a lapokba, hogy kíváncsian indultunk működésük történetének nyomába. A szakkör vezetőjét s egyben a levél íróját, Marton László rajzpedagógust Jász- alsószentgyörgyön hiába kerestük. Megyei rajz szakfelügyelő lévén éppen a megyét járta, a jászdózsai iskolában találtunk rá. Mikor munkájáról kérdezzük, felragyog a tekintete. — A gyerekek érzelmi életének alakításában nagyon fontos tárgynak tartom á rajzot. Mindig vigyázok arra, hogy az irányítást ne érezzék erőszakoltalak, hogy fantáziájuk szabadon dolgozhasson. Így megismerje az alkotás nagyszerű élményét, valamint létrehozásának, megteremtésének jó érzését. Ez a képesség később más területen, a napi munkában .is kamatozni fog. Marton Lászlótól szintén nem áll távol az aktív művészeti tevékenység. Három Ízben vett részt a mezőtúri amatőr képzőművészeti seregszemlén, mindannyiszor díjat nyert. S ami meglepő: szilifcátból faragott szobrokkal, fali textíliával, faragott szarukürttel. Mindig ahhoz az anyaghoz, technikához nyúl, ami éppen felkelti érdeklődését. Érezhetően nem „művészkedni” akar, kedvtelésből, saját örömére alkot. ..Gyerekeinél” is ezt tartja a legfontosabbnak, munkára ösztönző motívumnak. — A szakkör három éve alakult a jászalsószentgyör- gyi művelődési házban. Tíz- tizenöten vagyunk általában, de néha felnőttek is betévednek. A szakkör az általános iskoláé, a tanterv szerint kötöttebb tanórák, kötelező stúdiumok itt szabad alkotással egészülnek ki. Jegyezzük meg, hogy a szabad alkotás lehetőségéért a szakkör tagjai alaposan megdolgoztak. Egy idő óta ugyanis eljegyezték magukat a linóleum műfajával. De amíg technikai problémákkal küszködtek, nem érvényesülhetett a fantázia. Munkáikat nézve azonban ma már a legtöbben jól ismerik a vésés csínját-bínját a le- v<yiatak „fordított” képének, a fekete-fehér felületek hatásának sajátosságait. A linóleummetszés kiválasztása több szempontból is Marton László ötdetességét dicséri. „Szakmailag” az eleve abszt- raháló, nem térben dolgozó gyermeferajzok természetéhez ez az egyik leginkább ízesülő technika. Másrészt a „munkavégzés” nagyobb felelősséget, kitartást igényel mint a vízfestés, szénrajz. Nem is beszélve a levonatok készítésének együttes, közösségi élményéről. — Sokat köszönhetünk a jászberényi Lehel nyomdának. Óriási élményt jelentett a gyerekéknek, amikor, elmagyarázták nekik, hogyan működnek a gépék. Hát még amikor a nyomdászok kiszedték a nevüket! Ezek után tessék elképzelni, mit éreztek, amikor saját maguk nyomtathatták saját alkotásaik levonatait. Itt a Lehel nyomdában készült az Úttörő Szövetség születésnapi albuma is. De az iskolánknak is van egy régi présgépe, ha nem ilyen „ünnepi” alkalmakról van szó, azzal dolgozunk. Ha nem is az eredmény látványos elismertetése, hanem hangsúlyozottan az alkotás folyamata, a munka öröme tartja össze a szakkör tagjait, azért ne feledkezzünk meg eredményeikről sem. — Az iskolatelevízió tízéves évfordulójára a Pajtás pályázatot hirdetett 1973- ban. Ide küldtünk először munkáinkból. Négy gyerekünket jutalmazták. A következő évben az NDK-beli Schwedtben kapott másik négy gyerekünk oklevelet. Itt minden esztendőben pályázatot hirdetnek „Barátság a kőolajvezeték mentén” címmel az érintett országok gyermekeinek. Tavaly is pályáztunk — az eredményről még nem kaptunk értesítést. De küldtünk rajzokat Finnországba, Japánba, s legutóbb az indiai Shamkary lapkiadó gyermekrajz-pályázatára is. Itthoni sikertelenség miatt sem panaszkodhatnak: 1974- ben „Az én hazám” pályázat eredményeként hat úttörő vett részt a zán&ai szaktáborban. Tevékenységük elismeréseként készíthettek emléklapokat a pártkongresszus küldötteinek, s a kulturális seregszemle jászberényi járási, városi résztvevőinek. De térjünk vissza a szakkör napi munkájára, Marton László pedagógiai módszereire, hiszen az eredmények elsősorban ennek köszönhetők. Ezért bízták rá a Szolnokon megrendezett országos pedagógus művésztelepet, az idén pedig a gyulai telep vezetését. Lapozgatjuk a változatos témájú kis albumot. Úttörőélet, család, nemzetközi politikai mozgalmak, szórakozás. Honnan a témák? — Részben megbeszéljük, illetve megpróbálom valamilyen élményhez kötni számukra a témákat. Például együtt olvasunk könyveket, megtárgyaljuk a tv-műsaro- kat, vagy egy-egy színházi, vagy cirkuszi előadást. Elmondják mi történt otthon, és beszélgetünk az őre, az úttörőcsapat munka járóL Azután ezekből lerajzolják, ami a legérdekesebb számukra. Szőkítünk lemezt hallgatni, vagy közösen mesét olvasni, azután abból is kiválasztják, ami a legjobban megragadta őket Így készült el néhány mese-sorozatunk, például Prokofjev: Péter és a farkas, vagy a Kismalac és a farkasok, A kiskakas gyémánt félkrajcárja... Egy-egy ilyen önként szerveződött művészeti csoportban bő lehetőség tárul a pedagógus elé, éppen az önkéntesség, az eleve adott érdeklődés miatt. S aiki egyszer gyermekkorában megérezte az alkotás örömét, az később, felnőttként is jobban fogja érteni, szeretni a művészeteket. Az újszászi Szabadság Tsz vezetői az ősszel egy osztályt szerveztek a szakmunkások középiskolájába. Egy munkahely — egy osztály. Országosan is ritka ez a mezőgazdaságban. Érthető a kíváncsiság: hogyan vált be a kezdeményezés? Rózsa Imre, a helyi gimnázium és szakközépiskola igazgatója elégedett: — Szorgalmas, jó tanuló- csoport a szövetkezetieké. Meglepően fegyelmezettek. Folyamatosan tanulnak, naprakészek. Vizsgaeredményük jó. a lemorzsolódás minimális. A szövetkezet vezetői rendszeresen figyelemmel kísérik az osztályt. Lovász Dániel, a tsz-elnöke és a személyzeti vezető gyakran felkeresi ez ügyben intézetünket. A hallgatókat tankönyv- és tanszersegélyben, munkaidő-kedvezményben részesítették. — A termelőszövetkezet vezetőit azonban nemcsak ezért illeti dicséret, hanem azért a műnkéért is, amit a szakmunkásgárda kialakításáért végeztek. Ha nem lenne ennyi szakmunkásuk, nem lehetett volna egy középiskolai osztályt megszervezni. — Milyen a diákok és « tantestület viszonya? — A tanárok segítőkészen irányítják a tsz-tagok osztályát. Azért is jó közöttük a kapcsolat, mert a dolgozók között nem tapasztalható olyan vélemény, hogy „eljárunk a foglalkozásokra és akkor is megkapjuk a bizonyítványt.” Érdemi munkát ELETE qs életműve összefonódott a magyar polgári átalakulás karával. Harminc éves koréban, 1833 tavaszán jelent meg Pozsonyban, a rendi anszaggy ülésen, szőkébb pátriájának, Zala megyének követeként, s amikor néhány nap múlva először szólalt tel, a lendület mindenkit meglepett. BalLábát székére helyezvén, kardját térdén keresztbe fektette, s oly hévvel, a soron lévő kérdés lényegéig hatolva szólott, hogy egycsapásira figyelmet keltett személye iránt. Néhány hét leforgása alatt az országgyűlés liberális ellem - záki csoportjának egyik elismert vezetője- lett. Ezen a hosszú, 1832—36-os országgyűlésen elvbarátaival együtt ő is elsősorban a jobbágy- rendszer lazításán munkálkodott Az országgyűlés lezárulta után Zala megyei birtokára húzódott vissza, s tulajdonképpen neki köszönhető, hogy Zala megye nemesi közgyűlésének állásfoglalásai, határozatai adtak irányt az 1830-as 1840-es évek magyar reformmoKgalmának. Ezekben az években Széchenyi elsősorban gazdasági vállalkozásokkal (Al-Duna, Lánchíd) fogiaOíkoizott Wesselényit per- befogás után internálták, Kossuth börtönbe került. Kölcsey maghalt. Deák csaknem egy évtizedig, a liberális mozgalom mindenki által elismert legfőbb vezetője lett. Az ő neve alatt jelent meg az ellenzéki egységet helyreállító 1847-es Ellenzéki Nyilatkozat, s az 1847—48-as utolsó rendi oiszággyülésről távol maradván, mindent megtett, hogy Kossuth országgyűlési vezető szerepét élfogadtassa. Deák is Magyarország teljes különállására törekedett a Habsburg- bdrodaimom belüL 1848-ban a forradalmi kormány igazságügy minisztereként Deák feladata lett volna végeznek, s ez lelkesíti a tantestületet is. Van viszonyítási alapunk, hiszen intézményünknek 426 felnőtt hallgatója van. Vajon mi késztet egy tsz- ben közel harminc szakmunkást arra, hogy jónéhány évi kihagyás után középiskolában folytassa tanulmányait? Közülük néhányan — például Konka Imre, Tötök Gyula, Eszes Zoltán — mostani elképzelésük szerint technikusi minősítő vizsgát tesznek az érettségi után. De miért tanulnak azok, akiknek nincs ilyen vágya. Her- nek Ferenc gépkocsivezető közéjük tartozik: — Először kereskedő voltam, azután mentős. Ott szerettem meg a gépkocsivezetést. Nagyobb vonzalmat éreztem hozzá, mint kitanult szakmámhoz. Úgy vélem, nyolc általános iskolai osztály most még elég, — de ki tudja, hagy alakul később? Itt meg három év alatt leérettségizhetek. A feleségem is velem jár. Szülési szabadságon van, így könnyebben készít jegyzeteket. © — Hallom, jól tanul az osztály. — Pedig nincs könnyű dolga. Gondoljon a továbbtanulók lekötöttségére. Szezonmunkák idején hajnaltól estig dolgoznak a gépészetben. S a többség onnan kerül ki. Felkészületlenül meg senki nem akar odaállni a tanárok elé. Ráadásul a tez- elnök felesége az osztályfőnökünk. Igaz, így kettős a segítségnyújtás, de kettős az az egész jogrendszer pol gári szellemű átalakítása és a legfontosabb, a jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása. Az események azonban erre már nem adtak időt. Deák, 1848 végén az országgyűlés küldötteként megpróbált tárgyalná a támadó Wimdischgrätzcel, majd Pesten rekedvén hasztalan próbált ©1 jutni a forradalmi kormányhoz Debrecenibe; birtokára távozott Nem az ő nézetei változtak, maga a helyzet változott meg: békés ki- egyenlítsóre, tárgyalásra, alkura nem volt lehetőség — csak az önvédelmi harc és a behódodás között lehetett választaná. Deák nem a behó- dolást vátoszitotta, s miután kiváló politikai-taktikai képességeit ebben a helyzetben nem tudta hasznosítaná, a visszahúzódás, a kényszerű tétlenség maradt csak számára. POLITIKÁJÁNAK, a paszszív rezisztenciának a lényege abban rejlett, bog;/ kellő hazai erőforrások híján meg kell várná, amíg a nemzetközi események lehetővé teszik a visszatérést a fe&rúgott, eltiport 1848-as alkotmányhoz. A z évek múlásával azonban úgy ítélt, hogy nem lesz már kedvező alkalom 1848 vívmányainak maradéktalan visszaszerzésére, s 1865 hús- vétján a Pesti Napló nevezetes „húsvéti cikkében” közzétette elgondolásait arról, hogy hogyan lehetne agy alkotmányos kompromisszumot találni. Indítványa nyomán indultak meg a kiegyezési tárgyalások. Deák arra törekedett, hogy az állam jogi biztosítékok maximumát építse a kiegyezési törvényekbe, s nem utolsó sorban a kiegyezést siettető konzervatívok nyomására volt kénytelen engedni saját elképzeléseiből is. A „deáki tett", a kiegyezés tehát, nem teljes egészében Deák műve; noha alapgcmdoellenőrzés is. Ha lazítunk, elmondja a férjének, és egyből kapjuk az eligazítást... © Simon János a tsz személyzetise. Felesége szintén tanárnő, így a tanulók kettős kontrollja tulajdonképpen kétszeres. A középiskolai osztály szervezésekor ő volt az egyik leglelkesebb agitátor. Mi késztette erre? — A dolgozók egyéni érdeke mellett a tsz-nek sem mindegy, hogy milyen képzettségű emberekre kell bízni a technikai eszközöket. A korszerűbb gépekhez magasabb 6zakmi képzettség kell Annak viszont előfeltétele a középiskola. Így próbálunk lehetőséget adni a dolgozóknak a technikusi minősító vizsga letételére. Ettől függetlenül az sem mindegy, hogy milyen a dolgozók általános műveltsége. — Egyébként a kőzép&aúv tű képzést is folytatni szeretnénk. A létszám biztosítása érdekében húsz mezőgazdasági szakmunkástanulóval kötöttünk szerződést. Igyekszünk javítani a szociális körülményeket, hogy hozzánk kerülve jól érezzék majd magukat, s éljenek s továbbtanulási lehetőséggel. — Csupán a szakmai színvonal emelése készteti minderre a tsz vezetőit? — Nemcsak az. A szak munkások középiskolájába járók jönnek majd számításba az új középvezetők kiválasztásakor. Ezért is érdekünk, hogy minden módén segítsük a tanulást — simon — Sate ez övé és a kiegyezést megkötő pártnak is nevét ad ta. A kiegyezésről, az osztrák és magyar uralkodó osztályok kompromisszumáról megkötése óta folyik a poütákai, majd törtémeűmivé váló vita. Ami Deák és a kiegyezés további viszonyét illeti rá kell mutatnunk: Deák személyes tragédiája abban rejlett, hogy maga láthatta művének, a kiegyezési rendszernek rugál- matLamságát, be kellett látnia, hogy liberális elveit nem tudja maradéktalanul az életbe átültetni. Saját művét nem tagadhatta meg, így a végső, rezignált visszávoenu- liást választotta, indokául idős korát, egészségi állapotát jelölve meg. Valóban, légzési nehézségek miatt feküdni és jármi nem tudott már, így élete utolsó éveit karos- székben töltötte. Mégis, ha kellett, erőt tudott venni magán. Utolsó nyilvános szereplése során, 1873-ban, mintegy politikai végrendeletéül jelölte meg az egyház és állam teljes szétválasztását, a magyar törvényhozás liberális irányú továbbfejlesztését. Halálaikor, száz esztendeje, mint az alku, az egyezkedés, a mérséklet poli tikusát dicsőítették. Pedig az az államférfi volt, aki a végső célok szem előtt tartásával, az erőviszonyok reális számvétele alapján részeredményekre, egyezségekre is kész volt akkor, ha azok valóban egy lépcső- fakót képeztek a távlatos célok megvalósításához. A nemzet boldogabb jövőjét kívánta politikai cselekvéseivel megalapozni. AZ EGYÉNI ambíciók hiánya, szerénysége, puritán személyisége, tapintata százados távlatból is méltán rokonszenvessé teszi Deáknak történetírásunk által még "c’y kevéssé elemzett s ezért az idők során szoborrá merevült alakját. a Egri Mária G. A.
